Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégoldal - A Lusitania 1.0

2009.02.28. 08:30 Lemilblog

Ezzel a kétrészesre tervezett poszttal Hoerbi kolléga lepett meg bennünket. Amint azt olvasóink látni fogják, a Lusitania témája olyannyira többfunkciós, hogy tán még a konteóblogba is beleférne, de tiboru - miként az igazán nagy formátumú férfiak - tényleg tud veszíteni...

Kezdődjék tehát a finom felvezetés, amit a horgászok beetetésnek hívnak; olvassátok a Lusitania katasztrófájának előzményeit, és a titokzatos utolsó napok történéseit. Hoerbinek pedig mindenki nevében köszönöm a melót. tiboru.


Az első világháborúban történt amerikai hadba lépés egyik sokat hangoztatott indoka volt a Lusitania nevű utasszállító gőzös 1915. május 7-i elsüllyesztése.
A hajóval 128 amerikai állampolgár merült hullámsírba, ami az USA-ban országos felháborodást eredményezett, természetesen a kellő propagandával alátámasztva. Az akkori újságcikkek szerint Németországban tanítási szünetet rendeltek el, hogy a gyerekek is ünnepelhessék a Lusitania elsüllyesztését.

De miért kellett a semleges Egyesült Államoknak hadba lépnie az európai háborúban, ha egyszer a Monroe-elv pont az ellenkezőjét mondja?

Itt jobbra James Monroe, az USA ötödik elnöke, másodállásban ötletgazda.

Egy szóval lehet rá válaszolni: pénz. Az ottani vezető politikusok előre látták, hogy az antant és az Egyesült Államok együtt feltétlenül győz, viszont a semlegesség a németek által diktált európai békéhez, illetve a világ újrafelosztásához vezet, amitől a német gazdaság rohamos fejlődésnek indul. Azt addig sem lehetett állítani, hogy a nemrég létrejött Németország vánszorogna a fejlődés útján. Ennek egyenes következménye az amerikai nagyvállalatok csődje, de legalábbis tetemes anyagi vesztesége lett volna.

Külön posztot érdemelne az amerikai kintlévőségek sorsa is, de most legyen elég annyi, hogy ezeket kizárólag az antant országai kapták.

Az Egyesült Államok még 1970-ben is ba(akarom mondani no)szogatta Franciaországot a kölcsönök visszafizetése ügyében. Ki fizette volna vissza ezt a sokmilliárd dollárt egy német győzelem esetén? Nagy-Britannia viszonya az Egyesült Államokkal a háború kezdetén cseppet sem mondható barátinak. Míg a németek egyetlen amerikai hajót sem támadnak meg, az angolok rendszeresen átkutatják és eltérítik őket. Emiatt az amerikaiak többször tiltakoznak is a brit Külügyminisztériumnál. A brit vezetőség körében rémálomként jelenik meg egy lassan németbaráttá váló USA.

Winston Churchill
(itt balra, kicsit másként, mint ahogy megszoktuk) véleménye szerint az Egyesült Államokat vagy be kell vonni a háborúba Nagy-Britannia oldalán, vagy végérvényesen el kell riasztani attól, hogy Németország szövetségeseként beszálljon abba. Kézenfekvő, hogy az első megoldás Anglia számára kedvezőbb, mivel így biztosíthatja bőséges utánpótlását és jelentősen növelheti hadi potenciálját. Az ötlet tetszetős, de hogy lehet a helyzetet a visszájára fordítani?

Itt jön képbe a Lusitania, mely kéthetente szeli át az óceánt, többségében brit és amerikai utasokkal a fedélzetén.

A Lusitaniából tulajdonképpen kettőt készítettek. Testvérhajója a Mauretania (itt jobbra). A leggyorsabb hajónak építették egy olyan szerződés alapján, amit a Brit Királyi Haditengerészet és a Cunard Hajótársaság Vállalat kötött egymással 1903-ban. A dokumentum a mai napig titkosított. Ami nyilvánvaló, hogy az építésnél a Haditengerészet előírásait mindenben figyelembe kellett venni, illetve hadiállapot esetén a hajót azonnal ki kellett vonni a forgalomból és felfegyverzett cirkálóvá kellett alakítani. Az sem lehet véletlen, hogy a két hajó legénységének meghatározott részét a Royal Navy tartalékosai közül kellett kiválasztani.
A Lusitania (itt a nagy képen) 1905-ben el is készül, majd mindenféle sebességi rekordokat döntögetve ingajáratba kezd az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között. Ez így megy egészen 1913 elejéig, amikor az Admiralitás magához rendeli a Cunard elnökét. Közlik vele, hogy hamarosan háború fog kitörni Anglia és Németország között. Az ellenségeskedés kitörésének várható időpontja 1914 ősze.

Ami azt illeti, elég ügyesen jósolnak…

A megbeszélés után a Lusitania szárazdokkba vonul, hogy „kicseréljék turbináit”. Ha már ott van, a fedélzetet alkalmassá teszik 12 darab 150 mm-es ágyú fogadására. 1914 márciusában Churchill bejelenti, hogy negyven óceánjárót, köztük a Lusitaniát védőfegyverzettel láttak el. A hajó innentől fogva segédcirkálóként szerepel az Admiralitás hajójegyzékében. Az említett „védőfegyverzet” eredményeképpen a Lusitania erősebb oldalsortűzre képes, mint a flotta E-osztályú cirkálói, amelyek a Csatorna védelmét látják el.

A háború kitörésekor az angolok nem sokra becsülik a tengeralattjárókat. Ez a hozzáállás már szeptemberben megváltozik, mikor egy magányos német tengeralattjáró elsüllyeszt három, együtt járőröző cirkálót. A flottánál ekkor döbbennek rá, hogy igencsak lebecsülték az U-Bootok által okozható károkat, ráadásul nem rendelkeznek hathatós fegyverrel ellenük. Kínjukban igen érdekes dolgokat találnak ki.

Sir Inglefield
utasítására minden őrhajón kéttagú úszócsapatokat jelölnek ki, akiknek az a feladatuk, hogy megragadják a periszkópot és miután az egyik ember fekete zacskót húz, a másik megpróbálja egy kalapáccsal betörni az üveget. Eme úr másik zseniális ötlete az, hogy a sirályokat szoktassák rá, hogy beleik fölös tartalmát (lásd guanó) a periszkópokra ürítsék. Dorsetben egy ideig álperiszkópokkal próbálták a madarakat szolgálatukba állítani, teljesen sikertelenül.

A tengeralattjáró - és minden egyéb hadihajó - viselkedési normáit az ún. Zsákmányjogi (vagy Portyázó) Szabályok nevű dokumentum írja elő. Ez 1512 óta ismert és minden tengeri hatalom aláírásával bír. Eszerint egy hajó megállítására az orra fölé kell lőni, annak pedig kötelessége megállni, hogy lehetőség legyen átkutatni. Amennyiben semleges, úgy útjára kell bocsátani.

Amennyiben hadviselő fél tulajdonában lévő kereskedelmi hajóról van szó, akkor legénysége hadifogolynak, rakománya pedig zsákmánynak minősül. Ha nincs mód a hadizsákmány és a hajó birtokba vételére, a megsemmisítés megengedett.

Egy szépséghibája van a dolognak, mégpedig az, hogy kizárólag fegyvertelen hajókra vonatkozik...

Ráadásként egy 1914 októberi rendelet szerint vétséget követ el minden nemzetközösségi hajóskapitány, aki engedelmeskedik egy tengeralattjárónak, amikor az megállásra szólítja fel. A hajóknak kötelességük harcba szállni, ha pedig fegyvertelenek, akkor megpróbálni elgázolni az ellenséget. Amennyiben nem követik az előírást, bűnvádi eljárást indítanak ellenük. Ennek a rendeletnek az volt a célja, hogy elijessze a németeket a felszíni támadástól. A lemerült tengeralattjáró nehezebben tudja azonosítani a kiszemelt célpontot. Hogy még jobban eldurvítsa a helyzetet, Churchill utasítást ad a hajótársaságoknak, hogy amerikai zászlót kell használjanak minden brit hajón.

A flotta közben beveti az úgynevezett Q-hajókat, melyek látszólag fegyvertelen kereskedelmi hajók, ám rejtett fegyverzettel és civilnek öltözött haditengerész legénységgel vannak felszerelve. A parancsuk előírja, hogy az elfogott tengeralattjárók legénységét ne tekintsék hadifoglyoknak. Churchill személyesen fogalmazza meg a következő, a Királyi Haditengerészet számára írt, a foglyokra vonatkozó parancsot. „A túlélőket foglyul kell ejteni vagy agyon kell lőni aszerint, hogy melyik megoldás célszerűbb”, valamint „harc közben a fehér zászlókra azonnal lőni kell”.

1915 elején a washingtoni német nagykövet jegyzéket nyújt át az angolbarát Wilsonnak, amiben figyelmezteti az amerikai hajókat az összetévesztés veszélyére.

Az újságokban hirdetések jelennek meg, miszerint a „Nagy-Britannia vagy bármely szövetségese lobogóját kitűző hajókat pusztulás fenyegeti ezeken a vizeken, és azok az utasok, akik Nagy-Britannia vagy szövetségesei hajóin utaznak a háborús övezetben, ezt saját felelősségükre teszik”. Ezt a hirdetést minden menetrend mellett is feltüntetik.

