Óafenébe, megint egy kétrészes poszt... Amúgy persze csillagos ötös:)

Nem kötekedésnek, de:
1. mit keres a szövegben a Párizsi Kommün (1871)?
2. mit keres a témához kapcsolódóan Delacroix: A szabadság vezeti a népet c. festménye, ami az 1830-as eseményeknek állít emléket?

Mintha a posztoló fejében három teljesen különböző történelmi esemény keveredne. Ez egy ilyen poszt esetében némileg gáz. Szerintem.

@proletair: Szóval a stílus szórakoztató, de azért ez messze van a csillagos ötöstől.

Ismét egy nagyon jó a poszt, de a Párizsi Kommün 1871-ben volt, Delacroix festménye pedig az 1830-as párizsi barikádharcok apropóján készült. Ezeket érdemes lenne javítani!

@Balangó:

A következőket keresi(k):

A Kommünt poénnak szántam (először a NOSzF-t akartam írni), de helyette aki akarja, olvashatja a Direktóriumot is.

Delacroix festménye pedig a mindenkori (nem csak francia) forradalmakat jelképezi. Persze szigorúan csak szerintem.

A Kommün nekem is kissé furcsának hatott. A poszt azért kitünő munka!

És igen, tudom, hogy biodízel sem volt még akkor.

@tiboru:

És puzzle sem. Bocsánat.

@Balangó:
informálisan mindenképp ötös, az intellektuális humor (és a képszerkesztés) miatt kap csillagost.
Bevallom, a kommün emlegetése nem is tűnt fel. Mentségemre legyen mondva, hogy világéletembe ötös voltam töriből, de a forradalmak nem mentek. A francia forradalomból érettségiztem, és csak a B tétel mentette meg a feleletemet négyesre:)

" lassan körvonalazódó, nagy európai háború majdani szereplői közül az echte német gyökerű Schulmeister miért az ősellenség franciákat tüntette ki lojalitásával, de tény: az osztrákokra, a poroszokra, a bajorokra és a többi germán államra vonatkozó hírszerzési értesüléseit szemrebbenés nélkül új, választott hazája hatóságai rendelkezésére bocsátja"

Azért mert az a nagy francia-német gyülölet csak Napoleon járása-kelése után szökött szárba. Ugye, a nemzeti-nacionalista mozgalmaknak adtak egy jókora lökést európaszerte a forradalmi eszmék. No meg, egy bajor egy porosz, egy északi, egy szász még ma sem felhőtlenül haver egymásnak, hát még 200 éve..

Lehetett vonzó egy rajnai németnek a dolog, úgy tudom, az Oroszország ellen menetelő francia hadseregben 100.000 rajnai német is szolgált !

Mi olyan furcsa azon hogy ebben a korban egy német francia zsoldban állt?

Csak összehasonlításként néhány "orosz" katonai vezető és diplomata, ugyanebből az időből: Bennigsen, Barclay de Tolly, Winzingerode, Nesselrode, Pozzo di Borgo (ez utóbbi egyébként korzikai...)

@Sigismundus:

Igen, az első Grande Armée (1805-1808) kilencedik hadseregét például (amelynek főparancsnoka a császár legfiatalabb öccse, Jérôme Bonaparte volt) kizárólag badeniek, bajorok és wüttembergiek alkották.

a sorozatos sikerélményeket én is az első három kockázat közé sorolnám, ami a gumitalpú szakmában előfordulhat

Üdvözlet, sziasztok!

Nem bírtam ki, hogy a jó kis posztok olvasgatása mellett magam is ne vauvauzzak bele egy kicsit, persze a bárki számára történő mindennemű keserűség okozásának szándéka nélkül...:)

Az író nem tud mellényúlni, ez a munkája is szórakoztatóan tájékoztató jellegű, számomra a sok kötelezően intézményesített fejbetömködés után a legemészthetőbb és legkedveltebb műfajban készült. Így tovább!

A poszttal kapcsolatban bevallom nekem sem tűnt fel a kommün...:))
Zöldfülűként csak az jut eszembe, hogy Murat-ot Napcsinger nem csak alkirálynak nevezte ki Nápoly tekintetében...?

