Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A Kárpátok James Bondja: Mihai Caraman

2018.10.14. 18:33 tiboru

cara0.jpgNéhány órával azután, hogy 1969. július 19-én kora délután egy jól öltözött, 38 éves úriember bekopogott a párizsi brit nagykövetség ajtaján és védelemért, valamint néminemű aprópénzért cserébe információkat kínált fel az MI5 kihelyezett irodavezetőjének, Bukarestben megszólaltak a vészcsengők. A Securitate külföldi hírszerzésért felelős főigazgatóságának, a DGIE-nek a vezetője, Nicolae Doicaru vezérőrnagy sebzett oroszlánként felordít és magához rendeli a NATO elleni hírszerzésért felelős főosztály vezetőjét. Az ezredes szóhoz sem jut, erejéből csak annyira futja, hogy némán bólogat és egy-egy bátortalan „Értettem!”-mel reagál a tábornoki dühkitörésre. Öt perc elteltével visszatér irodájába, páncélszekrényéből elővesz egy dossziét, s megszeppent titkárságvezetőjének elkezd diktálni egy rejtjelezett táviratot. Minden idők legeredményesebb román hírszerzési művelete 11 év után véget ért.

A 38 éves úriembert Ion Dan Iacobescunak hívták, s hivatalosan Románia UNESCO-hoz, vagyis az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez rendelt diplomáciai testületének harmadtitkára volt. Kevésbé hivatalosan a DGIE századosa, aki a román hírszerzés megbízásából egy kémhálózat vezetőjének, bizonyos Mihai Caraman nevű alezredesnek volt a jobbkeze, legalábbis addig a forró júliusi délutánig. Iacobescu és családja villámgyorsan politikai menedékjogot kapott az Egyesült Királyságban, viszonzásként mindent (?) elmondott a Caraman-hálózatról a briteknek és a franciáknak. A történet, amit a mai posztban elmesélünk, egy klasszikus hírszerzési sztori, amelynek minden részletét a mai napig nem hozták nyilvánosságra, de ettől függetlenül megér egy misét.

Lássuk először a kémhálózat névadójának, Mihai Nicolae Caramannak a pályafutását.cara1.jpg

Mihai barátunk 1928-ban született egy Galac megyei faluban, apja bírósági írnok, anyja tanítónő volt. A háború után leérettségizik, majd (származása ellenére) elfogadják jelentkezését az akkor már a kommunisták által uralt Belügyminisztérium tisztiiskolájába (a mi fogalmaink szerinti csendőrtiszti főiskolába), s 1950-ben megkapja az alhadnagyi rendfokozatot. Első munkahelye egy Tulcea-i karhatalmi rendőrszázad, ahol szakaszparancsnokként tölti az első néhány hónapot, de vitathatatlan intellektuális képességei miatt elöljárói gyorsan felfigyelnek rá, s alig tölti be a 23-at, amikor beiskolázzák egy katonai elhárítói tanfolyamra. Évfolyamelsőként végez, s 1953-tól már ő a megyei kémelhárítás helyettes vezetője.

A hírszerzés 1956 elején teszi rá a kezét. Intenzív francia nyelvtanfolyam (és természetesen egy ezzel párhuzamos ideológiai képzés) veszi kezdetét, aminek befejezését követően először a bukaresti központba helyezik, annak is az egyik legfontosabb részlegére, a NATO-titkok megszerzésére szakosodott főosztályra. Alig hat hónap múlva osztályvezetőként már az őrnagyi csillagra ürítheti a cujkás poharat. 1957-ben Moszkvában kap egy hathónapos szakmai továbbképzést a KGB I. Főigazgatóságán (egyes források szerint ekkor szervezik be az oroszok), majd visszatér Bukarestbe, de nem sokat időzik az anyacégnél: 1958 decemberében átveszi diplomata-útlevelét, s fedőállását elfoglalva a párizsi román nagykövetség kereskedelmi tanácsosa lesz. Ekkor éppencsak betöltötte a 30. életévét, s a rendelkezésére bocsájtott 12 további román hírszerzővel azt a feladatot kapta, hogy minél mélyebben épüljön be a NATO-ba, melynek székhelye akkoriban a francia fővárosban volt. És persze ne csak beépüljön, hanem minél több (és minél fontosabb) katonai és más titkot szerezzen meg a Nagy Ellenségtől.thotmesz.jpg

A fiatal, nőtlen, sármos külkereskedő hamarosan bejáratos lesz nem csak a párizsi diplomáciai testületek által adott fogadásokra, hanem a francia fővárosban székelő nemzetközi szervezetek és a francia minisztériumok kulturális és egyéb rendezvényeire is. Kiváló francia nyelvtudása, pallérozott és udvarias modora mellett nagyszerű mesélő hírébe is kerül: senki nem tudott olyan érdekfeszítően, már-már lenyűgözően mesélni az ókori egyiptomi Újbirodalomról, III. Thotmesz fáraó katonapolitikai reformjairól és hódításairól, mint Mihai, aki olyan színvonalra fejlesztette egyiptológiai ismereteit, hogy a Louvre Egyiptom-szakértői is szívesen cseréltek vele eszmét szakmai kérdésekben.

Caraman nem csak az elméjét pallérozta előszeretettel, hanem a testét is. Rendszeresen járt úszni, s már akkor reggeli futással kezdte munkanapjait, amikor ez még távolról sem volt annyira elterjedt, mint napjainkban. Jó francia szokásokhoz híven odafigyelt arra is, hogy ízlésesen öltözzön, kozmetikumokat és illatszereket használjon, s nem mulasztotta el a virágcsokrot és a díszes csomagolású finom csokoládékat sem, ha hölgyekkel találkozott.

