@tucano:

Azoknak a dossziéknak szerintem még nem szüntették meg a minősítését. Április elseje óta van ugyan új titoktörvényünk, de a régi cuccokat tán 2013-ig kell felülvizsgálni.

@tiboru: @stoppos76: Pontosan. A forradalom után Castroék az USA-val akartak tárgyalni, hogy az államosított érdekeltségüket megfelelő piaci áron kárpótolják. De ugye, Sam bácsi nem akart annyi pénzt veszteni- lásd GITMO bérlését

@tiboru: Ugyanezt olvastam anno Ho Chi Minh barátunkról is. Ezek szerint az USA-nak sikerült nagyaszabású és sokba kerülő balfaszkodások közepette két olyan ellenfelet megteremtenie, amik kicsik ugyan, de mégis pofáncsapták a nagytesót.

Ezúton is szeretnék gratulálni nekik a nagyszerű munkájukhoz. :)

Ja és ugye, a legjobb úton haladnak a harmadik ellenfél felélesztése felé, ha még ugyan nincs ébren.

Még a 60-as évekbeli filmek gonosz tudósai is csak egyszer próbálkoztak meg egy adott projektel, mikor megjelent a főhős és nekik el kellett menekülni, általában másodszorra már valami teljesen új gonoszságot találtak ki.

@Thaddeus Griffin: Így ügyesen elveszítették az összeset.

@stoppos76: Ezt a Disznó-öböl esete is jól példázza. Rosszul mérték fel erejét, támogatottságát. Ráadásul a hidegháború akkori szakasza eléggé beszűkítette a lehetőséget. A rakéta-válság idején már biztos bánták, és nem csak a befektetések elvesztését :)

@Thaddeus Griffin: Bezony-bezony. Akkoriban ugyebár ezekről nem lehetett nagyon itthon olvasni.

A rendszerváltás után viszont egyre másra derült fény a Szovjetunió embertelenségére. Végül viszont oda jutottunk, hogy ha valaki bevetett volna atomot, az valószínűleg nem az egykori komcsi pajtásaink lettek volna és ez számomra az ijesztő.

@stoppos76: Az utolsó mondatot nem értem.

@molnibalage: Mert jó szokásomhoz híven kihagyom a modnanivalóm felét.

A kubai rakétaválság idején egy hangyaköpetnyire voltunk az atomháborútól. Viszont ez azért alakult ki, mert az USA behisztizett, hogy a kertje aljába betelepítette a ruszki fővezetés az atomot. A ruszkik viszonylag nyugodtan szemlélték az addig is rájuk meredő atomokat a saját kertjük aljában Törökországban és Nyugat-Európában. A dolog pedig majdnem odáig fajult, hogy a szabadság hű védelmezői, majdnem megnyomták a gombot. A komancsoknak eszük ágában sem volt gombokat nyomogatni - max másodikként - nekik bőven elég volt az, hogy a roketta ott csücsül az USA-tól nem messze.

Ráadásul nem is ez volt az egyetlen eset, amikor a ruszkik atomot telepítettek egy másik államba, csak ugye ez kicsit közel került.

@stoppos76: orvos látott már?

Szívesen jelentkeznék a botcsinálta krimiíró apanázsára :) Csak adjatok 1 témát és napidíjat. :P
Gratula, mint mindig :)

@Titus Pullo Urbino: Pont ma. Mondjuk nem ideg. :)

@stoppos76: Atomot nyomogatni egyik sem nagyon akart. Viszont elégy egy pillantást vetni a katonai repterek elhelyezkedésére és ebből némileg leszűrhető, hogy mire készült a VSZ és nagy Vörös Hadsereg. Feltűnően offenzív magatartása utaltak a katonai repterek elhelyezkedései az NDK-ban. A NATO repterek nagy része a német-belga-holland határá táján volt, olyan messzire egy lehetséges frontvonaltól, amennyire csak lehet. Ez önmagában védelmet bizotsított.

@stoppos76: enyhén szólva megdöbbentett a véleményed, pont ellenkezőképpen gondolom a helyzetet. A Szovjetuniót a béke őrzőjének szerepében sosem tudtam elképzelni, inkább mint agresszort és provokátort. Ne érts félre, az amerikai külpolitikáról sincsen jó véleményem, de ez volt még a kisebbik rossz. Gondolj 1956-ra, vagy 1968-ra, vagy 1979-re. 12 évente legázoltak egy - egy országot, hazánkat, vagy a cseheket, vagy az afgánokat. Ezzel is egyetértesz? Szemét nagyhatalmi politikát folytattak, ahol hatalmi vákuum támadt, rögtön bolsevik módon legázolták őket, az USA az ENSZ-ben meg tépte a száját, persze a háttérben frankón kiegyeztek az oroszokkal. Amerika a fegyverkezési hajszában gazdaságilag tette tönkre a Szovjetuniót, a nyolcvanas években a szovjet tagországok alapvető élelmiszer szükségleteit sem lehetett biztosítani, feketepiacon kellett kenyeret és vajat venni, hús még ott sem volt. Rémlik valami? Vagy azért ez a nicked, mert 1976-ban születtél?

@molnibalage: Azért a repülők hatótávjáról se feledkezzünk el.

@Titus Pullo Urbino: Nekem inkább az jött le az egészből, hogy ahol hatalmi vákum támadt, oda mindketten megpróbálták beenni magukat. Két nagyhatalom játszótere volt az egész világ.