@Lord Ruthwen:

Hm, ezek szerint nem sikerült pontosan megfogalmaznom, hogy Schulmeister nem "francia zsoldban állt", hanem szívvel-lélekkel francia hazafinak tartotta magát.

Azt, hogy zsoldosok mindig is voltak (a napóleoni idők előtt évezredekkel is) tudjuk; személy szerint nem is látok ebben különösebb problémát. Engem az lepett meg, hogy elsősorban a hazafias lelkesedés vitte át ezt a badeni németet a francia oldalra.

Biztos bennem van a hiba.

Nagyon klassz az egész blog, nagyon tetszik! :-)

@M65od:

Köszönöm - de persze én is tudok mellényúlni, (elő is fordult már), de a kommünös dolog speciel szándékos volt; belátom, ha ennyi olvasót zavart, akkor biztos nekik van igazuk és ntalán nem kellett volna.

Ami pedig Murat-t illeti: Joachim eredetileg a spanyol trónt szerette volna, de Napóleon ezt a középső (?) öccsének, Joseph-nek adta.

Fájdalomdíjul a sógor választhatott Nápoly és Portugália között; mivel az olasz nyelv és kultúra közelebb állt Murat szívéhez, az előbbi mellett döntött, nagy duzzogva.

Nekem legalábbis így rémlik.

Lehet hogy azt is ő találta ki, hogy nyomtassanak olyan újságot exclusive a porosz hadvezér számára, ami arról ír hogy Párizs a lázadás határán áll, és Napoleonnak vissza kell fordulnia? Így aztán szépen hátradőlve nézték végig hogy az elfoglalja amit épp el akart foglalni? :o))))

Ezen marha jót kacarásztam anno. Valamelyik "B" betűs tábornokzsenivel játszották ezt el, juszt is Blücher jut eszembe, de sztem nem ő volt.

???

Javasolt kötelező olvasmány: Feleki László : Napoleon.

Zseniális mestermunka, zseniális humorral tűzdelve.

@tiboru:

Hát annak idején (azt hiszem) Goethe mondta azt, hogy a világ minden felvilágosult embere a forradalmi Franciaországot tekinti hazájának (talán úgy fogalmazható meg, hogy úgy álltak Franciaországhoz mint később a kommunisták a Szovjetunióhoz).

És ha tényleg ennyire félreérthető volt a Párizsi Kommünös dolog, ápdétoltam a posztot, de a lényeget ide is beszerkesztem:

1.) A nagybetűs Párizsi Kommünt részben poénnak szántam - eredetileg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat akartam írni, de az kemény lett volna :-)

2.) A forradalomban (egészen pontosan 1792 augusztus kilencedikén este) a francia főváros polgármesteri hivatalát (Hotel de Ville) egy "kommün" nevű bizottság ostromolja meg és veszi át a hatalmat. Igaz, hogy a magyar (és általában a nemzetközi) köznyelvben egyetlen párizsi kommün létezik, de ez nincs így - ha már történészkedünk. Az 1792-es kommün 1795-ig irányította Párizst.

A commune szó mellesleg községet, közösséget jelent.

Máskor kisbetűvel fogom írni, oké?

Köszönöm a figyelmet és az éberséget.

A kérdésemet nem kritikának szántam Mester Úr félre ne érts (és a kommün sem érdekelt amíg szóvá nem tették, csak történelemben kicsit járatos individumként engem zavart, hogy átsiklottam felette). A mai netes források Nápoly királyaként emlegetik Murat-ot, de nekem egy régebbi (szerzőt, címet meg nem mondom), de alaposabb műből határozottan az alkirályi pozíció jön elő...
Egyébként Murat az életét is az olaszoknál fejezte be, miután Napi visszatérésekor hiába próbált az általa korábban hivatalból üldöztetett calabriai (nagy százalékban megélhetési)rablóbandák által átszőtt lakosság körében támogatókat toborozni. Az engedelmes fegyveres élőerőből komplementerhalmazként csak a nagy felületi gyorsulású ólmot kapta meg szegény és azt is magába...
Na de ne kalandozzunk el, várjuk a második részt a mesterkém pályafutásáról!