Az Egyesült Államok kormánya igen heves tiltakozásának ad hangot és figyelmezteti Németországot, hogy háborúba keverheti magát, amennyiben amerikai állampolgár életét oltja ki, még akkor is, ha az illető az antant hajóján (!) tartózkodik.

Wilson mindig is angolbarát volt, de ekkor még nem léphetett be a háborúba a nagyszámú német származású amerikai miatt, hiszen már csak egy év volt a választásokig. A jegyzék hatására az Egyesült Államok külügyminisztériuma kéri jogászait, hogy határozzák meg a felfegyverzett kereskedelmi hajón utazó amerikai állampolgárok jogi státusát. Eddig a pillanatig az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján – Nereida-ügy – „a felfegyverzett kereskedelmi hajó nyílt és leplezetlen hadviselő, amelyet megillet a hadviseléssel járó minden jog és ki van téve a hadviselés minden veszélyének”. Ebben az ügyben természetesen az amerikai fél volt a támadó annak idején.

Nereida-ügy: a franciákkal kötött szövetségi szerződés alapján az USA egyik magán (!) hadihajója, a Tomkins kormányzó 1813. dec. 19-én megállította a brit "Nereida" nevű kereskedelmi hajót. A rakományt elkobozták. Ennek egy része Manuel Pinto spanyol (semleges) állampolgár tulajdonában volt. Ő azzal követelte vissza, hogy nem tudott a hajó felfegyverzett mivoltáról. A pert több szinten elvesztette, majd az amcsi Legfelsőbb Bíróság 1815-ben végleg elküldte a sunyiba. Az indoklás szerint a felfegyverzett kereskedelmi hajó "nyílt és leplezetlen hadviselő, amelyet megillet a hadviseléssel együtt járó minden jog, és ki van téve a hadviselés minden veszélyének".

1915-ig ez volt a hivatalos amerikai álláspont.

Az USA vezető körei már háborút szeretnének, de a lakosság még nem. Nekik persze fogalmuk sincs arról a hatalmas összegről, amit „magánemberek” az antant oldalára pumpáltak. Kezdetét veszi a direkt propaganda. Márciusban az U-28, többszöri felszólítás és figyelmeztető lövés után megállítja a Falaba óceánjárót (itt balra). A rakomány átkutatása során mintegy tizenhárom tonna (!) robbanóanyagot találnak a „semleges” hajón. A legénység és az utasok tíz percet kapnak a mentőcsónakokba szállásra. Ezalatt a Falaba rádiósa – minden jogszabályt felrúgva – folyamatos helyzetjelentést ad a közelben tartózkodó angol rombolóknak.

Von Forstner kapitány felszólítja tevékenységének abbahagyására, de ez nem történik meg. A hajó folyamatos rádiókapcsolatban marad közel fél órán át, mert a tíz percet kétszer is meghosszabbítják a németek. Az U-28 végül torpedót lő a hajó tatjába, amikor egy brit romboló már szinte legázolja. Egy amerikai bányamérnök életét veszti, ami országos felháborodást vált ki az Egyesült Államokban. A sajtóban megjelent cikkek szerint a német tengeralattjáró figyelmeztetés nélkül nyitott tüzet egy utasszállítóra. A rakományról természetesen szó sem esik.

A tengeralattjárók aktivitása egyre fokozódik az angol vizeken. Utolsó előtti útján a Lusitania éppen hogy elkerüli végzetét. Nem messze tőle három hajót is német tengeralattjárók süllyesztenek el. Március 8-án Dow kapitánynak tele lesz a zsákja és bedobja a törölközőt. Felmondását azzal indokolja, hogy nem hajlandó vállalni a felelősséget azért, hogy utasokat szállít lőszerrel és más hadianyaggal együtt. Ezen az úton többek között mintegy ötszáz tonna dieselolaj is van a Lusitania gyomrában, ami nehezen egyeztethető össze a személyi poggyász fogalmával. Az új kapitány W. T. Turner (itt balra). A hajó utolsó nyugati útjára április 17-én indul. Nevét és lajstromozási kikötőjét olvashatatlanná teszik a faron, lobogót nem vonnak fel rajta.

1915. április 27-én a Dupont cég megrendelést kap 600 tonna lőgyapotra, melynek teljesítési helye a Cunard New York-i rakpartja. Eközben George Vierick – az ottani német kolónia vezetője – figyelmezteti a Cunardot a veszélyre, mivel a Lusitania egyetlen útja kivételével mindig szállít lőszert az angoloknak. Ezt a kijelentését a kiegészítő rakományjegyzékekkel bizonyítja, ami a közönség rendelkezésére áll a vámhivatalban. Azt is szemére veti a társaságnak, hogy ismét hatmillió tár töltényt hajóznak be, amiről bárki meggyőződhet, aki ellátogat az 54. mólóra.
Nem tudható, hogy mi szerepelt az eredeti fuvarlevélben, ez ugyanis a mai napig csak az Egyesült Államok elnöke számára (!) hozzáférhető információ.

A cenzúrázott változatban viszont benne marad több, mint 77 tonna dobozolt sajt, 600 láda konzerv és 696 kis hordó vaj. Ezen élelmiszerek címzettje egy liverpooli postafiók, nem úgy, mint a teljesen máshol raktározott, jóval szerényebb mennyiségű vajé és sajté, amelyek címzettje valóban egy élelmiszeripari cég. Az alsó és felső hajófeneket, illetve az F fedélzet raktárait és átjáróit teljesen elfoglalja valamilyen dobozolt áru, holott a vámjegyzék szerint az említett részek üresek.


Rakodnak a hajóra 684 láda olyan árut is, amik egyenként
145 kilogrammosak és 150.000 dollárra vannak biztosítva, de a katasztrófa után soha senki nem fordul miattuk kárigénnyel a biztosítóhoz. Némi szemöldökfelvonást eredményezhet az is, ami megnevezése szerint szőrmeáru, de a szállítólevelek alapján a Dupont lőgyapot-gyáraiból származik.

Az indulás előtti este, mikor már szinte a szén felvétele is befejeződik,
a Lusitania tisztjei váratlanul utasítást kapnak, hogy helyezzenek el még 200 tonna rakományt és hetven személyt, akiket a Queen Margaret gőzösről hoznak át. Az embereket az E fedélzeten helyezik el és egyikük sem éli túl a katasztrófát. A 6-os winnipegi lövészek voltak, három családtag társaságában.

Hamarosan folytatjuk a második, befejező résszel.

133 komment

Címkék: brit német usa tengeralattjáró haditengerészet i. világháború

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenya1 2009.02.28. 09:56:59

Talán ebből a posztból is látszik, hogy a világon nem minden fekete és fehér...
A pénz szerepéről már ne is beszéljünk.

Amúgy első! :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 11:06:56

Ismételt gratula Hoerbinek a szép belépőért: Index-címlap az első poszttal...

Hamarosan kommentek is születnek, legalábbis reméljük, hogy olvasóink fantáziáját megmozgatja a történet.

66th Zealot platoon 2009.02.28. 11:16:47

Baratom ez egy jo poszt volt!
Evek ota angliaban elek, kicsit angolbarat is vagyok talan.
Viszont az, hogy a ket vilaghaboruban az angolok voltak a jofiuk a nemetek pedig a rosszak az midig is kicstit kuncogasra kesztetett.
Meg hogy, mindenfele elvekrol beszelnek a sok penz
helyett az siralmas a mai napig.

radiris 2009.02.28. 11:35:54

Engem Churchill parancsa lepett meg a hadifoglyokra vonatkozóan. Erre nem számítottam, és kicsit csalódtam is benne.

global 2009.02.28. 11:36:32

Nagyszerű poszt!

Remélem a történelemoktatás egyszer eljut arra a szintre, amikor ehhez a poszthoz hasonlóan minden oldalról bemutatja a múltban történt dolgokat. Talán segítene jobban megérteni a jelent, hiszen a történelem mindig ismétli önmagát.

Gratula!

yorkie 2009.02.28. 11:42:29

Gratulálok!
Angliában én naponta felteszem magamnak a kérdést, hogy tudtak ezek megnyerni két világháborút. A legtöbben csak a győzelem visszhangzik, a részletek nem érdeklik.
Bár a fair play is csak addig volt fair play, míg a briteknek áll a zászló. (v.ö. kick out racism kampány a sportokban manapság - egyre több a maori briton)

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2009.02.28. 11:48:28

Nagyon jó írás és ehhez hasonlóakat most a következő helyen is lehet olvasni, illetve ezt a cikket ott is meg lehet jelentetni, amit javaslok az írónak:

ismeret.virtus.hu/

Üdv: IGe

Neoprimitív 2009.02.28. 12:11:15

Gratulálok, nagyon jó cikk! Churchill-hez csak annyit, hogy ha véletlenül még a II. vh. előtt elhalálozott volna, akkor nagy valószínűséggel csak a szégyen-panteonban kapott volna helyet az addigi tevékenysége alapján.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 12:12:09

És én már tudom, milyen a második rész!

