Április elseje hagyományosan a bolondok napja, mi is eresztettük már el itt a gyeplőt párszor a blogon, tessenek csak visszaolvasni ezt, ezt vagy éppen ezt itt. noha a világ most szörnyű problémával áll szemben, és egyesek szerint ilyenkor azért nem illik viccelődni, mások szerint pont így, poénkodva lehet elkerülni a folyamatos stressz miatti levertséget, rosszkedvet. Az alábbi bejegyzésben látunk majd pár példát arra, hogy nemhogy világjárvány idején, de épp világháborúban is születtek poénok, néha elég vaskosak. Most (ahogy arra a cím is utal) kifejezetten a hadihajók vicces és/vagy otromba beceneveivel foglalkozunk, a teljesség igénye nélkül. Úgyhogy ha mindenki készen áll, (vagy ül) akkor kezdődjék a móka. Kellemes időtöltést.

 Kezdjük a sort mindjárt az ábécé elején. A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó több becenevet birtokol. Már eleve a névadó elnöknek is „Abe” volt a beceneve, így a hajót is szokták így emlegetni egymást közt a tengerészek. (igaz ami igaz, könnyebb és gyorsabb így hivatkozni rá, mint a teljes nevén).  Viszont van egy kissé dehonesztáló, szóviccbe hajló beceneve is, méghozzá a „Babe” Lincoln. Ezt 1995-ben ragasztották rá a jellemzően nem rajta szolgáló tengerészek, ugyanis ekkor kerültek a Lincoln fedélzetére a haditengerészet első tengerész hölgyei.  A Lincoln hivatalos becenevei közé tartozik még a Black Pearl, vagyis a Fekete Gyöngy. Ennek eredetére nem találtam utalást, de nem elképzelhetetlen, hogy a Karib Tenger kalózai című kasszarobbantó mozifilm-sorozat egyik hajójáról kapta, de fordítva is igaz lehet. Amúgy a Lincoln fedélzetén forgatták a Stealth (magyarul Lopakodó) című filmet, ami anyagilag kifejezetten nagy bukta volt. (Spolier: egy sármos  fehér pilóta, egy néger pilóta és egy jócsaj pilóta meg egy AI agyú pilóta nélküli hipervadászgép lenyomja a genyákat. Nem, ez nem áprilisi tréfa, tényleg).

 A következő becenévtulajdonos rögvest két hajó lesz, mert a beceneveiknek közük van egymáshoz. Az egyik főszereplő a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó, a másik a USS Belknap, Belknap-osztályú rakétás cirkáló. A Kennedy-nek természetesen már vízre bocsájtása óta volt hivatalos beceneve, a „Big John”. 1975 november 22-én a Földközi-tengeren tartott gyakorlat során a Belknap és a Kennedy ütközött, de olyan szerencsétlenül, hogy a repülőgép-hordozóból repülőgép üzemanyag is átfolyt a cirkáló fedélzetére, ami annak rendje és módja szerint meggyulladt. A heves tűz miatt a Belknap alumínium felépítménye súlyosan megsérült, legénységéből hét tengerész meghalt. A Kennedy-n egy tengerész halt meg, a hajó sérülései korántsem voltak akkorák, mint a cirkálóé. Mindkét egységet kijavították, és újra szolgálatba állították. Na innentől a USS Belknap legénysége kénytelen volt a többi tengerésztől azt hallgatni, hogy a hajójuk neve igazából USS Belcrash, utalva a balestre. A Kennedy becenévadói a névadással a kétségtelen erőviszonyokra hívták fel a figyelmet, így lett a nem hivatalos név a Big John mellett a „Can Opener” vagyis konzervnyitó. Tehát a USS Belknap legénysége nem csak a saját hajójuk lekicsinylő neve miatt bosszankodhatott, de még egy másik hajó beceneve is arra utalt, hogy egy konzervdobozon szolgálnak.

 A következő alanyunk szintén egy repülőgép-hordozó, a USS Theodore Roosevelt. A hivatalos monogram-becenév mellett (TR) van egy másik is: The Big Stick. Vagyis furkósbot. Jogosan tűnhet furcsának ez a névadás egy bonyolult és kifinomult fegyverrendszernek, de van alapja, méghozzá egy híres idézet az egykori elnöktől, mely imígyen szól: „Beszélj nyájasan, de legyen nálad azért egy furkósbot”. Így már inkább érthető, miért kapta a diplomáciai ars poeticának is beillő idézetből a furkósbotot becenévnek a hajó. Amit régebben ágyúnaszád-diplomáciának neveztek, azt a modern korban a repülőgép-hordozók képviselik. Úgyis mint a nyájas diplomáciai nyelvezetet kísérő non-verbális nyomaték.

