Szép összefoglaló volt. A 9. pontról is készült film, címére nem emlékszem, de lehet hogy a "Robbanás a rakétatámaszponton" címet viselte:) Ott a robbanófej kirepült a silóból, úgy keresgélték a környék csalitosában.
A világ többi atomhatalma közül talán Kína is mesélhetne, szinte kizártnak tartom, hogy nem bénáztak volna el ők is valamit.

Csak úgy morfondírozok ... nem lehet, hogy az amik idézték elő a szovjet tengó elsüllyedését, a szovjetek meg válaszoltak nekik? A B-47-st meg szerintem vki kémrepülőnek nézte és intézkedett ...

Ja, érdekes, hogy se a franciák, se az angolok, se az indiaik, se a pakisztániak, se az izraeliek nem tökítettek el egy gramm sugarat se ... ennyire jó lenne a rendszerük? Vagy csak ennyire tudják ellenőrizni a sajtót meg a saját embereik száját?

@NagyTeve:
Szerintem az amik meg az oroszok bombavesztései a nagy számok törvénye. Az amerikai légierő x gépe folyamatosan a levegőben volt atommal megrakva, ha kell, azonnal menjen bombázni. A franciák meg a britek sokkal kevesebbet röpködhettek bombákkal megrakva.

Én még megemlíteném az 1968-as palomares-i esetet. Ezen Almería tartományban fekvő délspanyol falu fölött összeütközött egy B-52 és egy tankergép, előbbi négy hidrogénbombával együtt lezuhant. Mire kiértek a katonák a helyszínre, a környékbeliek már elkezdték a roncsokat és a bombákat feldolgozni tetőbádognak meg ilyesmiknek...
Ráadásul a négyből egy csak hónapokkal később lett meg a tengerben...
Később az amerikaiak a környékről másfél ezer tonna sugárszennyezett földet vittek el ártalmatlanításra az Államokba, bár jellemző, hogy védőfelszerelés nélküli spanyol katonák végezték a munka legjavát

@Свобода: A történethez tartozik, hogy ezek a bombák (legalábbis egy részük) meg is sérültek, mert a nukleáris láncreakció beindítására szolgáló konvencionális töltet felrobbant bennük, sugárszennyezve a környéket.

@NagyTeve:

Igen, ezen én is elmerengtem... két hónapon belül mindkét oldal elveszít egy-egy tengót, tisztázatlan víz alatt robbanás miatt; még az emberi veszteségek is összemérhetők...

@proletair: Ja, de a tengóik állandóan járőröztek ...

Az 1. pontról egy régi James Bond film jutott eszembe, de a címét már meg nem mondom :)

Jól emlékszem egyébként, hogy ez már volt korábban a Hírsarokban?

@proletair: Igen, ezt én is hasonlóan gondolom, annak ellenére, hogy feltehetően mondjuk Izraelben, Kínában sokkal inkább képesek a nyilvánosságot kizárni. Mint ahogy a 11 felsorolt példából csak kettő szovjet. Nem tudom mennyire filmes képzelgés, mondjuk kétlem, hogy a SZU felbomlása után nem "privatizáltak" néhány töltetet élelmes orosz vállalkozók

az 1-es sztori gépe megkerült, a negevben egy dimona nevű porfészek mellett sikeres kényszerleszállást hajtott végre. a sivatag homokja belement a rádióba, és az megsérült, ezért nem tudtak hazaszólni :)

mekkora buli lesz száz év múlva majd, amikor a kincsvadászok pecázzák ki az atombombákat a vízből.
-te józsi, itt egy római gálya, tele arannyal
-érdekli a tökömet, itt egy usaf bombázó fél tucat atombombával.

(Halk hang, a témán kívül: MICSODA remek illusztrációid vannak... legalább olyan jók, mint a szöveged. Éljen Gyöngyös!)

Amúgy hány év alatt bomlik le ártalmatlanná egy bomba sugárzó anyag?

a Zippo eltűnése tényleg valódi tragédia!
csurtus.blog.hu/2009/12/11/a_frankfurti_repuloter_es_a_lufthansa

szerintem ez a pár elvesztett bomba lótüdő ahhoz képest, ami a fejlesztés és gyártás során került a természetbe, elsősorban a ruszkiknál.
Valamint abban is biztos vagyok, hogy soha nem fog kiderülni, hogy az oroszok valójában hány bombát veszítettek el/dobtak direkt a tengerbe vészhelyzetben.

Azért az esetek nagy részében szerintem a titkosszolgálatoknak is volt szerepük Pl a Tajvaninál ahol másfél évvel vették észre hogy hiányzik:)
Gondolom annyi kellet a kinaiaknak hogy lemásolják

@Licus: A leggyakrabban használt plutónium-239-es izotóp felezési ideje 24 100 év. Azt sajna nem tudom pontosan, ennek hányszor kell letelni, amíg a sugárzása ártalmatlanra csökken, de nem egy-kétszer, az bizonyos.

@Árpádka: Tajvan látná el lopott nukleáris technikával Kínát? Hááááááát...

@Thaddeus Griffin:

Ez az egykori hírsarkos cikk rendezői változata.

@Свобода: Mégis szerinted hun nyüzsög a legtöbb kinai ügynök? Meg asztán nem kell arról tudni a tajvani őröknek hogy miért van fény a raktárban.
A rakományt meg 1,5 évig ki se nyitották amig az amcsik át nem szóltak, hogy gond van.
Fura

@Árpádka: A cuccot szerintem amolyan M-zárolt készlet gyanánt szerezték be, s ezért nem nézett bele senki.
Mindenesetre meglepődnék, ha az amúgy valószínűleg tényleg szép számú kínai ügynökcsapat észrevette volna, mi van a ládákban, a tajvani haderő pedig nem. Merthogy az ottani őröknek igenis tudniuk kell, miért van fény a raktárban, mivel a kínaiak ténykedése a bőrükre megy. Az ottani aligha a magyarhoz hasonló operett-katonaság, állandó fenyegetettségben élnek, úgyhogy ehhez mérten kell, hogy rendet tartsanak.

@Свобода: Manhattan projekt is titkos volt mégis Sztálin szinte azzonal tudta hogy tudnak robbantani.
Azért a helikopter akkumulátorokat nem őrzik szerintem annyra , vagy ki tudja.
Egyet nem értek Amerika pánikol hogy Oszama vagy Irán kezébe kerülnek bió vegyi vagy nukleáris fegyverek. Közben meg a SZU felbomlássa után Ivánék elég komoly arzenált hagytak a kazah, üzbég sztyepéken tudtom szerint. Azzal mi van? ( a kazah hadsereg megtartotta őket vagy mi)

Azért a Manhattan-terv egy kicsit nagyobb szabású projekt volt, a robbanás meg főleg nagyot szólt:-))
S lehet hogy nem őrzik annyira az akksikat, de szerintem a kémek sem azokat számolgatják elsősorban. Persze sose lehet tudni...

Az oroszok amúgy nem vittek haza minden atomfegyvert a SZU szétesése után? Mintha lett volna egy megállapodás, hogy az utódállamokból nem csinálnak atomhatalmat.

@Thaddeus Griffin: A J007B film címe Thunderball:)

Szerintem ebben a kérdésben a békaemberek a ludasak! Legalábbis ami a tengeri történéseket illeti, vagy valami őrült tudós, aki Némó nyomdokain járja a tengerfeneket.
Az orosz eltűnésekhez annyit, hogy továrisék mindig jól tudtak sumákolni.

@Свобода: Magyarország meg nem ad el fegyvert a délszláv háborús feleknek.:)( mondjuk ezt hasból irtam )
Azért én szét néznék egy sugárzás mérővel Szibériában. Persze vegyi ruhában.:)

@Árpádka: Vigyázz, "Tunguska" környékén nehogy kiakadjon a Geigerműszer:)

@Árpádka: Rossz párhuzam szerintem. Az oroszoknak sem volt érdeke, hogy nukleáris potenciál maradjon olyan országokban, amelyek irányítása felett többé nincs kontrolljuk. Oké a közép-ázsiai államok többsége ma is oroszbarát, de például Ukrajna már nem nagyon. Azért nem kis adu lett volna Kijev kezében egy-két rakéta...
Szibériába pedig én is vinnék vegyi ruhát, mert nem kevés atom és egy mocskos kísérlet helyszíne volt. Nota bene: Oroszországhoz tartozik teljes egészében:-)

@MuellR: Szerintem oda se engednének véletlenül lelőne egy szibériai tigris :D

@Свобода: Mandzsúria volt Japáné most meg Kináé és? :)

@Árpádka: Ezt arra érted, hogy Mandzsúria Szibéria része?
Szerintem nem. Szibériának ugyan nincs pontos déli határa (olyan, mint az Ural nyugaton), de többnyire a tajga-övezet pereméig szokták Szibériának nevezni a földeket. Tudtommal az Amuron túli vidéket sosem sorolták oda.

