Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Schweidel József

2009.04.20. 08:00 MTi

„Könnyelmű” ígéretemnek eleget téve, bemutatom az ízig-vérig bácskai származású aradi vértanú, Schweidel József portréját.

Schweidel József 1796. május 18-án Zomborban látta meg a napvilágot egy német származású család harmadik gyermekeként. Zombor csak 1802-ben lett Bács-Bodrog vármegye székhelye, de édesapja, id. Schweidel József már fia születésekor kamarai főtisztviselő, a vármegye kincstári javainak kezelője. Édesanyja, Hirtl Teréz, a korabeli leírások szerint „…művelt és szellemes asszony…telve jósággal, szelídséggel és gyöngédséggel...


A Schweidel-család baráti
kapcsolatokat ápolt azzal a Kiss József vízépítő mérnökkel, akinek tervei alapján 1793-ban megkezdték a Ferenc-csatorna ásását – ezért ő és felesége, Meltzer Anna lettek József keresztszülei. Kiss József egyébként a bécsi hadmérnöki akadémián végezte tanulmányait.

A két család közötti jó kapcsolat nem szakad meg később sem. A zseniális inzsellért rosszakarói 1797-ben kibuktatták a csatornaépítő társaság igazgatói székéből, de Schweidelék együttérzésükkel némi támaszt nyújthattak neki az elszenvedett igazságtalanságok átvészelésében.

A gyermek József a népiskola öt osztályát szülőhelyén végezte el. Apja hivatalnoki pályára szánta, ezért – tizenöt évesen – tanulmányait 1811-től 1814-ig Pozsonyban folytatja a királyi jogakadémián. Egyes – bizonytalan – források szerint, a pesti egyetemen is megpróbálkozott, de nem sok sikerrel.
A biztos az, hogy 1815-ben felcsap huszárnak: végleg elkötelezve magát a 4. huszárezreddel, közismertebb nevükön a Sándor-huszárokkal.


A birodalom huszárezredeit Magyarországon toborozták. A 4-es huszárok előbb Frigyes herceg, hessen-homburgi trónörökös nevét viselték, majd – az orosz-osztrák fegyverbarátság szellemében – Sándor nagyherceg, orosz trónörökös nevét vették fel.

Schweidel József, az ifjú hadapród, a magyar huszárok között sajátította el tökéletesen a magyar nyelvet! Rövid kiképzést követően a legendás Simonyi óbester (itt jobbra) parancsnoksága alatt, 1815/1816-ban végigverekszi a napóleoni háborúk utolsó felvonását.

A kis korzikainak ugyanis 1815-ben adatott még egy esély: Elba szigetét
elhagyva március 1-jén Cannesnál partra szállt, és március 20-án már Párizs ura volt. A franciák 1815. június 18-án a belgiumi Waterloonál Wellington herceg brit csapatait szorongatták, és ha nem érkezik időben Blücher porosz generális friss serege, akkor Európa történelme bizonyára másképp alakul….

Szóval, volt kitől tanulni: Simonyi József ezredes volt az a huszártiszt, aki 1802-ben – mindössze 25 évesen – elnyerte a Mária Terézia-lovagrendet, és akit katonái a legvitézebb huszárként emlegettek. 

Nos, hősünk sem volt rest: 1815-ben Hüningen és Neubreisach ostrománál is kitünteti magát. 1816-ban, Párizs megszállásakor már cs. kir. huszártiszt, hadnagy. A víg párizsi napok – pezsgő, nők, miegymás – 1818-ig tartanak, ekkor az osztrákok visszavonulnak. A Sándor-huszárokat a galíciai Tarnopolba vezénylik: a Fény Városából a legszürkébb provinciába…

Itt lent a tarnopoli városháza látható.

Minden rosszban van azonban valami jó is: a huszonnyolc éves főhadnagy – 1824-ben léptetik elő, – itt ismeri meg élete párját, zlatillói Bilinska Domicellát (1804-1888), egy elszegényedett lengyel nemesi család sarját. Hogy a fiatalok egybekelhessenek, kauciót kellett befizetni a kincstárnak. Fia boldogulását segítendő, a 3.000 forintot kitevő házassági óvadék előteremtését az idősebb Schweidel válalta magára. Egy zombori házat zálogosított el, ami természetesen a banké lett…

A Schweidel-házaspárnak öt gyermeke született: a négy leány közül kettő korán meghalt.
Az egyetlen fiú, Albert (1828-1916), apja nyomdokaiba lépett és maga is huszártisztként szolgált a 4. huszárezredben.

