@proletair: Ez csak rövid időszakokra volt jellemző. Az egyik ilyen bombavesztés után leálltak vele. Gondolom biztonásági okokból és mert elég drága is ez.

@Árpádka: Karbantartás nélkül a Pu bomlása miatt keletező hő a precíziós implóziós szerkezetet tönkreteszi. Gyakorlatilag nincs realitása annak, hogy bármelyik szerkezet működne még. A javításhoz meg nem két villáskulcs és egy csavarhúzó kell...

Bár az n-dik ország kísérlet egészen mást hozott ki a nukleáris eszközök előállításáról, de valahogy egyelőre - hála istennek - a valóság nem igazolja a kísérletet.

@Cifu78: Köszi, hogy leírtad. Éppen kérni szerettem volna erre az olvasóközönséget (már aki hozzászól). Egy katonai témákkal foglalkozó oldalon ne legyünk már ennyire pongyolák!

@Mokka The Sniper: Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy érdekes módon mégsem volt egyetlen bumm sem húsz év alatt. Valószínűleg egyik sem működik, vagy csak maga a hír UL.

Annyi mindent írtak már -e téren, mint égen a a csillag.

@twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: Sokkal több minden pihen a tenger mélyén. Valószínűleg mustárgázos bombák is. A német tabun készleteket is hajóra rakéták azt irány a tenger mélye...

@Tájfájter: Nagyon egyszerű. Egy sima torpedóval el kell találni a célt pontosan. Viszont egy pár kt-ás töltettel elég km-es pontossággal odalőni. A víz sokkal jobban vezeti a lökéshullámokat, mint a levegő. 10-12 km-ről pár ilyet elereszt a tengó és a hordozó köteléknek meszeltek, mert nincs geometria megoldás arra, hogy elkerüljék a halálos zónáját a lökéshullámnak.

en.wikipedia.org/wiki/AN/SLQ-25_Nixie

Az ilyen cuccok sem sokat érnének.

@Uninvited: Az ilyen százalékos kijelentéseket soha nem értettem. Nem lehet ilyen merev kijelentéseket tenni. Ennél lényegesen dinamikusabb a világ.

@Uninvited: A Szu-33 papíron majdnem 20 éve szolgál. Lassan ki is vonják és MiG-29K gépek kerülnek a helyükre, amiből 20 éve nem kértek, mert a Szu-33 közelebbá állt akkor a gyárthatóság eléréséhez. Jó mi? :)

@Zig Zag: A Rettegés Aránája (The Sum of All Fears) a film címe. Egy Tom Clancy regény erőteljes filmes átirata.

már tudom miért nem lettem lemilklubos. Ébredés után, üveges szemmel bámulva "leszbikusoknak" olvastam. És ennek semmi köze ahhoz, hogy az éjjel két volt barátnőmről álmodtam. Egyszerre.

Itt egy hasonlo, bovitett lista:
fu.web.elte.hu/atom/lista.html

@Professor Pizka:

Szeva prof,

nem kell olyan nehéz ételeket vacsorálni. Vagy többet és intenzívebben kell [moderálva], akkor pihentető és eseménytelen álmaid lesznek.

@taser:

Hát hogy ne fájjon, amikor pisilek...

:-)

@tiboru: az én fantáziám élénkségét a (moderálva) mit sem csökkenti, ezért vezetek blogot, és ezért dolgozom serényen egy újabb poszton ide is, melynek témája, jó szokásomhoz híven a szex és a zene lesz, hadászatinak álcázva.

(Gondolod hogy épeszű ember megfogalmazza a nutriák politikai jogainak kiáltványát?)

@molnibalage: A szovjet dezinformáció olyan mint a brazil foci, az új-zélandi rugby, a cseh sör...

@tiboru:

Orvos látta már :)

Gyors off kérdés: Honnan származik az ellentengernagy kifejezés?

Angolul ugye rear admiral de az hátsót jelent nem ellent?

@tiboru:
Az csak a NORAD egyik hátránya, hogy nem lehet cigizni. (Amúgy ez biztos?) De elég sokmindent nem lehetne:)
Amúgy ajánlom figyelmedbe a Defcon-t, mert rém egyszerű játék, és iszonyatos hangulata van.

Bocs az OFF-ért.

@taser: németül konteradmiral, mi onnan tükörfordítottuk.

@taser: A német kifejezés tükörfordítása(Monarchia). Volt ugye admirális, vice-admirális (ő irányította a támadó hajócsoportot ott elöl), a biztonságosabb hátső félt pedig a "Konteradmiral" vezette (lat. contra). Eleinte franciásan "Contre-A" volt, aztán 1899-től "Konter-A". Ebből az ellen... A "Hinter-A" lenne az angol "rear" pontosabb megfelelője, de ez a szó a németben azt hiszem sokkalta inkább "fenék" hangulatú, mint az angol "rear".

@Zig Zag: Az izraeli bombázós téma az egy Tom Clancy regényből származik a Rettegés arénája a címe (ez lett a filmé is). Nekem az tetszett benne nagyon, hogy nem csináltak teljes happyendet, hanem a terroristák TÉNYLEG felrobbantották vele a SuperBowl közönségét, és az igazi probléma nem ez az amúgy nem kis pusztítás volt, hanem a majdnem-háború a ruszkikkal.

@Professor Pizka: @Licus:

Köszönöm :)

@Professor Pizka: ha a majmokét megfogalmazták, a nutriáké is csak idő kérdése. de ha akarod, megírom most gyorsan. csak neked, csak most, csak tőlem :)

és tudom h mennyire voltam releváns. a csúcsidőről lemaradtam, azt meg nem birom ki, h ne szóljak hozzá:)

@Hooshee:

A Superbowl közönségét én is felrobbantanám ( na jó kivéve a pom-pom girlöket. :)

@Professor Pizka: Várom :) Csak most ne szedjétek szét 3 részre, ha lehet...