Ha már hölgyekről beszélünk: egyes (talán rosszindulatúnak minősíthető) feljegyzések szerint Mihai kolléga nem korlátozta érdeklődését a gyengébb nemre. Hogy gyakorló biszexuális volt-e, vagy simán csak megtanulta bájait a homoszexuális férfiak irányába is kamatoztatni, nem tudom, mindenesetre első áldozata, egy Robert Van de Wielhe nevű, flamand származású francia NATO-tisztviselő volt, aki szabadideje jelentős részét melegbárokban töltötte (már amikor nem olyan prostiknál időzött, akik a szadomazo játékok szakértői voltak). Robert (aki a tréfás Caramantól a „Nina” fedőnevet kapta) a NATO-központ Nyilvántartási Osztályán dolgozott, s szeretett úgy tekinteni önmagára, mint békeharcosra. A román hírszerző néhány hét alatt behálózta, s fokozatosan, a szakma valamennyi szabályát betartva először kisebb jelentőségű dokumentumok átadását kérte tőle (csakis a világbéke szent jegyében), majd egyre komolyabb iratok következtek, mígnem a közép-európai hadszíntér teljes mozgósításának terveit is megszerezte, több NATO-tagállam haditechnikai fejlesztési elképzeléseivel és a szervezet szovjet támadáskor életbelépő riadóterveivel egyetemben. Van de Wielhe békeharcos volt ugyan, de a készpénztől sem undorodott: esetenként 2-5 ezer frankot kapott Caramantól „a költségeire”.sie.jpg

Robert idegei 1961-ben felmondták a szolgálatot és otthagyta a NATO-t, de még ezelőtt bemutatta Mihai-nak jó cimboráját és munkatársát, Francis Roussilhe-t, aki fordítóként és tolmácsként dolgozott a katonai szervezetnek. Francis már nem gatyázott holmi ideológiai dumával; az első perctől kezdve nyilvánvalóvá tette, hogy őt kizárólag a lóvé motiválja. Hét évig szállította a román hírszerzésnek (és hát rajtuk keresztül a KGB-nek) a titkosabbnál titkosabb anyagokat, többek között a Katonai Tanács jegyzőkönyveit, a miniszteri és államfői szintű megbeszélések hanganyagát, a mozgósítási terveket, a tagállamok hadseregeinek pontos létszámával és felszerelésével összefüggő minősített iratokat, egyszóval mindent, ami a keze ügyébe került. Együttműködésük hét éve alatt Francis több, mint egymillió frankot szakított a Securitate-tól, s a kooperációt akkor is folytatták, amikor a NATO 1967-ben Párizsból átköltözött Brüsszelbe. Az egykori párizsi központ, a Palais de Chaillot itt alul látható, mostanában múzeumok és más kulturális intézmények működnek benne.chaillot.jpg

1961-ben megszerezte a török légierő épülőfélben levő, földalatti, atombiztos főhadiszállásának a teljes tervrajzát, a legfontosabb paraméterekkel együtt. A DGIE előbb értesült például arról, hogy a törökök milyen típusú riasztókat fognak vásárolni az USA-tól, mint maguk az amerikaiak, de a rendelkezésükre állt például az is, hogy a főhadiszállás saját erőművének merre vezetnek az álcázott szellőzőjáratai, s hogy a kapuk és ajtók mekkora nyomásig biztosítják a hermetikus záródást. Egy másik akciója során megkaparintotta annak a legmagasabb (CTS = cosmic top secret) minősítésű kézikönyvnek a másolatát, amelyben a NATO saját kémelhárítási szolgálata feltüntette azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a tagállami ellenőrzések után a náluk munkát vállalni szándékozó katonákat és civileket mégegyszer lecsekkolták, így csökkentve a minimumra az ellenséges kémek behatolásának esélyét.

Azt hiszem, a legjobban azzal érzékeltethetem a Caraman-csoport által beszerzett információk mennyiségét és minőségét, ha elmondom, hogy például 1966-ban a DGIE éves jelentése (amit az állami és pártvezetés felé benyújtottak) 62 oldal volt, amiből 41 csak a Mihai Caraman által irányított csoport működéséről és eredményeiről szólt. 

Bőbeszédűen folytathatnánk a sort a Mihai Caraman által beszervezett és különféle motivációk alapján foglalkoztatott emberek neveivel és beosztásaikkal is, de most csak röviden: Pierre Rocheron (a francia külügy alkalmazottja, akit még akkor is futtatott, amikor ezt a washingtoni francia nagykövetségre helyezték), Brigitte Legrand (NATO Dokumentációs Központ, irattáros), Sylvie Daguin (NATO Nukleáris Tervező Csoport, pénzügyi elemző), Jacques Edelmann (NATO Védelmi Tervező Bizottság, értékelő), Charles de la Salle ezredes (francia Védelmi Minisztérium, stratégiai értékelő tiszt), Antoinette Joubert (NATO Nemzetközinahit.jpg Titkárság, irodavezető). Azt, hogy ő szervezte volna be az akkoriban feltörekvő fiatal francia politikust, Charles Hernu-t, akiből 15 évvel később nemzetvédelmi miniszter is lett, s akiről 1996-ban derült ki, hogy a KGB ügynöke volt, nos, ezt csak találgatni lehet, de nem zárható ki.