Érdemes lesz visszajönni és elolvasni!

:-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 12:16:10

@yorkie:

Hát azért Uncle Samnek is volt néminemű szerepe a világhábroúk megnyerésében.

Hogyan is szólt a mondás 1944-ben?

"Anglia kitart - az utolsó jenki katonáig!"

Hoerbi 2009.02.28. 12:16:15

@tiboru:

Én is sejtem. :)
Amúgy meglepődtem, mert márciusról volt szó.

Question 2009.02.28. 12:29:13

Ami lemaradt (vagy tán a következőben jön), hogy az angol-amerikai sokkal inkább tengerésznemzet, mint a német. Olyan hadviselési módot, ami egy hadihajó elsüllyesztése esetében nem ad már fizikai okok miatt sem lehetőséget a túlélők felszedésére, azt az angolszászok kicsit képmutató módon, de sose tartották fair play-nek. Nekik is megvolt a saját tengeralattjáró-flottájuk, de maguk se tudták, mire lehet képes. A segédcirkálókat (nem a Q-hajókat) eredetileg nem a tengeralattjárók ellen fegyverezték fel, hanem a távoli óceáni német cirkálórajok ellen.

Az ő felfogásukban annak, hogy ki az úr a tengeren, Scheer és Jellicoe között kellett volna eldőlnie.

matrozinas 2009.02.28. 12:31:02

Von Tirpitz és Lord Fisher "...titokban levelezett egymással. 1916. március 29-én, amikor a toborzó plakátok még azt harsogták, hogy "Bosszuljuk meg a Lusitaniá-t", Lord Fisher az alábbiakat írta Tirpitznek: "Nem kárhoztatom önt a tengeralattjáró-ügyért, az ön helyében pontosan ugyanezt tettem volna magam is.""
Colin Simpson: A Lusitania elsüllyesztése (Árkádia, Bp., 1986. bevezetés vége)

"A búvárok egy nemrég megkezdett kutatás során fedezték fel az 1915 májusán utolsó útjára indult hajó sötét titkát: a Lusitania rakterének átkutatásakor ugyanis lőszeres ládákat és fegyverutánpótlást találtak. Mindez alátámasztja a korabeli német érvelést, amely azzal indokolta a támadást, hogy a hajót az ott szállított fegyverek miatt küldték a tenger fenekére."
www.mult-kor.hu/cikk.php?id=22826
www.mult-kor.hu/cikk.php?id=21229

+1: Az 1918-as "összeomláskor" mindenhol saját államhatáraikon túl, ellenséges területen álltak a tengelyhatalmak csapatai. (Az USA és a gyarmatbirodalmak felmérhetetlen hadi- és emberanyag - utánpótlásának ellenére!) Flottáik (mind a német császári haditengerészeté, mind az osztrák-magyar haditengerészeté) szinte érintetlenül horgonyoztak kikötőikben. (A Szent Istvánt elsüllyesztették, sajnos.)

Fentiek fényében különösen érdekes az antantnak az I.VH-ról és a tengelyhatalmakról szóló propagandája...

yorkie 2009.02.28. 12:36:45

@tiboru:
itt yorkshire-ban erre senki sem emlékszik. miért? :)
a brit büszkeség? bár egymást sem viselik jól. (skót-angol-walesi-ír ... off, de aktuális: www.rbs6nations.com/en/home.php)

Question 2009.02.28. 12:36:54

@matrozinas: Amikor Scapa Flow-ba internálták a német flottát, a német dreadnought-ok gépolaj-hiány miatt csak 12 csomós flottasebességet tudtak fenntartani. Ha tényleg bevetik őket a háború utolsó napjaiban, kivégzésre mentek volna:).

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 12:50:15

@yorkie:

A link végén látható zárójel nélkül kell átmásolni és bejön az oldal. Sima rákattintással 404-et ad.

Hoerbi 2009.02.28. 12:56:55

@Question:
1915-ben Németország felajánlotta a tengeralattjárók használatának beszüntetését azzal a feltétellel, hogy importálhat élelmiszert. Az USA elfogadta, Anglia elutasította a dolgot.

Az akkori brutális tengeri blokád amúgy ritkán jelentett egyszerre két U-hajónál többet a brit vizeken, mert a németeknek egyszerre legfeljebb hét egységük tudott a tengeren tartózkodni. A "barbár és kegyetlen korlátlan tengeralattjáró-háború" első huszonöt támadásában pedig húsz nem követelt emberéletet.

Éhesló 2009.02.28. 13:05:42

Kitűnő írás.
Ismét bebizonyosodik, hogy a győztesek történetírása merő propaganda.
Sajnos még mindig ők írják a történelemkönyveinket.:(((

Muad\\\'Dib 2009.02.28. 13:06:07

Nem mellékesen, ami szintén megérne egy cikket, a második világháborúban is kicsit másképp indult a tengeralattjárók háborúja, mint azt mostanában sokszor hallani. A német tengeralattjárók a háború elején a felszínre emelkedve felszólították az angol szállítóhajók legénységét a hajó elhagyására és utána lötték ki a hajókat. Ez a rendszer akkor változott meg, mikor az angol admiralitás elrendelte a szállítóhajók (nem sak katonai) ágyuval való felszerelését és több olyan eset is előfordult, hogy először polgári szállítóhajónak adta ki magát egy britt hajó, majd elsűlyesztette a felemelkedő német tengeralattjárót. Ezután lépett érvénybe a német haditengerészetnél az a parancs, hogy figyelmeztetés nélkül ki kell lőni az angol hajókat. Amit az angolok a háború után a nemzetközi törvények durva megsértésének állítottak be.

matrozinas 2009.02.28. 13:07:21

@Question: "Ha tényleg bevetik őket a háború utolsó napjaiban". Nem írtam, hogy mikor, hogyan kellett volna lépnünk, stratégiai helyzetünket kihasználnunk, ezt én nem tudhatom... De a történelem tükrében látszik, hogy sok rossz döntést hoztunk... Mint tudjuk, egy háborút könnyebb elkezdeni, mint befejezni! Csak arra kívántam rámutatni, hogy amit a propaganda harsog, messze van az (egyik) igazságtól!

Egyébként érdekes ez a kenőanyag-probléma. A k.u.k. flottánál nem tudok róla, pedig iparunk és gazdaságunk nem azon a szinten volt mint a németeké. Ennek ellenére (hadi)hajóink igen jelentős feladatokat láttak el az Adrián - egészen az összeomlásig. Köszönöm, majd utánanézek.

altais 2009.02.28. 13:13:24

Kíváló cikk, gratulálok! Egyébként az igazi Churchill megismeréséhez ajánlom a naplóját, és továbbá "A History of Modern Britain"-t Andrew Marrtól.

Question 2009.02.28. 13:21:50

@Hoerbi: Ácsi, én hadihajókról írtam. Ennél még a "élőcsali-raj" három régi páncélos cirkálóján is többen haltak meg 1914. szeptember 9-én.

Egy csatahajó, ha elsüllyeszt egy másikat, fel tudja, sőt az évszázados tengeri szokásjognak szerint fel is kellett szednie az ellenséges hajó túlélőit. Erre egy tengeralattjárón nem nagyon volt lehetőség.

Ezt a németek igazán soha nem értették meg,(komolyabb német flotta az 1890-es évek közepe előtt nincs) miért vannak úgy rágjuk berágva.

Dezső bácsi 2009.02.28. 13:25:18

Az szerintem nem új, hogy a Lusitania hadianyagot szállított. De az is tény, hogy az elsüllyesztéssel civileket is megöltek. És az sem menti a németeket, hogy a torpedó kilövése előtt, mentőscsónakba lehetett szállni. A legtragikomikusabb hogy a washingtoni(!) német követ(sic) szolidan figyelmezteti azokat akik az Atlanti Óceánon utaznak, hogy esetleg meg is halhatnak, mert hogy amerikai hajón vannak. Azért ez is a pofátlanság egyik megnyilvánulása.

ChPh 2009.02.28. 13:37:21

nem gyenge, nem gyenge

ChPh 2009.02.28. 13:43:18

@Dezső bácsi: miért? Ők szóltak... háború volt...

Éhesló 2009.02.28. 14:05:30

@Dezső bácsi:
A pofátlanság az volt, hogy egy semleges ország civiljeit, állampolgárait is szállító hajón hadianyagot szállított.
Az sem semmi pofátlanság, hogy a bűncselekményeiket titkosítással, propagandával fedik el a mai napig a feltárt bizonyítékok ellenére.
Ilyen hajókat közlekedni hagyni a harcoló csapatokkal szembeni árilás lett volna. Nem beszélve arról, hogy az ilyen gazságokat elkövető amerikai politikai elit kreált volna más ürügyet a háborúba lépéshez. A cikk lényege igazából ennek a szándéknak és sunyi megvalósításának a bemutatása.

Hoerbi 2009.02.28. 14:13:42

@Dezső bácsi:
Már ne haragudj, de ha civil vagyok, akkor nem szállok fel egy háborúban álló ország (hadi)hajójára. Ha meg igen, akkor számítok a támadásra.