Jól sejtem, hogy egy ilyen atomtorpedó bevetésével Scapa Flow/Pearl Harbor teljes berendezését hajóstul, darustul, matrózostul szét lehet szedni a német tengeralattjárós zsenik nélkül is (2naponta őjraolvasom az a cikket :) )? Ilyen esetben a szilárd falakról visszaverődő lökéshullámok is besegítenek. Papírhajó a viharban...

Az elvesztéshez még annyit: UK, franciák, kínaiak egyet sem vesztettek el? Én a kínaiaknál 2-3-at azért gyanítok, a részegységekre is mindig akad vevő (É-Korea), és bár a 200000 önkéntes beavatkozása nem ma volt, de mégis az utolsó 2 kommunista rezsim. Okosabb megoldás lenne a kínaiak részéről, hogy a nukleáris konfliktusszítást rákenik másra. Nem hiszem hogy a kínaiak ne tartanának ott (illetve előrébb) mint É-Korea, csak nem hangoztatják. Nomeg Japán is könnyebben beszól Koreának mint Kínának...

@paranoid T.R. marcipan: elkéstél:

raerunk.blog.hu/2008/05/01/nutriarkista_kialtvany

@taser: a flotta ment szépen libasorban, hogy maximális legyen az oldalsortűz eleje, középen volt a tengernagy, elől az altengernagy, hátul, azaz ellentétes oldalon meg az ellentengernagy.

@LittleWildGuy: nagy számok törvénye. Kína eleve húsz év késésben volt, és az amerikai/ruszki tízezerrel szemben jó ha 200 robbanófeje van. Azonos biztonsági feltételek mellett (haha) 70 eltűnt amcsi-ruszki bombára jut egy kínai. Eddig volt 10 eset? Ráadásul Kínaiaknak repülőik se nagyon voltak, amivel hurcolhatták volna őket.

@Professor Pizka:
Dottore ez felért egy thai masszázsal :)Csak az orvosom tiltott el tőle mert a röhögéstől lassabban gyógyul a heg.:)

Az angol leadók - mondta a parancsok - napok óta valami eltűnt hadihajót keresnek. Hogyan lehetséges ez?

- Nem tudjuk - felelte Rozsdás. - Angliának sok hadihajója van, és az utolsó leltározásnál észrevették, hogy hiányzik egy. Elkallódott.

Jót nevettek a mulatságos századoson, és megállapították magukban, hogy ügyes tréfával ütötte el a kényes kérdést. A parancsnok azután nem is firtatta a kínos ügyet, szívélyes búcsút vett az angol tisztektől, és elhagyta a hajót.

(Rejtő. Elveszett cirkáló)

Valahogyan így lehet az elveszett nukleális fegyverekkel is.

Néhány apró észrevétel:

"A hatfős legénység engedélyt kér a katapultálásra, amit meg is kap; az ellenőrizetlenné vált gép 12 kilométerre a bázistól becsapódik a jeges tengerbe, fedélzetén négy darab hidrogénbombával, amelyek közül az egyikből radioaktív plutónium kerül a légkörbe. A katasztrófát követő kutatások során (amelyek a Crested Ice, vagyis Tornyosuló Jég fedőnevet kapták) három bombát megtalálnak, a 78252-es leltári számot viselő negyedik azóta sincs meg; állítólag továbbra is ott lapul a Baffin öböl mélyén"

A hidrogénbombák a gép lezuhanását követően "elégtek", amolyan "piszkos bomba"-ként. Az amerikai kormányzat a balesetet követő mintegy kilenc hónapban megközelítőleg
2,100 m3 szennyezett jeget gyűjtött össze és szállított el megsemmisítésre. A művelet költsége kb. 9 millió dollár volt. A keresés során még mini tengeralattjárót is bevetettek,
amely segítségével sikerült a repülőgép és a bombák több darabját a felszínre hozni. 2009 nyarán Dániában nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, mely szerint nincsen
hiányzó bomba.

A Greenpeace jelentés szerint jelenleg kb. 13 atombomba/töltet található a tengerekben.

Kimaradt balesetek:

-1958 január 31. Marokkó. Egy B-47 bombázó a kifutópályához csapódott, és kigyulladt a fedélzetén egy atombombával.

-1958 március 11. USA. Szintén egy B-47 téves rögzítés miatt "elveszített" egy Mark 6-os bombát, ami egy gazdaságban kárt okozott, és megsebesített hat embert.

Ami pedig a Jennifer műveletet illeti:

Az amerikaiak a tengeralatti lehallgató hálózat (SOSUS) segítségével nagyjából behatárolták a baleset helyét és megtalálták a tengeralattjárót 4800 méter mélyen. .Az un. "Sand Dollar" művelet keretében az első ilyen célra készített robot tengeralattjáróval mintegy 20.000 fényképet készítettek az orosz tengeralattjáróról, amely feltehetően a robbanás miatt kettétört.

A Jennifer műveletnek az volt a célja, hogy a tengeralattjáró első darabját a felszínre hozzák, és elrejtsék a Glomar Explorer-ben, hogy más hajóról illetve repülőgépről ne lehessen észrevenni. Azonban kiemelés közben ez a rész is kettétört, és csak az orr kb. 12 méteres
darabját sikerült a felszínre hozni. Hat szovjet tengerész holtestét, és két nukleáris torpedót találtak az amerikaiak. A tengerészeket a szovjet himnusz lejátszása, és szokatlanul tisztességes angol/orosz búcsúbeszédet követően eltemették. Az erről készült filmfelvételt 1992-ben adta át az oroszoknak Robert Gates.

Itt lehet megnézni: video.google.com/videoplay?docid=9135890926136363372#

Természetesen, hogy pontosan mit találtak, nem tudható, a kiemelésről készült film, illetve dokumentáció még mindig titkosítás alatt áll.