Lehet félreérthető voltam, nem védeni próbáltam a SZU-t. De nem is démonizálni. A Kelet Európai forradalmakkal mindig is szimpatizáltam, sajnos az oroszok beavatkoztak minden esetben. (Kivéve a legutolsókat, hála istennek)

A kubai rakétaválság esetében viszont szerintem az USA lihegte túl a dolgokat és fajult odáig a történet, ahova.

Mindkét oldal a legrohadtabb játszmát játszotta minden esetben. Az egyik a demokráciával takarózva, a másik meg a "munkás-paraszt hatalom" vicce mögé bújva.

@stoppos76: Azért a takarózás szó erős a demokrácia oldalát nézve. Valahogy nem rémlik, hogy az USA vasfüggönnyel tartotta volna vissza az embereket és saját állampolgáraikat sem deportálta olyan nagyságrendben, hogy kisebb/közép méretű országok lakosságával ekvivalens embermennyiséget eltüntessen cirka 30 év alatt...

videotar.mtv.hu/Videok/2010/05/08/18/Gyaloglas_gulagfoldon__Kolima.aspx

Még ennyi évtized után is fellelhetők nyomai ennek az okádék rendszernek...

A kommunista rendszer okádék volt. Az USA meg képmutató. Ezzel együtt nem hiszem, hogy sokan lettek volna, akik a SZU-ban éltek volna szívesebben. :)

Viszont az a hozzáállás is eléggé megkérdőjelezhető, hogy a jobboldali diktátorok a barátaink, a baloldaliak pedig nem.

@tiboru: ezt ismered:

www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=csendes-haboru&ID=282244

ebben olyanokat r, hogy Kim Philby informálta folyamatosan a szovjeteket a CIA akciókról ...

@molnibalage: ez mondjuk attól is van, mert a MiG-21 félúton leesett volna, ha olyan messzire telepítik a frontvonaltól. Nem az a tipikus túragép.

@tucano: Utólag tudtam meg, hogy a Balatonon rá vigyáztam anno (Carlos). Az ottani üdülőben mi adtuk a külső őrséget.

Castrót én az amerikai kormány helyében már nem bántottam volna azután, hogy a rakétákat elvitték. A maffia tud máshonnan is lopni, kreolbőrű kurvákat és baseball-játékosokat máshonnan is lehet importálni - gondolhatták Washingtonban. Kiegyezni mégse lehet vele, modus vivendinek tökéletes a sok kamu merénylet.

@stoppos76: "Nekem inkább az jött le az egészből, hogy ahol hatalmi vákum támadt, oda mindketten megpróbálták beenni magukat. Két nagyhatalom játszótere volt az egész világ. "

Igen, a gyarmati rendszer felbomlásában mindkét államnak vitathatatlan szerepe volt, gyakorlatilag közösen paterolták ki az angolokat és a franciákat a gyarmataikról.

Hat, a 2.4-es buvarfelszereleses sztori felulmulhatatlan, Jacques Cardot sem csinalhatta volna benabban. Reg rohogtem ilyen jot, kosz.

Grat jó kis poszt lett. Ebből a felsorolásból nekem a kagylós tetszett a legjobban, micsoda egy állom meló lehetett egész nap "alkalmas" kagylókat keresgetni.

Szolgálati közlemény: május 26. szerda délután az mr1 Kossuth rádió Közelről című műsorában a postagalambokról lesz szó, kiegészítve a katonagalambok történetével. Nem fogjátok kitalálni, ki volt a riportalany:)

@proletair: 16:00-tól 17:00-ig tart a műsor, ha valakit érdekel.

@NagyTeve:

Egyszer régen, még az előző életemben megvolt...

@proletair:

Hohohohóóó!!! Ha rádióközelben leszek, feltétlenül meg fogom hallgatni. És persze gratula előre is :-)

@tudi:

Ja, én már érdeklődtem, de sajnos most nincs munkaerőfelvétel...

@proletair: Köszi, magnó beélesítve, felvétel indul

Ébresztő, blogmotor!!

Mondom:Ébresztő!Fel!

@tucano:
tucano 2010.05.25. 14:14:23

Az az igazsag, hogy senki nem orult, hogy a Sakal es a haverjai Magyarorszagon akartak kipihenni a forradalmi faradalmaikat, de nem volt ildomos szolni nekik, hogy mashol tagasabb. Nem is feltetlenul az oroszok vagy mas coci haverok miatt, hanem azert, mert a Sakal eleg nehezen kezelheto figura volt. Ugye, a franciak es a francia rendorseg nem a beszarisagarol hirhedt, am meg ok is szabadon engedtek Sakal letartoztatott szeretojet, amikor nyomatekosan kerte oket. Igaz, elso felszolitasra mondtak, hogy menjen a pokolba, aztan amikor felrobbantott egy szemelyszallito-vonatot „figyelmezteteskent”, akkor rogton szelidebbek lettek a francia bunuldozo szervek.

Szoval a budapesti lovoldozes hattererol:
nagyon nem hianyoztak a figurak senkinek, mivel az akkori magyar kormany (a taborban szinte egyedulikent) eleg jo kapcsolatot apolt a kapitalistakkal, es persze nem volt titok a kulfoldi hirszerzesek elott sem, hogy Sakal es haverjai a pesti ejszakaban karpotoljak magukat a nehez forradalmi harc megprobaltatasaiert. Mint varhato volt,a magyar elharitast is elkezdtek nehanyan cseszegetni, hogy talaljanak ki valamit.
Az eleg ismert volt, hogy Carlos nem nagyon foglalkozott a kulfoldi elharitasokkal, de a nemetektol felt, mint a tuztol. Igy az egyik fejes javaslatara elkezdtek a csoportot kovetni nehany NSzK rendszamu kocsival, hatha besokallnak es lelepnek vegre. Nos, igy is tortent, igaz, a besokalasba az a bizonyos lovoldozes is beletartozott, de ha belegondolunk, meg mindig olcson megusztuk.