Nagyon olvasmányos, de egyben infógazdag poszt, gratula!
Milyen jó kis kalandos ponyvát lehetne ennek a fickónak az életéről írni. Vagy kosztümös filmet, sok ágyúdörgéssel, kardozással, meg elcsábított, fűzős csajokkal!
:)

@tiboru:

Utolsó megjegyzés a Párizsi Kommünről:

Itt lehet megnézni az 1792-es Kommün jegyzőkönyveit:

gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k491425.image.r=commune+1792.f4.langEN

@M65od:

Semmi probléma, majd utánanézek én is, hogy hogy is volt ezzel az (al)királyos dologgal.

Apropó: egy történész biztos el tudná magyarázni, hogy ha volt alkirály, akkor királynak is kellett lennie vajon? És az ki lehetett? Vagy olyan volt az alkirály, mint a kormányzó vagy a régens?

Tényleg érdekelne!

@Hamlet:

Valamikor a hetvenes évek elején a franciák készítettek egy tévéfilm-sorozatot róla. Én láttam is pár epizódot sráckoromban, a román tévé leadta.

www.imdb.com/title/tt0166933/

@g.i.:

Igen, nekem is rémlik valami hasonló, és természetesen az ő keze munkáját dícséri a művelet :-)

@tiboru: Nem vagyok történész, de az álláspontom ezzel kapcsolatban az, hogy császári címmel rendelkezők nemigen neveztek ki maguk alá királyokat a történelem folyamán, hanem magától értetődő volt, hogy a legfőbb hatalmat királysági (lehet persze tartományinak is hívni korszaktól függően) szinten is maguknak vindikálják. Más kérdés, hogy területileg és igazgatásilag kellően széttagolt berendezkedésű és etnikailag is sokszínű államalakulatoknál (lásd a Napi tevékenységének következményeként hivatalosan éppen ekkor széthulló Német-Római Császárság helyzetét)előfordulhatott a császár alatt király. De ha Napi valóban maga kinevezte sógorát maga alá királynak akkor ez azt hiszem példa nélküli...

@tiboru:

Az alkirály gyak. valóban egyfajta régensi poszt volt.

Murat egyébként Nápoly királya volt, Eugene de Beuharnais, Napoleon mostohafia volt Itália alkirálya (ide csak az észak-itáliai területek értendők). Napoleont 1805-ben Milánóban megkoronázták a lombard vaskoronával is, így viselte az olasz királyi címet is (a császárság mellé egy kis mellékes :) Eugene tehát gyak. Napoleon itáliai régense volt, alkirályi rangban :)

Azért durva hogy cicivel mindent el lehet adni :D

@M65od:

Ház Bonapartetól nem volt idegen az előzmény és példa nélküli intézkedések megtétele :-)

@Lord Ruthwen:

Köszönöm a kiegészítést!

@wu wei:

Ezzel tökéletesen egyetértek (max. azzal a kiegészítéssel, hogy JÓ cicivel), csak bevallom, nem látom a relevanciát :-)

@tiboru: Szívesen, legalább gyakorlok :)

1. Tiboru Mester, ismét remekmű, én is csillagos ötösre értékelem, ezért még egy osztályfőnöki dícséret is járna, ez csak azért marad el, mert az osztályfőnök részére ilyet nem lehet adni.
2. Az elzászi németek általában nem szeretik a frankokat, erről kettő eset jutott eszembe: az 1871-es Kommün utáni elzászi megtorlás és az oradouri gyilkolászás.
3. Kíváncsian várom a folytatást.

Én is köszönöm Lord-nak a kiegészítést, de ne feledjük, hogy Nápoly ekkor még (történelmi, gazdasági és így politikai) helyzeténél fogva is gyakorlatilag önálló városállamot képezett ahonnan kezdve a "helytartói" pozíciók is csak önmagukban értelmezhetőek. De ha király volt akkor részemről elfogadom úgy is, nehogy ebből kinőjön egy külön (al)poszt:))
Amúgy pedig magamat javítanám, hiszen a történelemben már jó ideje (Napi alatt sem volt már új a Nap alatt- ínnye ez szóviccnek és alliterációnak is megfelelően gyenge volt:)) semmi sem példa nélküli, csak alkalmazott vagy elfeledett módszerek vannak, amelyek következményei az adott kor vívmányai tükrében váltják (vagy nem) ki a történelmi visszhangot.