@Árpádka: Igen, a szibériai tigrisek arrafelé nagyon jól céloznak!

@Свобода:

Én úgy emlékszem, Ukrajna önként mondott le a nukleáris arzenálról.

Jó, tudjuk, hogy Majakovszkij is öngyilkos lett :-(

Illetlenség illen komoly hadastyánok közt megszólalni egy bölcsésznek, de:
1) Ismerve a ruszkik munkafegyelmét, én kb. 500 x több balesetet, itt-ott elhagyott bombát/sugárzó anyagot tételezek fel náluk, mint nyugaton.
2) Tudjátok ugye a szibériai robbantgatások/atomfegyverek magyar (finnugor...) vonatkozását? Tehát h (távoli) rokonaink bizony tényleg mondogathatják, h "...itt egy bombázó fél tucat atombombával.."?

@tiboru: Meg Kirov is magát bérgyilkoltatta meg:-)

Az oroszoknál az ember sosem lehet biztos semmiben.

@tiboru: Bizony-bizony, az utolsó szavai is ezek voltak öngyilkossága előtt: Elvtársak, ne lőjjetek! :)

Tudtommal az oroszok hazahordtak annyi atomot amennyit csak tudtak, a tobbit meg (Lugar&Nunn torveny?) az amerikaiak folvasaroltak a helyi kiskiralyoktol. De keszult film ellopott orosz atomtoltetrol is, a cime asszem Peacemaker, nekem tetszett.

a 11.)-eshez annyit, hogy ha jól tudom azóta az érintettek (pilóta, másodpilóta stb.) többsége "érdekes" körülmények között meghalt...

@Licus: Én meg nem. Igaz volt ugye Csernobil, de például Pakson nem az orosz metódus miatt volt a gond, hanem a franciák miatt.

Ami a Szibériai robbantásokat illeti, a java Novaja Zemján zajlott le. Pl. a Cár bomba is ott robbant. Veszélyes is arra mászkálni.

Tudtátok, hogy Oroszországból több mint 100(!) kofferbomba tűnt el a raktárakból? Ezekről a kofferbombkról csak annyit, hogy fél/egyharmad/negyed Budapestet el tudná pusztítani, valamint az élesítőkód bele van írva a táskába... Asszem 1 óra, és bumm. Nem nagyobb mint egy méretes bőrönd.

Ezeket az incideseket megnézve, még azon se csodálkoznék ha "véletlenül" Magyarországból is atomhatalom válna, valamint ha a teszkó gazdaságos ropiban egy detonátort találnék :D

@Árpádka: A tajvani és a szárazföldi kínaiak legszívesebben megfojtanák egymást egy kanál vízben. Igazi testvérharc. Semmi esély a kibékülésre.

@Árpádka: Sztálinnak maga Truman elnök mondta el, a potsdami konferencián, hogy hamarosan lesz atombombájuk.

Viszont a tudományos világ már több mint egy évtizede tudta, hogy az atombomba lehetséges. Tudták az oroszok, tudták az angolok, tudták a németek, és tudták a japánok is. De a háború alatt a többieknek nem volt esélyük kifejleszteni.

Aztán, utána lett az oroszoknak, majd az angoloknak, franciáknak. Kína is csinált, és azóta csak annak az országnak nincs, amelyik nem akart csinálni.

@teddybear01:

Attól még Taipeiben nyüzsöghetnek a népi Kína ügynökei és informátorai :-)

Nem esett szó a magyarországi szovjet csapatok ezerszám itt tárolt "A" tüzérségi lövedékeiről. Ezek "csupaszon" elférnek egy babakocsiban is. Állítható a teljesítményük kis- és nagy sugárzási értékre. A kicsi "A" a nagy "N" nem bomba, hanem még mindig lövedék.
Maradéktalanul megvannak vajon? :)

@tiboru: Biztos vagyok benne, mint ahogy az NSzK összes fontosabb helyén akadt egy Stasi ügynök.

Viszont együtt működni? Előbb kel fel a nap nyugaton!

@teddybear01: Egy dokumentum filmben láttam még anno hogy Trumann tanácsadói kiakadtak mert Acélos elvtárs nem akadt ki azon hogy ők tudnak robbantani.
Arra gyanakodtak hogy kb 1 héttel a potsdami konferencia ellőt tudták hogy használható a bomba.
Arra kiváncsi vagyok hogy az USA mekkora segitséget adhatott az angoloknak meg a franciáknak ugyebár NATO meg mi egyebek. Nem tartóm kizártnak azt sem hogy az első SZU bombák az amerikai tervek lemásolássának következmányei (Rosenbergék).
Aztán meg az a titok amit 3 ember tud az már nem titok többé.
Nem hiszem hogy KB tagjai nagyon akkarták volna a kinai bombát.

@teddybear01: Az ember gyarló :)

@Mokka The Sniper:

Ez ilyen urban legends ... éehúzzák az oroszokat mindenhol, de a muszka katona a 90-es években lehet fotoszintetizált, de az atom cuccokat nem passzolták el. Mit gondolsz a kofferkákból nem vásárolt volna be laden, hogy repülőgépesdi helyett pár bőröndöt kipróbáljon pár amcsi nagyvárosban ...

@Árpádka:

Mivel az atomot kifejlesztő tudósok egy része zsidó származású volt ráadásul idealista komcsi így jelentettek a "munkásparadicsomnak" lelkiismereti okokból.

A ruszkik kis 5 kilotonnás aktatáska bombáiból tényleg hiányzik a leletár szerint jó 100 db, de amikor ez kiderült annyira nem volt nagy a pánik.
Valszeg az lehet a megoldás, hogy nagyot mondtak anno a 125 db-al, és a valóságban tényleg csak az a két tucat készült el, aminek ismert a holléte. Nem lenne nagy durranás a dolog, ismerve a határidőkhöz való hozzáállásukat.

Azért itthon annak a teóriának is vannak hívei, hogy a szovjet csapatkivonáskor csak papíron vitték ki az itt tárolt 6 atomrakétát. Hogy tartozás fejében, vagy a szovjet atomprogramban részt vevő magyar tudósok miatt maradtak itt az már a teória két alfaja.

Szep.
A tengerek melyen atombombak csucsulnek.

Az atomtöltetű torpedót mire használják?
Komolyan, víz alatti célpontokra, vagy eltörölnek vele egy partszakaszt, vagy egy szigetet alulról?

@Viktus: Szerintem ez csak maszkirovka. Mármint az eltűnt atomkofferok. Megvannak azok, de legfeljebb az orosz titkosszolgálat egy-két tagja tud róluk.

Mellesleg volt pár híradás arról, hogy orosz katona pajszerrel esett az atomtöltetnek a rakéta tetején.

@mr nemo: Ne már ez nagyon jó Magyarország mint atomhatalom =))
KI találta ki ezt a teóriát?

@Tájfájter: Repülőgép-anyahajónak, vagy nagyobb hajóköteléknek. Vagy mondjuk a Panama csatorna bejárati zsilipjének is használ. De másnak is jó, csak legyen kellő fantáziád az alkalmazáshoz.

@teddybear01: Én csak arra céloztam, h az egyetemen (a 80-as években is még talán...) úgy tanították a kis finnugor népek nyelveit, mint a rég kihalt latint vagy az ógörögöt: voltak ugyan 19. századi/ 20. sz. eleji utazóktól/kutatóktól származó feljegyzések, azt rágcsálták a tudósok és a diákok is, de ÉLŐ beszélőt még a legelszántabb kutató se láthatott, miután a SZU barátai lettünk. Állítólag azért, mert pechükre eme kis népek pont a robbantgatós kisérletek vidékén éltek, ahova nem engedtek még oroszt se be, nemogy "nyugatit", azaz magyart...