@Kentaur67: Érdekes "hivatalos" álláspont olvasható itt:
www.hetek.hu/hatter/200110/terroristak_budapesten

@proletair: csak nem egy igazi postagalambot kérdeztek? :-)))

@NagyTeve: ki az a Patkó Imre?

@tiboru: hány életed van Té Mester?

@Titus Pullo Urbino:

Jut is, marad is :-)

@tiboru: hét, mint a macskának? Vagy ezer, mint egy szalamandrának?

@Titus Pullo Urbino: Bocs, de a macskának kilenc élete van, a hét a gonoszok száma.

@teddybear01: köszi, mindig tanul az ember, miként a jó pap is.

tehát

@tiboru: kilenc, mint a macskának? Vagy ezer, mint egy szalamandrának?

@Titus Pullo Urbino:
Hát remélem nem néztek madárnak:) Amúgy erősen meg lesz szerkesztve. A macskának nem kilenc élete van? (A Tom és Jerryben láttam:))

Ami Castro balra tolódását illeti, arról egyértelműen az USA tehet.
Amikor Battistát elzavarták, még senki sem akart kommunista jellegű társadalmat. El lettek volna az addigi rendszerrel, csak egy kicsit egyenletesebb anyagi körülmények között.
De akkor a "kommunista veszedelem" igazi hisztériát váltott ki az USA felső tízezrében. A mccarthyzmus ideje volt, ezt sem szabad elfeledni.

Szerintem az USA jobban járt volna, ha nyelnek egyet, és jó képet vágnak a dolgokhoz. Akkor sok-sok problémát megtakaríthattak volna mindkét oldalról. És nem mellesleg nem kéne csempészni a déli üzletembereknek a kubai szivart...

@teddybear01: Az annyira tetszik, hogy a törvény szerint nem lehet behozni kubai szivart az országba, de ha van nálad már behozott, az nem baj.

@stoppos76: a hetvenes években még komp járt át Esztergomból Párkányba (gy.k. Csehszlovákia, Sturovo)és nem volt egyszerű a vámvizsgálat sem, gyakorlatilag minden tiltólistán volt, az írószer és a ruházat is, mégis az alsó tagozatos gyerekeknek csak Botas cipőjük volt és Koohinoor ceruzájuk, magyarban ilyet nem nagyon lehetett kapni. Az áthozott cuccokat sem kobozták el. Most ez jutott eszembe a csempészésről, nagykabátban mentünk át családilag, augusztusban, dögmelegben, csak azért, hogy visszafelé a kabát alatt a nyakunkban lóghasson egy-egy pár cipő. Az ingem alatt füzetek voltak, a zsebemben meg ceruzák, ez volt minden augusztus 20-án a kötelező feladat (nálunk ünnepnap volt, szülők szabin voltak, "Cseszkóban" meg nyitva voltak a boltok). Hehehe, ilyen csempész famíliából származom.

@stoppos76:
bizonyos időközönként, bizonyos okok miatt, úgy félévente kapok Londonból egy kilós-másfél kilós csomagot; a tartalma kitart három-négy hónapig. Megmondjam, mi van a csomagban? :-))

reméltem h pont egy ilyen cikket találok most itt:)

nem hiszem, h tényleg el akarták tenni láb alól. annyi év alatt lehet találni olyan pillanatot, amikor egyedül van... talán nem is akarták igazán. a fél vezetés (+ CIA) feldarabolva akarta látni, a másik fele meg nem. vaaaagy, Fidel valójában a proxima centauriról származó űrlény, aki ciánnal és ólommal táplálkozik:)

@Titus Pullo Urbino: Igen, erre emlékszem. Lengyelországba mentünk a legrosszabb cuccainkban, azokat ott kidobtuk és a dögmelegben jöttünk haza három pulóverben, meg új cipőkben.
Úgy néztünk ki, mint a Michelin figura. :)

A kristály a románoktól volt, a jófajta nyugati pia meg jugóból.

@Lucius Flavius Arrianus: Gondolom nem fűszerek. Hahaha. :)

@Kentaur67: Nem hiszem el, hogy egy olyan hatalomnak, ami milliókat derportált olyan nehéz lett volna Carlost agyonlőni, ha annyira zavarja őket. Mégis ki siratott volna meg egy terroristát? Kik kérdezősködött volna, hogy akkor most mi van? Lehet, hogy a '80-as évek közpe itthon lazább volt, de a SZU még akkor sem csinált problémát az árulók kivégzéséből. Lásd Tolkacsov. Akkor Carlos lepuffantása nem hiszem, hogy a KGB képességeit meghaladta volna.

@molnibalage: a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) az összekötő pont Carlos és a SZU között. Ja, és véletlenül Budapesten találkoztak a RAF tagjai Carlossal. Persze erről senki semmit sem tudott (hivatalosan), azóta sem tud. Rózsa Flores Eduardo "Chico" filmjében van viszont erről egy jelenet, asszem. Ezt a hetvenes nyolcvanas évekbeli béketábori hangulatot a ROLLS FRAKCIÓ dalszövegénél jobban leírni nem is lehetne: "Gyilkolgatunk, robbantgatunk, a békéről papolgatunk..."