Question 2009.02.28. 14:40:53

@Éhesló: A német flotta-program hatalmas politikai-stratégiai baklövés volt. El se kellett volna kezdeniük. Az 1890-es évek középen Anglia még Franciaországgal szemben keresett szövetségest. A tengeralattjáró-hadviselés pedig feladta a magas labdát Wilson-éknak. Egy végképp elszúrt stratégiai helyzetet nem lehetett a kor technikai viszonyai között tengeralattjáró-hadviseléssel sem lehetett feloldani. Semmi értelme nincs azt kajtatni, ki is volt a szemetebb.

Tschöppy · http://elsomaratonom.blog.hu 2009.02.28. 14:43:37

Én csak azt tudom mondani, hogy bár nem vagyok egy történelem-mumus, de az elmúlt hónap nagy napjai közé sorolom, mikor rátaláltam erre a blogra.

Csak így tovább!

EnTeO 2009.02.28. 14:49:33

Ez a cikk legalább annyira használja a hangulatkeltés eszközeit, mint amennyire Ő maga vádolja hasonlóval az "USA vezető köreit" (ami legalábbis definiálásra szoruló fogalom).

128 amerikai áldozat. Igen. De összesen 1198-an haltak meg. A nagyságrend kissé más. Hogy ebből az következne, az amerikaiakat más nemzetiségű áldozatok nem érdekelték? Vagy hogy ez a történelem egyik legnagyobb hajókatasztrófája volt, ha ellensége sbehatás okozta is?

A cikk igazán szeretné úgy beállítani az információit, mintha valami marha titkos ügyről lenne szó.

Pedig hogy a Lusitaniát az Admiralitás igényei szerint építették, azt a www.wikipedia.org-on bárki olvashatja. (Egyébként nekem gyanúsan nagyon úgy tűnik, hogy a cikk számos mondata szinte egy az egyben a wikipedia szócikk fordítása...)

Végezetül pedig valamit egy "(had)történelminek" szánt oldalról. Még ha ismeretterjesztésnek is szánod a művedet, szükséges lenne ellátnod hivatkozásokkal. Így csak lóg a levegőben az egész. A "hivatalos" kanonizált történelemhivőknek így csak egy áltudományos oldalnak tűnik, ami állít valamit bizonyítás nélkül - ez enm tudomány. Az érdeklődő pedig szeretné tudni, hol lelhető fel a dokumentum, amiből szeded, hogy "csak az USA elnökének hozzáférhető". (Ami kissé furcsa nekem. Van az Ovális Irodában egy széf, ami csak az USA elnökének hozzáférhető dokumentumokat tartalmazza?? És honnét van lista Neked atokról a dokumentumokról, amik ebben a széfben vannak??? Biztos van legalább EGY levéltáros, aki tudja, mit kellene letenni az elnök asztalára, de ekkor már nemcsak Ő férhet hozzá...)

Jó cikk, hangulatkeltő elemekkel és gyengén vagy sehogyse alátámasztott mondatokkal. Szerintem ez a cikk az igazság, a féligazság és a tévedések nagyon is vegyes halmaza, amiből csak az sül ki, hogy ha valaki tudast akar, induljon el e honlapról mas lapok fele es konyvek fele, es legyen nemi forraskritikaja.

Question 2009.02.28. 14:55:13

@EnTeO: A Lusitania teljes rakománylistája 1973. óta publikált.

hátramozdító 2009.02.28. 14:55:15

Gratulálok a szerzőnek, szabatos volt és stílusos. Vajh sort kerít-e valaha a Dresden történetére, mindannyiunk okulására?

Senderos 2009.02.28. 14:56:24

jó a cikk, várom nagyon a folytatást

Martian (törölt) 2009.02.28. 14:58:52

Ebből a cikkből is kitűnik. hogy Churchill méltó párja volt a Führernek... szobra igencsak megérdemelte a vérvörös festékkel való leöntést.
A történelmet - vagy inkább azt a mítosz-egyveleget, amit történelemként tanítanak - a győztesek képmutatása írja.

Martian (törölt) 2009.02.28. 15:02:11

A maga korában a Lusitania elsűllyesztése legalább olyan jó "csali" volt a háborúban érdekelt amerikai köröknek, mint jó hét éve a WTC "lebontása"...

Invictus 2009.02.28. 15:09:30

@EnTeO: Az "USA vezető körei" kifejezést gondolom önvédelemből használta pontosabb megnevezés nélkül a szerző. Nem igazán titok, hogy kik miatt lépett be mindkét vh-ba az USA (ezzel eldöntve azokat), durván manipulálva a közvéleményt, hogy végül támogassa a háborút a többség (egyesek szerint szándékosan engedve a Pearl Harbor-i támadást a másodikban). A cikk jó, és nagyon helyesen nem viszi az "összeesküvés-elméletekig" a dolgot, megmarad a száraz, ismert tényeknél.

Invictus 2009.02.28. 15:15:53

@Martian: Churchill nem volt túl humánus ember, az tény (lásd Drezda, vagy az, hogy egy időben eljátszott ő is a német lakosság szisztematikus kiirtásának gondolatával a győzelem után, ahogy ez a Morgenthau-tervben is szerepelt). Bár ma mások a fogalmaink erről, mint 100 éve, ami akkor nem számított felháborítónak, az ma az. Azt viszont javára írom, hogy utálta a komcsikat. ;) Ami persze nem akadályozta meg, hogy szövetkezzen velük. Ahogy Hitlerrel is szövetkezett volna, ha az érdeke azt kívánta volna. Pl. a háború végén megparancsolta, hogy a német hadifoglyok egy részét tartsák készenlétben, ha be kell vetni őket a szovjetek ellen... ha Sztálin nem állna meg Berlin után.

Empty 2009.02.28. 15:17:51

@EnTeO:

Egyetlen mondatot sem találtam ami megegyezne a wikin, s a posztban.

Nekem nagyon tetszett az írás, s egyben felhívnám a figyelmed a blog nevére:

,,Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp"

heroica 2009.02.28. 15:21:15

Nna, némelyek már megint ott tartanak, hogy a rohattszemét angolszászok támadták meg a végsőkig pacifista németeket. LOL

CyberPunK 2009.02.28. 15:22:54

@Invictus: egyesek szerint szándékosan engedve a Pearl Harbor-i támadást a másodikban

Sőt, ők kérték a japcsikat a bombázásra, igaz? :)

@Martian: Azért katonák agyonlövését egy súlyba pakolni civilek millióinak szisztematikus, ipari szintű kiirtásával picit merész.

Empty 2009.02.28. 15:23:12

@heroica:

Hát ezt hol olvastad?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 15:26:24

@EnTeO:

Százezerszer megpróbáltuk elmagyarázni, hogy mi a célja ennek a blognak. Gyengébbek kedvéért: a jobboldali felső sarokban zanzásítva olvasható.

NEM jegyzet, NEM tanulmány, NEM tankönyv, NEM tudományos munka. Aki ilyet akar olvasni, számtalan szakkönyvtárat tudunk ajánlani.

És tökéletesen igazad van: figyelemfelkeltés egy-egy téma iránt, aztán hajrá, lehet okosodni mondjuk a wikipédián (már akinek ez jelenti a csúcsot), más honlapokon vagy akár (teszem azt) az Akadémia vagy a ZMNE könyvtárában.

(Annyira unalmas ezt ennyiszer leírni...)

Empty 2009.02.28. 15:27:28

Idézetek az aranyos WC bácsitól:

,,Nem írom alá, … hogy valami nagyon rossz történt volna Amerika rézbőrű indiánjaival vagy az ausztrál bennszülöttekkel… A tényeknél maradva egy erősebb, magasabb rendű faj vette át a helyüket”

„Nem értem a felháborodást a gáz használata kapcsán. Nagyon is támogatom mérges gázok bevetését civilizálatlan barbárok ellen”

CyberPunK 2009.02.28. 15:30:03

@Empty: Forrást pls, de leginkább szövegkörnyezetet. Félek, hogy ez is amolyan "hírtv"-s idézetek.

radiris 2009.02.28. 15:34:47

@EnTeO: szerintem te egy nagyon nem neked való helyen jársz, lehet, odébb kéne sétálnod.
Ez egy blog, basszus: szórakoztat, ismeretet ad, s mindezt kellemes atmoszférában. Ha innen akarod lekoppintani az évfolyamdolgozatod, ráb*sztál :)))

Hajrá lemilesek, csak igy tovább és ne törődjetek a savanyújóskákkal! Aki mondatonként 5 forrást meg 8 linket akar, tényleg álljon tovább: a forrás-felkutatásért manapság fizetnek, nem is keveset. Ez egy ingyenes blog - habár ha egy kis eszük van a szerzőknek, előbb-utóbb fizetőssé teszik :))))))))

Én előfizető leszek!

Martian (törölt) 2009.02.28. 15:35:45

@CyberPunK: "Azért katonák agyonlövését egy súlyba pakolni civilek millióinak szisztematikus, ipari szintű kiirtásával picit merész."