A Caraman-hálózat bukását a bevezetőben említett Iacobescu-árulás okozta ugyan, de a bomlás bő fél évvel korábban elkezdődött. 1968. szeptember 12-én a brüsszeli NATO-főhadiszálláson tettenérnek egy (már hetek óta titokban megfigyelt) 55 éves török alkalmazottat, amint irodája magányában szigorúan titkos dokumentumokat fényképezget. Nahit Imre (itt jobbra, az Imre a családneve!) nem kisebb beosztásban dolgozott, mint a katonai szövetség Pénzügyi Ellenőrzési Osztályának vezetője. A nyomozás megállapította, hogy Nahit úgy 10 éve dolgozik „idegen hatalmaknak”, de mivel az általa a megrendelőnek szállított dokumentumokat és az ezekért cserébe kapott pénzt is úgynevezett tárgyi postaládákon keresztül adta, illetve vette át, fogalma sincs, hogy kik is a gazdái. Nahitot végül átadták a török hatóságoknak, akiktől 25 év szigorított börtönt kapott. Amikor a belga elhárítás megállapította, hogy az egyik küldeményét egy Brüsszelben akkreditált román diplomata, bizonyos Mihail Tincu szedte elő az egyik parkban előkészített rejtekhelyről, a figyelem a Securitate, illetve ennek ügynökei felé irányult. Innen kezdve Caraman óvatosabbá vált ugyan, de a véget már nem tudta elkerülni. És Iacobescu fellépésével meg is pecsételődött a sejt sorsa.

196time.jpg9 augusztusában szép sorban lekapcsolják a románok által irányított francia kémeket, a hálózat „diplomatái” is hazarepülnek Bukarestbe, utoljára pont Mihai Caraman, aki augusztus 29-én int búcsút a francia fővárosnak. Odahaza magas kitüntetésben és előléptetésben részesül, a bukaresti szovjet nagykövetségen még dísztőrt is kap a KGB főrezidensétől a proletár internacionalizmus győzelme érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. 1971-től két évig pihentetik egy belügyi adminisztratív elfekvőben, majd 1973-ban Ceaușescu átadja neki tábornoki kinevezését és újra felelős beosztásba kerül a hírszerzésnél. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire jó szemmel nézték, mint az a körülmény, hogy a Pacepa tábornok 1978-as disszidálása utáni nagy állambiztonsági tisztogatások alkalmából őt is leszerelik ugyan, de tábornoki járandóságait érintetlenül hagyják, s mellette még valami középvezetői beosztást is kap az idegenforgalmi minisztériumban.

Az 1989 decemberi román „forradalom” után a 61 éves Caramant reaktiválják és ő lesz az 1990-ben frissen megalakuló CIE, majd SIE (román polgári hírszerző szolgálat) első főigazgatója. Ezt a pozícióját csak két évig tartja, 1992-ben lemondatják, mert Manfred Wörner (a NATO akkori főtitkára) ettől teszi függővé romániai látogatását. Az öreg Manfred gyomra nem tudta bevenni, hogy egy olyan ország csatlakozási kérelméről tárgyaljon, amelyik hírszerzését olyasvalaki irányítja, aki 11 éven át a NATO ellen dolgozott. Mihainak tehát mennie kellett; igaz, távozásakor fájdalomdíjul megkapta a vezérezredesi váll-lapot.

Mihai Caraman az idén, egy hónap múlva tölti be 90. életévét. Tudomásom szerint korához képest jó egészségnek örvend, s egy kis faluban él Prahova megyében, több millió eurósra becsült műkincsgyűjteményét nézegetve. Itt alul látható egy két-három évvel ezelőtt készült fotón. Ezen a linken pedig megnézheted magadnak a jelenlegi román külföldi hírszerzés honlapját.
cara3.jpg

És mivel tudjuk, hogy igazi kémsztori nem képzelhető el konteók nélkül, mindenféle kommentár nélkül két érdekességgel zárom a posztot:

1.) Caraman CIE-vezetői kinevezését követő napokban (1990 legelején) hirtelen, minden betegség-előzmény nélkül meghal Gheorghe Moga tábornok, aki a hírszerzés belső elhárításáért felelős vezető volt, s aki először vetette fel azt a lehetőséget (még annó Ceaușescunak), hogy Caramant beszervezték a szovjetek, s párizsi tartózkodása alatt egy Vlagyimir Arhipov nevű KGB-rezidens volt a tartója. A halottkémi vizsgálat infarktust állapított meg.

2.) 1990 februárjában egy vadászaton meghal Nicolae Doicaru, a hírszerzés egykori parancsnoka (lásd jelen poszt bevezetője), aki Caraman CIE-vezetői kinevezését követően azonnal jelezte az új állami illetékeseknek, hogy az új kémfőnök a KGB/GRU ügynöke. A vadászbaleset pikantériája az volt, hogy noha minden résztvevőnek csak sörétes puskája volt, Doicaru fejében egy igazi lövedéket („golyót”) találnak. A hivatalos verzió öngyilkosság lett.

Mit is mondhatnék: ilyen ez a szakma.

Ha pedig további híres és hírhedt kémekről akarsz olvasni, nyugodt lelkiismerettel ezt ajánlom. Nem véletlenül, hiszen én írtam.