@molnibalage:
Gondolom az ellenségem ellensége a barátom elv alapján hagyták Carlost, elvégre a gaz imperialistákat csesztette.

@stoppos76: szíves engedelmeddel, sztem a kristály Romániából származott és NEM "a románoktól" ... de persze lehet, hogy véleményed szerint Romániában csak románok élnek ... de akkor blogot tévesztettél!

@Titus Pullo Urbino: fogalmam sincs ... neten nem néztél utána?

@Titus Pullo Urbino: Szerintem azt, hogy a szovjet kül-, és belpolitika ha a szükség úgy hozta a legnagyobb szemétségekre is képes volt: ezen a blogon nem vitatja senki. Az adott témában viszont szvsz. stoppos-nak igaza van: nukleáris torpedókkal felszerelt orosz dízel-elektromos tengeralattjárókat kergetni nemzetközi vizeken olyasmiért, amit korábban magunk is elkövettünk velük szemben, olyan hülyeség amire nincs mentség. A Kennedy-klán elmeállapotának ilyentén vizsgálatakor mindegy is, hogy Nyikita nagyvonalúságból, impotenciából, vagy sima beszariságból nem nyomta meg a gombot: az amik 19-re húztak lapot egy olyan szituációban, amikor fogalmuk sem volt arról, hogy mit lép majd az orosz medve, de a nagyhatalmi gőgjük mindennél fontosabb volt. Azt, hogy a világ megúszta tudjuk be a Mindenható (ízlés szerint az Anyatermészet) gondoskodásának.

@NagyTeve: Románból akart az lenni eredetileg, csak elmászott nyelvészkedés közben.

@Jockey11: Kezdtem már azt hinni, egyedül maradtam a véleményemmel és velem van a baj. :)

@stoppos76: Lehet, hogy kettőnkkel van a baj. Bár ajánlanám bárkinek, aki kételkedik a dologban, hogy képzelje magát az adott szituba, de fordítsa meg a dolgot: oroszok kergetnek atommal felszerelt amikat... háát ... vannak kételyeim.

@Jockey11: Kennedy jól sakkozott, ez a lépése kellő erélyes és magabiztos volt, Hruscsovék nem bírták volna a nemzetközi közvélemény előtt magyarázni a bizonyítványukat. Még a kommunista blokk országaiban (sajtó, pölö szakszervezeti lapok, Népszava) is voltak bátortalan kérdések, hogy biztosan jó-e Kubába orosz atomot vinni? Kennedy sokszor beletenyerelt a szarba, belpolitikában sokkal szerencsétlenebb volt, mint a külben. Ez a hisztérikus reagálása viszont bejött, szerintem ezt jól csinálta.

Az oroszok meg hülyék voltak, nem hajófedélzeten kellett volna a cuccot szállítani, hanem a műholdak előli takarásban, víz alatt, vagy fedél alatt, bárhogyan máshogy. Amatőr módon csinálták, sunyin, ami miatt még a bizonytalan országok is ellenük fordultak. Hruscsov beégett, pár év múlva bejött helyette Brezsnyev, aki viszont értette a csíziót és Andropovval együtt jó párost alakított, ő volt az utolsó erélyes szovjet vezető, amint meghalt, vége is lett a dalnak, Andropov és Csernyenkó, majd Gorbacsov már csak lezárni tudták a koporsó fedelét. Reagen dicsőn lefejezte a nagy medvét. És innentől kezdve Castro is megnyugodhatott, öreg is volt, meg hát a szovjet veszély elmúltával ő is jelentéktelenebb lett. Ma meg teljesen közönyös a CIA-nak, Chavez most a láncos kutya. Szerintem.

@Titus Pullo Urbino: Nem is az a kérdés, hogy jól csinálta-e, hanem hogy túlreagálta-e?

Hogy feltétlenül kellett-e ilyen veszélyes helyzetben ennyire kiélezetten reagálni?

@stoppos76: Úgy gondolom, igen. Kennedy akkor még újoncnak számított, külpolitikai tapasztalatok nélkül, fiatal stb. Ezzel szemben Hruscsov egy öreg,tapasztalt,kemény politikus. A rakétaválság is ebből alakult ki. Nyikita úgy gondolta, Kennedy gyenge, nem lesz képes erőt felmutatni, ha valamit mégis, akkor ő lealázza. Az én értelmezésem szerint erről szólt a rakétaválság. Felmérni, az új amerikai vezetés milyen stratégiát fog folytatni, és ha gyengét(mint ahogy várták),akkor kiterjeszteni a befolyásukat. Kennedy egyáltalán nem reagált rosszul.

@Titus Pullo Urbino: Utólag persze nem tudhatjuk kinek mi járt a fejében, de fenntartom, hogy Kennedynek lövése sem volt a várható orosz válaszlépésekről, legfeljebb halványan reménykedhetett benne, hogy nem merik meghúzni a III. világháborút. A probléma ott van (szvsz.) hogy egy szuperhatalom első embere nem tehet úgy, mint aki csak a saját fütyijével játszik, mert még csak nem is a két nemzetről volt szó, hanem éppen az egész világról. Ami pedig a közvéleményt illeti: az oroszok olyan magasról és olyan vastagon lesz.rták, hogy mit gondol, hogy az Guiness-rekord. Erre pont '56, '68 és '79 az élő példa. Másrészt a "korlátozott atomháború" teóriáját még később maguk Reagenék sem hitték el, úgyhogy egy esetleges orosz atomtorpedó indításra kitört volna a nagy bumm. Azután meg már úgyse lett volna "közvélemény"...