Schweidelt a szolgálat Galíciához kötötte, de részt vett a toborozásban is: a verbunk idején Baján, és szülővárosában, Zomborban (itt jobbra a városháza) volt a székhelye. Így sűrűn meglátogathatta a kiterjedt rokonságot, hiszen nővérei – Anna és Irma – révén, neves bácskai birtokos famíliákkal – a Latinovitsokkal és a Vojnitsokkal – került sógorságba.

Békeidőben a katonai előmenetel – az avanzsálás – jóval lassúbb, mint a háborúban: kapitányi kinevezését csak 1835-ben kapja meg. Az ezred Lemberg városába is állomásozott, itt feleségének volt kiterjedt rokonsága.

Újabb tíz év múlik el, mire 1845-ben megérkezik őrnagyi előléptetése. Erről szülővárosa is megemlékezik: a Lembergben szolgáló őrnagyot a vármegye közgyűlése tiszteletbeli táblabíróvá választja.

1847 tavaszán a 4. huszárezred következő állomáshelye Bécs.

A császári katonatisztek harmincévi szakadatlan és elismerésre méltó szolgálatot követően jogosultak, hogy
osztrák nemesi címért folyamodjanak. Hősünk nemesi oklevelét I. Ferdinánd császár aláírásával – melyet a birodalmi belügyminisztérium kancelláriája állított ki – 1848. január 27-én vehette kézhez. Boldogsága akár már-már felhőtlen is lehetett volna, de a márciusi események készületlenül érik. Mint hivatásos katona, politikával nem foglalkozott. A szolgálat során felmerülő konfliktusokat igyekezett professzionálisan, békésen rendezni. Noha felesége révén rokonszenvezett az elnyomott lengyelekkel, ezt mélyen titkolta, és arra gondolni sem mert, hogy megtagadja a császári parancsot.

1848. április 7-én a császár kinevezi ez első felelős magyar kormányt, amit Jelačić horvát bán (itt balra) nem ismer el. És a szerbek is előálltak követeléseikkel...

A magyar kormány – védelmi okokra hivatkozva – a magyar ezredek hazarendelését követelte. A Sándor-huszárok is választás elé kerültek: Olaszország vagy Magyarország? A fegyveres testületekre nem jellemző a demokratikus, konstruktív vita: a katonaemberek a parancsokhoz vannak szokva! A félreértések elkerülése végett gróf Theodor Latour táborszernagy,
birodalmi hadügyminiszter (itt jobbra) 1848 júliusában határozottan utasítja a 4. huszárezred parancsnokát, gróf Apponyi Károly ezredest az azonnali indulásra. Apponyi gróf azonban „beteget” jelent, így Schweidel József őrnagyra hárul a feladat, hogy huszárjait hazavezesse. 1848 augusztus végére az ezred visszajut Magyarországra: úticéljuk a Szenttamás körüli magyar tábor. Pécsig jutnak, de a Horvátország felől érkező fenyegetés miatt, mint megbízható katonákat, a Dráva mentére irányítják őket.

Jelačić bán horvát serege – 51 ezer katona 48 löveggel – 1848. szeptember 11-én átlépi a Drávát azzal a céllal, hogy Pest ellen vonul. Csány László, a Dráva-vonal királyi biztosa küldöttséget meneszt a bán főhadiszállására, és követeli a támadásra vonatkozó császári parancs bemutatását. Ennek hiányában a küldöttség kijelenti: az első adandó alkalommal szembeszállnak a bán seregével!

A magyar sereg parancsnokai – előbb gróf Teleki Ádám, majd István főherceg – nem kívántak fegyveres összetűzésbe kerülni a császári csapatokkal, ezért Székesfehérvár irányába vonultak vissza.

Jelašić, ezt kihasználva, mind beljebb nyomult az országba, így a harc immáron elkerülhetetlenné vált. Móga János altábornagy – a magyar sereg frissen kinevezett vezére – kikötötte, hogy csak akkor veszi fel a harcot, ha azt Jelačić kezdeményezi. 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben
– a szabadságharc első csatájában – megütköztek Móga magyar és Jelašić bán császári csapatai. Ad absurdum: mindkét sereget császári tisztek irányították! A magyar csapatok sikeresen visszaverik a támadásokat: ezt látván Jelašić tűzszünetet kér, majd Bécs irányában elhagyja az ország területét. A csata során a Schweidel vezette – felderítést végző – huszár-különítmény is ellenséges tűzbe került. 