 

49 komment

Címkék: románia életrajz román titkosszolgálat hidegháború kémek és hírszerzők

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2018.10.14. 18:52:21

11 évig mindent tudni a NATO-ról, hát ez nem kispálya

Lazy Bones 2018.10.14. 18:58:04

Nem semmi a sztori. Pacepáról amúgy volt cikk itt már? Olvastam anno a(z egyik) könyvét, a Vörös horizontok-at.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.14. 19:05:45

@Andy Capp:

Nem, Pacepa eddig nem került terítékre nálunk, de róla rengeteget összeírtak, Caramanról elég keveset.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.14. 19:09:03

@Flankerr:

Ja. 1965-ben például megszerezte a NATO-tagországok stratégiai energiahordozó-tartalékaira vonatkozó összes információt (a katonai üzemanyagraktárak naprakész kimutatásától kezdve a polgári felhasználású gáztartalékokig), Bukarestben a tábornokok először nem akartak hinni a szemüknek :-)

Galaric 2018.10.14. 19:44:28

Durva sztori, még csak nem is hallottam róla sohasem.
Köszönöm a posztot!

David Bowman 2018.10.14. 20:39:27

Bolond, aki kémnek áll. Mindig van áruló. A "sajátjaik" se valami hálásak. Persze mit tudja ezt egy egyetemista, amikor beszervezik.

David Bowman 2018.10.14. 20:42:40

@Flankerr: Addig jó, amig mindenki eleget tud az ellenségről. Akkor van a világ a vég szélén, amikor valaki valamit nem tud, és a legrosszabbra gyanaxik.

Cymantrene 2018.10.14. 20:50:21

@David Bowman: hát neki speciel bejött hosszú távon is.

SzLH 2018.10.15. 07:17:48

Vajon hogyan szerezte műkincseit? XD S mi lett a sorsa Iacobescunak?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 07:40:30

@SzLH:

A műkincseket nem tudom, Iacobescu és családja valahol Észak-Angliában kapott új személyazonosságot, azóta is ott élnek. Romániában persze távollétében halálra és teljes vagyonelbozásra ítélték. Ha jól tudom, 1992-ben a halálbüntetést 20 év börtönre változtatták, majd elévülés miatt végrehajtási kegyelmet kapott.

butyko 2018.10.15. 08:25:31

Újfent kiváló poszt,őszinte gratula! Tisztán és kizárólag kotnyelességképpen ,talán pontosabb lett volna OTAN -ként hivatkozni a szervezetre? :)
" épüljön be a NATO-ba, melynek székhelye akkoriban a francia fővárosban volt."

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 08:48:14

@butyko:

Francia nyelvterületen kívül mindenki NATO-nak hívja a szövetséget, még a románok és az olaszok is :-)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.10.15. 09:50:54

@tiboru:

"majd elévülés miatt végrehajtási kegyelmet kapott."

Azért szerintem nem lett volna életbiztosítás számára visszamenni. Ha nem is a mai szolgálat, de a régi kollégák tettek volna róla.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.15. 11:30:51

@tiboru: Ez mind szép és jó, csak az egész hh kémjátszmáiról mindig az jut eszembe, hogy halál felesleges erőlködés, amíg a NATO vs VSz-t érintette. A MAD felállást soha semmivel sem lehetett volna megtörni. Innentől fogva szép teljesítmények vannak, de tökéletesen értelmetlen* volt az egész, amibe sokan bele is haltak.

Persze lehetne azzal jönni, hogy "de ha nem nukis háború lett volna". Ez is tök jó, csak az egész szovjet filozófia arra épült, hogy kitekerni amivel csak lehet és nukizni. Persze a tervek azok egy dolgok és kérdés, hogy a terveket végrehajtották-e volna. A MAD meg pont ezért működött.

Szépen farkába harap a kígyó...

Annak persze már több értelme volt, ha proxy háborúban felhasználható információkhoz jutottak, lásd a szovjet IFF rendszer ismerete, amit Vietnámban felhasználtak.

*A hiábavaló munkát végzőknek a pokolban külön bugyra van emlékeim szerint. Vagy legalábbis a büntetése ez egyeseknek.

hátramozdító 2018.10.15. 11:31:35

Óóóóóriási, tiboruposzt végre újra, köszönjük! Csak nehogy megmérgesedjen az öreg, hogy hírességet csinálsz belőle :) Úgy fest, nehezen viseli, ha nem a szája íze szerint történnek a dolgok.

SzLH 2018.10.15. 11:35:25

@tiboru: A meglévő ismereteim szerint az árulón vagy annak családján bosszút szoktak állnio. Lásd Kukliński esetét!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 11:38:20

@molnibalage:

Rengeteg, katonai forrásból származó információt lehetett (és lehet a mai napig) hasznosítani civil területen is. Gondold el, mennyit jelenthetett (és jelent) egy kőolajszármazékok exportjából fenntartott gazdaságnak az az infó, hogy X ország hadseregének Y napra elegendő tartalék üzemanyaga van, vagy hogy Z ország gáztározói csak 15%-ig vannak feltöltve és mondjuk közeledik a tél...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.15. 12:50:37

@tiboru: Ezek nem igazán titkos adatok ma már. Itthon konkrétan a gáztározók telítettsége már publikus - asszem azóta, hogy pár balfasz még a párnagázt is el akarta adni és tönkretenni a tározókat - és a stratégiai szénhidrogén tartalékok helye és mennyisége is elég jól utána kereshető, legyen akár kőolaj akár benzin/gázolaj. Persze 50 éve ez nem volt igaz.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 13:14:21

@molnibalage:

Az, hogy egy információ publikus, vagy hogy igaz, az két különböző dolog :-) Más, ha egy hírszerző jelenti és megint más, ha a kormány lapjában olvassa az ember.

(Konteó off)

2018.10.15. 13:17:20

@tiboru:

Nem tudom, hogy egy korábbi posztban ezt kérdezték-e már, de Te/Ön nem kém/elhárító/beszervező/kutató/levéltáros esetleg, hogy ennyi mindent tud erről a "szakmáról"?