@Thaddeus Griffin: Ne feledkezzünk meg arról az egyszerű tényről, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták előbb költöztek Töröko.-ba, mint az oroszok Kubába!

@Jockey11: És akkor ehhez hozzávehetjük, hogy mindkét nagyhatalom célja a saját befolyási övezetének kiterjesztése a másik rovására. De jelenleg nem erről beszélünk, hanem a kubai rakétaválságra kialakulásáról, annak kezeléséről, hatásáról. Azért mert az amik korábban Törökországba telepítettek, azért rossz érv, mert ha a szovjeteknek lett volna lehetőségük korábban, megteszik. Egész addig nem volt.

@Jockey11: Kennedy tökös csávó volt, Hruscsov meg bekakilt a helyzetben. Egyébként egy USA elnöknek nincsen és sose volt önálló döntése ilyen súlyú kérdésben, hat-nyolc fős tanácsadó testület találja ki az elnök véleményét. Rögtönözni tilos, ez az alapelv amerikai oldalon, az orosz politikában ennek más hagyományai vannak, Borisz Jelcin bácsi volt erre jó példa, ő sokszor még saját magát is meglepte (másnap, amikor visszanézte a tévét)

@Thaddeus Griffin: Jockey-val kell egyetértenem. Akkor még senki sem tudta, hogy az oroszok hogyan fognak reagálni. Persze az oroszok sem tudták az amik mit fognak reagálni. Ezért volt marha veszélyes a helyzet. Utólag beigazolódott, hogy Kennedy-éknek igaza volt, de akkor ott inkább olyan volt, mintha két vak ember csapkodna egy szobában, ahol nitroglicerines polcok vannak.

@stoppos76: Ha a nemzetközi politika szereplői tudnák a másik reakcióját, akkor nem létezne politika. Soha nem lehet tudni az adott reakciókat, de ettől függetlenül döntést kell hoznod. Veszélyes volt a helyzet? Az volt. De ettől még döntést kell hozni. Kennedy jó döntést hozott. Hruscsov pedig elrántotta a kormányt. Azt sosem fogjuk megtudni, mi történt volna ellenkező esetben, szerencsére, de ez már az én véleményem.

@Thaddeus Griffin: Én azt nem is vitattam, hogy az 1945 és 1990 közötti világpolitika arról szólt, hogy az amik és az oroszok folyamatosan "csapásokat adtak és csapásokat kaptak, a nemzetközi helyzet meg fokozódott", hanem arra utaltam, hogy az adott szituban Nyikita volt lépéshátrányban, mert az amiknak adódott hamarabb lehetőség, tőle meg a saját elvtársai várták el a választ. Ha Kuba nem lett volna, akkor valahol máshol kellett volna próbálkoznia, de szó nélkül nem hagyhatta, mert akkor már hamarabb lapátra teszik.

A következményeket tekintve az USA nem profitált a válságból, sőt. A szovjet visszavonulással olyan helyzetbe kerültek, hogy arra kényszeríthették volna Hruscsovot, egyezzen bele Kuba demilitarizálásába, vagy akár egyfajta finnlandizációba. Ahogy a vén róka Dean Acheson mondta: "Amíg a kezünkben volt Hruscsov hüvelykszorítója, akár minden nap csavarhattunk volna egyet rajta."
Az oroszok ekkor még nem fejezték be Kuba hagyományos fegyverekkel történő megerősítését, 62 szeptemberében indultak el az első nagyobb szállítmányok. Kuba nem tudott volna megbirkózni egy határozott katonai beavatkozással. Később ez az esély - a hagyományos katonai megoldás lehetősége - elszállt, és Kuba lett az ún. "harmadik világ" (ez is francia terminus, annyi is az értelme) első számú forradalom-exportőre.

@Thaddeus Griffin: Tettenérték félúton a hajókat, fedélzetükön atomtöltettel. A világsajtót bejárták a képek. Jól reagált a nemzetbiztonsági tanácsadói testület, jó döntést adtak Kennedy szájába. Olyan fokú bukta volt ez az oroszoknak, amit nem tudtak magyarázni, így visszahúzódtak. Igazad van, szerintem is jó döntés volt ez H. és K. részéről is.

@stoppos76: annyira azért nem volt veszélyes a helyzet szerintem, az oroszok és az amerikaiak már a XIX. század közepe óta uralták a világot, szerintem megállapodtak egy határvonalban, volt egy titkos záradék, hogy a saját házuk táján ők az urak. Annyi konfliktus volt, ami atomháborúval veszélyeztetett, és mégse volt semmi baj belőle. Dr. Strangelove című könyvet / filmet ajánlom és hozzá Hellertől a Gold a mennybe megy könyvet.

@Titus Pullo Urbino: Igazad van, a történelem Kennedyt igazolta: pár évvel később volt alkalmam megszületni...
Hruscsov meg valóban berezelt, el is tűnt a süllyesztőben.
Tény, hogy az Elnök körül mindig van kéznél pár ember, aki tanácsokkal látja el, de neki törvény adta kötelessége a végső szót kimondani, és azért vállalni a felelősséget.
Az egyetlen politikus akinek jól állt a szesz, az Churchill volt, az általad emlegetett orosz nevét meg nem írnám ide: egy lapon (postban) ne emlegessük őket, mert nem egy galaxisban játszották a politika nevű játékot.