Még az utóbbiról is kiderülhet, hogy nem több egy feltupírozott mítosznál... vagy legalábbis korántsincs akkora különbség a hadviselők között az internáltak és civilek elleni kegyetlenségben.
Például a ruszkik Katyn-t is a németek nyakába akarták varrni... és eleinte az is "tananyag" volt, hogy a német koncentrációs táborok zuhanyozóiban a zuhany csapjának kinyitásakor abból gáz ömlött, holott ez több szempontból is marhaság volt.
Sok ügyben több a mítosz, mint a tény...

Martian (törölt) 2009.02.28. 15:38:07

@CyberPunK: "egyesek szerint szándékosan engedve a Pearl Harbor-i támadást a másodikban"

Tudtommal a valószínűsíthető fejlemények ellenére sem volt ott riadókészültség...

CyberPunK 2009.02.28. 15:40:12

@Martian: Azért a népirtások ki szoktak derülni.

@radiris: Igen, csak tudod manapság forrás nélkül kb a blikk és a bors szokott dolgozni. Abban igazad van, hogy aki történelmet akar megtudni, az nem netet olvas, viszont ne legyünk felháborodva, ha azt mondjuk, hogy ez nem történelmi, hanem szórakoztató blog. :)

CyberPunK 2009.02.28. 15:41:46

@Martian: Ugyan már, az amcsik lazák, nagyon lazák, amíg picsán nem rugdossák őket, de attól még tény, hogy nem ők provokálták ki a bombázást.

APImásik 2009.02.28. 15:45:57

Szia Lemil.:)
Hoerbi!Nagyon BRÁVÓ poszt volt!:)
Öröm szívemnek, felüdülés lelkemnek, stb.:)
szép volt!

Hoerbi 2009.02.28. 15:47:55

@EnTeO:

Az USA igenis csak a saját állampolgáraival törődött. Ott van példának a Falaba és a Gulflight esete. Ellenpéldának pedig az U-27.
A Wiki cikkét még nem olvastam el, de így ránézve azt kell mondjam, hogy szeretnék annyira tudni angolul, hogy lefordítsam. :)

radiris 2009.02.28. 15:53:13

@CyberPunK: figyelmetlen voltam: ki volt felháborodva?

Mellesleg forrást nem *használni* és forrást nem *beidézni* az két, nagyon különböző dolog. Jómagam olyasmivel keresem a kenyerem, amit dokumentálódásnak vagy forráskutatásnak is lehet szépen nevezni, és hidd el, tisztában vagyok a különbséggel.

Én a lemilt szórakoztató és ismeretterjesztő blognak olvasom, ha genuine tudományra áhítozom, előveszem a szaklapokat vagy elmegyek egy-egy konferenciára. Mindkettő előfordult már velem :))))

CyberPunK 2009.02.28. 15:58:29

@radiris: felháborodás: radiris 2009.02.28. 15:34:47

Nekem speciel nem a cikk forrása érdekelne, sac/kb sose lesz már kiderítve, hogy mi is történt akkor pontosan. Engem inkább Empty idézetei akasztottak ki.

Picit elegem van abból, hogy egyesek azt bizonygatják, hogy egyik nemzet se szent, ez így van, az angolok se voltak azok, de könyörgöm, nem ők kezdték a háborút, és leginkább ez az ami számít a megítélésben!

Question 2009.02.28. 16:03:46

"Ami azt illeti, elég ügyesen jósolnak…"

Nem kellett hozzá nagy fantázia, akkora fejezték be a Kieli csatorna kiszélesítését.

Hoerbi 2009.02.28. 16:22:14

Emberek! Töredelmesen bevallom, hogy MINDENT külső forrásból írtam. Valójában nem voltam jelen az eseménynél. :)

Viszont ajánlhatom a www.lusitania.net/ oldalt, amit kb. negyedórája nézegetek és csak sajnálni tudom, hogy eddig nem tudtam róla.
A kezdőoldalon kapásból egy érdekes cikket linkelnek, aminek a fotójához nyelvtudás sem szükséges:
www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=97350149

Empty 2009.02.28. 16:35:40

@CyberPunK:

Churchill said in 1937:

,,I do not agree that a dog in a manger has the final right to the manger even though he may have lain there for a very long time. I do not admit that right. I do not admit for instance that a great wrong has been done to the Red Indians of America or the black people of Australia. I do not admit that a wrong has been done to people by the fact that a stronger race, a higher grade race, a more worldly wise race to put it that way, has come in and taken their place."

aspen.conncoll.edu/politicsandculture/page.cfm?key=430

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.02.28. 16:52:17

A civil pajzs első világháborús használata.

Hogy is szokás mondani - az igazi felelősség tehát a briteket terheli, mert ők hozták olyan helyzetbe a németeket, hogy civileket kelljen ölniük.

Nagyzee 2009.02.28. 16:52:31

@CyberPunK: Ezek az idézetek csak innen 2009-ből tűnnek furcsának. Akkoriban teljesen általános dolog volt rasszistának lenni. Különösen a "civilizálatlan" népekkel szemben.


A cikk amúgy remek, grat a szerzőnek!

Mentula 2009.02.28. 18:05:54

Hoerbi, magam is csatlakozom a dícsérő szólamokhoz!

Mentula 2009.02.28. 18:10:42

"A civil pajzs első világháborús használata.

Hogy is szokás mondani - az igazi felelősség tehát a briteket terheli, mert ők hozták olyan helyzetbe a németeket, hogy civileket kelljen ölniük."

Jó a párhuzam. Kb. ilyeneket szoktak nyilatkozni az amcsik manapság is, miután eltrafáltak egy iskolát, vagy civil háztömböt. Csak a megfelelő ellenséges népcsoportot kell behelyettesíteni.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 18:38:49

@Empty:

Köszi a linkeket - azok nevében is, akiknek most nincs bátorságuk visszajönni és elismerni, hogy alaptalanul vádoltak meg azzal, hogy a levegőből szeded az idézeteket.

Remélem, az extrém linkbarátok és a forrásmániákusok egy közepes erősségű orgazmust éltek át... Egészségükre.

MTi 2009.02.28. 18:39:36

Nagyon jó, várom a folytatást!
Egyébként az elsüllyesztett hajók legénységének mentése kapcsán az I. vh már messze járt a háborús szokásjog és a "lovagiasság" tiszteletben tartásától. Ennek a be nem tartásanak ékes példája a Monarchia Zenta cirkálójának 1914. augusztus 16-ai elsüllyesztése. Ekkor az antant-flottakötelék (17 ellenséges hadihajó: csatahajók, páncélos cirkálók és rombolók) meg sem próbálták menteni az elsüllyesztett cirkáló vízbe került legénységét - tengeralattjáró-veszélyre hivatkozva!
Ezt egyszer, augusztusban meg is írom! Becsszó!

Empty 2009.02.28. 18:42:10

@tiboru:

Pozitívan állok hozzá: reménykedem, hogy csak nem akarják elhinni, hogy a világ nem fekete, s rózsaszín.

Lucius Flavius Arrianus 2009.02.28. 19:10:26

A kommentek egy részén csak csodálkozom. Őszintén szólva, ezen a blogon más minőséghez szoktam; eddig még egyszer sem merült fel bennem, hogy egyes hozzászólók esetében sanda hátsó (vagy nem is annyira hátsó) szándékokat gyanítsak. Eddig.
A poszt informatív, tetszett. Remélem, a második részt is elolvasom, hacsak addig el nem veszik tőle a kedvem, mint annyi más helyen a neten, ahol a kommentelők egy részével már volt szerencsétlenségem találkozni. @Neoprimitív:
Churchill - minimo calculo - érdekes ember volt; ha úgy vesszük, gyarmatügyi államtitkársága (még Campbell-Bannerman kormányában), későbbi belügy- és pénzügyminisztériumi tevékenysége, nemkülönben a harmincas években betöltött "riasztócsengő-szerepe" is kérdésessé teszi sommásnak mondható megállapításodat. Churchill szinte mindenkit, akivel csak kapcsolatba került, nagymértékben irritált; ám azt még politikai ellenfelei is elismerték - kivétel nélkül -, hogy egy egyszeri, megismételhetetlen jelenséggel találkoztak. Utalok itt Bonar-Law, Baldwin, Hoare vagy akár Austen és Neville Chamberlain véleményére, hogy csak azokat említsem, akik, enyhén szólva, Churchill szinte egyetlen politikai megnyilvánulásával sem értettek egyet. A Gilbert-féle "hivatalos" életrajz bővelkedik a Churchill-ellenfelek állandó lamentációinak leírásában, de a magyarul is hozzáférhető Jenkins-biográfiában is jócskán találunk egykorú, érdekes történteket erről "az emberevő óriásról" (Halifax), akihez hasonló már nemigen járkál a politika színpadán.
Churchill kíméletlen volt? Feltétlenül. Meg akarta nyerni a háborút. Mint II. Vilmos. Mint később Hitler. Mint Sztálin. Ha pedig abba gondolok bele, hogy mindenkinél világosabban látta azt, hogy mi fog történni Európával és a világgal a háború(k) után, akkor csak azt sajnálom, hogy a Brit Birodalomnak már nem volt meg az az ereje, mint egykor, és a vezetője nem churchill volt.
Ja igen: ha úgy tetszik, Churchill-fan vagyok ;-))

heroica 2009.02.28. 19:25:10

@Empty: Martian 2009.02.28. 15:02:11
A maga korában a Lusitania elsűllyesztése legalább olyan jó "csali" volt a háborúban érdekelt amerikai köröknek, mint jó hét éve a WTC "lebontása"...