(Off, de a talán nem minden harcfi tudja, hány magyar nyelvész számára volt kincsesbánya a háború: 100 éve se volt pénzük a tudósoknak expedicióra, ám az 1. világháború házhoz hozta a kutatandókat - a Monarchia-beli hadifogolytáboraiba kellett csak elsétálniuk, ott akadt vogul, cseremisz meg mindenféle más nyelvű fogoly katona.)

@mr nemo: Ha nálunk maradt volna, azzal megsértjük az Atomsorompó Egyezményt. Ezt még a leghülyébb politikusaink is meggondolnák egyszer-kétszer.
De szükségünk sincs rá, legfeljebb töltetnek a paksi erőműbe, ha egyáltalán jó bele.

"(…) 1957-ben két súlyos baleset (…) az angliai Windscale-ben (hatalmas tűz ütött ki a gázhűtésű, garfitmoderátoros reaktorban, és három napig tartott, amíg meg tudták fékezni a lángokat) és a szovjet Kistimben (a plutóniumgyártás során keletkezett hulladék berobbant, a robbanás 1000 km2-nyi területet szennyezett be radioaktivitással)."
Forrás: www.energiaklub.hu, "Reaktorta"
Szóval Kistim környékére tényleg csak védőruhában... Arrafelé alighanem még most is felrobbanna a Geiger-Müller számláló. Ennyit az oroszok fegyelmezettségéről.

@Licus: Páran azért elmentek az osztyák és vogul földre. Olvastam beszámolót a Képes Újság archív számaiban róla.

Egyébként gratulálok címlaphoz :D

@Licus:

Ez érdekes, ez a hadifogolytáboros dolog.

És a nyelvészek tényleg mentek?

@Bonaparte: Azért olvass utána Los Alamosnak is! Az első pár tenyész-reaktornak semmilyen védelme nem volt, a kifolyó hűtővíz szabadon folyt a környező folyókba.

@Árpádka:

Köszönjük! És még troll sem bukkant fel!

@tiboru: ne kiabáld el!

@teddybear01: nem jó:-)

Milyen következményei vannak az Atomsorompó Egyezmény megsértésének?

@Tájfájter:
Ez engem is érdekelne, mert egy hajó sem masszív annyira, hogy atomtöltetet igényelne.

@tiboru:
Megjöttem :)

@teddybear01:

értem, köszi, mondjuk számomra kicsit fura, mint az ágyúval verébre, illetve a tenger beszennyezése, és az áramlatok-párolgás által szinte az egész föld vízkészletének a beszennyezése eléggé meredek lenne, hogy kirobbantsak egy zsilipkaput vagy leszedjek egy hajórajt.
Vagy rossz felé gondolkozom, víz alatti atom töltetek hogyan működnek, milyen hatásuk van?

@teddybear01: Ismerem azt is, csak itt a SZU balfácánságáról akartam példát hozni. Alighanem a Kistim-beli robbanás okozta minden idők legnagyobb sugár-szennyezését, Csernobil elbújhat mögötte. Csak akkor még erős volt a cenzúra.
Minden technikai újdonságnak megvolt a maga hőskora, a maga baleseteivel. Ahogy ma repülőre merünk ülni, úgy Pakstól sem kell félni.
Ez kissé off-topic volt, bár mégsem...
Az eltűnt robbanótölteteknél kissé aggasztóbb, hogy a világon valaha előállított plutóniumból (amit elvileg milligrammra nyilvántartanak) néhány kilónak a tartózkodási helye ismeretlen.

Inkább bele sem gondolok...

@teddybear01:

Az atom cuccokat az orosz kormány adja el pl-. nyugati atomerőműveknek :) évek óta a legfőbb nukleáris fűtőanyag utánpótlás az amcsi-ruszki atomfegyverekből van.

@Tájfájter: Elég belegondolni a ténybe, hogy ha egy hajó közelében felrobban egy ilyen, akkor az a hajó elsüllyed, mégpedig biztosan. Egy hagyományos torpedó esetén akár 3-4 jó találat is kellhet, hogy az a fránya bárka a víz alá másszon. Ráadásul nem is feltétlenül kell közvetlen találat. Az ágyúval verébre jó hasonlat, de mi van akkor, ha azt a verebet _biztosan_ halottan akarod tudni? Ha az ágyútól tuti megpusztul, akkor lőjünk ágyúval.

A következmények terén pedig akkoriban nem voltak aggodalmak. Ne felejtsük el, hogy ilyen eszközöket a III.Vh szintjén alkalmaznak, akkor pedig plusz-minusz egy termonukleáris robbanás legfeljebb a statisztikákban tűnik fel. Már ha lesz valaki, aki utólag ilyesmikkel foglalkozna.

Egyébként azért egyetlen ilyen robbanás nem szennyezné be a világ teljes vízkészletét, ne felejtsd el, hogy anno több tucat nukleáris bombát/aknát teszteltek víz alatti robbantással...

@Tájfájter:

Franciák éveken át víz alatt robbantgattak az amcsik is dobtak már le kiselejtezett hajókra, és még nem halt ki tőle a Föld bolygó ... jónak nem jó egy behatárolt területnek odatud b*sznyi.

@Tájfájter: Az amik egyszer a Bikini-szigeteknél felrobbantottak egy nyolcvan hajós flottát. Egy kiselejtezett második világháborús anyahajót több száz méterre tolt el a lökéshullám, és nemsoká el is süllyedt.

Egy másik, vízalatti robbantásnál, 9 hajó süllyedt el. A robbanás közben egy kb. 2 kilométer vastag vízoszlop tört fel a lagúnából, és a tetején lévő gombafelhőből radioaktív eső hullott le.

A szigetek ma már látogathatóak, de az ott termett élelmiszer(beleértve a halakat is), fogyasztásra alkalmatlan mert sugárszennyezett.

@Viktus: De ahhoz finomítatlan uránt is kevernek, mert az eredeti töltet túl tiszta ehhez.

@Cifu78:

Na meg kb. a ruszkik tutira mentek volna, hogy az anyahajóknak odapörköljenek haditengerészetben máshogy nem tudtak az amcsik közelébe férkőzni. Mondjuk azt én sem értem az amiknek minek kellett azt a pár szovjet repülőgép meg helikopter hordozót secpec lekaphatták volna ... :P

@Lord_Valdez:
Hát az atomtorpedónak a fentebb említetteken van egy jelentős előnye. Sok legyet (hajót) üt egy csapásra. Persze hogy egy kisebb bomba is elég egy hajóhoz, de ha az egy elegáns amerikai flottakötelék rombolókkal, hordozóval, tengeralattjáróval, akkor elég egy ilyen nukleáris szivar, aztán a kötelék megy a levesbe. Ha nem is süllyed el mind (a Bikini szigeteknél volt olyan hajó ami nem süllyedt el) az biztos hogy foszforeszkálni fog a setétben. Aztán lehet(ne) sugármentesíteni, de szerintem arra már senkinek sem lenne kedve:)

@Tájfájter: az ruszkik elsősorban amerikai CVBG-k (magyarul rep hordozó harccsoport) ellen vagy nagyobb utánpótlás konvolyok ellen használták volna, mivel nem szükséges közvetlen találat. Egy hagyományos torpedóval a hidegháborúban már használt amerikai szuperhordozókat szinte lehetetlen elpusztítani.

Amúgy az volt a lényege a doktrinának, hogy nagy hatótávolságú hajóromboló rakétákkal illetve nukleáris töltetű torpedókkal támadták volna őket.

@teddybear01: pl. zsiliprendszerre szerintem nem, ezek az elektroakusztikus cuccok alkalmatlanok voltak annak idején a passzív pont célok támadására. Ráadásul SSN-eken, tehát vadásztengeralattjárókon voltak rendszeresítve. Mindkét fél alkalmazott viszont SSGN-eket (illetve az amerikaiak nem, ott a Los Angeles osztály eleve tudott már indítani függőleges vetőcsőből cirkálórakétát, akár nukleárisat is) amik nem ballisztikus, hanem inkább flotta rakéta-hordozó tengeralattjárók voltak, nukleáris töltetű cirkáló rakétával. Na azzal igen.. :D lehetett volna gátat és egyebet is robbantani.

Igazból az ilyen nukleáris eszközök alkalmazása eléggé korlátozott lett volna mindkét oldalon.