Végezetül néhány szó a nukleáris fegyverek biztonságát illetően:

A nukleáris fegyverek "élesítése"' egy több lépcsőből álló folyamat, amit az e célra külön kiképzett személy végez, ami általában a repülés során a bombatérben ér véget, amikor a hiányzó detonátort vagy egyéb komponenst
beteszik, és összeszerelik a bombát. (Sok típusnál akkor lesz teljesen élesítve, amikor kioldás után a repülőgépet és a bombát összekötő kábel a bombatestből kihúzza az elektromos rendszert blokkoló csatlakozót.)

- körülbelül a hatvanas évek közepétől az un. "Permissive Action Link" rendszert használták.
(Ennél az élesítéshez szükséges kódok sokszor nem is voltak a fedélzeten, hanem rádión közölték volna egy
tényleges bevetés során)

-1972-ben a Sandia laboratórium kifejlesztette az "Enhanced Nuclear Detonation System"-et.
-a jelenlegi rendszer az un. "Mechanical Safing and Arming Device Detonator"

A bombák külső burkolata úgy van kialakítva, hogy ellenálljon az égő repülőgép-üzemanyagnak.

A Hirosimára ledobott "Fat Man" bombának 3 biztonsági rendszere volt. Ebből a radar elven működő magasságmérőből túlbiztosítás miatt négy volt beépítve.

@molnibalage: Papíron nagyon jók voltak a szovjetek mindenben, a propaganda mindenek felett :) Ha jól tudom, a MIG-29K 89-től 91-ig próbázott a kuznyecovon de sorozat gyártásba nem került csak most amikor az indiaiak megvették az egyik volt ruszki hordozót. Akkor is jelentősen átalakítva gyártották. A SU-33, aminek eredetije a SU-27K igaz előbb repült, de ebből is csak pár tucatot gyártottak ha jól emlékszem. Hogy aktívan repülnek e azt nem tudom, mert a Kuznyecov legutóbb elég tré állapotban volt.

Amúgy dinamikusabb a világ igen, de százalékos arányokkal azért könnyen leírható. Ha egy erősen védett köteléket felülről támadsz akkor nagy valószínűséggel, már csak a közeg miatt is a tengerben végzed. Ha alulról, akkor szintén a közeg miatt esetleg eredményre vezethet. Persze ha a ruszki tengeralattjáró mozog akkor zajt csináll és észlelhető. Feltehetőleg előbb elkapják mintsem indítási pozicióig érne, ha valahol esetleg megül a feltételezett áthaladás nyomvonalán akkor nagy eséllyel akár el is kaphatna egy ilyen köteléket.

Persze ez puszta spekuláció :D

Van egy másik jó atomháborús játék, régi, még amigán is létezett, a Nuclear War, lehettél bene Castro, Kadhafi, Khomeini, stb.
nagyon morbid humora volt.
lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/katona/image/amiga_game/024_02_nuclear_war_map.jpg

@Urteil: Már többször szóba került ilyesmi: "...2,100 m3 szennyezett jeget gyűjtött össze és szállított el megsemmisítésre..." Hogy lehet sugárzó talajt/jeget stb. megsemmisíteni? Ha egyszer a sugárzó anyag lebomlása sok tízezer év?

Lehet nem vág a témába, de arra tud valaki adatot, hogy előreláthatólag mennyi hasadóanyagot tudunk még előállítani, mielőtt mehetünk a Holdra, vagy akárhova bányászkodni?

Egyébként kurvajó kis poszt!

@molnibalage: hát persze. törtem az agyam, de nem jutott eszembe, pedig könyvben is megvan

@Szárnyati Gézа: Megnéztem ezt a Mayak-ot...iszonyú kegyetlen.hülye ruszkik

@Stuntman_Mike: Mihet? Reaktorba valót, vagy fegyverhez valót? A tenyésztő reaktorokkal mai szemmel elvileg korlátlan mennyiséget, évmilliókra elegendőt. Gondolom ezalatt csak lesz Pu is itt-ott.

@molnibalage: Reaktorba valóra, meg fegyvernek valóra is vonatkozott a kérdésem. Csak mert ugye az uránkészletek végesek itt a Fődbolygón.
Ha esetleg erről, vagy arról ,hogy ezek a tenyésztő-reaktorok hogyan működnek tudnál infot adni, azt jó lenne!

@Stuntman_Mike: Én sem ismerem pontosan az elvet.
Kereső a barátod.

"breeeding reactor"

"4th generation reactors"

A lényegük az, hogy az U-238-at is tudják hasznosítani, ami 99,3%-ban fordul elő a kibányászott uránban. Tehát ezt úgy képzeld el, hogy a felhasználható uránkészletek helyből ennyivel nőnek. Nem csak az az előny, hogy az U-238 is hasznosul, de a hasadványtermékei is felhasználható hasadóanyagot adnak. Tehát az eddig eldobott és finomítás után energetikailag hulladék valami nem csak, hogy energiát termel, de az első ciklus után olyan anyag lesz, ami még szintén energiaforrás. Mintha elégetnéd a szenet és olaj lenne belőle, csak a nagyságrend teljesen más! :)

Ezzel a módszerrel még az is megérni, hogy a tengervízben levő uránt is kivond. Itt most százezer éves - egyesek szerint millió éves - nagyságrendekről beszélek mint hasadóanyag készlet. Ennek fényében kicsit butaság, hogy annyira hajtunk a fúzióra, mikor már most sokkal inkább létezik a technológia, ami emberi léptékben korlátlan időre ad villamos áramot és bizonyítottan működik. A fúzióról nincs bebizonyítva, hogy technikailag megvalósítható kontrollárt formában úgy, hogy enrgetikailag is megérje és anyagilag is.