A magyar csapatok csak késve, október 3-án kezdték meg a menekülők üldözését. Schweidelt 1848. október 16-án kapta meg ezredesi előléptetését, és egyben dandárparancsnoki kinevezését.

1848. október 6-án Bécsben újabb forradalom tört ki: a magyar képviselőház – Kossuth javaslatára – az ostromgyűrűbe zárt bécsi forradalmárok megsegítése mellett dönt, ezért csapatai átlépik a határt. A császári haderő jelentős része – 80 ezer katona és 210 löveg – Windisch-Grätz tábornagy parancsnoksága alatt Bécs körül összpontosult. Ez olyan számbeli, minőségbeli fölényt jelentett a közelgő magyar sereggel szemben, hogy csapatai egy részét a város ostromának folyatására csoportosíthatta át, hogy ott is „rendet” tegyen.

A csata során, amely Schwechat falunál 1848. október 30-án zajlott le, Schweidel dandárja végig tartalékban maradt. A csatavesztést látván – aradi vallomása szerint – pedig kivonta huszárjait az ellenséges tüzérség lőtávolságából.

A számukra győztes csata emlékére az osztrákok sört is neveztek el Schwechatról: még egy adalék ahhoz, miért nem koccintunk sörrel…

A vesztes csata ellenére, 1848. november 1-jén Schweidelt mégis tábornokká nevezik ki, állítólag azért, hogy Görgei Artúr is tábornok lehessen. Egy rangban fiatalabb tiszt nem előzhetett meg egy idősebbet… Ráadásul Görgei életkorban is fiatalabb volt Schweidelnél!

Windisch-Grätz 1848. december 27-én elfoglalja Győrt, majd 1849. január 5-én bevonul a kiürített Pestre: a magyar szabadságharc ügye rosszra fordult.

Az események Schweidelt is megrázzák: már december 14-én beteget jelent. Gyulladásos sömör kínozza, vírus okozta bőrkiütések, lobos hólyagok terjednek el az altestén – ezért képtelen lóra ülni. Betegszabadságra vonul, és azon is marad egészen 1849. május 9-ig. Ez persze mindenféle szóbeszédre ad témát, verbálisan támadják…

Pesten kúrálja magát, majd családjával Baján pihen. Innen, a császári csapatok közeledése miatt, Nagyváradra menekül. A lendületes tavaszi hadjárat új reményekkel tölti el. Szolgálatra jelentkezik, és azonnal Pest városparancsnokává nevezik ki. Ezt követően a mindenkori kormányszékhely – Debrecen, Szeged, Arad – parancsnoki tisztje.
Kossuth visszafogadja kegyeibe: 1849. május 11-én kitüntetik a pákozdi és a schwechati csatákban nyújtott teljesítményéért: megkapja a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. 1849. augusztus 13-án a szöllősi mezőn – és nem Világosnál! – teszi le a fegyvert a cári csapatok előtt. Az oroszok – Görgeit kivéve – hamarosan kiadják a fogságukba esett honvédtábornokokat. Az osztrákok Aradra szállítják őket.

Aradon hadbíróság várja őket. A vád: esküszegés és felségsértés. Ki-ki a maga módján védekezni. Hasztalan: halálraítéltek voltak már az ítélet kihirdetése előtt!

Schweidel a tárgyaláson a schwechati csatával kapcsolatosan kijelenti:

 „…Akaratom ellenére a hadsereggel Ausztriába kerültem, és részt vettem a schwechati ütközetben, a második vonalban álltam, és semmi egyebet nem tettem, mint hogy dandáromat a golyók lecsapódási helyéről elvezettem. Ez volt az egyedüli alkalom, hogy császári csapatok ellen harcoltam, azóta az időpont óta nem húztam kardot.”

Aradon naplót vezet: ebben fogsága mindennapjairól ír, családjával foglalkozik: ebből tudjuk, hogy huszárkapitány fia, Albert is Aradon raboskodott – őt a hadbíróság előbb halálra, majd 16 év várfogságra ítélte, de fél év múlva szabadult.