Ilyen SSGN volt egyébként az az Oscar II-is ami Kurksz néven híresült el és sülyedt a tengerfenékre az északi tengeren.

@Árpádka: Pontosan nem emlékszem, de az ENSZ-embargó borítékolva, mint Észak-Korea esetében is.

Bahh.. gyöngyösön születtem, életem, atombombát nem láttam még. De, ha pontosan kontrollálható lenne a sugárzás és a robbanás kiterjedése lehet ledobnám..., ahogy elnézem a piacon úgyis akad néhány:-D

@teddybear01:

Jah.

A fegyverekből és a civil szférából kivont erősen dúsított uránt természetes uránnal vagy a fegyvergyártás melléktermékeként visszamaradt szegényített uránnal keverik, "felhígítják", így hoznak létre az erőművi reaktorokhoz használható, kismértékben dúsított uránt. Az USA egy húsz évre kötött egyezmény alapján felvásárolja az orosz atomfegyverekből kikerült urán egy részét, és átalakítja. A "megatonnákból megawattot" program keretében 2007. áprilisi adatok szerint 12 ezer nukleáris robbanófej anyagát alakították át, az egyezmény célkitűzései már 60%-ban teljesültek. A program végére 500 tonna, 20 ezer robbanófejnek megfelelő erősen dúsított uránt alakítanak át. Az USA várhatóan összesen 7,6 milliárd USD-t fizet Oroszországnak.

@Uninvited: Azért nem használt volna neki az biztos. Robbantani meg időzítéssel is lehet, ebben az esetben a torpedónak csak a zsilip közelébe kellene szállítani a töltetet. Egy RK-55 -ös meg akkorát robban, hogy pár száz méter ide, vagy oda nem számít.

@proletair: egy CVBG-t belövésére a levegőből van 15% esélyed, ezért is kell a nuki a torpedóra. Gyakorlatilag az esélyeid 50%-ra növekednek, hogy indítási pozicióba tudsz állni.

@teddybear01: Természetesen igazad van, ezen nincs is vita :)

Vészmegoldásnak megfelel, vagy abban az esetben ha egy megfelelően gyors, védekezésre is képes hajóval kell odavinni a töltetet.

Évtizedek óta senki nem állít elő a világon 238-as izotópszámú plutóniumot, ami az űrszondák fő üzemanyaga. A hidegháborúból maradt készletek lassan elfogynak, a NASA pánikol.

index.hu/tudomany/urkutatas/2009/10/02/evekre_visszavetheti_az_urkutatast_a_plutoniumhiany/

a posztszovjet arzenálokról pár hónapja rendesen keresgettem anyagot, de csak ennyit találtam hozzáférhetőnek:
nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq7-4.html#ukraine
eszerint mindent hazavittek, vagy semlegesítettek az oroszok. az ukránok meg jófajta zöldhasúért engedték haza a cucc egy részét.

@Viktus: Gondolj bele, hogy mi történik, ha például a Boszporuszon áttörni próbáló szovjet Fekete-tengeri flotta orrát küldik meg vele.

A felhasználás pontos doktrínája amúgy különböző (jobbára elég valószínűtlen) forgatókönyvekre alapozva lett megállapítva.

De tény, hogy a nukleáris robbanófejű torpedók mesterei az oroszok voltak, náluk ott volt egy nagy rakás D/E tengó, elavultaknak elavultak, de ha az egyik a közelbe kerül, akkor annak a flottacsoportnak annyi...

Fizikából kettes alá vagyok, egy hozzáértő ember elmagyarázhatná nekem, hogy a tenger alatt lévő, korrózió által kikezdett cucc, berobbanhat?

@Radio Free Aberrania: Nem csak az ukránok, de a többi utódállam is lemondott az atomfegyverekről.

@Cifu78:

Minek a Fekete-tengeri flotta a hatodik flotta közelébe sem tudott volna jutni hagyományos fegyverekkel bucira lövik a felszínen az amcsiknak nem kellett volna atomokkal erőlködni.

@stoppos76: Nem valószínű, inkább az a baj, hogy a tengervíz "feloldja" a radioaktív töltetet, és szétviszi a szennyeződést.

@Viktus: Ha az oroszok előre le nem bombázzák a távolsági bombázókkal.

@stoppos76: Nem valószínű. Legalábbis az ilyen un. berobbantásos (implosion) működési elvű termonukleáris fegyvereknél. Ezeknél a robbanás csak akkor következhet be, ha az előre meghatározott módon lép működésbe a fegyver. A robbanófejben lévő anyag magától nem éri el a kritikus tömeget, csak ha a formázott, sok résztöltetből álló hagyományos robbanótöltetek megfelelően "összerobbantják".

@Viktus: Mint írtam, elég valószínűtlen forgatókönyvekről beszélünk. :)

@Cifu78: @teddybear01: Wow. Mindig is éreztem, hogy hülye vagyok ehhez. Most erről meg is győztetek. :)

@stoppos76: Akkor lennél hülye, ha nem kérdeznéd meg azt, amit nem értesz.

Csak az okkultisták hisznek az akasha-mezőben, ami a mindentudó öregapó egy változata. Bár az utóbbit is kérdezni kell.. :-)

@Viktus: orosz repgép anyahajó? max ferdefedélzetű cirkáló. kiev-osztály?

@teddybear01: Jogos. :D

Itt www.atomicarchive.com/Almanac/Brokenarrows.shtml elég jól összefoglalják az összes esetet. 32 eset, 40egynéhány bomba, ebből legalább 6 máig hibádzik a lajstromból... vajon mi a füttyömpistáért kell nukleáris töltetekkel gyakorlatozni...? Hátha elvesznek?

@Iustizmord: Azért volt más is készletben, de eladogatták a kínaiaknak, meg az indiaiknak.

A Kijev-osztály is repülőgép-anyahajó, csak a kisebbek közé tartozik, és erősebb a fegyverzete. Ja és, mivel a Boszporuszon tilos repülőgép-anyahajónak áthajózni, ezért hívják cirkálónak.

A fedélzete meg ugrósáncos, nem ferde.

@becquerel: És képzeld, mennyi töltettel őrjáratoztak nap mind nap mindkét oldalon! És csak egy parancs, és megindult volna az egész!

Még isteni csoda, hogy csak ennyi veszett oda.

@teddybear01: eegen, összekeverte, a kuznyecovval. de abból csak 1 van.

@teddybear01:

Orosz propellerkés cuccokra gondolsz? :P gondolod nem szednék le őket secpec.

@Iustizmord:

Olvasni újra a anyahajó amcsi. A ruszkinak meg helikopter meg repülőgép hordozó abból sem sok volt most meg tán semmi. Tengeren max. az atomos torpedóval tudtak volna az amcsik alá pörkölni.

@Viktus: Akár az is el tud vinni a kilövési körzetig egypár robotrepülőgépet. Aztán már mennek azok tovább maguktól.

Az orosz szennyezésre elég egy szó: Маяк (Mayak). Kistim is ott van.

Erős idegzetűeknek: archive.greenpeace.org/mayak/testimonies/image-gallery.html

3 napja naponta 5-ször ellenőrzöm hogy van-e új poszt, erre csak most találom meg... no mind1, ez az én időzítésemet dícséri...

Egy ilyen atomtorpedó milyen károkat okoz egy jégmező alatt? Az Északi-sark környékén mindig tobzódtak a tengeralattjárók, hogyha kivisszük a sajátokat (Uram bocsá néhány benn is marad), berobbantható a másik tengeralattjáróinak elpusztítása fejében...

Off:

Van egy nukleáris háborút szimuláló játék, azt hiszem Defcon a neve. Ami igazán stílusos benne, az az hogy a túlélő sem győztes (rekordom eddig a saját lakosságom 40%-ának megtartása, a többiek 5-10%-ával szemben)

@Viktus: ez ennyire nem egyértelmű, mondhatnám nem fekete és fehér. A fekete tengeri flotta jó néhány akkor modernnek számító orosz cirkálóval és rombolóval volt megerősítve, Slava osztály pl. valamint az amerikaiaknak sem volt még ennyi modern hajójuk. A Kirovokról nem is beszélek, amelyből egy minimum a fekete tengeri flotta kötelékében hajózott és az egy hasonlóan nagy harcértékű hajónak számított mint a mai amerikai aegis hajók. Fostak is tőle rendesen.

