"Mexikóban ha van pénzed, bármit megtehetsz- meg fogod úszni."

Narkóterrorizmus: az új modell

Miközben a "régi csibészek"  visszahúzódnak Kolumbiába, (ki hitte volna, hogy egykor még "nosztalgikusan" fogjuk emlegetni a Medellin-kartellt?) Mexikóban az új drogkartellek által elkövetettt gyilkosságok száma rakétaszerűen emelkedik, napjainkra  El Salvador és Honduras gyilkossági rátái a világon a legmagasabbak közé tartozik, Brazilia egyes részein -nem csak a rioi favellákban- a hadsereg egységeit kell bevetni a bűnözői csoportok ellen. Olyan,  újfajta  irreguláris háborúknak vagyunk tanúi a dél-amerikai kontinensen, amelyek magát az államokat  és kormányokat támadják meg, de ellentétben a  térség "felszabadító háborúi"-val nincs ideológiája és vezérlőelve a puszta mohóságon túl.

A kolumbiai kormány ötven év után írta alá a békeszerződést a FARC-al, de a kábítószerkereskedelemhez köthető erőszakcselekmények folytatódnak. Bónusz, hogy a szervezet egyes részei csak névleg írták alá a békeszerződést, más tagjai, és egyéb kisebb szervezetek pedig nem tartják magukra nézve kötelezőnek az abban foglaltakat.

 Kolumbia: a nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nemcsak terroreszközöket alkalmaz, hanem gerillaháborút is vív a kormány ellen, gyakran választva katonai célpontokat. Az 1964 óta tartó kolumbiai polgárháborúban kb. 200 ezren veszítették életüket és megfigyelők szerint.

A  baloldali FARC, amely az ország Svájc méretű területét tartja ellenőrzése alatt, megadóztatja az itt élő kokatermelőket. A FARC nem ritkán arra kényszeríti a parasztokat, hogy kokát termeljenek, ami a kokain alapanyaga. Bevételt hoz a kokainlaboratóriumok és a titkos felszállóhelyek védelme és a helyi drogkereskedelem is. Kolumbiában, a 60-as években jöttek létre a nagy baloldali terrorszervezetek,  a több évtizedes belső harcoknak csak az vetett véget, hogy végül a  két legnagyobb politikai párt megegyezett abban, befejezik a fegyveres küzdelmet,  és megosztja a hatalmat. A FARC ország legrégibb, legnagyobb, a legaktívabb és a legjobban felfegyverzett marxista szervezete, kommunista harcosok és paraszti származású önvédelmi csoportok egyaránt megtalálhatók benne.

...

A baloldali szervezetek számlájára az évi átlagban 3500 civil áldozat mindössze 15%-a írható. (A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők (AUC) szélsőjobboldali félkatonai csapatai felelősek a polgárháború polgári áldozatainak legkevesebb 75%- áért) A  FARC harcosok száma megközelítőleg 9-12 ezer főre tehető, de nem tudni, hogy elsősorban vidéken mennyi támogatójuk lehet (egyes vélemények szerint a teljes taglétszám eléri a 18 ezret). Elsősorban a farmerek és a parasztok közül toborozza tagságát, akik az általa ellenőrzött területen élnek. Ezen kívül megcélozza azokat is, akiket a szélsőjobboldali félkatonai csoportok terrorizálnak. Ismert az is, hogy előszeretettel toboroz tagokat kiskorúak közül is, nem ritkán erőszakkal. Tevékenységük Kolumbián kívül (az ország őserdővel borított részein és az Andok magasan fekvő síkságain) kiterjed Venezuelára, Panamára és Ecuadorra is. Szakértői becslések szerint a szervezet évente több tízmillió dolláros bevételeinek legalább a felét zsebeli be az illegális drogkereskedelemből. Ezen kívül hasznot húz az emberrablásokért kicsikart váltságdíjakból, zsarolásokból és abból a nem hivatalos adóból, amelyet azoknak a területeknek a lakosságára vet ki, amelyeket ellenőrzése alatt tart. Az adók ellentételezéseképpen védelmet és szociális szolgáltatásokat ajánl fel.

