Közkívánatra:

A föld legzárkózottabb országa

Alig kerül ki információ a 38. szélességi kör mentén létrejött demarkációs vonal szögesdrótja mögül, ezért nagyon nehéz dolga van annak, aki nyílt forrásból akar valami megbízhatót írni az ottani valóság bármilyen aspektusáról. Ez az állambiztonságra és a hadseregre még fokozottabban igaz. Az ország által nyilvánosságra hozott adatok pedig, ha vannak egyáltalán ilyenek, legkevésbé sem tekinthetők megbízhatónak.

Mivel e sorok írójának nincs érdemi lehetősége személyesen meggyőződni az észak-koreai haderő a Népi Hadsereg (de ismerősen hangzik) ejtőernyőseinek, vagy más különlegeseinek ügyes-bajos dolgairól, a források szűk köre ellenére körültekintően kellett megválasztanom, milyen adatokra is támaszkodhatok. A nehezen megismerhető dolgok egyébként is vonzzák a találgatásokat, sokszor helyt adnak emberek híreszteléseknek, csúsztatásoknak, torzításoknak… A továbbiakban még sokszor lesz emlegetve az észak-koreai Népi Hadsereg, ezért NH betűszót kreáltam ebből ahelyett, hogy például az angolból bármely hasonló gyönyörűséget átvettem volna.

Néhány ország katonai egységeinek volt alkalma az Észak-Korea ellen, illetve mellett háborút viselni az elmúlt 6 évtizedben, és a kisebb csetepatékat nem is számoltam,  – így ezek az országok anyagai élveztek a válogatáskor prioritást. Hogy egész pontos legyek – mivel koreaiul nem annyira értek, a kínai, japán sem erősségem, orosz forrást nem találtam, kénytelen voltam 38. szélességi kör menti barikád és demilitarizált zóna túloldaláról egy angolul (a rossz nyelvek szerint inkább amerikaiul) beszélő hadsereg tengerészgalogosainak információs könyvecskéjére támaszkodni. A könyv 1997. májusi kiadás, így elég frissnek is számít a nem minősített anyagok között. Az USMC felderítői ugye csak tudják, hogy immáron 57 éve mi is az az izé, amivel farkasszemet néznek. Mondjuk ezt a könyvecskét is az amerikai katonai hírszerzés a DIA írta, ettől ha lehet csak még hitelesebb. A pontosság kedvéért közzétesszük itt, hogy 1950. június 24-én támadta meg Észak Délt, majd az USA vezette ENSZ erők egy erősen szivarozó tábornok irányításával képezték azt az ellensúlyt, amelynek köszönhetően ma Dunaújvárosban yin-yang-os zászlót nézegethetünk. Szivar nélkül mindezt ma már nem tehetnénk.

A föld legmilitánsabb országa

A GDP 25%-át fordítják katonai kiadásokra. 100 lakosból 4 egyenruhás. Több mint 1,2 millió fő van aktív szolgálatban; a tartalékosok behívásával rövid idő alatt a létszám 5 millió főre emelhető. Ez a föld 5. legnagyobb békelétszámú hadserege címre elegendő (DIA, 1995), olyan országok hadseregei előzik csak meg, mint India 1,265 - USA 1,65 – Oroszország 1,714 és Kína 2,93 millió fővel. Összehasonlításként Észak-Korea lakossága 23,3 – India 1129,8 – USA 301,1 – Oroszország 141,3 – Kína pedig 1321,8 millió főt számlált 2007-ben (World Factbook). Egy picit mások az arányok.

Ez utóbbi képes témáról itt egy teljesebb kép. Itt északról nézünk délre. Ott pedig merőlegesen fényképezték 13,4 cm-el még a déli oldalról.

 
Mielőtt az ejtőernyős deszant szóba kerülne, szükséges ismertetnem röviden az északi elképzeléseket, hogy mikoris juthatnak a katonák a jelenlegi – tűzszüneti – helyzethez képest is nagyobb szóhoz. 