@tiboru: Rendben, nem szóltam, de látod, hogy azért ezeket félre lehetett érteni.

Ami pedig a nemzeti identitást illeti: úgy gondolom, hogy akkoriban egy badeninek nem volt német identitása. Vélhetően kétnyelvű is volt az illető.

Nagyon jó poszt:)

@Balango:

Oké, semmi probléma, a visszajelzések meg nagyon fontosak a posztszerzőknek.

A kétnyelvűséget meg csak megerősíteni tudom - sőt, Schulmeister később legalább négy-öt német nyelvjárást (osztrák, bajor, sváb, porosz, stb.) is elsajátított a francia és az olasz mellé; bizonyos források szerint még oroszul is elboldogult.

Valami rettentően erőltetett a humorod :(

@tiboru: "Valamikor a hetvenes évek elején a franciák készítettek egy tévéfilm-sorozatot róla. Én láttam is pár epizódot sráckoromban, a román tévé leadta."
A magyar tévé is leadta, sráckoromban sok epizódot láttam belőle és már akkor is furcsa volt, hogy milyen már egy francia Schulmeister. Most már tudom. Hála és köszönet. :)

Tiboru! Joseph a bátyja volt Napoleonnak. Az volt a véleménye, hogy a császári trón őt illeti az elsőszülöttség jogán. Napoleon mérgében odavágta neki: "Örökölhetted volna apánk szőlejét!"
Forrás: Feleki László: Napoleon.

@tommygun: akkor irány vissza a W blog

@ibib:

"Talleyrand egy oroszlán bátorságával vágta földhöz a saját kalapját."

:o))

@tommygun:

Hát sajnos el kell ismernem, hogy nem vetekszik az igazi nagyokéval (különféle megfontolások miatt nem mondok példákat, na és megsérteni sem akarlak), de hála istennek augusztus elsejéig még nem kötelező olvasni.

@ibib:
@g.i.:

Na, ezek után feltétlenül el kell olvasnom a Feleki-könyvet.

Köszi a tippet!

@tiboru:

Csak antikváriumban találod meg. Nem VV celebekről szól, így aztán nem adják ki már vagy 30 éve.

@tiboru:

Próbáld meg itt, nekem egy héten belül megszerezték a Jim Garrison könyvet, pedig az sem volt készleten.

www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=napoleon-i-iii-napoleon-utokora&func=reszletes&tipus=tema&kezdet=1&darab=50&talalat=3&rendezes=Cim_AZ&temakorID=0&kulcsszo=&sszam=3&ID=63247

@g.i.:

Majd ráizgatom a régikönyves haverokat.

@tiboru:

Hidd el, annyit még nem nevettél könyvön, mint azon fogsz! Neked meg különösen ajánlom. A stílusa olyasmi, mint a tiéd. Itt is megpróbálhatod:

www.hollo-antikvarium.hu/konyv/antikvarium/feleki_laszlo_napoleon_i-iii

@g.i.: A könyv mottója:

"Napóleon nem tudta pontosan, hogy mit akart, de azt tökéletesen megvalósította."


Estére - ha gondolod - írok be pár dolgot a könyv névmutatójából kedvcsinálónak.

Itt talán meg is van?

www.regikonyvek.hu/book.php?id=14086

Ha már a régi könyveknél tartunk: a szolgálatvezető Mester Úrnak alássan jelentem, hogy a ranger-posztban megfogalmazott ajánlására (a rendszeres olvasóknak persze inkább aranyveretes bulla:)) beszereztem és elkezdtem olvasni az Északnyugati Átjáró-t Kenneth Roberts-tól. Nekem tetszik. Lehet megnézem ezt a Napis könyvet is...

@g.i.: " g.i. 2009.07.28. 10:04:02
Lehet hogy azt is ő találta ki, hogy nyomtassanak olyan újságot exclusive a porosz hadvezér számára, ami arról ír hogy Párizs a lázadás határán áll, és Napoleonnak vissza kell fordulnia? Így aztán szépen hátradőlve nézték végig hogy az elfoglalja amit épp el akart foglalni? :o))))

Ezen marha jót kacarásztam anno. Valamelyik "B" betűs tábornokzsenivel játszották ezt el, juszt is Blücher jut eszembe, de sztem nem ő volt.