Egyébként én személy szerint hazaárulásnak nevezném e tettet, és ez független attól, hogy saját avagy idegen országnak, illetve országból szerzek híreket.
Meglehet ideologizálni persze, de ettől az még akkor is hazaárulás.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 13:25:46

@Látens Inszinuáció:

A kérdésre kizárólag azt tudom válaszolni, hogy csak lelkes amatőr vagyok, de a hírszerzéssel szomszédos területen dolgoztam egy ideig.

A "hazaáruló" vagy "hazafi" kérdés idehaza is felmerült néhányszor, például Belovai István, Rimner Gábor és társai esetében. Olyan ez, mint a másik nagy klasszikus dilemma: az én szabadságharcosom a te terroristád, illetve fordítva...

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2018.10.15. 14:03:30

@tiboru: Amerikában az első kérdés:
-Ön terrorista?
-Nem,én szabadságharcos vagyok!
-Ááá,ez nagyszerű!Mi amerikaiak nagyon szeretjük a szabadságukért kiálló és azért harcoló embereket!

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2018.10.15. 14:07:33

@Flankerr: Az amerikaiak összes haditengerészeti megmozdulásáról is majd húsz évig tudtak,mire lebukott a kiszivárogtató.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2018.10.15. 14:12:36

Azért a végén a két haláleset.
Semmit nem bíztak a véletlenre!

rekspeiler 2018.10.15. 14:46:56

1. Index címlapról keveredtem ide, nagyon jó blog.
2. Nekünk miért nem volt / van ilyen titkosszolgálatunk, amikor olyan sok "barát " vesz minket körül? Vagy volt, csak nem pubkikus?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.10.15. 16:40:27

@rekspeiler:

Üdv minálunk, nézz körül és érezd jól magad! Köszönjük az elismerést!

Voltak magyar titoksszolgálati sikerek azért, noha az utóbbi időben inkább a buktákról lehet hallani. Például a magyar katonai hírszerzés egyik szép fejezete volt a Conrad-ügy, noha azért nem volt éppen akkora durranás, mint ahogy néhányan állítják :-) Keress rá Clyde Lee Conrad nevére, sok helyen lehet olvasni róla.

Minorkavidor 2018.10.15. 16:44:14

A műkincsek eredete engem is érdekel. Nekem is van egy konteóm: A Kárpátok Géniuszát ugye nem forradalmárok gyilkolták meg, hanem saját káderei. Ha jól tudom a "bíróságot" egykori honvédelmi minisztere vezette. Márpedig Ceaușescu lelkes műkincsrabló volt (országa múzeumaiból. kastélyaiból válogatott). Nyilván nem két lei volt az összehordott műkincsek értéke, Caraman meg jókor volt jó helyen, ráadásul neki meg jó érzéke volt a valódi értékek felismerésében.

2006-ban a román bíróság döntött arról, hogy Valentin Ceaușescu visszakapja 1989-ben elkobzott vagyonát. De az kérdés, hogy mi és mennyi a mennyi?

VTMV 2018.10.15. 21:34:10

@rekspeiler: a mi sztoriainkat a baráti országlopó románok mesélgeti blogjaikon :)

Fredddy 2018.10.16. 10:35:18

@molnibalage:
1.) senki nem tudta, hogy közép-és hosszútávon nem bukkan-e fel olyan tényező, ami a kölcsönös elrettentés egyensúlyát felborítja: legyen az technikai (rakétavédelmi rendszer, csillagháború, mittudomén), földrajzi (rakéták Kubában), vagy politikai dolog (hiszen végülis a Szovjetunió háború nélkül bukott meg, de 1968-69-ben a Nyugatnak is volt pár izzasztó pillanata, tényleg, amúgy kíváncsi lennék, hogy a hatvanas évek végének ilyen-olyan nyugati baloldali mozgalmaiban mennyire volt benne a KGB, azok a szabadságvágyó diákok tényeg annyira spontánul lázadoztak-e, mint ahogy a haires-woodstockos hippiromantika úgy általában a köztudatban van)
2.) COCOM-listás cuccokat be kellett szerezni valahonnan, a bolgár titkosszolgálat például nagyüzemben foglalkozott ezzel
3.) ahogy írod is, a hidegháború csak Európában volt hideg, Palesztina, Dél-Afrika, Közép-Amerika vagy Délkelet-Ázsia sorsa a világméretű sakkjátszmában egyáltalán nem mindegy:kinél van az olaj, kinek kell egy egész földrészt megkerülve hajóznia, ilyenek.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.16. 11:02:14

@Fredddy:

1. A 60-as évekre teljesen nyilvánvaló volt, hogy képtelenség a rakétavédelem és ha bele is kezdenének csak súlyosbítaná a fegyverkezést. ---> SALT-ba akkor került bele az ABM.

A '80-as évek csillagháborús programja egy nagy blöff volt, mai napig pislogok, hogy komolya vette valaki. Az "Atomkorszak" dokufilmben a tudósok maguk mondták meg, hogy rendszer a közeljövőben legfeljebb néhány robbanófejet tudna leküzdeni majd hozzátették, hogy ha valaki meg teherhajón csempészné be első csapásméréshez - voltak szovjet teherhajók - akkor az SDI tehetetlen.