Pl. itt.

A tévedések elkerülése végett, nem arról van szó mintha bármelyik oldal valami magasabb moralitásról tett volna bizonyságot, csakhát a háborút a Központi Hatalmak kezdték. Ez tény. Na meg a 15 millió halott, az is tény. Nekünk meg Trianon.

Empty 2009.02.28. 19:30:36

@heroica:

A háború oka hivatalosan egy trónörökös meggyilkolása volt emlékeim szerint. A Lusitania elsüllyesztésekor a háború már javában állt.

Tehát véleményem szerint Martian nem állított olyasmit, hogy a szegény békés németeket megtámadták a náci angolok. Kizárólag az USA hadbalépésenek indoklását vetette fel.

Lehet persze, hogy rosszul értelmezek valamit.

Empty 2009.02.28. 19:52:02

Még annyit: nagyon tetszik ez a ,,ki kezdte a háborút". Az oviban volt ilyen. De már ott se volt mindig fekete-fehér. :-)

Az I. világháborút a szerbek kezdték. A II. az elsôbôl következett tehát azt is. Az USA erre a múlt század `90-es éveiben jött csak rá, s gyorsan le is bombázta ôket. ;-)

Éhesló 2009.02.28. 19:54:54

@Question:
A felvetés nem arról az oldalról indult, hogy a csúnya angolok és amik mi minden disznóságot követtek el, hanem onnan, hogy a (leendő) győztesek megvádolták a császári haditengerészetet bármivel amit a papír elbírt. A történelmekönyveinkban ma is ezek szerepelnek.
Ezt próbálja meg helyretenni a post irója. Alaposan és elegánsan. Nem von mérleget. Ismerteti a tényeket. Én sem vontam, ellenben megjegyeztem, hogy nem árt ha az igazság (a tények) bemutatására törekszünk. Továbbra sem vonnék mérleget, mert nem ismerem ilyen mélységében a kort. Ellenben a fentebb ismertetett és történelem tanításnak csúfolt propagandát igen. Nekem is ezt tanították. A fiaimnak is.
Ez nem tetsz. Talán ennyit szabad megjegyezni....

Empty 2009.02.28. 20:01:45

@Empty:

Persze, ha 1848-ban Móga üldözi Jellasicsot, s támogatja a bécsi forradalmat a magyar sereg talán létre se jön a Monarchia, így nem ölhetik meg a trónörökösét... Tulajdonképpen Kossuth a hibás a XX. század minden európai szörnyûségéért...

Na jó, befejeztem mert nagyon off vagyok.

Lucius Flavius Arrianus 2009.02.28. 20:43:33

@Éhesló:
tudod, a történészek a világ legnagyobb hatalmú emberei: a múltat csak ők változtathatják meg. Hogy a - mindenkori - regnáló hatalom oktatáspolitikája milyen, az meg a politika minőségétől függ. A mai oktatáspolitikáról - okkal - sok rosszat elmondtak már sok helyen, ráadásul - hic et nunc - ez offtopic. Azért megjegyezném, hogy szép hazánkban a történelemoktatás helyzete sose volt valami rózsás; ideologikus rendszerek jöttek és mentek. Mégis, tanára válogatja: ha valaki elkötelezett pedagógus és jó szakember, akkor mindig és mindenkor megtalálja a módját annak, hogy legalább a történelmet megszerettesse azokkal, akik erre fogékonyak. Ellenben, ha te - minden distinkció nélkül - "történelem tanításnak csúfolt propagandát" emlegetsz, azt - már csak egykori kollégáim védelmében is - engedelmeddel visszautasítom.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 21:14:54

@Lucius Flavius Arrianus:

Alapos komment, tanultam belőle. Köszönöm.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.02.28. 21:17:24

@Empty: nagyon egyet tudok érteni azzal a gondolattal, hogy így nem értelmezhető a "ki kezdte a háborút" c. zagvaság. Erról kommenteltem már a grúz-orosz háborús posztnál lemil.blog.hu/2008/08/10/a_kaukazusi_kretakor
Ennek tényleg, de tényleg semmi értelme nincs. A fegyveres konfliktust egy sor dolog előzi, előzheti meg, mint például a gazdasági eszközök egész tárháza...
Lásd: az USA elvágja Japánt az olajforrásaitól (embargót hirdet, MAJD CSODÁLKOZIK, hogy a japánok fegyverrel veszik el azt, amire gazdaságuk működéséhez szükségük van. Aztán lásd ide kapcsolódóan az I. és II. öbölháborút.

Mi itt a lényeg? Az, hogy kettős mércét alkalmaznak. Elítélnek valakik másokat azért, mertt olyat tettek, amit ők maguk szintén megtettek.

Ha azt mondom: korlátlan tengeralattjáró háború, mindenkinek a német u-bootok jutnak eszébe. Nem pedig az amerikaiak, akik ugyanezt a műfajt alkalmazták a japánok ellen, csak sokkalta sikeresebben, mint a németek. (mondjuk ők is azért elég hatékonyak voltak) Az amik viszont lényegében sikerrel megsemmisítették a TELJES japán kereskedelmi flottát, így lényegében nyersanyagok nélkül maradt - a jellemzően nyersanyagokban szegény - Japán és a japán hadigépezet.

Hát ennyit a kettős mércéről.

Empty 2009.02.28. 21:32:09

@Zig Zag:

Most visszaolvastam a Grúziával kapcsolatos hozzászólásaid is. Pontosan ezekre kívántam utalni, köszönöm.

[Egyébként a Grúzia és Góliát óta olvaslak titeket.]

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.02.28. 21:48:20

látom, össze kell szedjem magam és hozzálázni a Pearl Harbor-os poszthoz

Empty 2009.02.28. 21:55:38

@Zig Zag:

Hajrá!

[Na, ott mi lesz... ;-)]

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.28. 22:28:04

@Empty:

Én is terveztem egy konteós posztot róla, de akkor majd egyeztetek a társ-alapító atyával :-)

Empty 2009.02.28. 22:42:06

@tiboru:

Hát, igen.... sejtettem... :-) Van egy-két téma ami mindkét blog mûfajába beleillik. Különösen a múlt század közepe óta történtek között.

Empty 2009.02.28. 22:43:16

@tiboru:

Esetleg lehetne párhuzamos posztok formájában, itt a lemilen a tényeket, ott a konteókat kidomborítva :-)

Question 2009.02.28. 23:32:24

@Éhesló: Éhesló, azt az angolszászok soha, de soha nem fogadták volna el, amit a németek értenek a tengerek szabadsága alatt. Ezért nem kell annyira felháborodni, hogy nem tartották vissza az amerikaiak a polgáraikat angol hajókra szállástól. Ez az ő közegük volt, egy új versenyző ne szóljon bele. Ez volt a korszellem.

Az egy mese, hogy egy háborút tisztességesen végig lehet csinálni. Amúgy a német politikusok pontosan látták a veszélyeket, de a katonák húzták a kezüket, és a korlátlan tengeralattjáró-háborúba is csak azért ment bele a kancellár, mert egyszerűen neki se volt jobb ötlete.

A propaganda az propaganda. Amúgy a poster nyitott kapukat dönget, mert a Lusitania-üggyel kapcsolatban amit csak el lehet képzelni, azt már megírták.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.01. 00:49:41

@Question:

"...mert a Lusitania-üggyel kapcsolatban amit csak el lehet képzelni, azt már megírták."

Van, aki ezt állítja az egész világról: irodalomról, természettudományokról, művészetekről... :-)

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.01. 07:56:25

@tiboru:
Churchill katonai pályafutása önmagában megérne több posztot; Malakand, Kuba, az omdurmáni csata, a búr háború (benne az ő elhíresült szökésével) és zászlóalj-parancsnoki tevékenysége - nemkülönben antwerpeni kalandja - a világháborúban remekül rávilágítanak arra, hogy Churchill mindent, amivel kapcsolatba került, izgalmassá, bonyolulttá, vitathatóvá, ám mindenféleképpen rendkívül izgalmassá tett :-)

mr nemo 2009.03.01. 09:59:44

Gratulálok! Üdv! Nagyon jó poszt! Annyira jó, hogy mindjárt írok én is egyet :-)))

APImásik 2009.03.01. 17:30:14

@Lucius Flavius Arrianus:
:)
a kommentezések hangulata engem nem fog megakadályozni abban, hogy olvasgassam a posztokat...:)
max a kommenteket kihagyom...:)

Churchill... :)
én fan vagyok.;)

ha olvassa valaki a II. vháborús írását, akkor rájön az ember, hogy W.S.C. az ucsó évben mekkorát küzdött, hogy valamit megőrizzen a békebeli Európából... csak épp nem vette számításba az oroszok katonai /mennyiségi/ és az USA gazdasági erejét... szóval... elég kaka lehetett neki, hiszen tudta, hogy a Brit birodalomnak kancsó, (és a régi világnak is) és nem nagyon tud ellene tenni...