Az AUC szélsőjobboldali félkatonai elemeket foglal magában, támogatást pedig a gazdag földbirtokosoktól, a drogkartelektől és a kolumbiai hadsereg bizonyos tagjaitól kap. Tiszteletben tartja a magántulajdont, és véget akar vetni a baloldali gerillaszervezetek emberrablásainak, zsarolásainak, valamint törvényes politikai erőként akarja elismertetni magát. Szeretne tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal és a baloldali gerillákkal. Tagjai baloldali gerillákat, politikusokat, aktivistákat és más kolumbiai civileket gyilkoltak meg. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a szélsőjobboldali félkatonai csapatok felelősek a kolumbiai polgárháború polgári áldozatainak (kb. 200 ezer fő 1964 óta) legkevesebb 75%-áért....A csoport kolumbiai politikusokat is felvesz, akiket bevon a drogkereskedelembe szeptemberében John Ashcroft, az Egyesült Államok államügyésze azzal vádolta meg a szervezetet, hogy 1997 óta 17 tonna kokaint csempésztek be az Egyesült Államokba (megj: ez is jó régi adat) és Európába. Az AVC leginkább Észak-Kolumbiában tevékeny, mert itt élnek azok a drogkereskedők és földbirtokosok, akik támogatják. A 90-es években kiterjesztette területeit és ma már az ország középső és nyugati részén, valamint a városokban is aktív.   (2)

Annak hogy a   FARC  és  az ellenfelei parancsnokai sem tudják engedelmességre bírni az öszes alájuk tartozó egységet, fő oka az illegális kábítószertermelés és kereskedelem. 2014 óta a kokaintemelés az országban 34 százalékkal nőtt, így már több kokainalapanyagot állítanak elő Kolumbiában, mint a lista következő két helyezettje együttvéve. Az Andok egyes részein pedig ismét felbukakntak a más nemzetiségű kartellek, így ma már jóval több kábítószer kerül a nemzetközi piacra az országból, mint Pablo Escobar fénykorában..

Egy tanulmány szerint napjainkban Mexikót csak Szíria előzi meg a gyilkosságok arányaiban.

 

2017 volt Mexikó történetének legerőszakosabb éve, a hivatalos adatok szerint több mint huszonötezer gyilkosság történt az országban. Ez a legmagasabb szám azóta, hogy ezeket az adatokat rögzítik. A szervezett bűnözést terhelte felelősség ezeknek a gyilkosságoknak a kétharmadáért.

Miközben Enrique Peña Nieto mexikói elnök, és hivatali elődje, Felipe Calderón is több mint egy évtizede háborút viselnek a bűnözői bandák ellen, vajmi kevés eredményt tudnak felmutatni.

 

Számos nagyobb kartell vezetőjét letartóztatták vagy megölték, de ahelyett, hogy csökkentette volna a gyilkosságok számát, a kartellek elleni hadjárat a már meglévő bűnszervezetek szétaprózódásához és új kábítószer-kereskedő bandák megjelenéséhez vezetett. (3)

 A gyilkossági ráta Salvadorban 2015-ben 109, Hondurasban 2016-ban 60, 2017-ben 43 volt  százezer lakosonként.

Összehasonlításképpen mellékelem az USA statisztikáját:

 A biztonsági helyzet romlása szerte ezekben az országokban félkatonai "biztonsági szervezetek" és civil milíciák megjelenéséhez vezetett. Az "autodefensas" legtöbbször tűzzel kivánják a tüzet eloltani: a bűnszervezetek erőszakos módszerivel próbálnak a bűnszervetek ellen harcolni, jelezve milyen konfliktusok várhatóak ott, ahol az állam nem tudja polgárainak biztonságát garantálni, és ez az újfajta konfliktus már közvetelnül érinti az Egyesült Államokat is.

Ioan Grillo ezt így fogalmazta meg könyvében: Ezek a közép-ameriakia és mexikói bűnözői csoportok nem olyanok mint a XX. "klasszikus" felkelői csoportjai. Nincsen meghatározható ideológiájuk, mint  marxizmus, vagy az iszlámizmus. De ezek a csoprtok már túlmutatnak a hagyományos bűnözőcsoportokaon, mint a maffia, vagy a yakuza: nyíltan, fegyvresen szállnak szembe országuk biztonsági erőivel.  Zászlóalj nagyságú fegyveres csoportokat képesek kiállítani,  gépkarabélyokkal, könnyű- és nehézgéppuskákkal, páncéltörő fegyverekkel, amelyekkel már több kormányzati helikoptert is lelőttek.

Ezek a csoportok nem  törekednek arra, hogy átvegyék a kormányzat helyét, nem működtetnek kórházakat, iskolákat, közműveket,  mint a FARC, vagy akár az ISIS. A kartellek és a hadurak kihasználva a helyi kormányzat gyengeségeit, arra törekednek, hogy terrorizálják a helyi szervezeteket, és a kormányokat erőszakkal kényszerítik arra, hogy azok átengedjék nekik a kábítószer termelésére használt területek, a vizí és légi szállítási útvonalaknak az ellenőrzését. A csoportok ereje a brutálitáson,az erőszakon alapul, gyakran pszichopatikus, erőszakos személyek vezetik őket, na persze a végrehajtó állomány se különb..

Jól felfegyverzett, erőszakos gyilkosok, akik a struktúrán belül bármely utasítást végrehajtanak- egy komoly, a nemzetbiztonságot fenyegető probléma ez.