2. Ez tiszta sor.

3. Ez is.

Fredddy 2018.10.16. 11:33:12

@molnibalage:
Igen, ezt most te tudod, mert vannak okos könyvek és dokumentumfilmek, amiket ráadásul a neten el is érhetsz, meg úgy általában emberek, akik egy lezárt folyamatként nézhetnek erre a történetre. Utólag könnyen okos az ember. Régen nem voltak könyvek és filmek, ez mind szigorúan titkos infó volt, még a saját oldal elől is, nemhogy az ellenség elől. A csillagháború lehetett blöff, persze, de az oroszok honnan tudták volna? Vagy odaálltál volna Brezsnyev elé, hogy be ne szopd már, tata? A SALT-ba éppen azért került bele az ABM, mert számoltak vele. És senki nem hitte, hogy a másikat egy szerződés komolyan visszatartja majd bármitől, ahol ekkora a tét.

De szerintem ne nézd annyira technikai-katonai csövön át ezt a kérdést. A hatvanas években kurvára semmi nem volt nyilvánvaló, legfeljebb utólag tűnik annak. Gondolj bele, mit látott egy ember mondjuk 1965-ben a világból: megbukott egy 500 éves világrend, a Föld országainak jó része nincs 20 éves. Eljutottunk az űrbe, éppen dolgozunk a holdraszálláson. Átléptük a hangsebességet, a csajok miniszoknyát hordanak, a négereknek jogaik vannak. Ez így 20 év alatt jött össze. Iszonyatos üteben változott a világ, senki nem tudta, hol tart majd az emberiség 10, vagy 20 év múlva. Szerintem amúgy iszonyúan csalódott lenne az akkori ember, ha belenézne a jövőbe, és meglátná, hogy 2018-ban igazából minden kurvára ugyanolyan, csak a kocsik jobbak, a popzene szarabb lett, mindenki a mobilját baszkurálja és nemhogy más bolygón nem jártunk, de a Holdon se már 40 éve.

Meg úgy általában: háborút soha, sehol senki nem úgy vív, hogy na jó, eddig a vonalig szabadon eljöhet az ellenség, majd ráérünk akkor valamit csinálni. A háború nem így működik. Se a meleg, se a hideg.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.16. 12:42:13

@Fredddy: Egy félkomoly mérnök is megmondta volna, hogy "ne szórakozzon már". A célpont paraméterei egyértelművé tették azt, hogy tömegesen és olcsón legyen sok elfogó rakéta. Lézer sehol nem volt. Ma is azzal erőlködnek, hogy szaros balsafa UAV-ket lőjenek le tökéletes időben 2 km-ről.

A láthatáron nem volt semmi, ami egy néhány tucat ICBM-et megállított volna egyetlen célnál, nemhogy az összesnél.

Milyen 500 éves világrend bukott meg?

A Holdraszállás és az űr egy konstans környezetben volt, nem kerültek messzebb és nem vált a feladat egyre nehezebbé. Ellenben a rakétavédelemnél az ellenfél intelligens és reagál. Ezt is látták már akkor is.

Abban a dokufilmben n+1 ember kimondja ezeket is.

A minden olyan, mint 40 éve meg egy elég mulatságos kijelentés, mert az emberiség színvonalát nem az egyedi kiugró teljesítmény méri. Lehet, hogy nem mentünk a Holdra, de azért, mert értelme akkor sem volt, csak péniszméregetés volt, ami mellé hála istennek akkor raktak már tudományos kísérleteket is. Az A11 útján még szinte az sem volt...

Minden ugyanolyan? Hol volt az akkor, hogy lényében ahol térerő van, akkor két ember eléri egymást a világ túlsó felé? Előkapom a telómat és nemhogy beszélek, hanem FULL HD videót küldök át Ausztráliába egy mező közepéről. Tudod, 30 éve itthon vezetékes telefontért kellett sorba állni...

Vagy maga az Internet mint tudástár. Ha nekem 2001-ben olyan lehetőségeim lettek volna, mint ma...

Az, hogy sokkal több mindent belefér ma pl. átlag magyarnak nem azért van, mert reálértéken annyival jobban élünk, hanem a technológia ennyit haladt előre.

Lehet, hogy primitív nézettel egyesek benyögik, hogy "ugyanaz, mint 40 éve", de engem elfog a röhögés.

Régen egész egyszerűen félreértették, hogy mit jelent a haladás. Elég csak a sci-fiket megnézni. Videotelefonálás - kb. a kutyának alig van rá igénye ma - miközben jelentéseket meg sok minden mást papíron intéznek.

Nem kellene a bugyuta sci-fiket összemosni azzal, hogy mi volt vagy mi vált tömegigénnyé...

Fredddy 2018.10.16. 13:23:24

@molnibalage: na most akkor egy hozzászólásban elismered azt, hogy a világ tényleg nem abba az irányba haladt, ahogy 1965-ben elképzelték, és elismered azt is, hogy ma sokkal többet tudunk ilyen-olyan dolgokról, mint 1965-ben bárki- miről vitázunk? :)

1965-ben a jövő háborújára készültek. 1965-ben senki nem tudta, hogy mi lesz lehetséges 1985-ben. Ha valaki mégis ráhibázott, akkor annak biztos volt egy kollégája, aki ellentmondott neki, és egy főnöke, aki azt mondta, hogy biztos-ami-biztos. 1965-ben senki nem állíthatta teljes bizonyossággal, hogy valami nem lesz lehetséges 20-30 év múlva se. Akkor se, ha ma ezért hülyének tartják az utólag okosok.
És ezt ne szűkítsd le a rakétavédelmi rendszerekre, mert eredetileg nem arról volt szó, az csak a hozzászólásom egyik pontjának egyik alpontjához fűzött példák egyike volt.