:) valaki feltette a linkjét a 9th companynak múltkor... letöltöttem és megnéztem... nagyon brutális... csak azon csodálkoztam, h az orosz ejtőernyősöket is sorozták... frankó lehetett...:S

savanyujóska 2009.03.01. 17:46:02

Csak egy apró adalék. 1914-ben az Egyesült Államok összesen 3 milliárd dollárral tartozott az európai országoknak. 1918-ban az európai országok tartoztak az Egyesült Államoknak, összesen 11 milliárd dollárral.
A későbbi gazdasági világválság okozta recessziót sem a New Deal oldotta meg. A kezdeti sikerek után 1937-től kezdve ismét erőteljes visszaesés jelentkezett az amerikai gazdaságban, és csak az újabb világháború jelentette bombaüzlet -szó szerint is- konszolidálta, majd röpítette az egekbe az amerikai ipart.
Az első világháború idején az angolok természetesen mindent elkövettek, hogy maguk mellé állítsák az USÁt, de ebben a legnagyobb segítségük a kolosszálisan idióta német külpolitika volt. Az amerikaiak szerintem nem annyira a Lusitania eset miatt orroltak meg a németekre, hanem a mexikóiaknak való fegyverszállítások miatt, és a hadüzenet közvetlen oka is talán az lehetett, hogy 1917 februárjában a németek szövetségi ajánlatot tettek a mexikóiaknak, az USA elleni támadásra buzdítva őket.

Amúgy magam is üzemeltetek egy tengerészeti témájú weblapot, bár a Lusitániáról éppen nincs benne közvetlenül szó. Pofátlanság volna itt a saját lapomat ajánlani? (Ha nem, akkor legközelebb beszúrom a linket.)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.01. 17:56:57

@savanyujóska:

Dehogy pofátlanság; rokonblogok ajánlója bármikor jöhet!

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.01. 18:25:18

@APImásik:
Churchill éppen hogy felmérte az oroszok katonai erejét; ezért rémült meg annyira, amikor Truman Potsdamban bejelentette az amerikai katonai jelenlét lenullázását. Pontosan tudta, hogy egy kivérzett Nagy-Britannia nem képes megállítani a Vörös Hadsereget, ha egyszer Joe bácsi úgy gondolja, nézzék már meg a kozák lovak az Atlanti-óceánt. Szerencsénkre Truman hamar felmérte a helyzetet, és két évvel később meghirdette a feltartóztatás doktrínáját, amelyről a berlini válságban kiderült, hogy működik.
Churchill már az I. világháború alatt tisztában volt azzal, hogy az amerikai gazdasági potenciál gyakorlatilag végtelen; ezért siettette minden tisztességes és tisztességtelen eszközzel a jenki hadbalépést. 1917. május 10-én így beszélt az alsóházban: "(...) Másfelől, egy olyan rendkívül aktív, tanult és gazdag polgársággal rendelkező 120 milliós nemzet csatlakozott az ügyünkhöz, amely azonnal kiaknázható és lényegében korlátlan forrásokkal rendelkezik."
Ugyanebben a beszédben így fogalmaz: "Amikor a németek a korlátlan tengeralattjáró-hadviselés mellett döntöttek, bizonyára nagyon jól tudták, hogy az Egyesült Államokat a velük szemben álló oldalon behozzák a háborúba. Nem gondolhatták-e azt is, hogy ezzel az eszközzel megakadályozzák, hogy hatékonyan beavatkozzon? Nem tudjuk erre a választ, s azt sem akarjuk tudni, hogy a tengeralattjárók hetente hány hajót küldenek a tenger fenekére. [...] Nagy-Britannia koncentrálja minden erejét erre a hadviselésre. Tegyük lehetővé, hogy a haditengerészet hadd arassa a háború legnagyobb győzelmét. Fordítsuk az összes erőforrást és találmányt erre a célra. Legyen a tengeralattjáró-ellenes hadviselés az elsődleges és kapja ez a legnagyobb részt a brit erőfeszítésekből. [...] Szorítsuk vissza a tengeralattjáró-hadviselést. Hozzuk ide az amerikaiak millióit."
A beszéd pontosan érzékelteti, milyen fontosságot tulajdonított Churchill - és nem csak ő - ennek a kérdésnek. A Lusitania sorsa pontosan példázza azt, hogy a háborúban semmi sem drága.

APImásik 2009.03.01. 19:40:29

@mr nemo:
:)
magyar legyen, lovasság, de ne olyan szomorkásan depis a vége... mint a Vetter/ Vattayé...

Simonyi óbester? írj a Simonyiról...:)

APImásik 2009.03.01. 19:41:41

...mondjuk a Simonyinak is szomorkásan depis a vége...:S ehhh...

mr nemo 2009.03.01. 20:12:03

@APImásik: Simonyi óbesterről egy kumma sorom nincs itthon, de megnézem, hogy mit tudok magyar lovasság témában találni a happy end címszó alatt :-)

savanyujóska 2009.03.01. 20:20:55

@tiboru: Akkor én itt volnék:
olli.freeweb.hu/

A témával valamelyest összefügg a scarboroughi malőrről szóló cikk, különösen az utolsó fejezete.

APImásik 2009.03.01. 21:10:57

@mr nemo:

:(
Akko felejtős... vaaaagy...:) Guyon Richárd + a branyiszkói áttörés... csak ő meg ánglius...:S ehh... aszem az ucsó hepiendes magyar lovas buli... az tán a vereckei áttörés...:)

Hoerbi 2009.03.01. 21:27:40

@savanyujóska:

Szerintem a Zimmermann-távirat is csak propagandával felvértezve volt ellenséges. Nem lehet véletlen, hogy pár hónapig "jegelték", majd a hadüzenet körítéseként tálalták. A szöveg szerint ugyanis abban az esetben ajánlanak szövetséget Mexikónak, ha az USA hadba lép Németország ellen.
"az a szándékunk, hogy az Egyesült Államok semleges maradjon. Ha ez a törekvésünk nem vezetne sikerre, szövetséget ajánlunk fel Mexikónak"

Ezen kívül tudtommal az USA 1916-ig hétmilliárd dollárért adott el mindenféle (többnyire hadi)árut az antantnak. Ez a jól menő üzlet befuccsolt a korlátlan tengeralattjáró-háborúval. A folyósított kölcsönök visszafizetését pedig finoman szólva is kérdésessé tette volna a német győzelem. Márpedig az oroszoknál már állt a balhé, a cár atyuska '17 márciusában lemondott a tojásairól (lásd Fabergé).

Wilson pedig - a semlegesség jelszavával begyűjtve a nyugati államok női szavazóinak voksait, - már megnyerte az elnökválasztást. Alighogy beiktatják, belép a háborúba. Vicces (vagy szomorú), hogy a Nagy Háború után Béke Nobel-díjat kap.

pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott 2009.03.01. 22:10:39

@Lucius Flavius Arrianus:

WC-t maximálisan elismerem. nem sok ilyen gátlástalan és törekvő alakot ismer a történelem.

de nem szeretem. sőt...

most fan vagyok, vagy pedig nem? :(

pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott 2009.03.01. 22:16:24

@mr nemo: simonyi óbesterről van egy jó kis regény:
Ordas Iván: Simonyi óbester

pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott 2009.03.01. 22:18:30

@savanyujóska:

üdv!
látom a dátumok egy részét pótoltad :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.01. 22:21:32

@savanyujóska:

Jó kis oldalad van, elkezdtem tanulmányozni. Egy kicsit talán ha jobban tördelem a szöveget, könnyebben olvasható.

Mindenkinek ajánlom az oldalt, aki vonzódik a hajózáshoz és a haditengerészet múltjához...

pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott 2009.03.01. 22:23:09

@Hoerbi: ha jól emlékszem, a háború után Churchill valami ilyesmit mondott, hogy "Mindnyájan jobban jártunk volna, ha az USA nem lép be a háborúba" - utalva arra, hogy mibe is került ez a dolog.
Persze a valós helyzetet az Atlanti paktumig nem tudta elfogadni.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.01. 22:23:42

@tiboru:

"tördelem" helyett "tördeled" olvasandó...

Empty 2009.03.01. 22:29:43

@savanyujóska:

Csatlakozom Tiboru véleményéhez
1. Tényleg nagyon jó az oldalad.
2. A tördeléssel feldobhatnád, a bekezdések beljebb kezdve könnyebben olvashatóvá tenné.

Hullafotós 2009.03.01. 23:07:43

Nem tudom, h Hoerbi kolléga eltéved-e a lemilblogra, de a magam részéről a fenti írása miatt úgy döntöttem, h a butykost tiboru blogindító főtiszt után ő húzhatja majd meg először. :-)
Alapos és kimerítő cikk. Köszönöm!
hullakatt

savanyujóska 2009.03.02. 07:26:42

@Hoerbi:

A Zimmermann táviratnak azért megvolt az előzménye, nevezetesen az 1914-es német fegyverszállítások, ami Veracruz amerikai megszállásához és Huerta megbuktatásához vezetett. Ezek után nem nagyon lehet csodálni, hogy az amik meglehetősen idegesen reagáltak a Zimmermann szövegre. Ami egyébként szerintem semmilyen értelmezésben nem nevezhető barátinak. A táviratot amúgy az angolok fogták el és fejtették meg, s természetesen azonnal és boldogan átadták az amerikaiaknak. Akik egyébként hivatalosan a hadüzenet után sem csatlakoztak az antanthoz, csak „társult hatalomként” vettek részt a háborúban.