 

.

Az új  terrorizmus születése

Dr. Robert J. Bunker, (a kutató oktatott az USA katonai akadémiáján is) a "narkóterrorizmus" szót használja a  a kábítószerkartellek taktikájának meghatározására.

A narkótererrorizmus a pszichológiai hadviselés egyik formája, sokszor kínzást, az áldozatok látványos kivégzését, akár feldarabolását is alkalmazva, hogy megfélelmlítsék a rivális bűnözői csoportokat, a hatóságokat, és a helyi lakosságot.

A kutató Amerika szempontjából különösen veszélyessnek tartja a mexikói bünözői csoportokat, és hatásukat az országra, különösen a határ államokbeli oldalán terjedő korrupciót.

Az általa is említett egyik  texasi McAllan városa határváros mexikói "szomszédja" a mexikói Reynosa városa, itt az Öböl-kartell, és a Los Zetas  harcol egymással az állmokba vezető csempészútvonal feletti uralomért.

 A Los Zetas nevű drogkartell vezetőinek gazdagsága világszerte legendás a bűnözők között. A kegyetlen bűnszervezetet a mexikói hadsereg különleges alakulatából (az Egyesült Államokban képeztek ki őket, gerillahadviselés-ellenes kiképzésben is részesültek) dezertált katonák alapították 1999-ben. Magját kezdetben 31 elitkatona alkotta. Nevét onnan kapta, hogy első vezetőjét, Arturo Guzman Decenat (2002-ben egy rivális kartell meggyilkolta) az állami szervek a lehallgatások során Guzmant Z1 kódjellel illették a felvételekben, vagyis „Z”, így lett az ex-kommandósokból „Zetas”. Hidegvérűségükkel, brutalitásokkal és az ezzel párosuló katonai múltjukból fakadó precizitásukkal hamar hírnevet szereztek maguknak a mexikói utcákon.

A mexikói kartellek, mint reklámarcuk, a Zetas, egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak:  egyes egységei a csoporttól SWAT jellegű képzést kapnak, felszereléseik között megtalálhatók a testpáncélok, az IED-ek ellen is védő páncélos járművek, az .50-es kaliberű mesterlövészpuskák, etc. Városbeli ellenfelük fő fegyvere viszont a szinte korlátlan utánpótlás a fiatal, a kamaszkorból sokszor ki se nőttt, mindenre kész az emberi életet semmibe vevő  fegyveresek  a város utcáiról.

Persze a legfőbb bevételi forrás, a kábítószer, de nagy összegek folynak be az embercsempészetből is.  A bűnszervezetek persze tudják, hogyan kell megolajozni a dolgokat: egyre jobban terjed a korrupció a határ északi oldalán. Ráadásul ez bevételeikhez képest aprópénz:  egy cikk szerint 2006-2016 között 200  amerikai illetékes bukott le, akik a kábítószer és embrekereskedelemben való aktí és passzív részvételért 15 millió dollárt fogadtak el. Mondom, ennyien  buktak le. Többen felhívták a figyelmet, az  országok, így az USa is, képes lehet a fegyveres támadások elleni védelemre, de a szivárgó korrupció a polgároknak az államba vetett bizalmát ássa alá lassan, de  biztosan.

Itt a kérdés: igaza volt-e Trump elnöknek a mexikó határa tervezett határzárral? A lenti kép 18+, de elég nehéz volt olyan illusztrációt találni a Zetas gyilkosságairól, amik nem voltak olyanok mint egy ISIS lefejezés, és ezt komolyan mondom.

2018-ra  pedig a mexikói kartellek nyíltan, a büntetéstől nem is tartva avatkoztak be a  helyi és országos választásokba: bárki a választáson induló jelölt,aki nem tetszett nekik, gyilkosság áldozata lehetett, legalább 100 ilyen gyilkosság törént az országban az év első felében.  De a megválasztott képviselők sincsenek biztonságban:

https://444.hu/2018/08/15/masfel-honappal-a-megvalasztasa-utan-maris-elraboltak-egy-kepviselonot-mexikoban

Ugyanez a helyzet Kolumbián is, ott is több tucat jelölt, bíró újságíró lett a bandák gyilkosainak áldozatává. A képen az egyik csoport kiáltványa, amiben politikusokat, aktivistákat és újságírókat fenyegetnek halállal.

 A mexikói bandák a legszervezettebbek, de a környékbeli társaik sem a második ligában játszanak. Például a közép-amerikai Maras csoport  ugyan kevésbé militarizálódott, az erőszakos utcai ás börtönbandákból toboroz, de a kézi lőfegyverek mellett szakértői az IED-ek használatának.