@Licus: pontosat nem tudok, de egyrészt vannak olyan anyagok amik megkötnek/semlegesítenek egyes radioaktív elemeket így az nem tud a szervezetbe beépülni (pl. prussian blue); viszont amit ekkora mértékben el tudok képzelni hogy nem megsemmisítik hanem oly módon semlegesítik, hogy nukláris hulladéktárolóba helyezik amíg eléggé le nem bomlik a sugárzó anyag.

@Bodzaszedő Manager: ezt a játékot már modernizálták, flash játékként, szebb grafikával megtalálható a neten. A címre most nem emlékszem, de a startlap játékgyűjteményében a stratégia rész alatt megtalálod...

@Kendan: megsemmisíteni nem lehet, hanem CSAK megkötni. a poroszkék is ezt teszi,meg az összes kelát képző anyag. jól bebörtönzik a sugárzó atomot/iont és ezt az anyagot teszik a lerakóba.

@molnibalage: a fűtőelemek további felhasználáshoz tudomásom szerint újabb neutron besugárzás kell, és ezek után szépen használható, emlékeim szerint azzal a hatalmas előnnyel, hogy a második felhasználásból származó reakciótermék nem radioaktív.

Mayakról kicsit bővebben, angolul: www1.american.edu/TED/ural.htm

Az egyik kedvencem: "In the rush for nuclear development, overly simplified waste handling techniques were developed. The earliest Mayak reactors had open cooling systems. Water from the nearby Techa River would be pumped through the reactor as a coolant and the subsequent irradiated water would then be sent back into the river."

Azaz: "A sietség miatt, meglehetősen egyszerű szennyezéskezelést vezettek be. A közeli mayak reaktoroknak nyitott hűtési rendszerük volt. A Techa folyó vizét átpumpálták a reaktoron, ezzel hűtve azt, majd a keletkezett sugárzó vizet visszaeresztették a folyóba."

No comment... Erről volt anno talán a National Geographicon egy film is, az Uráli reaktor címmel.

A nukleáris hulladék újrahasznosításáról. Az már jelenleg is elérhető (ámbár emlékeim szerint nem ipari méretekben), hogy ciklotronnal megbombázzák a akiégett fűtőelemeket, ezáltal "siettetik" a nagyon sugárzó hasadványtermékek lebomlását. Ennek több haszna van: 1. Az erősen sugárzó komponensek 1-100 év felezési idejűek, ezekből pár órás, vagy hetes felezési idejű izotópok lesznek. 2. Az egésznek pozitív az energiamérlege, vagyis igaz, hogy az elején be kell fektetni valamennyi energiát, de több energia jön ki belőle a végén.

Pár éve, mikor olvastam róla, még eléggé kísérleti stádiumban volt az egész, azóta sem hallottam ipari megvalósításáról :(

@Karma17: én akkoriban azt hallottam róla, hogy ez a legígéretesebb megoldás a jövőre nézve, és a technológia is elérhető. bár a jelenlegi világban akad egypár ellenzője.

@Karma17: Nem transzmutációnak hívják a folyamatot?

@molnibalage: de. Ebbe kéne pénzt ölni, nem szélkerekekkel bohóckodni.

Emlékszem egy HVG-cikkre a kilencvenes évekből a Magyarországon tárolt atomfegyverekről. Ott azt írták, hogy alapesetben a rakéták "üresek" voltak, azaz nem volt rajtuk a robbanófej. Szükség esetén szakszemélyzet hozta volna a telepítőkészletet és szerelte volna készre az eszközöket. Szóval hogy logikailag békeidőben nem volt Magyarországon üzemképes atomfegyver. De lehet, hogy ez csak a hivatalos verzió a közvélemény megnyugtatására. Nem mintha utólag akkora jelentősége lenne.

Erőműtechnikai kérdésekben a Paksi Atomerőmű honlapja elég jó referencia. Már laikus szemmel:
npp.hu/atomeromu
A korrekt leírás Csernobilról pl:
npp.hu/balesetek

Engedelmetekkel idézném magam a témában, amikor még bölcsészekkel próbáltam energiatermelésről vitatkozni:

"Jöjjön most egy gyorstalpaló, mielőtt továbblépek. A legstabilabb atommag a vasé. Vasnál kisebb rendszámú elemek alacsonyabb energiaállapotba kerülnek, ha fúzionálnak. Ez történik a napban is. Ehhez azonban megfelelő körülmények, nagy nyomás és hőmérséklet kell. Bizonyos csillagok a hidrogén elégése után kihunynak, nagyobb csillagokban azonban a héliumégés is beindulhat, egészen addig, míg vas keletkezik. Ezután a fúzió nem termel energiát, nincs ami ellensúlyozza a gravitációs nyomást, a csillag összeomlik. A szupernóva-robbanás hatalmas energiákat szabadít fel, ekkor keletkeznek a vasnál nehezebb elemek. Ezek hasítása vasnál nehezebb elemekké szintén energiát termel, de a stabilak magoknál a fúzióhoz hasonlóan kell egy kezdőlökés, nagy rendszámú, tehát a vasénál jóval több energiát adó magok (a természet minél alacsonyabb energiaállapotba törekszik) sokkal könnyebben hasadnak, akár spontán is.

Pakson 3-4%-ra dúsított uránt használnak, amit pár év után áthelyeznek ~2%-os állapotban a reaktor falához közel a belső részből, ahova frissek kerülnek. A kiégett fűtőelem nagy része U238, illetve némi plutónium mely reprocesszálással elválasztható a hasadási termékektől, és új fűtőelem készíthető belőle. Ezzel máris pár százalékra csökkent a nagy aktivitású hulladék mennyisége.