@Titus Pullo Urbino: Dr. Strangelove-ot láttam. Mondjuk jó régen, lassan tényleg itt az ideje újranézni.

A XIX század közepe azért korai. Amerika akkoriban még nem számított nagyhatalomnak szerintem.

@Thaddeus Griffin: Azért tegyük hozzá, hogy ehhez kellett egy Oleg Penkovszkij is...

@Jockey11: Lásd előző posztom. Penkovzskij olyan volt, mint egy tükör a pókerjátszmában az ellenfelek mögött. Hurcsov csapkodhatta az asztalt, csak Oleg barátunk miatt Kennedy tudta, hogy az szovjet interknotinentális atompotenciál finoman szólva reszketeg lábakon áll.

@Jockey11: Ez igaz. Viszont a szovjet Vörös Hadsereg ideiglenes csapatai valahogy rohadtul nem akartak 15 évvel a háború után hazamenni és "picit" nagyobb számban voltak a megszállt - és nem felszabadított - országokban, mint a jenki erők a szövetséges (!) országokban. Egészen apró difi...

@Titus Pullo Urbino:
az angolok és az amerikaiak annyira NEM állapodtak meg az érdekszférák világos elhatárolásában illetve a konstruktív közös válságkezelésben, hogy még az USA nyílttengeri flottája is az angolok ELLEN jött létre. Még 1931-ben is prioritás volt a britek elleni harc (Haditengerészeti Alapterv Vörös [WPL-22], 1931. február 15.). Persze, a vérségi kapcsolatok, intézményi hálózatok, közös érdekek azért léteztek.

@stoppos76: nekem megvan a dr.s. dvd-n, szerintem ez egy igazi kuriózum, ha dobsz egy mélt, elküldöm postán.

Micsoda? XIX század közepe? Oroszország elverte Napóleont, Svédországtól Törökországig övé fél Európa, lengyel és finn területek felett is diszponál, Amerika meg szétveri Mexikót, szövetségesi viszonyra lép Kanadával, lerendezi a rabszolgakérdést, fejleszti az iparát, hadsereget szervez, világ urának készül. Már 1776-ban látszott sz ereje, de 100 év alatt nagyon megerősödött, Angliától veszi át a rendőrszerepet.

@molnibalage: Első hozzászólásomat ezzel kezdtem: "Szerintem azt, hogy a szovjet kül-, és belpolitika ha a szükség úgy hozta a legnagyobb szemétségekre is képes volt: ezen a blogon nem vitatja senki."
Lehet vitatkozni az amerikai demokráciáról is, de Oroszország (és jogelődei) esetében egy olyan nemzet nagyhatalmi törekvéseivel állunk szemben, ahol soha nem volt (szvsz. most sincs) semmilyen demokrácia, így politikájának eszközeit is ennek a hagyománynak megfelelően válogatja össze.

@Titus Pullo Urbino: A japánoknak is szoltál erről a megállapodásról? Mert az orosz-japán háborúban rendesen odavertek a medvének.

Idézet követezik.

"Az orosz-japán háború a XX. század, sőt, az egész modern kor első, igazán nagyszabású háborúja, ennek ellenére az események viszonylag kevéssé ismertek nálunk. Ennek a háborúnak a keretein belül zajlottak le a modern csatahajókkal megvívott első tengeri ütközetek is. Különös jelentőséget ad az eseményeknek az is, hogy ez volt az első alkalom, amikor a színes bőrű ember fogta, és jól elverte a fehér embert... "

Nagyon sokáig vártam, hogy valaki feltegye a témához kapcsolódó legfontosabb kérdést, de idő haladtával nekem lesz muszáj:

Igaz-e, hogy a Havanna szivart a kubai nők combján sodorják?

@molnibalage: jólvan, persze, a svédektől is kikaptak párszor, lengyelektől dettó, területeket is vesztettek, a krími háborút is elvesztették, Japán is elverte őket, de ez nem roppantotta meg Oroszországot, stratégiai nagyhatalom maradt és most is az, az már nagyobb kérdés, hogy mi lesz a feltörekvő szomszéddal, Kínával?

@Titus Pullo Urbino: Köszi, de nekem is megvan valahol a polcon.

Az oroszok oké. Az amcsik viszont akkor még csak ébredeztek, mint ahogy írod is.

"Igaz-e, hogy a Havanna szivart a kubai nők combján sodorják?"

Egyszer láttam egy dokumentumfilmet, ott úgy csinálták. De ne az exotikus nők meztelen izzadt combjára gondolj, hanem a nagyira, aki a szoknyáján sodorja meg. :)

@stoppos76: nem ébredeztek, akkor már nagyok voltak. A francia forradalom idején az 1790-es években egy francia jól megfogalmazta (nem jut eszembe a neve): a jövő századra kettő nagyhatalom irányítja majd a világot: Oroszország és az akkoriban függetlenedő Amerika. Ez így is lett, ehhez képest 70 évvel az USA világhatalommá vált.

@Styxx: Most láthatod élőben, ha nincs államterror, szétlopják az országot. Putyin is a sír széléről hozta vissza Oroszországot.

@kszabo: Egyesek szerint ennek semmi köze hozzá. Az olajárak pont alatta kezdtek el emelkedni. Ennyi.

@Titus Pullo Urbino:

"Tettenérték félúton a hajókat, fedélzetükön atomtöltettel. A világsajtót bejárták a képek."