  Említettettük a Kolumbiai FARC-ot. A jelentések szerint tagjai jó pénzért kiképzőként dolgozik a kolumbiai és braziliai bandáknál.

A brazil bűnözőkről  elsőnek a gettók, a favellák fegyveres bandái  jutnak eszünkbe, de a helyzet, ha lehet ezt mondani, ennél is súlyosabb: pédául tavaly az egyik csoport,  Primerea Commande del Capital  az ország ésazki felében megostromolt egy rendőrparancsnokságot, egyidejüleg elrablva 8 millió dollért egy pénzszállító cég lerakatából. Véres utcai és börtönlázadások, a közbiztonság romlása, a kormányzat minden szintjét átszövő korrupció: nem csoda hogy Brazilia elnyerte a "Gangland" elnevezést a médiában. 

Minek is nevezzelek?

A közbiztonság  romlása kifejezés polkorrekt, és csak akkor lenne találó, ha eddig éhes zombihordák kóboroltak volan az utcákon arrafelé: mint feljebb is írtuk, Mexikó  ezzel  felállhatott a képzeletbeli dobogóra, rögvest Szíria után, megelőzve az olyan turistaparadicsomokat mint Irak vagy Afganisztán.  2016 óta térségben évente 50 százalékkal nőtt az emberölések száma, amiknek legtöbbjét kézi lőfegyverrel követték el.  Nevezzük nevén a dolgokat: a kartellek háborút indítottak a kormányzatok ellen, hasonlóan mint a tálibok, az al-Kaida, vagy az Iszlám Állam a szíriai-iraki térségben. A helyi kormányok pedig számos okból, nem kockáztatva a nyílt konfliktust, és mert tudják, hogy önmagukban kevés esélyük  lenne a harcedzett az állam ellen nem egyszer szövetséget kötő bandák ellen, alkalmankénti sikereiken - mint időnként egy drogbáró lekapcsolása - helyi tűzoltó/propaganda akciókkal mutatják erejüket  a külvilág  felé: egy-egy ültetvény felperzselése, a rendkívüli állapot elrendelése, hadsereg bevetése, időszakos "rendteremtés", mint az utcák megtisztítása a rioi olimpia idejére.  Ismerős képlet ugye: mint egy polgárháború, csak a kartellek még nem kívánják átvenni a politikai hatalmat, nem kívánnak törvényeket hozni, de saját "törvényeiket" akarják betartatni - az állammal is.

Van-e kiút?

Vanaank persze elképzelések, hogyan lehetne kihúzni a kígyó méregfogát, javasolják például:

-drogtörvények enyhítését

- korrupció felszámolását, valós igazságszolgáltatást

- okatási, egészségügyi és nyugdíjreformokat.

Kérem tegye fel a kezét, aki úgy gondolja hogy menni fog.... Köszönöm. ( mexikanizáció kifejezést nem véletlenül használta a sajtó már a 19,században a térség leírására, és akkoriban nem arra gondoltak hogy a politikai korrektség érdekében több mexikói származású színész szerepeljen a színpadon. )

https://academic.oup.com/ahr/article/117/2/387/30112

Mások szerint a megoldás ugyanaz mint a "szír modell" az ISIS ellen, lehetőeg az orosz légierő bevetése nélkül: a kartellek vezetőinek azonosítása, a hálózat felderítése, a kulcspontok kiiktatása,  (finomkodva így nevezik az ablakon beküldött irányított bombát) a pénzek blkokkolása, etc..

De: ehhez a helyi kormányoknak se eszköze, se ereje, a szóba jöhető északi Nagy Testvérnek pedig semmi kedve, vagy jogi alapja. Hacsak nem lesz Jack Ryan az elnök és élőben nem adják a "Végveszélyben"-t.

 2 )https://docplayer.hu/9396827-Narkoterrorizmus-bebesi-zoltan-phd-hallgato.html

(3) http://latin-amerika.hu/index.php/elemzesek-uj/4509-mexikoi-droghaboru-a-letartoztatasok-nem-mersekeltek-az-eroszakot

http://smallwarsjournal.com/author/robert-bunker

 https://alfahir.hu/mexiko_egyik_legbrutalisabb_bunszervezetenek_zsoldjaban_egy_magyar_no-20120810

 https://www.seattletimes.com/nation-world/homeland-security-agents-took-15m-in-bribes-closed-their-eyes/

https://amerika21.de/nachrichten/2012/04/51554/zetas-maras-kooperation

https://www.cartacapital.com.br/sociedade/carnificina-de-manaus-pode-se-repetir

https://amerika21.de/blog/2018/07/207284/heimlicher-politischer-genozid-kolumbien

http://smallwarsjournal.com/jrnl/art/third-generation-gangs-strategic-note-no-10-military-takes-control-policing-rio-de-janeiro