Abban az időben a technológiai különbség nem látszott ennyire a két flotta között, bár tény, hogy a szuperhordozók megjelenése nagyon eltolta az arányokat.

@teddybear01: ez tévedés, a Kiev osztály hivatalosan ferde fedélzetű cirkáló. Ráadásul a szovjet doktrinának megfelelően nehéz fegyverzettel ellátott. Annak idején Yak-38 illetve Yak-141 -et is repültek rajta, de miutána típust nyugdíjazták (ergó fosnak minősítették) csak helikoptereket hordozott. Innen a helikopterhordozó ragadvány. Soha nem nevezték repülőgéphordozónak szerintem.

@Iustizmord: Van/volt ilyen ez pedig a Kuznyecov osztályú hordozó. Amelynek nem ferde hanem ugrósáncos kialakítása van. MIG-29K illetve SU-33-as vadászgépekkel lett volna felszerelve. Előbbi próbázott, utóbbi próbái ha jól tudom (ez nem biztos) el sem kezdődtek. A berepülésnél megakadtak az oroszok.

@LittleWildGuy:

He-he, nekem haverral sikerült már nullára kihozni, bár ott is a big world vagy milyen mód a kemény, ahol nagyjából valós számú egységet kell irányítanod, tehát több ICBM-ed, stratégiai bombázód meg egyebed van. A hangulata is eléggé poszt apokaliptikus.

Egyébkétn az oroszok elég sok dolgot hagytak úgy szana meg szét. Például ott a virológiai fegyver telepük a fekete tengernél vagy az aral tónál, amit csak úgy ott felejtettek és a lépfenés konténerek is szépen ott maradtak meg minden egyéb. A telep felszámolását emlékeim szerint a britek végezték. Egy egész sziget volt ott az övék, kihalt város-reptér és a kutató telep található ott, természetesen mára teljesen elhagyatott.
És a tengeralattjáró bázisaik is megérnek egy misét. A rothadó mindenféle folyadékokat eregető kivénhedt nukleális meghajtású tengókkal meg félig elsülyedt hajóikkal.

@tiboru: Konteó, mert kérted :)

Az "elveszett" bomba azért praktikus, mert már senki nem keresi, és nyugodtan oda lehet adni egy baráti országnak/csoportnak, anélkül hogy valamelyik aktakukac felfedezné.
1. Országok között: Izrael pozícióját jelentősen erősíti egy atombomba, nem véletlenül igyekeztek/nek gyártani. Amikor nagyon gáz volt a szitu, az USA átdobott egyet, de később visszahozták nehogy túl nagy arcuk legyen. Azóta igyekeznek saját lábra álni, miközben az amerikaiak a sivatag szépsét eltakaró betonbunkerek árnyékában hűsölnek - természetesen gyanútlanul.
2. Tábornokok: Inog a szék, ezért zaciba elrakunk egy-két bombát (milyen jól is jön egy puccshoz). Csak a főnök meg ne tudja... (ez mondjuk inkább SZU-ban jöhetett elő)
3. Szabadkőművesek/Bilderberg/bárki más: Az irányítási képesség bebiztosítása érdekében (nehogy már csak a rokonságra meg a pénzre támaszkodjunk, ugye) megkentek (jó)néhány sokcsillagost és ezek szerencsés együttállásakor elzötykölődtek egy bombával. Ez mondhatni a végső adu, egyetlen amerikai/orosz elnök se vállalná be washington/moszkva felrobbantását (vagy annak komoly kockázatát) egy terrorista akcióban.

Most hirtelen ennyi. És tényleg csak mert kérted. :)

@LittleWildGuy:
Oh, az remek játék! Az álmom az, hogy projektorral egy marha nagy falra vetítve nyomjam, úgy olyan fílingje lehet, mint a filmeken, amikor a tábornokok nézik a helyzetet a NORAD bunkerben:)

@LittleWildGuy:

Köszi, és szóbeli dícséretben részesítelek :-)

@proletair:

De gondolj a NORAD hátrányára: ott nem lehet cigizni!!!

@tiboru: de szivarozni lehet :D

@tiboru:

Habár egy atomháborúban lehet, hogy már nem nagyon érdekelné őket az a kis füst.

Halihó mindenkinek. Ismét jó irományt kaptunk,köszi:) Ezeknek a tengereknek,óceánoknak az alján,már úgy elszaporodtak a kóbor bombák,hogy sima sündisznó effektusnak hívnám,azon csodálkozom,hogy még nem tűnt el egy-két földrész:)(persze ez annyira nem vicces)

Fission = maghasadas. Olyan szo, hogy fisszios, nincs a magyar nyelvben.

@vjalle76:

Ki kell ábrándítsalak: olyan szó, hogy fisszió, fissziós, VAN a magyar fizikai szaknyelvben. És pontosítva: a fisszió hasadást, szakadást jelent, általánosan (innen jön az orvosi fisszúra is).

A fissziós a fúziós (egyesüléses) testvérfogalma. Vagy olyan szó sincs, hogy fúziós?

AMúgy köszönöm a kommentet.

@vjalle76:

Egy-két link a fissziós szó használatával:

www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/a_nuklearis_fegyverek_mkodesi

www.omegalabs.eu/html/atomfegyverek.html

www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-7-2-1-081029

www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&wa=hk06&cid=21186

Szóval tényleg soha semmi kifogásom nem volt a kiegészítések, helyesbítések ellen (természetesen én is hibázok ésd olykor nem tájékozódom megfelelően), de az ilyen fölényeskedő (és ráadásul teljesen téves) kioktatást valahogy annyira nem kedvelem.

@Viktus: Őőő.... itt megint a repülőgép-hordozó vs. anyahajó probléma van?

Én maradnék a régen bevált megoldásnál:

Anyahajó: vízi-repülőgépeket hordozó cirkáló.
Repülőgép-hordozó: Fedélzetéről hagyományos (futóműves) repülőgépeket indító és fogadó hajó.

@vjalle76: Tiboru már elmondta a lényeget, de azért rákérdeznék: akkor olyan szó sincs a magyar nyelvben, hogy fúziós? Ahelyett meg szerinted tán a magegyesítés lenne a helyes? :D

Tudtam én, hogy nem szabad elolvasni lefekvés előtt.Legalább volt egy nyugodt éjszakám.
Lám az Index sem tudott aludni, együtt ajánlja az aszasszinokkal.

En nem latok kulonbseget nyugat es kelet kozott..
Azaz hogy ez vagy az jobban szervezett, tisztesegessebb, kontrolaltabb lenne stb..

Mindenhol emberek vanak akik hibazhatnak...
Az USA ban is a Ruszkiknal is..
Az egyik banda 19 a masik 1 hijjan 20...

Erdekeik figyelembe vetelevel ossze-vissza hazudnak... Laszarjak az embereket...
Akiknek a penzebol OK vannak es leteznek...

Lekene mindet szerelni es a picsaba elkuldeni oket dolgozni :):)

@Свобода: ártalmatlan az most is, ha csak le nem nyeled.

@teddybear01: ezt helyesen így kellett volna írni: Tudták az oroszok, tudták a magyarok, tudták a németek, és tudták a japánok is. Az angolszászokat meg meggyőzték.

@Bonaparte: na az energiaklubtól tájékozódni ilyen kérdésben az olyan, mintha a PETA-tól kérnél grillfűszert.

Azt hiszem ide illik:
nol.hu/kulfold/moszkva_atomtemetonek_hasznalta_a_balti-tengert

A többi közhelyet, hogy a poszt jó, meg érdekes, meg szórakoztató már le sem írom :)

Ui: A Startlap webjava ajánlatában is benne van konteoblog ezzel foglalkozó posztja :)

Tiszta Hollywood! Siker, csillogás... nők.... Mi kell még ? :)

@teddybear01: Mi értesz archív újságszámon? 18..-1914? Akkor voltak. Aztán az enyhülés után is. A kettő között csak nagyon ritkán, és azokról, akik mégis eljutottak, legendák keringenek.
(Gondolom nem csak a robbantgatós környék miatt nem engedték oda a nyelvész/néprajzos stb. kutatókat, de az ott élők és környezetük lepusztított állapotát se szívesen mutogatták.)