***

Főleg, mert azok nem atomtöltetek voltak, hanem beládázott, akár atomfegyver hordozására is alkalmas Il-28-as frontbombázógépek.

Ezeket még leszerelt szárnyakkal sem fértek el a hajók rakterében.

@Titus Pullo Urbino:

"Amerika meg szétveri Mexikót, szövetségesi viszonyra lép Kanadával, lerendezi a rabszolgakérdést, fejleszti az iparát, hadsereget szervez, világ urának készül. Már 1776-ban látszott sz ereje, de 100 év alatt nagyon megerősödött, Angliától veszi át a rendőrszerepet."

***

Ómájdzsízösz! :))
Asszem ideje megírnom a 19. századi USA történetéről a korábban beígért posztomat. :)

Az USA-Mexikó konfliktus a Monroe-elv mesgyéjén alakult ki, ami eredetileg arra született válaszként, hogy a Szent Szövetség európai hatalmai ne kíséreljék meg az elveszett amerikai gyarmatok visszahódítását.
A Monroe-elv klasszikus kontinentális imperializmus, az USA ennek szellemében halad a természetes határai megszerzése felé (Csendes-óceán, Rio Grande, Mexikói-öböl).
Ezzel párhuzamosan, szintén a Monroe-elv alapján az USA "védnökséget" vállal a latin-amerikai köztársaságok felett. Ez kezdetben szimpla szájalás, hisz végül érdemi kísérlet nem történik a spanyol gyarmatbirodalom helyreállítására. Később, pedig egyszerűen ez egy ideológiai máz, amivel az USA kormánya által hallgatólagosan támogatott angolszász filibuszter-államok létrehozását indokolják, amik valójában az amerikai gazdasági érdekek érvényesítői volt. A legismertebb ilyen filibuszter-államok Texas és a Kaliforniai Köztársaság, de még pl. Costa Rica területén is volt amerikai filibuszter-államocska.
Az amerikai polgárháború után, az újjáépítést követő gazdasági fellendülés hozza meg az igazi kontinentális nagyhatalmiságot, amikor az USA gazdaságilag gyarmstosítja Latin-Amerikát a zöldség-gyümölcs nagykereskedő UFCO (United Fruit Co.) monokultúrás banánköztársaságokat hoz létre, ahol az UFCO helyi cégvezetői úgy cserélték az őket kiszolgáló diktátorokat, ahogy nekik tetszett.
Ugyanezt végzi a bányászat megszerzésével az Anaconda vállalat Bolíviában és Chilében.
Ez a folyamat 1898-ra válik teljessé a spanyolok kiűzésével Kubából, ami félgyarmati helyzetbe kerül.
A kontinens gazdasági meghódításával párhuzamosan zajlott az USA még territórium rangú területeinek benépesítése, állammá szervezése, a nagy indián háborúk.
Az amerikaiak igazából 1898-ban a már említett spanyol-amerikai háborúban léptek a nemzetközi porondra, de ezután egészen a 2. világháborúig zajlott a világpolitikába beavatkozást szorgalmazók és az ezt ellenző izolacionisták küzdelme, amiben az utóbbiak álltak nyerésre egy-két kivételtől eltekintve. Pont a 2. világháború hozott ebben döntő fordulatot.
Az meg eléggé érdekes megállapítás, miszerint az USA szövetségre lépett volna Kanadával a 19. sz közepén, tekintve az addig hatalmas lakatlan területek tartományokká szervezésével 1867-ben jön létre a Kanadai Államszövetség, ami igen hosszú vajúdás után lép az önállóság útjára, amikor 1931-ben megkapja a dominium státuszt. Az amerikai-kanadai kapcsolatok azért is ércesek voltak, mert a kanadai angolszász lakosság döntő hányadában éppen az Egyesült Államokból több hullámban átmenekült monarchista volt.

és ím, a CIA nem tanult:

blog.washingtonpost.com/spy-talk/2010/05/cia_group_had_wacky_ideas_to_d.html

Szaddammal is el akarták játszani :)

@Titus Pullo Urbino:
A Monroe-elvtől eltekintve - amelyhez hol szűkítő, hol azt kissé kitágító értelemben - az USA egészen máig ragaszkodik, a XIX. században nem beszélhetünk világhatalmi ambíciókról. Az izolacionizmus elve mindmáig élő hagyomány, az alapító atyák Amerikát - és érdekeit! - Európával szemben, Európától és annak érdekeitől elkülönítve fogalmazták meg. Wilson volt az első, aki a világpolitikába úgy ártotta bele magát, hogy bele is bukott, magával rántva az általa elképzelt Népszövetséget is, azért, mert képtelen volt meggyőzni az amerikai eliteket az izolacionizmus ekkorra már tarthatatlanná váló feladásáának kényszeréről. Amerika a maga részéről még az első háború után is mindenkinek minden jót kívánt, és visszavonult a saját féltekéjére. Truman lesz az, aki világosan elkötelezi az Államokat a globális szerepvállalás mellett - ám ez is csak a szovjet fenyegetés kiváltotta reakció volt. Roosevelt a maga részéről Potsdamban még arról beszélt, hogy az USA két év alatt teljesen kivonja csapatait Európából.
Az aktivista külpolitika-felfogásnak tehát nem volt előképe az amerikai diplomáciában. Lépéseik preventívek voltak (flottaprogram, a nyugati félteke és a két amerikai kontinens védelme), a valóban világméretű akcionizmus Wilsonnal kezdődött.