 A felfegyverzett hadihajók árnyékában ott szolgálnak a különböző segéd- és ellátó hajók. Ilyen a USS Canopus (Simon Lake-osztályú) tengeralattjáró-ellátó (Ez a magyarban tuti utasellátó becenéven futna. Ha lenne tengerünk. Meg tengeralattjárónk) hajó, ami meglepően romantikus nevét az égbolt második legfényesebb csillagáról kapta, ami (micsoda érdekesség!) a Hajógerinc csillagkép legfényesebb tagja. (Ez már tényleg Fun Fact: Kanopusz a görög legendák szerint Menelaosz király flottájának volt vezére, mikor Trójából hazafelé hajóztak). Egy ilyen ellátó hajó fedélzete semmiképp sem nevezhető ingergazdag környezetnek. Ha beleképzeljük magunkat a legénység helyzetébe, amint hónapokig hajózgat, és nagy ritkán kiköt mellé a nyílt vízen egy-egy tengeralattjáró amit fel kell tölteni, de amúgy semmi izgalom, akkor beláthatjuk miért kapta ez a hajó a Cannabis becenevet… Először. Aztán a 80-as években a hajó legénységének 20%-át hölgyek adták, emiatt kapott még egyet: „Can ’o’ Puss”, amiben a Can kancsót, bödönt jelent, a Puss pedig cicust, cicamicát… (Az „o” –nak nincs szerepe, olyan töltelék betű, mint a bank-o-matnál). UPDATE: lehet hogy túl van ez gondolva, és korántsem olyan romantikus az egész, és szimplán csak "gennyláda" a megfejtés.

 A most következő szereplőnk a USS Dallas, de nem az atommeghajtású vadásztengeralattjáró, ami Texas híres városáról kapta a nevét, hanem az 1919-ben épült torpedóromboló, akit pedig Alexander Dallas tengerésztisztről neveztek el. A hajó „születési dátumából” látszik, hogy lemaradt a Nagy Háborúról, de a második világháborúban már bevetették. A többször korszerűsített USS Dallas az Észak-Atlanti vizeken kísért konvojokat, meglehetősen zord viszonyok között. Nyolc ilyen bevetést teljesített sikerrel, a hajót és legénységét többször is kitüntették (igen, a hajókat is ki szokták tüntetni, ez egy ilyen tengerész hagyomány) míg aztán 1945 novemberében kivonták a flotta állományából. Korántsem unalmas szolgálati ideje dacára (vagy épp a tengerészek szeretetének ilyen rendhagyó megnyilvánulásaként) a Dull Ass becenevet kapta, ami nagyjából úgy fordítható, hogy „Buta Segg” . Lássuk be, kicsit erős, még ha csak viccelődtek is a legények.

 Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeténél az Enterprise név kultikusnak számít, így nem csoda, hogy egy rakás becenevet begyűjtöttek az ezen név alatt szolgáló hajók. Mi most logikusan a legutolsó ilyen nevű hajóval foglalkozunk, (Az atommeghajtású, CVN-65 hadrendi számúval) hisz az anyakönyvezett leánykori nevével a beceneveket is megörökölte. Természetesen a „Big E” az első, de ott van még a „Grey Ghost”, vagyis Szürke Szellem, mindkettőt a második világháborús elődjétől örökölte. Aztán némi szójátékkal utalva a hosszú idejű bezártságra ott van az „Enterprison”  (börtönbe menni), és az akasztófahumorral kitalált „Mobile Chernobyl” (Az első atommeghajtású repülőgép-hordozó volt, nem csak a US Navy-nél, hanem az egész világon). De hogy ne csak egy szovjet atombalesetre utaljanak a csípős nyelvű tengerészek, nem hivatalos becenévként szerepelt még a „Three-Quarter Mile Island”, ami frappáns utalás az amerikai reaktorbaleset helyszínére, Three Mile Island-re.  Ami becenévre talán a legbüszkébbek voltak a rajta szolgáló tengerészek, az a „Fleet Starship”, ami oda-vissza főhajtás a Star Trek sci-fi sorozat főszereplő űrhajója felé.