A következő kép nem a Nagy Vezető (Kim Dzsong Il) miatt került be a szórásba, hanem azért mert a NH legkövérebb női katonáját ábrázolja a jobb szélen. Azóta már a hölgy nem katona, mert az áb. szervek kiszűrték, hogy jobb oldalra került, mire ő mindent bevallott, mint Dániel Zoltán miniszter 1950-ben.

 Szóval ez a kb. 5 millió katonát számláló minihaderőt két részre osztották fel. Az I. támad, a II. véd – logikus, nem igaz? Az ejtőernyősök vonatkozásában így logikusan nem foglalkozunk a II. Hadseregcsoporttal – így hívják, ami a méretére is azért utal, mindenesetre a II Hadseregcsoport lényegesen kisebb, mint az I. Az 1990-es évek elején Észak-Korea egy öt éves hadsereg-fejlesztési program során jelentősen javította haderejének támadási potenciálját, ami azért elképzelhetjük, eredetileg sem volt jelentéktelen. (Közben a lakosság harmada éhen pusztult az országban – bár ez nem ide tarozik.)

Szóval az I. Hadseregcsoporttal foglalkozunk a következőkben, hiszen az ejtőernyősök fő szabály szerint támadásra valók; védekezni csak akkor védekeznek, ha valami prücök csúszott a számításba. Ez a katonai csoportosítás a demarkációs vonal 65 km-es mélységében van települve és csak parancsra vár…

Az elgondolás az, hogy a nagy támadást megelőzően az észak-koreai különlegesek szépen átmennek a déli erők hátába, majd ott azonosítanak és megsemmisítenek vezetési pontokat, utánpótlási csomópontokat, távközlési központokat, elfoglalnak kikötőket, reptereket és más kritikus helyeket - vagyis jó nagy zavart keltenek.

A NH – meglepő módon – három haderőnemből áll, vagyis szárazföldi csapatok, légierő és haditengerészet. A téli ruházatot itt lehet megnézni.

Mindezektől elkülönülten szerepel a Különleges Műveleti Erők. (KME)

A KME "...a legerősebb elit egysége a teljes Koreai Népi Hadseregnek és egyedülálló élcsapata a Népi Demokratikus Korea fegyveres erőinek." - Kim Ir-Szen

A KME a többiekhez képest már nagyon kis létszámú: mindössze 60 ezer főt számlál, akik 22 dandárba és 7 független - fegyverzetüket tekintve könnyűgyalogos - zászlóaljba vannak szervezve. A különleges erőknél olyan szállítási kapacitással rendelkeznek, hogy 12 ezer főt tengeren, 6 ezer főt pedig levegőben tudnak egyszerre megemelni. Gyors fejszámolás: nem kell túl sokat fordulni, hogy mindenkit átdobjanak. Bár a különlegeseknél ez egyáltalán nem szokás, hiszen tipikusan néhány fős egységekben operálnak.

Mivel is töltik az időt ezek a különleges elvtársak?

A különlegesek öt alap feladatkört határoztak meg: (1) felderítő feladatokat látnak el, (2) hagyományos katonai műveletekhez kapcsolódó harci küldetéseket teljesítenek (pl. zavarkeltés, bomlasztás, szabotázsakciók, ilyesmi), (3) az ellenség hátában második frontot hoznak létre (pl. észak koreai ügynököket telepítenek), (4) szembeszállnak a déliek hasonló műveleteivel az északi területeken, (5) részt vesznek a belbiztonság fenntartásában. (felteszem, a rövidutas megoldások alkalmazása kerül itt túlsúlyba)

 Az ellenséggel való érintkezéshez, csakúgy mint ügynökök átdobásához a légi és a tengeri szállításról már esett szó. A harmadik bevett módszer pedig akár helyi sajátosságnak is tekinthető: alagutat ásnak a demilitarizált zóna alatt.