Ez a hulladék is felhasználható lesz a jövőben, méghozzá energiatermelésre. Az elmélet kész, laboratóriumokban is működik, bizonyosan nem kell hozzá száz év. Fentebb leírtam, miért jó reaktorba az urán, mert képes láncreakcióra. A keletkező elemek is elhasadnak neutron hatására, de két gond is van. A hasadás során nem keletkezik újabb neutron, így azokat folyamatosan pótolni kell, és a bomlástermékek az uránnal épp ellentétesen, nem lassú, hanem gyors neutronok hatására hasadnak. Egy vízmoderátoros reaktorban viszont a láncreakció fenntartása miatt a gyors neutronokat lelassítják, ezért a bomlástermék nem hasad tovább.

De erre is van megoldás! Léteznek gyors neutronokat felhasználó tenyészreaktorok, melyben szegényített urán, azaz U238 neutronbefogással plutóniummá alakul, melyet szintén gyors neutronok bontanak. Ezeket víz helyett (mely lassítaná a neutronokat) fémmel, pl nátriummal hűtik. A működése során több plutónium keletkezik az uránból, mint amennyi elhasad (ezért is tenyészreaktor a neve), így van némi "felesleges neutronkapacitás", amivel tovább hasíthatóak egy hagyományos reaktor bomlástermékei.

Sokkal hatékonyabb, ha a neturonokat külső forrásból, részecskegyorsítóból biztosítjuk. Léteznek már ilyen kísérleti berendezések is, melyek a részecskegyorsító működtetésére fordított energia többszörösét szolgáltatják, hisz a bomlástermék magjai még mindig jóval nagyobb rendszámúak a vasnál. A transzmutáció végén a hulladék vagy kis felezési idejű, vagy stabil magokká alakul. A folyamat nem önfenntartó, és a részecskegyorsítóval precízen szabályozható (nappali csúcserőmű).

Tehát hogy is nézne ki a jövőben egy hatékony "atomciklus"?

Vizes reaktorokban urán hasadásával energiát nyernek. Mikor a fűtőelem kiég, reprocesszálják, az uránból, plutóniumból újra fűtőanyag lesz. A maradék hulladékot két részre választják a rövid felezési idejűeket pár száz évig tárolják, ez alatt teljesen lebomlanak, a hosszú felezési idejűek mennek a gyorsneutronos reaktorokba, vagy a részecskegyorsítós transzmutáló üzembe. A reaktorok adnák a gerincet, a transzmutáló üzemek remek szabályozhatóságuk folytán csúcsidei termelést. Ezt kiegészítheti napelem, geotermikus fűtés, csak időszakosan működtethető vízerőmű, biomassza, az arra megfelelő országokban szélkerék (pl Ausztria) hogy bizonyos fokú térségi önállóság is megmaradjon az anarchisták kedvéért :)

Hogy ez meddig fenntartható? Jelenleg nem általános a reprocesszálás, mert egyelőre olcsóbb az új urán, tehát sok, még felhasználható urán kerül tárolókba. Tenyészreaktorokban az u238 is felhasználható, melyből u235-nél ~150-szer több található. Jelenlegi számítások 70-100 évre teszik az u235 kimerülését, viszont az is mai árfolyamon gazdaságos készletekkel számol. A tengervízben relatíve sok urán található, mely magasabb ár mellett gazdaságosan kinyerhető lesz. És ne feledjük, az urán ára az erőművi költségek töredéke, 100% urándrágulás 5-10%-al dobja meg a költségeket. "

@flimo13:
"amikor még bölcsészekkel próbáltam energiatermelésről vitatkozni" -Te! És végülis megértették? ;)

@flimo13: köszönöm a szép összefoglalót.

@gothmog: mondjuk úgy, hogy a parázs vita hirtelen abbamaradt :D

@Hooshee:
és persze már megint a (neo)nácik voltak a hunyók...
:)

@flimo13: Az összefoglaló remek, érthető és logikus. Én ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a jelenleg használt belsőégésű motorok (benzin, dízel) szemétbe dobása is illogikus (a modernizálásuk természetesen nem az). Miért? Hogyha ráállunk az atomenergiatermelésre, ergó van némi feleslegünk, környezettudatosan tudunk műbenzint csinálni. Ez mindössze annyiban különbözne a németek által a második vh-ban(!) kidolgozott és használt módszertől, hogy itt a szenet a levegőből, a hidrogént pedig vagy a levegő páratartalmából, vagy egy folyó/tenger vizéből nyerjük. Így - mintegy legózva - bármilyen szénhidrogén előállítható, finomítást már nem igényel, a levegőben csökken a szén-dioxid szintje, az oxigéné pedig nő. A zöldek örülnek, és mindenki tovább autózhat a jól bevált járgányában.
És megoldódtak a következők is:
1. az akkumulátor vagy nehéz, vagy megfizethetetlen, továbbá gyenge
2. hidrogént szőke nők [moderálva] pardon feneke alá, túlnyomásos tartályban pedig nem adunk, mert felrobbantják a fél várost. Remember Hindenburg...
Egyetlen dolog kell hozzá: veszett sok energia. De tisztább lenne a bolygó, az is biztos. A sok hülye meg tüntet az atomerőművek bezárásáért, mert a szén biztos jobb lesz... :@

@LittleWildGuy: Tényleg, ez még lemilblogos téma? :) Bár az energiafegyver is hatékony tud lenni (Oroszország-Ukrajna menetrend szerinti téli meccsek)...

@LittleWildGuy: hu egyik haverom ilyen témában kutat, mesélt is valami új cuccról amin dolgoznak, és hogy világelső a témában, de sajnos nagy volt a maligánfok.. :)

@LittleWildGuy:

Jól olvastam: a szenet a levegőből? Vagyis a levegő CO2-jéből?

@tiboru: mind a 0,03%-ból?

@rognork:

Azér' kérdeztem rá :-)

@flimo13:
Valaha megboldogult gimis koromban kémia tagozatos voltam. Na ott nem tudták ilyen szépen elmagyarázni ezt a folyamatot. Vagy az én agyam lágya nőtt be azóta:)
Jó volt, köszi!