,,Milyen 500 éves világrend bukott meg?"
Hogy Európa vezeti a világot,és mindenki más az ő gyarmata.

,,Régen egész egyszerűen félreértették, hogy mit jelent a haladás. "
50 év múlva valószínűleg ugyanezt gondolják majd rólunk. Az űrverseny pl épp most indul újra.

,,mert az emberiség színvonalát nem az egyedi kiugró teljesítmény méri."
Hát épp ezaz, ők akkor azt hitték, hogy 2018-ban a holdutazás pl már nem egyedi, kiugró teljesítmény lesz. Az egyedi, kiugró teljesítményt amúgy is csak egy megfelelően magas technikai színvonal talajára lehet felépíteni.

És még egy dolog. Régen az atomháborúra se úgy gondoltak, mint ma- főleg keleten. Az emberélet kevésbé volt értékes, és Csernobil előtt a hatásait is durván alábecsülték. A VSZ hadgyakorlatok anyagait feltételezem, ismered: támadás sugárszennyezett területen keresztül, Alpok legyalulása atommal, stb.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.16. 13:41:52

@Fredddy: A világ nem arra halad a civilek részén, ahogy gondolták. Haditechnikában ez nem egészen így vagy. Az UAV-kat és mini drónokat leszámítva 40 éves koncepciókat reszelgetnek tovább, semmi radikálisan új nincs. Ugyanúgy harckocsik, IFV-k rohangálnak lövegekkel, lézerfegyver sehol. Ugyanazok az alapmodellek vannak, mint 1979-ben...! Az első igen radikális dolog a T-14 Armata és az F-22, aminek ötlete picit későbbi csak és fizikai techdemó 1991-es, de az is csak egy koncepció tovább reszelése. Az alapok nem változtak, nem antigrav, pont úgy repül, mint az F-15.

Ma is rakétákkal lőnek le rakétát ABM képességgel. Nem lett olcsóbb az ABM, mert a támadó rakéta is intelligensebb lett.

Lehet itt játszani az álszekptikust, de az értelmes mérnökök pontosan látták, hogy MAD-dal semmit nem lehet kezdeni.

Európa mát 1918 óta nem vezet semmit, de legkésőbb 1941 óta.

Az űrverseny hol indul újra...? Jelenleg az ISS jövője is bizonytalan a kereskedelmi űrrepülések meg nagyon nem arról szólnak, hogy irány a Hold vagy a Mars...

És de, pont arról beszélek, hogy csak az elborultak gondolták azt, hogy a Holdutazás mindennapos lesz. Már eleve a Van Allen öv miatt bajok vannak a hosszútávúsággal.

Mondom, ALAPVETŐEN félreértették, hogy a fejlődés mit jelent. A legnagyobb és leggrandiózusabb projektből extrapoláltak és nem arra, hogy amíg 1850-ben postagalamb és lovasfutár volt, aztán távíró, aztán drótnélküli és TV, akkor a mobilteló és digitákis képrögzítés és továbbítást nem látták előre és annak hatását a mindennapokra.

Az átlagember láthatólag nem a Holdra akar menni, hanem sokkal kézzelfoghatóbb és biztonságosabb szórakozásra vágyik.

Fredddy 2018.10.16. 14:18:11

,,Ugyanúgy harckocsik, IFV-k rohangálnak lövegekkel, lézerfegyver sehol."
A nyolcvanas években aktívan kísérleteztek lézerrel az oroszok- nem tudhatták, hogy bebuknak vele, hiszen akkor el se kezdték volna :) Amúgy ma se mondja senki, hogy megcsinálhatatlan, max nem éri meg foglalkozni vele, mert nem prioritás.

,,a kereskedelmi űrrepülések meg nagyon nem arról szólnak, hogy irány a Hold vagy a Mars..."
De, éppen arról.

,,Európa mát 1918 óta nem vezet semmit, de legkésőbb 1941 óta. "
Na, most ezen el ne kezdjünk vitatkozni, én arra gondoltam, hogy a brit gyarmatbirodalom 1945 után indult hivatalosan is bomlásnak, és akkor lett mindenki számára egyértelmű, hogy a világot mostantól az USA és a SzU vezeti.

,,Lehet itt játszani az álszekptikust, de az értelmes mérnökök pontosan látták, hogy MAD-dal semmit nem lehet kezdeni."
Ez talán így van, a jövőbe viszont ők se láttak, és nem is mertek ilyet állítani. És ami ennél sokkal fontosabb: a döntéseket nem ők hozták.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.16. 14:38:12

@Fredddy: A technika jelen ácsorgása szerint vágyálom a lézerfegyver és röhejesen egyszerű védekezni ellene egy APFSD-hez vagy tandemfejes ATGM-hez képest...

A kereskedelmi űrrepülések a brutálisan olcsó műholdak és ezzel jövő szolgáltatásokról szólnak. Musk hagymázas hülyeségeit leszámítva kb. sehol nem látni komoly szándékot a hosszútávú emberes űrutazásra.

Fredddy 2018.10.16. 14:57:10

,,A technika jelen ácsorgása szerint vágyálom a lézerfegyver"
_jelen_
De most megint nem a lényeggel vitatkozol. A lényeg az volt, hogy 1965-ben seni nem tudta, hogy még csak nem is a MAD, hanem úgy általában az egyensúlyra alapuló hidegháborús politikai helyzet meddig tartható fenn, akár a számukra akkor elképzelt jövő új technikai lehetőségei, akár a vitán felül elég turbulens akkori politikai helyzet változásai, akár valami más ok mikor vet véget neki.