@tiboru: A szakma alapvető kincse lett, amit a hadifogolytáborokban gyűjtöttek (még csak nem is a fronton, hanem a Monarchia kényelmes beljesében...) Számos finnugor nyelvész-nemzedék élt ennek feldolgozásából. Különösen, mert a CCCP idején becsukódtak az arrafelé vezető kapuk.

Végül is érthető, h se a cár atyuska, se pdig SZU utódai alatt nem kedvelték az Urálban, Szibériában csellengeni akaró külföldi néprajzos/nyelvész/zoológus stb. kutatókat. Kémnek nézték őket, talán nem véletlenül:) A műholdak/kémrepülők előtt bizony ki kellett menni a helyszínre annak, aki meg akart tudni valamit.

Ez a bombaelvesztős téma elég gyakori. Az egyik filmben pl. egy izraeli bombázót lőnek le, majd szedik össze a függesztmény bombát hozzá nem értő népek majd juttatják rossz kezekbe.
Aztán ott van George Clooney és Nicole Kidman a főszerepben egy mások filmben. www.imdb.com/title/tt0119874/
Itt is elveszett (ellopott) atombombáka meg csúnya terroristák versengéséről szól a fáma.
Meg további 46 témába vágó hollywoodi remekmű.

@proletair: Ez csak rövid időszakokra volt jellemző. Az egyik ilyen bombavesztés után leálltak vele. Gondolom biztonásági okokból és mert elég drága is ez.

@Árpádka: Karbantartás nélkül a Pu bomlása miatt keletező hő a precíziós implóziós szerkezetet tönkreteszi. Gyakorlatilag nincs realitása annak, hogy bármelyik szerkezet működne még. A javításhoz meg nem két villáskulcs és egy csavarhúzó kell...

Bár az n-dik ország kísérlet egészen mást hozott ki a nukleáris eszközök előállításáról, de valahogy egyelőre - hála istennek - a valóság nem igazolja a kísérletet.

@Cifu78: Köszi, hogy leírtad. Éppen kérni szerettem volna erre az olvasóközönséget (már aki hozzászól). Egy katonai témákkal foglalkozó oldalon ne legyünk már ennyire pongyolák!

@Mokka The Sniper: Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy érdekes módon mégsem volt egyetlen bumm sem húsz év alatt. Valószínűleg egyik sem működik, vagy csak maga a hír UL.

Annyi mindent írtak már -e téren, mint égen a a csillag.

@twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: Sokkal több minden pihen a tenger mélyén. Valószínűleg mustárgázos bombák is. A német tabun készleteket is hajóra rakéták azt irány a tenger mélye...

@Tájfájter: Nagyon egyszerű. Egy sima torpedóval el kell találni a célt pontosan. Viszont egy pár kt-ás töltettel elég km-es pontossággal odalőni. A víz sokkal jobban vezeti a lökéshullámokat, mint a levegő. 10-12 km-ről pár ilyet elereszt a tengó és a hordozó köteléknek meszeltek, mert nincs geometria megoldás arra, hogy elkerüljék a halálos zónáját a lökéshullámnak.

en.wikipedia.org/wiki/AN/SLQ-25_Nixie

Az ilyen cuccok sem sokat érnének.

@Uninvited: Az ilyen százalékos kijelentéseket soha nem értettem. Nem lehet ilyen merev kijelentéseket tenni. Ennél lényegesen dinamikusabb a világ.

@Uninvited: A Szu-33 papíron majdnem 20 éve szolgál. Lassan ki is vonják és MiG-29K gépek kerülnek a helyükre, amiből 20 éve nem kértek, mert a Szu-33 közelebbá állt akkor a gyárthatóság eléréséhez. Jó mi? :)

@Zig Zag: A Rettegés Aránája (The Sum of All Fears) a film címe. Egy Tom Clancy regény erőteljes filmes átirata.

már tudom miért nem lettem lemilklubos. Ébredés után, üveges szemmel bámulva "leszbikusoknak" olvastam. És ennek semmi köze ahhoz, hogy az éjjel két volt barátnőmről álmodtam. Egyszerre.

Itt egy hasonlo, bovitett lista:
fu.web.elte.hu/atom/lista.html

@Professor Pizka:

Szeva prof,

nem kell olyan nehéz ételeket vacsorálni. Vagy többet és intenzívebben kell [moderálva], akkor pihentető és eseménytelen álmaid lesznek.

@taser:

Hát hogy ne fájjon, amikor pisilek...

:-)

@tiboru: az én fantáziám élénkségét a (moderálva) mit sem csökkenti, ezért vezetek blogot, és ezért dolgozom serényen egy újabb poszton ide is, melynek témája, jó szokásomhoz híven a szex és a zene lesz, hadászatinak álcázva.

(Gondolod hogy épeszű ember megfogalmazza a nutriák politikai jogainak kiáltványát?)

@molnibalage: A szovjet dezinformáció olyan mint a brazil foci, az új-zélandi rugby, a cseh sör...

@tiboru:

Orvos látta már :)

Gyors off kérdés: Honnan származik az ellentengernagy kifejezés?

Angolul ugye rear admiral de az hátsót jelent nem ellent?

@tiboru:
Az csak a NORAD egyik hátránya, hogy nem lehet cigizni. (Amúgy ez biztos?) De elég sokmindent nem lehetne:)
Amúgy ajánlom figyelmedbe a Defcon-t, mert rém egyszerű játék, és iszonyatos hangulata van.

Bocs az OFF-ért.

@taser: németül konteradmiral, mi onnan tükörfordítottuk.

@taser: A német kifejezés tükörfordítása(Monarchia). Volt ugye admirális, vice-admirális (ő irányította a támadó hajócsoportot ott elöl), a biztonságosabb hátső félt pedig a "Konteradmiral" vezette (lat. contra). Eleinte franciásan "Contre-A" volt, aztán 1899-től "Konter-A". Ebből az ellen... A "Hinter-A" lenne az angol "rear" pontosabb megfelelője, de ez a szó a németben azt hiszem sokkalta inkább "fenék" hangulatú, mint az angol "rear".

@Zig Zag: Az izraeli bombázós téma az egy Tom Clancy regényből származik a Rettegés arénája a címe (ez lett a filmé is). Nekem az tetszett benne nagyon, hogy nem csináltak teljes happyendet, hanem a terroristák TÉNYLEG felrobbantották vele a SuperBowl közönségét, és az igazi probléma nem ez az amúgy nem kis pusztítás volt, hanem a majdnem-háború a ruszkikkal.

@Professor Pizka: @Licus:

Köszönöm :)

@Professor Pizka: ha a majmokét megfogalmazták, a nutriáké is csak idő kérdése. de ha akarod, megírom most gyorsan. csak neked, csak most, csak tőlem :)

és tudom h mennyire voltam releváns. a csúcsidőről lemaradtam, azt meg nem birom ki, h ne szóljak hozzá:)

@Hooshee:

A Superbowl közönségét én is felrobbantanám ( na jó kivéve a pom-pom girlöket. :)

@Professor Pizka: Várom :) Csak most ne szedjétek szét 3 részre, ha lehet...

Jól sejtem, hogy egy ilyen atomtorpedó bevetésével Scapa Flow/Pearl Harbor teljes berendezését hajóstul, darustul, matrózostul szét lehet szedni a német tengeralattjárós zsenik nélkül is (2naponta őjraolvasom az a cikket :) )? Ilyen esetben a szilárd falakról visszaverődő lökéshullámok is besegítenek. Papírhajó a viharban...

Az elvesztéshez még annyit: UK, franciák, kínaiak egyet sem vesztettek el? Én a kínaiaknál 2-3-at azért gyanítok, a részegységekre is mindig akad vevő (É-Korea), és bár a 200000 önkéntes beavatkozása nem ma volt, de mégis az utolsó 2 kommunista rezsim. Okosabb megoldás lenne a kínaiak részéről, hogy a nukleáris konfliktusszítást rákenik másra. Nem hiszem hogy a kínaiak ne tartanának ott (illetve előrébb) mint É-Korea, csak nem hangoztatják. Nomeg Japán is könnyebben beszól Koreának mint Kínának...

@paranoid T.R. marcipan: elkéstél:

raerunk.blog.hu/2008/05/01/nutriarkista_kialtvany

@taser: a flotta ment szépen libasorban, hogy maximális legyen az oldalsortűz eleje, középen volt a tengernagy, elől az altengernagy, hátul, azaz ellentétes oldalon meg az ellentengernagy.