Jöjjön most egy tengeralattjáró, amelyik szintén mágnesként vonzotta a beceneveket. A USS Seawolf (SSN-575) atommeghajtású vadásztengeralattjáró , és mint ilyen (mármint atommeghajtású) rögtön a második is a sorban, a USS Nautilus után, ami elsőként főzte a vizet hasított atommal. A USS Seawolf 1955-ben épült, és akkoriban hipermodernnek számított, sok új műszaki megoldással. Mint az már sokszor előfordult, a forradalmian új dolgok új problémákat is generálnak, az új rendszerek számtalan gyerekbetegséggel keseríthetik meg az alkalmazókat és a tervezőket. A Seawolf is így járt, karbantartás és javítás miatt elég sokat kellett kikötőben, vagy dokkban rostokolnia. A vitriolos humorú tengerészeknek persze több se kellett: a félelmetes nevű Seawolf (tükörfordítva tengeri farkas, amúgy egy ragadozó halfajta) név helyett a Seapuppy-t ragasztották a hajóra. A puppy a mindenkori tündéri édibédi kölyökkutyák egységes neve, fajtától függetlenül. Azokat a hajókat, amelyek többet töltenek kikötve, mint a tengeren, a tengerészek lesajnálva csak úgy nevezik, hogy „épület”. A USS Seawolf  is megkapta a magáét, és a hadrendi száma miatt sokszor csak így hivatkozta rá: „Building 575”, vagyis az 575.számú épület. Ha ez még nem lett volna elég, a derék matróztársadalomtól kapott még egy elég lekicsinylő nevet, méghozzá a „Pierwolf”-ot. A pier mólót, rakpartot jelent, a Pierwolf becenév pedig élesen utal arra a közegre, ahol ez a tengeralattjáró a legtöbbet időz. (Amúgy 1987-ig állt szolgálatban, ami szép teljesítmény).

Újra egy repülőgép-hordozó következik, méghozzá a USS Forrestal. A névadó James Forrestal volt, aki az USA haditengerészeti minisztereként, majd védelmi miniszterként szolgálta hazáját. Természetesen ez a hajóegység is részt vett a vietnami háborúban, és egy ilyen bevetés alatt történt a híres-hírhedt baleset is, mikor is a fedélzeten felfegyverezve és üzemanyaggal feltöltve várakozó gépek egyikéről egy rakéta beindult, és a többi gép közé csapódva felrobbant. Az ezt követő hatalmas tűz és a robbanások sorozata 134 tengerészt megölt, 161-et megsebesített, és megsemmisített 21 repülőgépet. (Ezt a katasztrófát épphogy csak megúszta ép bőrrel  John McCain alezredes pilóta, későbbi republikánus szenátor). Ezek után a USS Forrestal három becenevet is begyűjtött, és nem meglepő módon mind a három utalás erre a hajótűzre. Az első a szimplán szójáték Firestall, a második a Forrest Fire (vagyis erdőtűz). A harmadik már intellektuálisabb, de tömörségében igazán gyilkos: Zippo. (Nemdohányzóknak és újszülötteknek: a Zippo egy kultikus öngyújtómárka, az USA egyik popkultúrális szimbóluma).

 A következő játékos rendes neve is ad okot a mosolygásra. Ez a USS Kamehameha. Pedig  az atommeghajtású rakétahordozó tengeralattjáró igazán félelmetes fegyver. A névadója Hawaii egykori királya , ezen a néven az Első. Hogy a fülnek mókásan hangzó nevet ne keljen annyiszor kimondani, a legénység frappánsan csak „Kamfish” néven nevezte szeretett lélekvesztőjét. Ez ráadásul egy régi hagyomány folytatásának is betudható, hiszen a US Navy rengeteg tengeralattjáróját nevezték el valamilyen halról. (persze ilyen hal, hogy Kamfish nem létezik, még mielőtt valaki áprilisi tréfaként ki szeretne oktatni kommentben). A más hajókon szolgáló tengerészek viszont nem hagyhatták ki a (nagyon) magas labdát, és megalkották a bájosan infantilis becenevüket: USS Kamehaha…  Szerintem ugorjunk.

 Lehet, hogy furcsa lesz, de megint egy repülőgép-hordozó következik, méghozzá a USS Harry S. Truman. Ennek a Nimitz-osztályú hajónak is van hivatalos beceneve, kettő is. Az első a módfelett fantáziátlan, a névadó monogramjából generált  „HST”, a másik a „Lone Rider Warrior”. Hogy miért épp Magányos Harcos, arra nem találtam magyarázatot, főleg mivel ezek a hajótípusok sosem járnak egyedül, mindig egy rakás kisebb hadihajó és ellátóhajó alkotja a népes kíséretét. Ezen az unalmas állapoton (már ami a beceneveket illeti) változtatott valaki, aki először akasztotta a hajóra a Harry S. után szabadon a Hairy Ass, vagyis a Szőrös Segg gúnynevet. Gratulálunk.