@tiboru: Elméletileg lehetséges, persze a németeknek annó könnyebb dolguk volt a barna- és feketeszénmezőikkel. Viszont a mai technológiával a nagy koncentrációban jelenlévő CO2 megköthető. Persze az alkalmazása nem egy őserdő közepén célszerű, mivel ott más is elvégzi ezt a munkát, inkább a kölönböző gyárak kéményéből, ipartelepek közepéből, forgalmas csomópontokból lehet ezt könnyedén kinyerni, ahelyett hogy a föld alá pumpálnánk vagy tudom is én mit csinálnánk vele. A gyakorlatát sajnos nem ismerem, de _elméletileg_ megvalósítható, és az összesített energiamérlegét is pozitívra lehet hozni. Összesített mérleg alatt nem csak a visszaalakítási folyamatot értem (mivel ez egyértelműen negatív E-mérlegű), hanem azt is, hogy utána egy víznél könnyebb anyagot szállítasz, amiből ráadásul rengeteg energia nyerhető ki (az elektromos meghajtásnál az akkumulátort akkor is cipeled, amikor már lemerült. Sok akksi=nagy súly=kidobott energia).
Csak egy kiragadott példa:
A telefonom (1 éves) akksija 3,7 V-os, 1000mAh-s, kb 30g-os. Lítiumos, ami a jelenlegi legmodernebb technológia: könnyű és erős, ennek megfelelően aranyárban van. 1kg ilyen akksi energiája tehát: 3,7(feszültség)*1(amper)*3600(az óra másodpercben)*1000/30(ez a szám azt fejezi ki, hogy egy kilogramba mennyi ilyen akksit tudnék beszuszkolni). =11,1MJ (megajoule)
Benzin: 42 MJ (függvénytábla)

Szóljatok ha bármit elszámoltam, félre tudom nyomkodni a számológépemet.
A hasznosulás szempontjából:
11,1*0,8(egy jobb elektromotor hatásfoka)= 8,88
42*0,3(jobb benzinmotor) = 12,6

Ahogy én látom, még mindig nem éri meg a kizárólag elektromos hajtás. A start-stop rendszer viszont (szuperkondenzátorokkal) működik és ésszerű is. Nem úgy mint ez:

Árak(A fenti MJ-okra, és nem Ft/MJ):
2800Ft*1000/30 (és jószívű voltam)=93333Ft
320Ft*1000/900 = 355Ft

Ha bármit elszúrtam tényleg szóljatok, de nekem ez így jött le.

@Mokka The Sniper:

"Oroszországból több mint 100(!) kofferbomba tűnt el a raktárakból? Ezekről a kofferbombkról csak annyit, hogy fél/egyharmad/negyed Budapestet el tudná pusztítani, valamint az élesítőkód bele van írva a táskába..."

Szia(sztok),
abszolút nem értek a dologhoz, de itt kis logikai ellentmondást érzek: mi haszna van egy oylan kódnak, ami eleve együtt van a bombával? Kábé ,imntha a PIN-kódot eleve belegravíroznák a telefonba... A kódnak eleve az lenne az értelme, hogy a bombától külön van, nem?

bio

@LittleWildGuy: Itt azért almát hasonlítasz körtével.

Az akku ára megfelel a benzintank árának, a benzin ára pedig az akku töltésére fordított villanyénak.

Ezt az 1 kg-nyi akkut (igaz, 100% töltési hatásfok mellett) 3 kWh árammal tudod feltölteni, ami kb. 140 Ft az ELMŰtől.

Srácok, érdemes ide is ellátogatni. A harctéri szanitécekről láthatunk egy kis összeállítást.
mentok.blog.hu/2010/02/06/pancelozott_mentoauto

@Szárnyati Gézа:

Te is kihagysz egy apró tényezőt a benzin, gázolaj kb. 100 forint körül ketyegne, ha nem lenne az állambácsi az adóival. Biza, ha a gépek általánosságban árammal ketyegnének arra is kitalálnának v.mit.

@Szárnyati Gézа: Az almában és a körtében az a jó, hogy mindkettő gyümölcs. :)

Viccet félretéve, egy 60 literes benzintank effektív teljesítménye (0,3-as hatásfokkal):
60*1000/900(benzin sűrűsége)*42MJ*0,3= 840 MJ
Végezzük el ugyanezt visszafelé, a villanyhajtás esetében (sokkal nagyobb hatásfok):
(840/0,8)/11MJ = 95 kg kellene hogy legyen az akksi (és lítium!, az ólom korántsem ilyen könnyű). Az akksitank összesen 95*1000/30*2800=8,9 MILLIÓ Forint. Ez persze sorozatgyártásban lejjebb csúszik, de hogy 10 éven belül nem lesz 5M alatt, abban biztos vagyok. Ennyiért pedig nem benzintartályt, de autót kapsz...
Továbbra is áll, hogy bármit elszámoltam, szóljatok.
Meglátásom szerint jelenleg a szénhidrogéneknek _nincs_ alternatívája az egyéni közlekedésben. Pontosan azért, mert könnyen szállítható és rengeteg energiát tárol. Az elektromos hajtás mindaddig remekül és gazdaságosan működik, amíg az energiát kábelen (vonat, metró, villamos, troli) megkapod, de onnantól hogy cipeled már környezetileg nem éri meg kizárólagos hajtásként. Fékezéskor eltárolt energiából (szuperkondenzátorok) természetesen fel lehet és fel is kell gyorsítani az autót.

u.i.: Szeretek vitázni, mivel értelmes feleket feltételez, és úgy tűnik hogy ide azok járnak. :)

@Enderzenn: LittleWildGuy voltam.

Az elektromos autó gazdasági része kissé bonyolult.

Pár éve elgondolkodtam azon, hogy átalakíttatom elektromossá az éppen dögrováson, és kiselejtezésen lévő Trabantomat.
A kocsitípust gondolom nem kell bemutatni, nem éppen egy sportautó, de Pesten belül még megtette volna.

Na, szóval az átalakítási költségek cirka félmilliót szedtek volna ki a zsebemből, a munkadíjat és az üzembeállítás költségeit nem számolva. Ebből kb. negyedmillió lett volna az akku. Közönséges ólomakku, három évig tartott volna ki, utána cserélni kell.
Egy ugyanakkora kapacitású lítiumos akkucsomag ára viszont kb. 2 millió körüli, ezt 6 évig lehet használni.

Szóval nem olcsó ám az ilyen. Egy benzintartály legfeljebb pár ezer, esetleg pár tízezer forintba kerül, és kitart a kocsi egész pályafutása alatt.

A másik.

Mennyiben is van a benzin?

Magyarországon az algyői mezőn a legolcsóbb a kitermelés, itt úgy 10-12 dollár/tonna. Ez még éppen gazdaságos világviszonylatban.

Az Északi-Tengeren, Dacára a méregdrága fúrótornyoknak ez az érték kb. 3,5-4 dollár/tonna.

Szaúd-Arábiában van egy kút, amely a hatvanas évek óta ontja az olajat(átlagban két és fél ezer tonnát naponta, de volt amikor négy ezernél is többet adott egy nap!). Itt csak a szállítási költségbe kerül az olaj.

Vegyük az olajfinomítást. Egy liter benzint a százhalombattai finomító önköltségi áron úgy 70-80 forintért tud adni. Ebben már a kőolaj behozatali vámja is benne van. Az össze többi az adó, a kereskedők haszna, stb.

Ez a "melyik a legjobb energiaforrás" kicsit offnak tűnik, én azonban MOST és ETTŐL kezdem kapiskálni, h amikor az "atom VAGY olaj" kérdést teszik fel, az népbutító hüjeség - mert a HOGYAN, milyen tecnológiai megoldással a lényeg.

Tiboru, arany kezed van. Úgy tudsz feldobmi akármilyen témát, h azzal kapcsolatban még a mellékszál mellékszálának is haszna lesz.

@Licus:

Köszi, de ehhez ilyen társaságra is szükség van!

És a hőbörgő cigánygyereknek mi köze van a témához? Ő is elhagyott egy bombát?:)

Egyébként a szuezi válságnál eltűnő nukleáris cuccot szállító konténerek simán landolhattak Izraelben.Az már gyakorlatilag nyílt titok hogy van atombombájuk.

totalcar.hu/magazin/hirek/2010/02/04/a_gozmotor_jobb_mint_a_dizel/
Gőzmotor: ha ez a terv befutna, az sem lenne egy rossz dolog :)

A zöldek azért tüntetnek a zatom ellen, mert nekik már a zsebükben van a megoldás, h milyen árammal fognak majd otthon jól netezni, melegíteni a vizet. Legalábbis gondolom. Mer ha nem, akkor csak simán a balhé kedvéért csinálják. Ugye.

A sötétződek szerint atomerőmű nem kell, hisz mindenki tudja, hogy az áram a konnektorból jön!

Nem ártana az atombomba lelkét jobban ismerő fizikust megkérdezni, de úgy tudom, hogy az évekig elhúzódó kísérleti föld alatti atomrobbantásokat akkor hagyták abba, amikor már számítógéppel megbízhatóan tudták szimulálni a bomba robbanóképességét. Az ugyanis a természetes rádióaktivitás hatására folyamatosan csökken.
Így aztán tpasztalatok híján sosem voltak biztosak abban, hogy a bomba előállításakor még valóban kritikus tömeg 10- 20 év elteltével is kritikus marad és beindítja-e majd a láncreakciót.

@littleboy: Én is így tudom. A jenkiknek már volt elég mérési adatuk szimuláció validálásához. A franciák még robbantgettak 1995 táján 12-őt vagy 16-ot. Aztán ők is abbahagyták.

Egy kis off:

Band of Brothers: The Pacific trailere Super Bowl-ról:

www.spike.com/video/hbo-pacific/3334744

ON

Na jó, a bombák eltűnése valójában annak a jele, hogy az utolsó napokat éljük. Amint azt megjövendölték:
www.youtube.com/watch?v=5z--syBUkPo#t=0m9s

@Enderzenn:
"Meglátásom szerint jelenleg a szénhidrogéneknek _nincs_ alternatívája az egyéni közlekedésben. Pontosan azért, mert könnyen szállítható és rengeteg energiát tárol"
Bölcsész vagyok, következésképpen tök hülye a fizikához, kémiához, matekhez, de azért lenne egy kérdésem.
Ha mondjuk az elektromos áram hajtotta motorban (és itt most kifejezetten a közlekedésről beszélek) is benne lenne 100 év fejlesztés, akkor sem érné el az OTTO motor hatásfokát és használhatóságát?

@Walmer:
Az elektromos motorokban is benne van a 100 év fejlesztés, és nem a hatásfokukkal van a probléma. Az messze jobb mint az otto-motoré. A probléma szükséges energiatároló eszköz költségeiben van.
Benzin a tankban=>olcsó, áram az akksiban=>drága, hidrogén az üzemanyagcellában=>drága.

@Walmer: Ami azt illeti, az elektromotorban is van 100 év fejlesztés. Igaz ugyan, hogy nem volt olyan látványos a fejlődése, mert eleve jobb hatásfokkal működik mint a belsőégésű motorok. A mostani belsőégésű motorok hatásfoka benzinnél kb. 35%, dízelnél kb. 45%. És a dízel mindennel elmegy, ha átállítják a kompresszióját. Az elektromotornak meg minimum 90%.

Ami az elektromos autók energiaforrását illeti, itt már nagyobb a probléma. Már Edison is fejlesztett ki az ólomakkunál használhatóbb akku típust, és azóta sok másik fajtát, de szinte mindegyiknek az a problémája, hogy drága, és nehéz. És használat nélkül is egy idő után elszivárog belőle az energia.

Illetve még az, hogy több-kevesebb idő után tönkremegy, cserélni kell. Ami kifejezetten káros a természetre. A legtöbb akkuban vagy nehézfémek és savak vannak, vagy lítium és lúgok, ami ugyancsak mérgező.

A hibrid autó meg olyan, mint az állatorvosi egyetem műanyag demonstrációs lova. Minden betegség megvan rajta.

A robbanómotor egy generátorral tölti az elektromos autó akkumulátorait. Egyrészt a belsőégésű motor ugyanúgy szennyezi a légkört, mint egy közönséges autóban, másrészt az akkukat ettől még időnként cserélni kell. A kettős meghajtás megnöveli az autó önsúlyát, az rontja a menetdinamikát, és megnöveli a fogyasztást. Ezt csak részben ellensúlyozza az, hogy az akkut éjjel a konnektorból szokták tölteni, így látszólag kevesebbet fogyaszt az ilyen kocsi rövid távon. Hosszabb távon viszont nem, ha kifogy az akku, a beépített motor viszi tovább a kocsit, ezért csökken a sebesség.

Az ilyen hibrid meghajtást olyan helyre fejlesztették ki, ahol már akkora nyomatékot és teljesítményt kellett átvinni, hogy azt mechanikai módszerekkel csak nehezen tudták megoldani. Például hajóknál, mozdonyoknál, bányadömpereknél. Később sikerült kifejleszteni a köznapi autókba is beépíthető méretű hibridmeghajtást.

@gothmog: @teddybear01:
Danke very much, uraim.

Jó poszt! Én is köszönöm!

Most már megértem az ismerőseim buzgalmát, amikor műanyag fürdőpapucsokat vásárolnak a tengerparti nyaralás előtt.:)
Ezek a töltetek elég nagyok, de mi van a KGB "aktatáska" bombáival?
Állítólag 54 darabot készítettek, de csak 46-al tudnak elszámolni Ivánék.
Vagy ez is csak egy hidegháborús legenda?

@boomsly:

Volt itt szó róluk, a kommentek között.

@boomsly: Azt nem azért veszi az ember, hanem azért, mert piszkosul tud fájni, ha tengeri sünbe, vagy törött kagylóba lép az ember. Meg a kavicsos, köves tengerparton is jobb ilyesmiben mászkálni.

www.gwu.edu/~nsarchiv/nukevault/ebb305/index.htm

Project Azorian - a Megkerített Tengeralattjáró és a Glomar Explorer románca :)
Kellemes szórakozást mindenkinek!

Lehet(biztos:), hogy már máshol megjelent, de most olvastam indexen, hogy hivatalosan is elismerték a K-129 kiemelését.
index.hu/tudomany/tortenelem/2010/02/15/beismertek_a_szovjet_tengeralattjaro_kiemeleset/

@brady:

Köszönjük!

Lám-lám, előbb-utóbb minden kiderül...

Erről már régebben alapos film is volt a NatGeo-n vagy vmi hasonlón... helyszíni felvételekkel meg részletes beszámolóval az álcázásról stb., úgyhogy azért ez eléggé nyílt titok volt:)

@tiboru: tipikus ... amikor én belinkelem az eredeti dokumentumot, senki nem veszi észre, de persze egy index cikket azonnal :(

_szomorúan elmélkedik az élet hiábavalóságán_

@NagyTeve: (halk, bocsánatkérő hangon:) én rád reagáltam... de tudom, h "a tudni lehet róla" messze nem azonos jelentésű a a "declassify" kifejezéssel. Asszem e blog lapjain elhangzott jónéhány extrém, vadul vicces konteó-ötletről is másként fogunk talán vélekedni, ha még néhány paksaméta napvilágra kerül:)

Kár hogy korábban nem mondtam, hanem csak gondoltam:) hogy biztosan sikerült kiemelni annak idején.
Hülyék lettek volna elismerni, hogy sikerült. Azért, hogy az oroszok rögtön jól megmódosítgassák a meglevő TJ-ket, mivel ezt már az amerikaiak átvizsgálták és ismerik?

@Licus: én meg tiborura, úgyhogy kvittek vagyunk.

Egyébként a levéltári összefoglalóban is írnak a sajtónyílvánosságról ... meg a CIA kifejezett álláspontjáról, hogy nem beszélnek se arról, mit-mennyit hoztak fel, se arról, mit tudtak meg ...

énis irtam, hogy nyílván nem ez az autentikus bizonyiték, csak ha már az indexre is eljut, akkor biztos nyílvános:)Meg azért(legnagyobb sajnálatomra:)többen olvassák egyelőre az indexet, mint drága és szeretett blogjainkat:)

p.s.
több posztot, gyorsan, mert már mindent elolvastam, kommentekkel együtt:)

index.hu/tudomany/tortenelem/2010/02/15/beismertek_a_szovjet_tengeralattjaro_kiemeleset/

:) beismerték:)

kiváncsi lennék, hogy a 6 orosz tengerésszel mit csináltak...

Érdekes az egész téma. Jó poszt!

A mayaki képek sokkolóak.

Nekem is egyébként a koffer bombák ugrottak be először, de úgy tűnik urban legend...

Gratulálok a bloghoz és a poszthoz is, és tényleg ez a legfontosabb kérdés : mi folyik Gyöngyösön? :)

Plutónium sugároz Grönland egyes részein

index.hu/tudomany/2010/09/02/plutonium_sugaroz_gronland_egyes_reszein/