Pontosítok: Roosevelt ugyebár Jaltában beszélt erről, Potsdamban már Truman reagált mind idegesebben a SZU egyre erősödő nyomására. A "Hosszú távirat" majd később érkezik :-)

@NagyTeve:

Ezek tényleg olyanok, mint a Bourbonok :-)

@bloggerman77:

Jó kis összefoglaló volt, köszi. És ha már említed: jöhetne az a poszt :-)

@Titus Pullo Urbino:
Az USA folyamatos szopóágon van jelenleg Latin és Közép-Amerikában és nincs abban a megszokott kényelmes helyzetben, hogy odaverhessen. Olyan gyorsan veszti el a befolyását, mint az oroszok Szibériát. Bush még kikészült, amikor Lula egyenrangúként kezelte, Obama már könyörög az együttműködésért. 20 évvel ezelőtt Chavezt egy pillanat alatt ledílerezték volna és menne Noriega mellé a sittre, ma meg azt mondhat, amit akar. Nem is szólva most Dudusról, Jamaika "Esze Tamásáról" :))))))))

@tucano: Tényleg, nem akarnál a jamaikairól egy posztot írni? Eléggé képben vagy az arrafele folyó ügyekben...

@tucano: igen, erre én is utaltam egy előző mondatomban:

"Reagen dicsőn lefejezte a nagy medvét. És innentől kezdve Castro is megnyugodhatott, öreg is volt, meg hát a szovjet veszély elmúltával ő is jelentéktelenebb lett. Ma meg teljesen közönyös a CIA-nak, Chavez most a láncos kutya."

Amit kifogásolsz, azt sem vitatom, mert én az amerikai gyarmatok hirtelen felemelkedéséről írtam, meg arról, hogyan vált az USA 100 év alatt nagyhatalommá 1776-tól 1880-ig. Most éppen kifelé tendál a nagyhatalmi státuszból, ebben igazad van, ezt nem is vitattam.

N@hazitroll: Na, nem lenyelte cizellált hozzászólásomat?
Szóval 1xrűen lusta vagyok mostanában írni:(, mármint szorgalmit, mert egyébként 24 órában ütöm-verem a gépet. Lógok még a favellás 2. részével, meg Lampiaoról is akartam írni...:)
Viszont van egy film, ami nem annyira komoly, de a teljes helyi valóságában mutatja be, hogy mit miért Jamaicában. Ez a "Countryman", sokáig be is volt tiltva helyben, de most már a tecsőn is fent van, ez az első része:
www.youtube.com/watch?v=nBvpLJO5zDM

@Titus Pullo Urbino:
Igen, végül is igazad van, szabadon ugathat:)))

@Titus Pullo Urbino: azért II. Miki bácsiról is fennmaradtak hasonló cifraságok, úgy tűnik, ez a néplélek lesz :-)

Azért CIA ötletgyára nem adta fel:
index.hu/kulfold/2010/05/27/hamis_melegvideoval_akarta_a_cia_szaddamot_tamadni/

@tucano: A favellásat nem aakrtam előhozni :) Köszönöm a linket, majd alkalmasabb időben, mint munkaidő, megsasolom.

Érdekes sztorik. Annyit tennék hozzá, hogy Lansdale-nek nem hiszem hogy sok köze lett volna ezekhez az akciókhoz. Az az ember egy zseni volt a COIN és a titkosszolgálatok kreatív alkalmazása terén, a korában az egyik legjobb. Ha szabad kezet kapott volna, ma Kuba nem Castro-rezsim lenne.

kár értük, remek ügynökök voltak

Az USA és a 25 évvel azelőtti németország közötti külömbség az hogy az amcsik nem tudnak titkot tartani..hát ezen hangosan felröhögtem:D...nagyon jó írás.gratula

JFK-ról, mint jó taktikusról talán árnyalja a képet:
Unsolved History - JFK: Altered Statesman (Discovery Channel)
Ha igaz, amit ebben a dokumentumfilmben állítanak, akkor ritka, öröklött Addison-betegségben szenvedett (wiki, Addison's disease: John F. Kennedy was one of the best-known Addison's disease sufferers), valamint háborús sérüléséből származó krónikus fájdalomrohamok gyötörték.
"orvosa" napi renszerességgel adagolt amfetamin-injekciókkal "kezelte".
Hatása: "(wiki) étvágycsökkenés, állóképesség növekedése, megnövekszik a fizikai erő és főleg a szellemi képességek, valamint fokozódik a szexuális vágy. Jellemző továbbá a fokozott légzés, magabiztosság, hiperaktivitás, eufória, izgatottság, hányinger, akaratlan mozgások, bőbeszédűség, viszketés, szívritmuszavar, fejfájás."

Az ürge gyakorlatilag a fájdalomrohamaira adott amfetamin által kiváltott mániás-depressziós rohamaiban két kefélés között folyamatosan pofázva, a szer adta magabiztosságtól és agresszivitástól vezérelve hozta sorozatosan túlzott kockázatvállalásról árúlkodó döntéseit, minimális kontroll mellett.
Mindeközben a maffia szállította neki a napi betevő szőrös/szőrtelen zsákállatkákat és a fűtőanyagot, az FBI pedig azzal foglalkozott, hogy az alkalmi zsarolókat eltüntesse és az ügyeket eltussolja.

Aztán egyszer csak egy vérprofin megszervezett és levezényelt acióban a vadászok kilőtték, mint egy hegyes agancsú őzbakot szokás...

Vélemény?