 Eddig csak a US Navy néhány emblematikus becenevét említettük, hát jöjjön egy rövidke válogatás Őfelsége Flottájából. Bár a briteket hajlamosak vagyunk kimért úriembereknek tekinteni, azért a matróz és haditengerész nyelv ott sem bánt mindig kesztyűs kézzel (ezer bocs ezért a képzavar-atomcsapásért) ha becenevet kellett ráakasztani egy hajóra. Így járt a HMS Explorer tengeralattjáró is. Ez az egység, és testvérhajója, a HMS Excalibur a második világháború végén zsákmányolt német tengeralattjárós kutatások teszthajói voltak. A fő kutatási irány a hidrogén-peroxiddal való meghajtás volt, amitől a tengeralattjárók jelentős sebességnövekedését várták. Ez sikerült is, csak egy baj volt: a hajtóanyag borzasztó robbanásveszélyes volt. Emiatt az Explorer megkapta az "Exploder" (robbanó) becenevet. De a hidrogén-peroxid másról is ismert volt: a fodrászok előszeretettel használták szőkítésre, így lett a másik becenév a „Blondie” vagyis szöszke. (Ezt amúgy az Excalibur-ra is használták)

 A brit csatahajófejlesztés egyik igen érdekes és egyedi terméke volt a Nelson-osztály. Az osztály két egysége, a HMS Nelson és a HMS Rodney úgy lett tervezve, hogy a főtüzérségük tornyai a hajó első felében helyezkedtek el, utána jött a parancsnoki híd, a kémény, aztán a főárboc. Hátul, már majdnem a tatnál csoportosultak a másodlagos tüzérség tornyai. Emiatt a oldalnézetből a kontúrjaik (igaz kissé hunyorítva) hasonlítottak a flotta olajszállító hajóiéra, (Oiler) így a Rodney megkapta a Rodnol, vagy Rodnoil becenevet, vagy inkább gúnynevet.

 A nagy, csupafegyver hadihajók árnyékában, a rivaldafénytől rendesen takarva szolgálnak az aknaszedők. Következő antihősünk is ilyen minőségben lett vízre bocsájtva még 1972-ben. A HMS Wilton abban volt korszakalkotó, hogy a világon elsőként üvegszálas műanyagból készítették a hajótestet. Ennek két okból is pozitív jelentősége volt: egyrészt nem rágta a vasoxid, másrészt a mágneses aknák sem érzékelték, így a veszélyes munkakört nyugisabban tölthette be. Nem is váratott sokat magára a becenév. A már akkor is háztartási fogalomnak számító, műanyag tárolóedényeket gyártó Tupperware márka után csak HMS Tupperware-ként emlegették.

 1936-ban bocsájtották vízre a H-osztályú torpedóromboló HMS Hotspur nevű tagját. (A H-osztály összes egysége H betűvel kezdődő nevet kapott. Micsoda lelemény) Bár a Királyi Haditengerészetnél a történelem során négy hajó is viselte e nevet, mégis az utolsóról maradt fent becenév. Gondolom a Premier Legaue-et ismerő futball-fetisiszták már kitalálták, mi lett a hajó beceneve. Igen, Tottenham. De míg az eddigi beceneveket az eredeti helyett használták a tengerészek ezt a hajó anyakönyvezett nevével volt ildomos említeni, valahogy így: HMS Tottenham Hotspur.

 Utoljára álljon itt egy kanadai hadihajó, a Flower-osztályba tartozó korvett, a HMCS Wetaskiwin. Ez a kifejezetten kicsi hadihajó derekasan végigszolgálta a második világháborút, és kereken 40 (negyven!) konvojt kísért az Atlanti-óceánon. (Legyünk igazságosak, ezek közül nem mind volt „teljes út”, tehát USA-Nagy-Britannia táv, hanem volt Izland-Észak-Írország etap is benne bőven).  A hajó a nevét  amúgy egy kanadai városról kapta, és a város nevének jelentése az ott élő benszülöttek nyelvén azt jelentette, hogy „A domb, ahol a béke született”. Mint azt már láttuk fentebb, a tengerészek nagyon szeretnek játszani a nevekkel, így a Wetaskiwin névből (kiejtés után) gyorsan megszületett a „Wet Ass Queen”, vagyis nagyjából „Nedves Seggű Királynő”. Fergeteges, tényleg. A háború után a hajót eladták Venezuelának, ahol Victoria néven állt szolgálatba.

 A blog jó hagyományaihoz hűen kommentekben most is várjuk a hasonlóan elborult beceneveket, most különös tekintettel a tengerészet és hadihajózás témakörében. (Mert a szárazföldi haderők alakulatainak is vannak vicces becenevei, pl. az amerikai 1. Gyalogos hadosztály, a jelvénye miatt „Big Red One” emellett még ismert mint „Big Dead One”, de a 82. Légidesszant Hadosztálynak a jelvényében szereplő AA vagyis All American is kapott egy kis többletjelentést: Alcoholics Anonymous. Szóval a szárazföldi patkányokat sem kell ám félteni).