Schweidel utolsó pillanatig bízik abban, hogy igazolódik ártatlansága, illetve, hogy bűnössége esetén az uralkodó kegyelemben részesíti. 

A hadbíróság eredendően egyedül őt ítéli „… lőpor és golyó” általi halálra, azaz katonához méltó kivégzésre. A hadbíróság a tárgyalást követően azonnal kegyelmi tanáccsá alakul, és kegyelmi felterjesztést tesznek esetében – de Haynau nem kegyelmez senkinek!

Utolsó óráit Bardócz Sándor minorita szerzetes
társaságában töltötte, aki felkészítette a halálra. Október 6-án reggel 6 órakor, a kivégzés pillanatában egy feszületet tartott a kezében, amit aztán a pap átadott Albert fiának.

Schweidelt, és vele együtt Lázár Vilmost is a sáncok tövében temették el, földi maradványaikat 1913-ban exhumálták. A csontokat 1974 októberéig a helyi Kultúrpalota kriptájában őrizték, majd a többi – Aradon vagy környékén eltemetett – vértanú maradványaival együtt az emlékoszlop alatti kriptába helyezték

Schweidel József élettörténete kapcsán láthatjuk, hogy az aradi tizenhárom együtt jelentett sokat nemzetünk történelmében. Külön-külön ők is csak esendő, gyarló emberek voltak, erényekkel és hibákkal, akik nem mindenkor álltak a helyzet magaslatán, és hoztak jó vagy rossz döntéseket, jórészt a körülményektől kényszerítve és önhibájukon kívül.

A legtalálóbban talán Jókai fogalmazott: „…Nem a vezetők voltak a nagyok, a nép volt az óriás, amely felemelte őket.
   

37 komment

Címkék: magyar életrajz hadtörténelem vértanú 1848 49

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvarcman 2009.04.20. 09:21:41

Nem kötözködni akarok, tudom hogy elgépelés: 1849 és nem 1889.

"Windisch-Grätz 1848. december 27-én elfoglalja Győrt, majd 1889. január 5-én bevonul a kiürített Pestre: a magyar szabadságharc ügye rosszra fordult."

A post max. respect!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.04.20. 09:31:31

Nagyon alapos poszt. Köszi szépet MTi!

MTi 2009.04.20. 09:40:42

@kvarcman: Köszönöm, javítottam - hiába: több szem többet lát!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.04.20. 11:19:46

@MTi:

Uff, ezt én is elnéztem, bocs...

MTi 2009.04.20. 11:31:18

@tiboru: Jó lett - kösz!
off. a Gagarinos klippet amit belinkeltem, láttad?

Titus Pullo Urbino 2009.04.20. 12:25:47

MTI ismét kitűnőt alkottál, gratula. Ügyes vagy, kitartó, alapos és lelkes. Köszönjük.

Hullafotós 2009.04.20. 15:15:33

@MTi:
a magam nevében szólva a második lemil bulin ezért bekezdésért:

"Schweidel József élettörténete kapcsán láthatjuk, hogy az aradi tizenhárom együtt jelentett sokat nemzetünk történelmében. Külön-külön ők is csak esendő, gyarló emberek voltak, erényekkel és hibákkal, akik nem mindenkor álltak a helyzet magaslatán, és hoztak jó vagy rossz döntéseket, jórészt a körülményektől kényszerítve és önhibájukon kívül."

jár neked tiboru után a második korty gönczi barack.

üdv,
hullakatt

MTi 2009.04.20. 15:35:50

@Hullafotós: Semmi jónak nem vagyok az elrontója - köszönöm a bizalmat, igyekszem megszolgálni :)

Iovianus 2009.04.20. 17:00:19

Hogyan lehetett István főherceg a magyar sereg parancsnoka? Érdekes :)

MTi 2009.04.20. 17:49:24

@Iovianus: Pedig így volt:
hu.wikipedia.org/wiki/Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor
Talán ez a mondat elkeeülte a figyelmed: "Ad absurdum: mindkét sereget császári tisztek irányították!"

Hullafotós 2009.04.20. 18:05:50

részben off:

Sok szó esett e blogon a különlegesekről, meg mindenféle kém/hírszerző/felderítő emberekről/csapatokról. A '48-49-es időszak (sokszor szedett-vedett) seregében voltak-e, s ha igen, hogyan műdödtek ez utóbbiak? Látom, h a huszárokat felderítésre használták, de nem tudom, h szervezett katonai felderítés, politikai hírszerzés működött-e, ill. volt-e idő ilyet megszervezni?