A lapomat illetőleg kösz az elismeréseket. A közeljövőben -valamikor az idén- tervezek egy dizájnváltást.

kettőbé 2009.03.02. 08:46:49

Churchill, az ő pragmatizmusával--- azért hátborzongató

Hoerbi 2009.03.02. 09:22:20

@pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott:
Vizet prédikált és whiskey-t ivott. :)

Hoerbi 2009.03.02. 09:27:29

@savanyujóska:
Én sem azt mondtam, hogy baráti volt. Olyan volt, mint az összes többi a színfalak mögött.

Azt mondjuk nem tudom, hogy mekkora esélye lett volna egy mexikói-japán támadásnak az USA ellen, mert nem jártam utána annak a témának. Esetleg egy post-ot valaki..?

Balfake 2009.03.02. 09:31:26

A végén még kiderül, hogy Mohácstól Szalamiszig minden az amcsik miatt volt, a kampósorrúak meg magukat irtották ki milliószámra természetesen konspiratíve. Le lehetne már állni ezzel...

A cikk szokás szerint kiváló, nyáladzva várom a folytatást!

Titus Pullo Urbino 2009.03.02. 10:50:33

Jó volt, gratula! Várom a folytatást (vízbefojtatást).

APImásik 2009.03.02. 15:26:35

@savanyujóska:
:)
Olli:) a Joomlás ajánlatom az még áll, ha gondolod...:):);)

savanyujóska 2009.03.02. 17:12:08

@APImásik:
Dizájnváltás alatt csak egy kis külső tatarozásra gondolok, az oldalt, egyelőre legalábbis, nem akarom Joomlára átállítani.Ha mégis, majd szólok. Amúgy köszi.

Balfake 2009.03.03. 09:16:47

A. J. P. Taylor Az első világháború képes krónikája c. felvilágosító művében van egy kép egy emlékéremről, amit a németek vertek a haditett örömére: a kaszás látható rajta a jegykiadó fülkében, előtte sorban állnak a hülye ellenséges civilek, akik jól megdögöltek, úgy kell nekik. Őszinte kor lehetett, képzeljük el, ma mi lenne, ha bárki azon merne örvendezni, hogy bátor fiaink kivontak a forgalomból pár elmebeteg gyáva gyilkos kecskepásztort. Eh.

Balfake 2009.03.03. 09:32:25

Bocs, ismeretterjesztőt akartam mondani.

MTi 2009.03.03. 12:09:48

Nézegessetek korabeli képeslapokat:
www.ww1-propaganda-cards.com/index.html

(Kösz, Nagy Teve :-D)

neménvagyok 2009.03.03. 13:28:40

"Sir Inglefield utasítására minden őrhajón kéttagú úszócsapatokat jelölnek ki, akiknek az a feladatuk, hogy megragadják a periszkópot és miután az egyik ember fekete zacskót húz, a másik megpróbálja egy kalapáccsal betörni az üveget. Eme úr másik zseniális ötlete az, hogy a sirályokat szoktassák rá, hogy beleik fölös tartalmát (lásd guanó) a periszkópokra ürítsék. Dorsetben egy ideig álperiszkópokkal próbálták a madarakat szolgálatukba állítani, teljesen sikertelenül."


Ezt nem hiszem el! :o))))

Gratula a szerzőnek!

Hoerbi 2009.03.03. 15:14:39

@Balfake:

Elnézést, de az említett érem pont azt hangoztatja (Geschaft über alles), hogy a Cunard a profitért képes még utasokat is szállítani a Lusitania-n.
A másik oldala pedig annak a karikatúrája, hogy a hajó nem szállított Nagy Britanniába hadi csempészárut (Keine bann ware).

A civilek halálát soha nem ünnepelték.

Hoerbi 2009.03.03. 15:41:36

@Hoerbi:

Nem ez a téma, csak erről jutott eszembe a hétvégén sugárzott "Légikatasztrófák" epizód a National Geographic műsorán.
Az IranAir 655-ös járatát 290 emberrel együtt lelövő USS Vincennes ...
- megsértette az iráni felségvizeket,
- nem teljesítette a kapott parancsokat,
- hibásan azonosított,
- nem polgári frekvencián szólította távozásra az utasszállítót,
- nem közölte egyértelműen, hogy melyik gép zavarja,
- süllyedőnek látta az emelkedő gépet.

Hazatérve hősöknek kijáró ünnepléssel fogadták őket. A legénység minden tagja megkapta a csatában való részvételért járó szalagot. A légiharc-koordinátor és a kapitány (akik ketten tehetők felelőssé az egészért) pedig megkapta a "Legion of Merit"-et, amiért "kivételesen dicséretes katonai vezetést és kiemelkedő harci teljesítményt" nyújtottak. Előbbi (aki közölte a kapitánnyal, hogy az emelkedő utasszállító éppen rácsap a hajóra) megkapta a "Commendation Medal"-t is, amiért "hősies helytállást tanúsított ellenséges tűz hatása alatt is".

Empty 2009.03.03. 15:59:55

@Hoerbi:

Én azt nem tudtam/tudom felfogni,hogy egy több mint egymilliárd dollárba kerülô, AEGIS rendszerrel felszerelt cirkáló nem tud megkülönböztetni egy vadászgépet egy utasszállítótól. Ez a XXI. század?

Hoerbi 2009.03.03. 16:12:55

@Empty:

Nem, az még csak a XX.! :))))

Empty 2009.03.03. 16:15:09

@Hoerbi:

Na jó nyertél, de az utolsó negyede. :-))

Damavend 2009.03.03. 22:34:16

Hasonló magyar vonatkozású eset a Malév bejrúti járata ,melyet 1975-ben lőttek le állítólag az izraeliek és amelyen a legújabb hírek szerint 15 palesztin "állampolgár" is utazott "üzleti" ügyben ugyebár.
Szépen elhalgatták ezt évekig.

kinekapap 2009.03.06. 20:00:11

@Hoerbi:

a második linken a legérdekesebb info, hogy becsapódott a torpedó majd eltelt 15 másodperc és csak utána következett be a második megmagyarázhatatlan robbanás.
...vagy robbantás?

Hoerbi 2009.03.07. 21:49:25

@kinekapap:

Akár az is lehetett, hogy annyi idő kellett a bezúduló tengervíznek, hogy elérje a lőgyapotot. Az meg kirobbanó lelkesedéssel fogadta.

Hoerbi 2009.03.07. 22:42:03

@EnTeO:

"a történelem egyik legnagyobb hajókatasztrófája volt"

Attól függ, hogy tekintjük. való igaz, hogy éppen bekerülhet az első tízbe, de még a nyolcadik helyezett is kétszer ennyi halottal "büszkélkedhet".
Az első három mindegyike pedig német utasszállító. Kettőt közülük szovjet tengeralattjárók süllyesztettek el, "Szovjetunió Hőse" címet szerezve a kapitányoknak, a harmadikat pedig a Királyi Légierő intézte el. Utóbbiak a vízben úszó túlélőkre is lőttek.

"Gépágyúinkkal lőttük a vízben úszó fickókat. 20 mm-es ágyúinkkal lőttük a vízben lévő embereket. Szörnyű, de ez volt a feladatunk, és mi végrehajtottuk. Ez a háború." (Allan Wyse, RAF 193. repülőszázad)

kinekapap 2009.03.10. 19:47:05

@Hoerbi:
ezt a vizes dolgot nem értem.

a lőgyapot ütésre vagy hő hatására robban.
www.1911encyclopedia.org/Guncotton

ha ütés miatt robbant volna fel, akkor a másodperc töredéke után bekövetkezett volna a második robbanás

ha tűz üt ki a hajón, akkor 15 másodpercnél lényegesen hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a szakszerűen tárolt és csomagolt lőgyapotot elérje

ha pedig bekövetkezik a katasztrófa, akkor az lenne a természetes, hogy kivizsgálják az okokat, hogy olyan többé ne fordulhasson elő, nem pedig az, hogy megpróbálják eltüntetni az okokat.

Hoerbi 2009.03.15. 14:25:48

@kinekapap:

A tudományos magyarázatát nem tudom, - talán valami kémiaprof a segítségemre siet - de a lőgyapot a tengervízzel érintkezve felrobban.

Hoerbi 2009.03.15. 19:23:29

@Hoerbi:

Proletair! Nem valami kémiaprofi vagy? Vagy rosszul emlékszem valamire?

kinekapap 2009.03.16. 23:55:20

@Hoerbi:

azért bátorkodtam megadni a fenti enciklopédia bejegyzésre mutató linket, hogy ne kelljen kémia professzor segítségére várni.

ott azt mondja, hogy a száraz lőgyapot könnyen begyújtható, 2% nedvesség már nagyban csökkenti a reagáló képességet, 15% víz már teljesen megszelidíti a lőgyapotot, szabadon gyurható péppé alakítván azt. Ebben az állapotban már fulminátos detonátorral is nehezen lehet berobbantani.

süti beállítások módosítása