@LittleWildGuy: nagy számok törvénye. Kína eleve húsz év késésben volt, és az amerikai/ruszki tízezerrel szemben jó ha 200 robbanófeje van. Azonos biztonsági feltételek mellett (haha) 70 eltűnt amcsi-ruszki bombára jut egy kínai. Eddig volt 10 eset? Ráadásul Kínaiaknak repülőik se nagyon voltak, amivel hurcolhatták volna őket.

@Professor Pizka:
Dottore ez felért egy thai masszázsal :)Csak az orvosom tiltott el tőle mert a röhögéstől lassabban gyógyul a heg.:)

Az angol leadók - mondta a parancsok - napok óta valami eltűnt hadihajót keresnek. Hogyan lehetséges ez?

- Nem tudjuk - felelte Rozsdás. - Angliának sok hadihajója van, és az utolsó leltározásnál észrevették, hogy hiányzik egy. Elkallódott.

Jót nevettek a mulatságos századoson, és megállapították magukban, hogy ügyes tréfával ütötte el a kényes kérdést. A parancsnok azután nem is firtatta a kínos ügyet, szívélyes búcsút vett az angol tisztektől, és elhagyta a hajót.

(Rejtő. Elveszett cirkáló)

Valahogyan így lehet az elveszett nukleális fegyverekkel is.

Néhány apró észrevétel:

"A hatfős legénység engedélyt kér a katapultálásra, amit meg is kap; az ellenőrizetlenné vált gép 12 kilométerre a bázistól becsapódik a jeges tengerbe, fedélzetén négy darab hidrogénbombával, amelyek közül az egyikből radioaktív plutónium kerül a légkörbe. A katasztrófát követő kutatások során (amelyek a Crested Ice, vagyis Tornyosuló Jég fedőnevet kapták) három bombát megtalálnak, a 78252-es leltári számot viselő negyedik azóta sincs meg; állítólag továbbra is ott lapul a Baffin öböl mélyén"

A hidrogénbombák a gép lezuhanását követően "elégtek", amolyan "piszkos bomba"-ként. Az amerikai kormányzat a balesetet követő mintegy kilenc hónapban megközelítőleg
2,100 m3 szennyezett jeget gyűjtött össze és szállított el megsemmisítésre. A művelet költsége kb. 9 millió dollár volt. A keresés során még mini tengeralattjárót is bevetettek,
amely segítségével sikerült a repülőgép és a bombák több darabját a felszínre hozni. 2009 nyarán Dániában nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, mely szerint nincsen
hiányzó bomba.

A Greenpeace jelentés szerint jelenleg kb. 13 atombomba/töltet található a tengerekben.

Kimaradt balesetek:

-1958 január 31. Marokkó. Egy B-47 bombázó a kifutópályához csapódott, és kigyulladt a fedélzetén egy atombombával.

-1958 március 11. USA. Szintén egy B-47 téves rögzítés miatt "elveszített" egy Mark 6-os bombát, ami egy gazdaságban kárt okozott, és megsebesített hat embert.

Ami pedig a Jennifer műveletet illeti:

Az amerikaiak a tengeralatti lehallgató hálózat (SOSUS) segítségével nagyjából behatárolták a baleset helyét és megtalálták a tengeralattjárót 4800 méter mélyen. .Az un. "Sand Dollar" művelet keretében az első ilyen célra készített robot tengeralattjáróval mintegy 20.000 fényképet készítettek az orosz tengeralattjáróról, amely feltehetően a robbanás miatt kettétört.

A Jennifer műveletnek az volt a célja, hogy a tengeralattjáró első darabját a felszínre hozzák, és elrejtsék a Glomar Explorer-ben, hogy más hajóról illetve repülőgépről ne lehessen észrevenni. Azonban kiemelés közben ez a rész is kettétört, és csak az orr kb. 12 méteres
darabját sikerült a felszínre hozni. Hat szovjet tengerész holtestét, és két nukleáris torpedót találtak az amerikaiak. A tengerészeket a szovjet himnusz lejátszása, és szokatlanul tisztességes angol/orosz búcsúbeszédet követően eltemették. Az erről készült filmfelvételt 1992-ben adta át az oroszoknak Robert Gates.

Itt lehet megnézni: video.google.com/videoplay?docid=9135890926136363372#

Természetesen, hogy pontosan mit találtak, nem tudható, a kiemelésről készült film, illetve dokumentáció még mindig titkosítás alatt áll.

Végezetül néhány szó a nukleáris fegyverek biztonságát illetően:

A nukleáris fegyverek "élesítése"' egy több lépcsőből álló folyamat, amit az e célra külön kiképzett személy végez, ami általában a repülés során a bombatérben ér véget, amikor a hiányzó detonátort vagy egyéb komponenst
beteszik, és összeszerelik a bombát. (Sok típusnál akkor lesz teljesen élesítve, amikor kioldás után a repülőgépet és a bombát összekötő kábel a bombatestből kihúzza az elektromos rendszert blokkoló csatlakozót.)

- körülbelül a hatvanas évek közepétől az un. "Permissive Action Link" rendszert használták.
(Ennél az élesítéshez szükséges kódok sokszor nem is voltak a fedélzeten, hanem rádión közölték volna egy
tényleges bevetés során)

-1972-ben a Sandia laboratórium kifejlesztette az "Enhanced Nuclear Detonation System"-et.
-a jelenlegi rendszer az un. "Mechanical Safing and Arming Device Detonator"

A bombák külső burkolata úgy van kialakítva, hogy ellenálljon az égő repülőgép-üzemanyagnak.

A Hirosimára ledobott "Fat Man" bombának 3 biztonsági rendszere volt. Ebből a radar elven működő magasságmérőből túlbiztosítás miatt négy volt beépítve.

@molnibalage: Papíron nagyon jók voltak a szovjetek mindenben, a propaganda mindenek felett :) Ha jól tudom, a MIG-29K 89-től 91-ig próbázott a kuznyecovon de sorozat gyártásba nem került csak most amikor az indiaiak megvették az egyik volt ruszki hordozót. Akkor is jelentősen átalakítva gyártották. A SU-33, aminek eredetije a SU-27K igaz előbb repült, de ebből is csak pár tucatot gyártottak ha jól emlékszem. Hogy aktívan repülnek e azt nem tudom, mert a Kuznyecov legutóbb elég tré állapotban volt.

Amúgy dinamikusabb a világ igen, de százalékos arányokkal azért könnyen leírható. Ha egy erősen védett köteléket felülről támadsz akkor nagy valószínűséggel, már csak a közeg miatt is a tengerben végzed. Ha alulról, akkor szintén a közeg miatt esetleg eredményre vezethet. Persze ha a ruszki tengeralattjáró mozog akkor zajt csináll és észlelhető. Feltehetőleg előbb elkapják mintsem indítási pozicióig érne, ha valahol esetleg megül a feltételezett áthaladás nyomvonalán akkor nagy eséllyel akár el is kaphatna egy ilyen köteléket.

Persze ez puszta spekuláció :D

Van egy másik jó atomháborús játék, régi, még amigán is létezett, a Nuclear War, lehettél bene Castro, Kadhafi, Khomeini, stb.
nagyon morbid humora volt.
lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/katona/image/amiga_game/024_02_nuclear_war_map.jpg

@Urteil: Már többször szóba került ilyesmi: "...2,100 m3 szennyezett jeget gyűjtött össze és szállított el megsemmisítésre..." Hogy lehet sugárzó talajt/jeget stb. megsemmisíteni? Ha egyszer a sugárzó anyag lebomlása sok tízezer év?

Lehet nem vág a témába, de arra tud valaki adatot, hogy előreláthatólag mennyi hasadóanyagot tudunk még előállítani, mielőtt mehetünk a Holdra, vagy akárhova bányászkodni?

Egyébként kurvajó kis poszt!

@molnibalage: hát persze. törtem az agyam, de nem jutott eszembe, pedig könyvben is megvan

@Szárnyati Gézа: Megnéztem ezt a Mayak-ot...iszonyú kegyetlen.hülye ruszkik

@Stuntman_Mike: Mihet? Reaktorba valót, vagy fegyverhez valót? A tenyésztő reaktorokkal mai szemmel elvileg korlátlan mennyiséget, évmilliókra elegendőt. Gondolom ezalatt csak lesz Pu is itt-ott.