"Mindenek felett jó spionok!" olvasható az NBH honlapján a Kossuth-hoz kötött mondat (www.nbh.hu/bmenu92.htm), de kiváncsi vagyok, h ki, hogyan, milyen hatásfokkal és eszközökkel működtethette, gondolom az OHB felügyelete alatt...

@MTi: megdolgoztál érte, most már csak tiborut kell közösen piszkálnunk buli ügyben, amely ha netán-netán bográcsos főzősre alakulna, önként felajánlom szolgálataimat...:-)

bryan 2009.04.20. 20:48:17

"Schwechat falunál 1848. október 30-án zajlott le, Schweidel dandárja végig tartalékban maradt."
"1849. május 11-én kitüntetik a pákozdi és a schwechati csatákban nyújtott teljesítményéért"
Ez igen. Nem a "Kiváló Tartalék Érdemrendet kapta inkább? :) Vannak dolgok amik nem változnak.

sajtosszenya 2009.04.20. 21:04:42

@bryan: ő volt az egyetlen aki épségben megőrizte a rá bízott csapatokat:)

Tehéntőgy 2009.04.20. 21:43:58

Gratula a poszthoz!
hullafotos: `48/49-ben mindket fel hirszerzese eleg gyonge volt, a magyaroknak jo szolgalatot tettek a zsido kereskedok, akik altalaban velunk szimpatizaltak (Haynau nem veletlenul vetett ki a zsidokra kulon hadisarcot). Ezenkivul volt magyar rendorseg, Madarasz Jozsef OHB-tag, majd Szemere Bertalan iranyitasa alatt, akik adott esetben "kemelharitassal" is foglalkoztak- nagy siker volt, mikor a civilben utazo Erbach lovasszazadost, Windisch-Gratznek Schlick tabornokhoz kuldott futarjat elkapta Nadosy Sandor rendorbiztos. A szazados epp nyulsultet rendelt egy fogadoban, mikor lecsapott ra - a nala levo irattaskabol elokerulo Windisch-Gratz level nagy fogas volt.
Valamennyire hirszerzesi ugy grof Zichy Odon ugye is: a volt Fejer megyei adminisztrator (kb. foispan helyett kinevezett kormanycsicska) civil letere futarszolgalatot teljesitett 1848. oszen Jellasics es Roth hadoszlopa kozott, es csaszarparti ropiratokat is terjesztett. Gorgei huszarjai elkaptak, es miutan bunossege kiderult, rovid hadbirosagi targyalas utan felkotottek a Csepel-szigeten.

bryan 2009.04.20. 21:58:17

@Legjakabb: Így is lehet nézni. :)
Persze akkor már értem miért tüntették ki a "tévéostrom"-kor a székházat védők parancsnokait. :)
(bocs az aktuálpolitikáért)

GeoThrasher 2009.04.20. 23:41:49

Lehet, hogy OFF , de azért megkérdezem, mert mindenki mást mond: Eredetileg úgy szól a nemzeti egyezség, hogy 1849. október 6-a után 150 évig nem koccint a magyar sörrel?
Ugyanis én a mai napig nem vagyok hajlandó és mondjuk csesztetnek is miatta eleget (nacionalista, fasiszta stb.).
Szóval mi az igazság Urak?

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.04.20. 23:57:35

@GeoThrasher:

Ha jól emlékszem, erről már folyt vita, ill. eszmecsere a blogon... Lehet, tán az aradi vértanús posztban..?

Hullafotós 2009.04.21. 09:52:08

@Tehéntőgy: köszönöm. úgy érzem mégis csak utána kell olvasnom ennek...

@GeoThrasher: hátha segít. Anno az MSSz (www.sorszovetseg.hu/) néhány rendezvényén jelen voltam. Az itt is folyamatosan elhangzó kérdésre a legfrappánsabb választ az aktuális sörnagykövet adta: "Örülnék azt mondani, h így van, de mint tudjuk szokásoknak és fogadalmaknak nincs lejárati idejük..."

DRH 2009.04.21. 09:58:29

Tiszteletem,

bár tudom, sablonos duma ez, de egy ideje olvasgatom a blogot és igazán élvezetes végre nem fellengzös mindenkinektetszeniakarokhúdeviccesvagyok posztokat olvasni.
Csak így tovább.