??? "

De hülye vagyok, hisz le is írtad a sztorit, csak én újsággal ismertem.

Az a bizonyos "B" betűs marha pedig Mack volt, ami nem is "B"-s!

Ajvé!

(máskor előbb olvasnom kéne, csak utána kommentelni ...)

Valaki mondja már meg nekem, miért lett nálunk Napoleonból Napóóóleon?

Köszi Tiboru, jó volt! Sajnos nekem se a kommün, se a csöcsös kép nem volt zavaró, cserébe a sugárzó anyag és a biódizel nagyon megütötte a szemem, ezeket (ne)javítsd kérlek, hiszen akkoriban ilyesmit biztosan nem csempésztek, ezzel esetleg félrevezethetsz embereket!:)))))))))
A humoroddal sincs semmi baj.
Egy dolgot hánynék csak a szemedre: MÁR MEGINT EGY KÉTRÉSZES!

@g.i.: @tiboru: Nem akarom tiboru mestertől lenyúlni a könyvet, de ha megrendeled, kölcsön lehet kérni? Illetve ha megrendelted, én is rápróbálnék, hátha több példány van belőle.

Köszönet a linkekért, bár nekem csak a "Napoleon utókora" kell. Kíváncsi vagyok, vajon külön adják-e? Addig is egy csemege:
Itáliai hadjárat, Napoleon Augereau -hoz:
Tábornok, ön egy fejjel magasabb nálam, de ha továbbra is szemtelenül válaszolgat nekem, megszüntetem ezt a különbséget!

@g.i.:
úgy, ahogyan Caesarból Cézár, Iuliusból Júliusz, Hadrianusból Adorján s a többi.
Mindazonáltal volt olyan hazánkfia, aki úgy vélte, hogy a korzikai nem is korzikai, hanem törzsökös, ősi szittya vér: Bónaparti. Nem vicc :-)

Ja igen, a poszt egészen kiváló, igen kiváló, nagyszerű és csodálatos, ámbátor tiboru urasággal közlöm, hogy János (a tacskóm) heveny gyomorhuruttal küszködik, ugye, teccikérteni :-)

@Lucius Flavius Arrianus: Ha Jézus lehetett magyar, akkor Napóleonnak ez meg se kottyanhat:)))))
Bónaparti, muhaha!

@tiboru 2009.07.28. 09:30:26:

"Feltalálóként az angol John Spilsbury térképkészítőt és rézmetszőt jegyzik, aki 1763-ban egy Nagy-Britannia-térképet ragasztott egy falapra, majd szétfűrészelte a grófságok határai mentén. A játékos célja az volt, hogy a térképet újra összeillesze. Ezt a kirakót, mint segédanyagot a földrajz tanulásához árusította. A darabok még nem rendelkeztek fogakkal, mint a mai játék. A ma ismert kirakó először a 19. század második felében jelent meg."


tudom, tudom, láma dolog a wikire hivatkozni

OFF

cikkajánló következik, avagy nekem soha nem jutottak eszembe ezek a nyilvánvaló párhuzamok:

Munteán László: Az álcázás régészete
epiteszforum.hu/node/13453

@ibib: :o)))

Nos, elnézést a bloggazdától az offért, de küldetésemnek érzem, hogy minél több ember elolvassa ezt a könyvet. És az ehhez vezető legrövidebb utat abban látom, ha ráéreznek a stílusra. Következzen néhány idézet a mintegy 1500 oldal tömény de szórakoztató történelem utáni névjegyzékből:

Alvinczy, József, borbereki, báró.
"Osztrák" táborszernagy, akinek a nevéhez Arcole és Rivoli másképpen fűződik, mint Napoleonéhoz.

Antommarchi, Francois (Francesco).
Mint Napoleon holttestének felboncolója, ő ismerhette legmélyebben a Császárt.

Barras, Paul Jean Francois Nicolas de, gróf
Egyik szeretőjét férjhez adta Buonaparte tábornokhoz, s ezzel kivívta Napoleon császár hálátlanságát.

Benningsen, Levin August Teofil, gróf.
A cári hálószobában határozottabb volt, mint a harctéren.

Cadoudal, Georges.
Megölhette volna Napoleont, de akkor nem lett volna, aki kivégezteti.

Caulaincort, Armand Augustin, gróf, Vicenza hercege.
Napoleon egyik leggyanúsabb híve, de biztosat talán még ő maga sem tudott.

Chateaubriand, Francois René, vicomte.
A rajongásig szemben állt Napoleonnal.

Corvisart-Desmarets, Jean Nicolas.
Napoleon háziorvosa, aki nem ment el Szent Ilonára, mert a saját egészségére is vigyázott.

Davout, Louis Nicolas, tábornagy, Auerstadt és Eckmühl hercege.
Titokban nagyobb csatát nyert a porosz hadjárat során, mint császárja.

Desaix, Louis Charles Antoine, forradalmi tábornok.
Az életén kívül mindent ő mentett meg Marengónál.

Desirée, WEugenie Bernhandine, Clary.
A cserbenhagyott menyasszony, akiből csak svéd királyné lett, de az legalább tartósan.

Mack von Lieberick, Karl (figyelem, a blogban szó esik az esetről!)
Osztrák hadvezér, aki Ulmnál - pompás haditerve jóvoltából - csaknem teljesen vértelen vereséget szenvedett.

És végül - hacsak nincs igény továbbiakra, mert még csak a "C"-nél jártam:

Murat, Joachim, Berg nagyhercege, nápolyi király (figyelem, király, nem alkirály, g.i.)
A század huszára, aki annyira önálló parancsnok volt, hogy saját kivégzését sem bízta másra.

Akartok még? :o))

A magam részéről ezzel a történettel búcsúzom mára:
1810, Spanyolország. Wellington kapott néhány öreg tábornokot segítségként. Az értesítést így fogadta: "Remélem, az ellenség e nevek hallatán épp úgy megremeg, mint én!"

@ibib:

Akkor még Wellesley-nek hívták, jól tévedek? :o))

@M65od:

Na, örülök. Már megérte a rangeres posztot megírni :-)

@wu wei:

Ódehülye vagyok; hát Delacroix... Látod, mennyire aszexuálisnak tekintem a Szabadságot?

@gedeonbácsi:

Szuperek voltak, köszönjük!

@Lucius Flavius Arrianus:

Igyekezni fogok, Jánosnak pedig kérlek, adj egy kis aszalt szilvát csütörtökig :-)

Szuper poszt! Nem is tudtam, hogy a kémkedés már akkor is ennyire profin működött.

@StopSzmog:

Nagyszerű, érdekes téma, köszi a tippet!

Csak a cikk címében szereplő "régészet" szó helyét keresem... Akkor már inkább "Az álcázás kultúrtörténete" lett volna a helyénvalóbb - szerintem.

@G.d.Magister:

Hohó... "Már akkor"?

Ha lesz időm, talán a normannok hírszerzéséről is fogok írni egyszer - vagy tíz éve hallottam egy nagyon klassz előadást, s asszem, még megvannak a jegyzeteim...

@StopSzmog:

Na tessék, még egy érdekes infó! Nem is tudtam, hogy ez is a britekhez fűződik... Köszi!

A wikis dolgot meg elnézzük, most az egyszer :-)

Igen gedeonbácsi, jól tévedsz. 1813-ban lett Wellington. Elnézést a tévedésért, de most már tényleg távozok.

@ibib:

Ez nem tévedés!!

Ez maga a történelem! Követhetetlen. És aki Felekit olvasta, rossz ember nem lehet! :o)

Jó éjt gyerekek! Köszi Tiboru!

@gedeonbácsi:

Jó éjt neked és mindenkinek!

@tiboru:
Szívesen :) Remélem hamarosan olvashatok az álcázás és a művészetek témájáról a lemilen. Nem olvastam az ajánlott könyveket, de szerintem - most hogy belegondolok - ez kezdetektől kéz a kézben jár. Nem? Nem a kubizmussal kezdődött. Tele vannak a múzeumok művészi igényű (művészinek tartott), eredetileg harci maszkokkal, fejfedőkkel, test- és arcfestésről meg fura ruhákról szóló fotókkal.
Címadás-ügyben (régészet vs. kultúrtörténet) egyetértünk.

A puzzléra csak azért kerestem rá, mert azt mondtad, hogy akkor még nem létezett és 1. kíváncsivá tett, hogy mégis mikortól van 2. még neked sem hiszek el mindent ;)

@tiboru: Már én is beszereztem és elolvastam :) Lehet Lemil-könyvtárat is nyitni kéne hamarosan...

@StopSzmog:

Nem tudom, miért, de ez olyan téma, amelynek feldolgozását Neótól el bírnám képzelni...

@kokas_lemilre:

Adtál egy ötletet, köszi!

Gratula a poszthoz.
Megjegyzem elég komoly szerencse kellett ahhoz, hogy egy senki által közelebbről nem ismert embert pusztán szövege miatt csak úgy meghívjanak egy fontos haditanácskozásra.
A másik megjegyzésem, hogy tudomásom szerint a jelenlegi svéd királyi ház megalapítója is N. marsallja volt.Nem volt tehát példa nélküli a magas lózungok osztogatása

Kedves Tiboru!

Az igazán színvonalas poszthoz, amihez csak gratulálni lehet, csupán néhány apró, elhanyagolható kiegészítést fűznék:

1). a rendelkezésre álló források ugyan más és más adatokat adnak meg KLS születési környékét illetően, de azért az ez egyöntetű álláspont alakult ki, hogy KLS 1770 augusztus 5.-én született az elszászi Kehl melletti kis városkában Neu-Freistett-ben; az elszászi "szálnak" a későbbi francia nyelvtudás miatt van és lesz szerepe (Badenben nem beszéltek akkor sem sokat franciául);

2). KLS 1792-ben megházasodik, majd feleségével (aki egy igen jómodú bányatulajdonos gyermeke) és kisfiával költöznek át Strassburgba 1797-ben, hogy ott apósa támogatásával vaskereskedést nyisson; ám miután ez az üzlet nem nagyon megy, KLS hozzákezd a csempészéshez (is);

3). aki Elszászban született, az sohasem lesz "echte német gyökerű", mint ahogyan igazi francia sem; valahogyan a kettő között lavíroznak, még ma is

4). KLS azért a franciáknak kínálta fel szolgálatait, mert éppen ők kapták el az egyik csempésztúra alkalmával, és egyszerűen kényszerválasztás elé állították (vulgó: zsarolták) - vagy nekünk dolgozol, vagy börtönbe kerülsz;

5). KLS azért adhatta ki magár magyar nemesnek (!), mert strasszburgi városi levéltár adatai szerint egyik nagyapja bizonyíthatóan magyar nemes volt (igaz erre a húzására csak 1805-ben került sor)

6.) KLS és René Savary, Rovigo későbbi hercege, közötti kapcsolatnál azért ne tévesszük szem elől, hogy a még mindig fiatal Schulmeister négy évvel volt idősebb a Savarynál; a kezdetekben Savary volt az, aki többet profitált KLS információiból, lásd az 1800-as rajnai átkelést;

7). KLS nemcsak francia vezérkari jegyzőkönyv-részletet hamisított, hanem még egy önálló újságot is készíttetett (persze Savary segítségével) a francia lakosság és katonaság elégedtelenségét alátámasztandó;

8). Mack tábornok oly annyira "varázsa" alá kerül KLS személyiségének (no meg persze igen jó ajánlója volt az osztrák Wendt százados személyében, aki Klenau táborszernagy vezérkarában szolgált felderítőként - őt KLS egyszerűen megvette), hogy nemes egyszerűséggel kinevezi a francia kémet saját felderítő részlegének parancsnokává (tehát egy frankofon Philby-ről is beszélhetnénk) - ezért is tudott elvegyülni a visszavonuló sereg tagjai között.

@staropramen:

Igen, Bernadotte gróf lett a svéd király. Róla terjedt el, hogy - még a köztársasági időkben - azt tetováltatta magára. hogy "Halál a királyokra!".

@Lafite:

Köszönöm az érdekes és értékes kiegészítést!

Miért kell a viccelődést ennyire komolyan venni?! :/ Jó a poszt ;)