Kim Ir Szen még 1970-ben adta ki a parancsot, hogy a demilitarizált zóna mentén állomásozó hadosztályokak (és a Nagy Vezető lába alatt lévő linkre kattintva láthattuk, hony szép számmal vannak ilyenek) egyenként legalább kettő alagutat kell ásnia a zóna alatt. Ezek az alagutak el is készültek és csak néhányat sikerült közülük a déli-ENSZ szövetségeseknek felfedezni. Lényegében a zóna úgy néz ki, mint egy ementáli sajt. Az alábbi képen egy ilyen alagútban két déli katona éppen azt méricskéli, hogy milyen eszközök férnének el egy ilyen támadó művelet során az alagútban. Van olyan alagút is állítólag, amiben egy tank lábon képes áthajtani. Itt a képen pedig egy olyan alagút van, ahol sineket is lefektettek, mert nem akarták, hogy az ott áthaladó lövészhadosztály nagyon elfáradjon.

Nekem a kedvenceim azért még mindíg a tengeralattjárós műveletek maradnak. Amióta a világ világ és vannak a partvédelmet meghaladó működési rádiusszal rendelkező tengeralattjárók, mindig is voltak ilyen különleges bevetések. Zárásként íme néhány kép egy ilyen elfogott észak-koreai tengeralattjáróról.

Förder ríding - Faludi Péter: Tények és adatok a koreai fegyveres erőkről (2004)

*** ÁPDÉT

#1

Kedves Elvtársak! Valaki járt mostanság arrafelé és kitűnő képeket tett fel a netre. Ajánlom mindenkinek.

#2

Egyoldalú, részben ellenőrzött információt olvashattunk az Indexen, miszerint a nagy vezető gyengélkedik. A 66 éves észak-koreai vezető augusztus 14. óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Azóta pedig nem ment még tejért, s kenyérért sem a boltba. Az észak-koreai kormány tájékoztatása szerint kitűnő egészségnek örvend, csak nem ér rá mostanság, mert igen elfoglalt. Nagy sajnálatára a KNDK fennállásának 60. évfordulójára szervezett seregszemlén sem vehetett részt fontos államügyek miatt. A KNDK kormánya, hogy megnyugtassa a hazai és külföldi aggódók tömegeit, néhány képet közzétett Kim vezető látogatásáról egy női tüzéralakulatnál. A kérdés csak az, mikor készült a kép? Az imperialista dezinformáció szerint valamikor július-augusztus magasságában, amit a háttérben burjánzó gazból állapítottak meg. Hogy melyik évben, azt ők sem (?) tudják.

Megfigyeltétek, hogy a Kim balján álló pofa kezében a jegyzettömbbel ugyanaz, mint aki feljebb a kövér csajos képen szintén a balján áll úgy, hogy még éppen beférjen az esernyő alá? Ezeknél a balos vezetőknél mindenesetre úgy tűnik, hogy a jobbkezük is a bal oldalukra kerül. Lehet, hogy ez a fickó az, aki feljegyzi a Főnök aranyköpéseit? Mindenesetre hálátlan feladat lehet amit csinál, mert egy rendes szalagsáv nem sok, annyi kitüntetést sem kapott azóta áldozatos munkájáért.

#3

Kiszivárgott, hogy a Kedves Vezetőnek agytumora van.

#4

Ehhez képest márkás napszemüveget hord és focimeccsre, meg még ki tudja hogy hová nem szaladgál.

#5

A Kedves Vezető bocsánatot kért népétől az elhibázott pénzreform miatt. A koreai öszödi beszédről szóló tudósítás itt olvasható, amelyből az is kiderül, hogy a kommunizmusban is van pénz és vannak gazdagok.

#6

Medveepével, rinocéroszszarvval, pézsmával és egyéb hagyományos keleti gyógymódokkal kúrálják a depressziós és krónikus beteg Kim Dzsongil észak-koreai államfőt.

#7

Vége! Kim Dzsong Il kedves vezető 2011. december 17-én szombaton jobblétre szenderült. Az utód: fia Kim Dzsong Un.