Lucius Flavius Arrianus 2009.04.21. 10:19:21

Magyar az,

"Kit magyarrá tett értelem,
Parancs, sors, szándék, alkalom."

(Ady)

Gratulálok, MTi uraság :-)

Hoerbi 2009.04.21. 15:18:47

@GeoThrasher: csesztetnek is miatta eleget (nacionalista, fasiszta stb.). Szóval mi az igazság Urak?

Az az igazság, hogy nacionalista fasiszta vagy! :)

MTi 2009.04.21. 15:42:01

@GeoThrasher: Szokták mondani: az emberrel koccintunk, nem a sörrel :) - én nem is kocintok, csak emelem és böcsülettel mondom: "Dögöljön meg Haynau!" Ez az én szerény hozzájárulásom... :)

@DRH: Kösz, maradj velünk!

@Lucius Flavius Arrianus: Kösz! Igazad van, én is így gondolom!

MTi 2009.04.21. 15:48:47

@GeoThrasher: Szokták mondani: az emberrel koccintunk nem a sörrel! De én személy szerint sohasem koccintok, csak emelem és mondom böcsülettel: "Dögöljön meg Haynau!" Ez az én szerény hozájárulásom... :)

@DRH: Köszönöm, maradj velünk - lesznek itt még csuda dolgok... :)

@Lucius Flavius Arrianus: Köszönöm - én is így gondolom!

GeoThrasher 2009.04.21. 19:33:52

@csurtus:
Megtaláltam, megvilágosodtam, köszi!

@Hullafotós:
tényleg frappáns, használni fogom...

@Hoerbi: Az vagyok:)

@MTi: Danke:)
Ja meg grat a cikkhez!

És még valami: valaki tervez esetleg egy cikksorozatot a magyar-lengyel fegyverbarátságról, vagy még kiadó a téma?

MTi 2009.04.21. 20:06:23

@GeoThrasher: Én szívesen olvasnám... :)

xstranger 2009.04.21. 23:41:26

En tul sok sort '99 elott nem ittam de en nem emleszem hogy ezt a 150 evet elotte egyszer is hallottam volna.

Kulonben meg miert eppen 150 lenne? Miert nem 100, 200 vagy 1000? Szoval a feloldast meglehetosen mesterkeltnek erzem.

Hullafotós 2009.04.23. 09:41:42

a témához tartozik a jelenleg zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 24-i programjának ide kiemelt része:

13.00 – 13.30
Könyvtáros Klub
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjai
Moderátor: Rácz Árpád, a Rubicon-Ház vezetője
Előadó: Hermann Róbert, a könyv szerkesztője (Rubicon-Ház, MKE)

Remélem vki el tud menni.

szép napot,
hullakatt

MTi 2009.04.23. 11:01:39

@Hullafotós: Hermann Robi a korszak egyik legjobb ismerője + nagyon jó előadó: mindenkinek, aki érdeklődik a téma iránt, nagyon ajánlom!!

Titus Pullo Urbino 2009.04.27. 10:35:42

@MTi: Igen, Hermannt mondják a legnagyobb szakértőnek ebből a korból, Damjanichról is nagyon sokat írt. Reméljük hosszú életet él és sok előadást tart még.

MTi 2009.04.27. 11:41:24

@Titus Pullo Urbino: De azért Katona Tamásról se feledkezzünk meg: nagy koponya az öreg!

Titus Pullo Urbino 2009.04.27. 12:57:30

@MTi: és Pelyach István is említésre méltó ebben a körben

MTi 2009.05.06. 08:56:06

A lelkes zombori (amatőr) műemlékvédők tervezik, hogy ismét felállítsák a Schweidel-emléktáblát:
www.magyarszo.com/fex.page:2009-05-06_Zombori_muemlekvedok.xhtml

Szurkolunk nekik!

Titus Pullo Urbino 2009.05.11. 13:28:41

@MTi: nem az avatásért kell szurkolni, hanem azért, hogy leverés, festékkel leöntés, egyéb gyalázó tettek után ismét büszkén álljon. Sajnos.

MTi 2009.05.11. 13:57:52

@Titus Pullo Urbino: Igen, ez errefelé előfordulós lehetőség :(

Titus Pullo Urbino 2009.05.11. 14:06:11

@MTi: hajrá, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér!