Elérkeztünk hát négyrészes reklámsorozatunk utolsó felvonásához, amelyben fellebbentjük a (már eléggé átlátszó és szakadozott) fátylat arról a termékről, amelyet népszerűsíteni akartunk.

Sokak számára már nem meglepetés, hogy a hivatalosan az elkövetkezendő napokban megjelenő Operation Flashpoint: Dragon Rising című katonai taktikai játékra próbáltuk irányítani a figyelmeteket, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hasonló szimulációs, FPS (First Person Shooter) típusú kihívásokra gerjedők minél nagyobb számban cuppanjanak rá.

Amint azt sokan tudjátok, a fejlesztő és a kiadó a brit Codemasters cég, de a gyökerek az általunk előzetesen már megemlített cseh Bohemia Interactive által jó pár évvel ezelőtt kitalált Operation Flashpoint: Cold War Crisis című játékhoz nyúlnak vissza (amelyről olvasóink tapasztalatait és szakmai véleményét ide kattintva olvashatjátok).

Lássuk, miről is szól az OFP-DR.

Ahogyan azt már az imént említettem, egy FPS-típusú cuccról van szó, ami ugye azt jelenti, hogy a játékos egy katona bőrébe bújik, aki aztán (egyedül vagy csoportosan) különféle, általában egymásra épülő, egymásból szervesen következő feladatokat hajt végre. Játszhatunk a program mesterséges intelligenciája (AI) ellen, de hálózati játékra, illetve on-line csoportos megmérettetésre is lehetőség van.

A szituáció történelmi előzményei és a taktikai-stratégiai környezet az alábbiakban foglalható össze:

A földrajzilag és geológiailag az Alaszkához tartozó Aleut-szigetcsoport egyik tagján, a Skira nevű szigeten vagyunk, valamikor a közeljövőben. A helyszínen az Orosz Föderáció zászlója lobog, vagyis orosz felségterületnek számít. Lévén, hogy a környéken nagyon jelentős szénhidrogénkészleteket fedeztek fel, a sziget stratégiai jelentősége hirtelen ugrásszerűen megnő, és a közeli Kína is feni rá a fogát. És nem csak feni, hanem (az orosz erőket lekötve a közös határ mentén) el is foglalja, méghozzá 2011. május 9-én.

Ezt látva Oroszország (amely megpróbálja elkerülni a két eurázsiai kontinentális nagyhatalom szárazföldi, totális háborúját) szövetségese (!), az USA katonai segítségét kéri: Moszkva Washingtonhoz fordul azzal a kéréssel, hogy: lécci-lécci-lécci, szálljatok már partra Skirán és foglaljátok vissza azt a vágottszeműektől!

Mielőtt továbbmennénk, pár szó magáról a szigetről, mint hadszíntérről.

A minél életszerűbb helyzetek előidézése érdekében a fejlesztők kinéztek maguknak egy, a valóságban is létező szigetet a környéken, és választásuk a Kiskára esett (melynek múltjáról és földrajzi-topográfiai adottságairól mi is írtunk egy posztot a múlt héten). Mivel a codemasteres srácok messzi földön híresek arról, hogy rögeszmésen ragaszkodnak az alapos munkához, fogták magukat és a Kiska-szigetet (gyakorlatilag négyzetméterről négyzetméterre) feltérképezték, digitalizálták és ezt választották a játékbeli Skira modelljéül.

Ezt most úgy tessék elképzelni, hogy gyakorlatilag minden ösvény, facsoport, vízfolyás, domboldal, öböl (és természetesen az északi vulkán is) a játékban pontosan ott van, mint a Kiskán. Megfigyelték, rögzítették és az OFP-DR-be átültették az uralkodó széljárást, a fényviszonyokat, a talaj összetételét, satöbbit, egyszóval létrehozták a Kiska virtuális tükörképét.

Az a távolság, amelynek leküzdésére a valóságban mondjuk másfél órára van szükség gyalogosan, a játékban is ugyanennyit kíván. Ahol a Kiskán – teszem azt – egy 80 méter magas domb emelkedik, északnyugati tájolású szakadékkal és egy másfél méter széles, hatvan centi vízmélységű patakkal, nos, ez a Skirán is pontosan ott van. Hogy a látvány (illetve a játékélmény) minél realistább legyen, a körülbelül 220 négyzetkilométerre közel másfél millió (digitális) fát, bokrot és cserjét „ültettek” – ugyanoda, ahol azok a valóságban is találhatóak…

Vissza a játék forgatókönyvéhez.