,,A kereskedelmi űrrepülések a brutálisan olcsó műholdak és ezzel jövő szolgáltatásokról szólnak. Musk hagymázas hülyeségeit leszámítva kb. sehol nem látni komoly szándékot a hosszútávú emberes űrutazásra. "
Musk legalább annyira komolyan gondolja ezeket, mint anno Kennedy:)

Minorkavidor 2018.10.16. 21:25:48

@molnibalage:

Nem kell pislognod: a szovjet politbüró akkori tagjai 70+ életkorú múmiák voltak, azaz Sztálin alatt történt politikai szocializációjuk, azt a rendszert nemcsak a terror, hanem a paranoia is jellemzi. Sztálin rendszerét szokták a vaskor utolsó birodalmának tartani. Technikai és technológiai szempontból ez azt is jelentette, hogy nem volt tisztában az atomkor jelentette kihívásokkal: lásd a 3. világháború elkerülhetetlenségébe vetett hit azután is miután a szovjeteknek is lett előbb atom,- majd hidrogén bombájuk (56-ban kiderült, hogy a Nyugatnem is mozdult erre a "nagyszerű" lehetőségre), vagy a kibernetikának, mint burzsuá éltudománynak minősítése. Nemcsak a COCOM-lista miatt szakadtunk le, Sztálin rögeszméje úgy 15 éves előnyt adott a Nyugatnak.

Hiryu2,01 2018.10.17. 11:33:03

@molnibalage: Valóban, részben blöff volt. De ugye a hadviselés a megtévesztés művészete. Ha Moszkva a valós értékeket tudja, akkor valószínűleg nem feccöli a döglődő gazdasága rubelmilliárdjait a saját ellentervébe. Viszont ha a kémed által tudod, mi a Nagy Testvér valósága, főtitkároknak csak a szája jár, vagy tényleg beváltanák a fenyegetéseiket... na akkor azt is tudod, mennyire feszegetheted a húrt, hogy az még ne pattanjon el. persze ez visszafele is érvényes...

Hiryu2,01 2018.10.17. 11:35:13

Megjegyzem, a kiberháborús, dezinformációs hadviselés is napjaink szuperul működő rendszere. Army lapjában olvasom a cikket, hogy leesett nekik, ezek, és a hibrid hadviselés nem a gyengék fegyver, hanem napjainkban remekül működő eljárás..

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.10.17. 11:45:12

@Hiryu2,01: Mit feccölt bele a Szu a csillagháborúba? Mert erre sem adtak soha semmi forrást. A jenkik sem erőltették meg magukat...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.10.17. 16:51:01

Hadd szóljak bele egy-két apró gondolattal a nagyok vitájába:

@Minorkavidor:

"azt a rendszert nemcsak a terror, hanem a paranoia is jellemzi."

A paranoia gyakran életmentő. Utólag könnyű okosnak lenni.

@Fredddy:

"Musk legalább annyira komolyan gondolja ezeket, mint anno Kennedy:)"

Azért Kennedynek mérhetetlenül több forrás állt rendelkezésére, plusz akkoriban politikai és stratégiai jelentősége is volt az űrversenynek. Ma nincs.

A Hold- és Mars-utazásnak előreláthatóan nem sok gazdasági hozadéka lesz azon kívül, hogy jópár milliárdos fizetni fog értük, ezért Musk cége megmenekül a bukástól - amúgy nagyon szurkolok neki. A visszatérő rakétafokozatokkal annyit tett az űrutazásért, mind a NASA 40 év alatt összesen.

@molnibalage:

"Musk hagymázas hülyeségeit leszámítva kb. sehol nem látni komoly szándékot a hosszútávú emberes űrutazásra."

Hagymázasnak nem nevezném, bár eléggé valószínűtlen, hogy tényleg létre képes hozni a Mars-kolóniát, ahogyan álmodik róla. De műszakilag lehetséges lenne, más kérdés, hogy erre még neki sincs elég pénze.

Azonban megvan az az előnye, hogy a pénzét nem fegyverkezésre és háborúkra költi, hanem kutatásra és fejlesztésre.

omron 2018.10.21. 18:49:05

Molnibalage az emberek többsége nem mérnök. Még csak nem is műszaki érdeklődésű. A munkaidőm fele azzal telik el, hogy meggyőzzem a lányokat

Jani22 2018.10.23. 23:02:27

@molnibalage:
"Már eleve a Van Allen öv miatt bajok vannak a hosszútávúsággal"

Van Allen öv miatt semmi baja nincsen. :D

Én értem, hogy mit akarnál nyekegni sugárzásügyileg. :)

De, ha már bele akarsz kötni mindenkibe, akkor fogalmazz pontosan és írd le ide normálisan!

:)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.10.24. 12:03:53

@Jani22:

A van Allen övön gyorsan áthaladnak, és senkinek eszébe sem jutna épp ott pályára állítani bármit is.

A Napből jövő sugárzás persze már más tészta, van az a magas pálya, ahol már nem véd a Föld mágneses tere.

UrsaMAior 2018.10.28. 08:17:47

Az SDI sikerehez a Szovjetunio geroktokraciajan tul az is hozzajarult hogy a mkroelektronikai forradalom mar elegge megtepazta a SzU vezetsesenek idegeit. Ld. 1982 Bekaa volgy. Egyes hirek szerint felmertek hogy ezt a versenyt mar nem birna a gazdasaguk. Es erre jott az SDI.

Jani22 2019.07.26. 20:23:58

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszi a választ, küldök 1 ilyet:

:)
süti beállítások módosítása