Amióta az ős-ős-ősember először vette észre, hogy az ilyen-olyan okból megerjedt gyümölcsök fogyasztása után kellemes bódultság állapotába lehet kerülni, ráadásul ilyenkor még a kardfogú tigris vagy a barlangi medve is könnyebben legyőzhető zsákmánynak tűnik (amiről persze a fenevadakat elfelejtették tájékoztatni), az alkohol kéz a kézben jár az emberiség fejlődésével. Azt pedig, hogy a szakmák közötti italfogyasztási sorrendben az egyenruhások mindig is dobogósok voltak, senki sem vitatja, aki vett már részt rendőr- vagy katonabulin.

Nincs is ebben semmi különös: a fokozott stressz, az (olykor tévesen értelmezett) férfiasság kihangsúlyozásának kényszere együtt jár a fegyverviselés (és alkalomadtán a fegyverhasználat) felelősségével. Állítjuk ezt még akkor is, ha ezzel a kijelentéssel antialkoholista társadalomtudósok és/vagy pszichológusok tucatjai lennének készek vitatkozni. Nekik azt ajánljuk, hogy látogassanak el legalább egyszer olyan helyszínre, ahol (lehetőleg zavaró női jelenlét nélkül) kék vagy zöld (na jó: esetleg szürke) egyenruhások próbálják hagyományos módon csökkenteni a feszültséget.

A berlini szövetségi törvényhozás egyik liberális képviselője a német védelmi minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy hozzák nyilvánosságra az Afganisztánban szolgáló, valamivel több, mint háromezer német katona alkoholfogyasztási statisztikáját. Elke Hoff (akit Rajna-vidék-Pfalz tartomány egyik északi megyéjében választottak meg képviselőnek és itt balra fent látható) a Bundestag védelmi állandó bizottsága tagjaként aggályosnak nevezte, hogy – megfogalmazása szerint – a német katonák italozással töltik szabadidejüket ahelyett, hogy „feletteseik értelmes elfoglaltságot találnának nekik”.

Úgy látszik, a problémafelvetés a Bundeswehr érzékeny pontját találta el, mert Thomas Raabe, a védelmi minisztérium szóvivője részletes, német alapossággal összeállított válaszban próbálta eloszlatni az 51 éves, amúgy ingatlanügynöki alapképzettséggel rendelkező és néminemű germanisztikai/bölcsészeti tanulmányokat a háta mögött tudó szabaddemokrata képviselőnő aggályait.

Láthatjuk, hogy nincs mit szégyenkeznünk: a szakértelem és a politikai korrektség még Berlinben is képes a megfelelő embert a megfelelő helyre terelni. Innen is gratulálunk az illetékeseknek.

A seccperc alatt nyilvánosságra hozott adatok szerint az ISAF keretein belül tevékenykedő német harcosok 2007-ben összesen közel egymillió liter sört, továbbá 70 ezer liter bort és pezsgőt fogyasztottak, ami (gyors fejszámolás után) naponta és fejenként körülbelül 8 deci sört, illetve fél deci bort jelent, ami alkohol-egyenértékben fél deciliter tiszta alkoholt (azaz két felesnyi 50 fokos égetett szeszesitalt) jelent katonáként. Ez a mennyiség alatta marad a németországi felnőtt átlagfogyasztásnak – tették hozzá a területet jól ismerők.

2008. első félévére vetítve ezek a számok: 512 ezer liter sör és 42 ezer liter bor. Picit mintha emelkedne a fogyasztás, de - az ottani híreket olvasgatva - ez nem igazán bír meglepni…

A katonai szabályzatok szerint amúgy meg egy liter sör naponta és fejenként engedélyezett – magyarázta a bizonyítványt Raabe kolléga az elszörnyedt liberális ex-ingatlanügynöknek.

Egy másik helyen meg azt olvastam, hogy – és most legyetek erősek – az ISAF-ban szolgáló német katonák kedvenc itala a kólával kevert sör!!! Csak hogy lássátok, milyen borzalmakat művel az emberrel a háború!

Igazán elképesztő, hogy távol a civilizációtól milyen károsodás bírja érni a teuton géneket és ízlésvilágot.

A fentiek alapján mindenki eldöntheti, hogy a napi három kisdobozos sör után alkoholisták-e a bundeswehres srácok ott kint, a barátságosnak egyáltalán nem mondható afgán hegyek között, valamint azt is el lehet képzelni, hogy mit reagálnának mondjuk Elke asszony azon javaslatára, hogy szabadidejükben a sörözés helyett kulturális versenyeket szervezzenek („Ki tud többet a tálibok szerelmi költészetéről?”), netalántán tréfás vetélkedők keretein belül lángosevésben vagy zsákbanfutásban mérjék össze képességeiket.

Én azt mondom, hogy inkább sörözzenek Hansiék (meg mindenki más is), semhogy a mákot és annak durva következményeit válasszák.

Ja: a német parlament a múlt hónapban döntött az Afganisztánban szolgáló német csapatok létszámának 30%-os emeléséről, hamarosan tehát 4.500 szomjas toroknak kell megbízható minőségű német söröket és rajnai borokat kiszállítani a Vaterlandból.

Prosit!