Tehát a jenkiket felkérik az oroszok, hogy foglalják vissza a szigetet a kínaiaktól. A megtisztelő feladatra a Pentagon a US Marine Corps-ot szemeli ki; az amerikai tengerészgyalogosok 2011. május 12-én, délután fél háromkor partra is szállnak. Te (vagyis a játékos) hozzájuk, közéjük tartozol.

(Hogy a közvetlen előzmények – például a kínaiak szigetelfoglaló lépése – még hihetőbb legyen, a Codemasters szépen felvázolja a sziget alternatív – fiktív – történelmét, amivel itt nem fárasztanék senkit, de higgyétek el, hogy ez a rész is egészen jóra sikerült…)

A rendelkezésedre álló fegyverzet a különböző maroklőfegyvertől kezdve a kézigránátokon és a gépkarabélyokon keresztül a tüzérségig terjed, amelyek természetesen mindazon kiegészítőkkel felszerelhetők és elláthatók, mint a valóságban. A fejlesztők ígérete szerint most már jobban odafigyelnek például a lövedékek ballisztikájára (ezt a hiányosságot olvasóink is szóvá tették az előd-játéknál). A programozók számtalan órát (napot) töltöttek valódi katonákat ábrázoló mozgóképes felvételek tanulmányozásával, hogy például egy-egy fegyver használatát, a lövész által megtett mozdulatsorokat minél élethűbben tudják ábrázolni.

Beszélhetnénk még a rendelkezésre álló járművekről (mintegy ötven, különböző típusú és rendeltetésű harci eszköz szerepel a játékban, a PSZH-tól a helikoptereken át a harckocsikig és a motorcsónakig), a harcosok kinézetének személyre szabási lehetőségéről, az együttműködési módozatokról, de nem akarunk minden poént lelőni (hehe, milyen stílusos voltam...).

Az igazi profiknak és a fanatikusoknak van egy Hardcore Mode, amely – á, de ezt inkább le sem írom, mert talán még terhes nők és szívbetegek is olvassák a posztot, és nem venném a lelkemre, ha valami történne velük…

Nem is szaporítjuk tovább a szót. Ha már kipróbáltad a Dragon Risingot (szerintünk két-három héten belül alkalmad lesz rá), oszd meg velünk tapasztalataidat itt, a kommentek között. Ha kérdésed van, ugyancsak felteheted itt, mert reményeim szerint a magyarországi terjesztők közül is olvassák a blogot és talán tudnak (és akarnak is) ezekre válaszolni.

Ja, amíg el nem felejtem: a hazai terjesztő, a CDProjekt honlapját ide kattintva tudjátok elérni, a Dragon Risingét pedig itt nézhetitek meg – feltéve, ha elmúltatok 18 évesek.

Tudnotok kell, hogy ez a cikk egy fizetett hirdetéssorozat negyedik, egyúttal befejező része. A reklámbevételekből egy majdani (mondjuk tavaszi) lemilbulit fogunk finanszírozni, mert az érdem közös: mi írtunk, ti  pedig kommenteltetek és próbálgattátok a játékokat. 

Természetesen arra kérünk titeket, hogy minél nagyobb számban vásároljátok meg a Dragon Risinget - noha (amilyen hülyék és kezdők vagyunk üzleti területen) a reklám-megállapodásunkban nem szerepel, hogy az eladott példányszám függvényében részesüljünk esetleg valami extra, utólagos ösztönzésben...

Hiába, a kezdeti lépések nehézségei. Sebaj, majd legközelebb.

Addig is köszönjük a figyelmet, és nézzetek el gyakran a CDProjekt honlapjára, mert tényleg frankó cuccokra bukkanhattok, na és onnan értesülhettek, hogy melyik pillanatban jelenik meg a játék. És  biztosan tudjátok: ők adták a lemilbuli-vetélkedő győzteseinek kiosztott játéklemezeket is, amiért utólag is köszönet!

(X)