@molnibalage: Reaktorba valóra, meg fegyvernek valóra is vonatkozott a kérdésem. Csak mert ugye az uránkészletek végesek itt a Fődbolygón.
Ha esetleg erről, vagy arról ,hogy ezek a tenyésztő-reaktorok hogyan működnek tudnál infot adni, azt jó lenne!

@Stuntman_Mike: Én sem ismerem pontosan az elvet.
Kereső a barátod.

"breeeding reactor"

"4th generation reactors"

A lényegük az, hogy az U-238-at is tudják hasznosítani, ami 99,3%-ban fordul elő a kibányászott uránban. Tehát ezt úgy képzeld el, hogy a felhasználható uránkészletek helyből ennyivel nőnek. Nem csak az az előny, hogy az U-238 is hasznosul, de a hasadványtermékei is felhasználható hasadóanyagot adnak. Tehát az eddig eldobott és finomítás után energetikailag hulladék valami nem csak, hogy energiát termel, de az első ciklus után olyan anyag lesz, ami még szintén energiaforrás. Mintha elégetnéd a szenet és olaj lenne belőle, csak a nagyságrend teljesen más! :)

Ezzel a módszerrel még az is megérni, hogy a tengervízben levő uránt is kivond. Itt most százezer éves - egyesek szerint millió éves - nagyságrendekről beszélek mint hasadóanyag készlet. Ennek fényében kicsit butaság, hogy annyira hajtunk a fúzióra, mikor már most sokkal inkább létezik a technológia, ami emberi léptékben korlátlan időre ad villamos áramot és bizonyítottan működik. A fúzióról nincs bebizonyítva, hogy technikailag megvalósítható kontrollárt formában úgy, hogy enrgetikailag is megérje és anyagilag is.

@Licus: pontosat nem tudok, de egyrészt vannak olyan anyagok amik megkötnek/semlegesítenek egyes radioaktív elemeket így az nem tud a szervezetbe beépülni (pl. prussian blue); viszont amit ekkora mértékben el tudok képzelni hogy nem megsemmisítik hanem oly módon semlegesítik, hogy nukláris hulladéktárolóba helyezik amíg eléggé le nem bomlik a sugárzó anyag.

@Bodzaszedő Manager: ezt a játékot már modernizálták, flash játékként, szebb grafikával megtalálható a neten. A címre most nem emlékszem, de a startlap játékgyűjteményében a stratégia rész alatt megtalálod...

@Kendan: megsemmisíteni nem lehet, hanem CSAK megkötni. a poroszkék is ezt teszi,meg az összes kelát képző anyag. jól bebörtönzik a sugárzó atomot/iont és ezt az anyagot teszik a lerakóba.

@molnibalage: a fűtőelemek további felhasználáshoz tudomásom szerint újabb neutron besugárzás kell, és ezek után szépen használható, emlékeim szerint azzal a hatalmas előnnyel, hogy a második felhasználásból származó reakciótermék nem radioaktív.

Mayakról kicsit bővebben, angolul: www1.american.edu/TED/ural.htm

Az egyik kedvencem: "In the rush for nuclear development, overly simplified waste handling techniques were developed. The earliest Mayak reactors had open cooling systems. Water from the nearby Techa River would be pumped through the reactor as a coolant and the subsequent irradiated water would then be sent back into the river."

Azaz: "A sietség miatt, meglehetősen egyszerű szennyezéskezelést vezettek be. A közeli mayak reaktoroknak nyitott hűtési rendszerük volt. A Techa folyó vizét átpumpálták a reaktoron, ezzel hűtve azt, majd a keletkezett sugárzó vizet visszaeresztették a folyóba."

No comment... Erről volt anno talán a National Geographicon egy film is, az Uráli reaktor címmel.

A nukleáris hulladék újrahasznosításáról. Az már jelenleg is elérhető (ámbár emlékeim szerint nem ipari méretekben), hogy ciklotronnal megbombázzák a akiégett fűtőelemeket, ezáltal "siettetik" a nagyon sugárzó hasadványtermékek lebomlását. Ennek több haszna van: 1. Az erősen sugárzó komponensek 1-100 év felezési idejűek, ezekből pár órás, vagy hetes felezési idejű izotópok lesznek. 2. Az egésznek pozitív az energiamérlege, vagyis igaz, hogy az elején be kell fektetni valamennyi energiát, de több energia jön ki belőle a végén.

Pár éve, mikor olvastam róla, még eléggé kísérleti stádiumban volt az egész, azóta sem hallottam ipari megvalósításáról :(

@Karma17: én akkoriban azt hallottam róla, hogy ez a legígéretesebb megoldás a jövőre nézve, és a technológia is elérhető. bár a jelenlegi világban akad egypár ellenzője.

@Karma17: Nem transzmutációnak hívják a folyamatot?

@molnibalage: de. Ebbe kéne pénzt ölni, nem szélkerekekkel bohóckodni.

Emlékszem egy HVG-cikkre a kilencvenes évekből a Magyarországon tárolt atomfegyverekről. Ott azt írták, hogy alapesetben a rakéták "üresek" voltak, azaz nem volt rajtuk a robbanófej. Szükség esetén szakszemélyzet hozta volna a telepítőkészletet és szerelte volna készre az eszközöket. Szóval hogy logikailag békeidőben nem volt Magyarországon üzemképes atomfegyver. De lehet, hogy ez csak a hivatalos verzió a közvélemény megnyugtatására. Nem mintha utólag akkora jelentősége lenne.

Erőműtechnikai kérdésekben a Paksi Atomerőmű honlapja elég jó referencia. Már laikus szemmel:
npp.hu/atomeromu
A korrekt leírás Csernobilról pl:
npp.hu/balesetek

Engedelmetekkel idézném magam a témában, amikor még bölcsészekkel próbáltam energiatermelésről vitatkozni:

"Jöjjön most egy gyorstalpaló, mielőtt továbblépek. A legstabilabb atommag a vasé. Vasnál kisebb rendszámú elemek alacsonyabb energiaállapotba kerülnek, ha fúzionálnak. Ez történik a napban is. Ehhez azonban megfelelő körülmények, nagy nyomás és hőmérséklet kell. Bizonyos csillagok a hidrogén elégése után kihunynak, nagyobb csillagokban azonban a héliumégés is beindulhat, egészen addig, míg vas keletkezik. Ezután a fúzió nem termel energiát, nincs ami ellensúlyozza a gravitációs nyomást, a csillag összeomlik. A szupernóva-robbanás hatalmas energiákat szabadít fel, ekkor keletkeznek a vasnál nehezebb elemek. Ezek hasítása vasnál nehezebb elemekké szintén energiát termel, de a stabilak magoknál a fúzióhoz hasonlóan kell egy kezdőlökés, nagy rendszámú, tehát a vasénál jóval több energiát adó magok (a természet minél alacsonyabb energiaállapotba törekszik) sokkal könnyebben hasadnak, akár spontán is.

Pakson 3-4%-ra dúsított uránt használnak, amit pár év után áthelyeznek ~2%-os állapotban a reaktor falához közel a belső részből, ahova frissek kerülnek. A kiégett fűtőelem nagy része U238, illetve némi plutónium mely reprocesszálással elválasztható a hasadási termékektől, és új fűtőelem készíthető belőle. Ezzel máris pár százalékra csökkent a nagy aktivitású hulladék mennyisége.

Ez a hulladék is felhasználható lesz a jövőben, méghozzá energiatermelésre. Az elmélet kész, laboratóriumokban is működik, bizonyosan nem kell hozzá száz év. Fentebb leírtam, miért jó reaktorba az urán, mert képes láncreakcióra. A keletkező elemek is elhasadnak neutron hatására, de két gond is van. A hasadás során nem keletkezik újabb neutron, így azokat folyamatosan pótolni kell, és a bomlástermékek az uránnal épp ellentétesen, nem lassú, hanem gyors neutronok hatására hasadnak. Egy vízmoderátoros reaktorban viszont a láncreakció fenntartása miatt a gyors neutronokat lelassítják, ezért a bomlástermék nem hasad tovább.

De erre is van megoldás! Léteznek gyors neutronokat felhasználó tenyészreaktorok, melyben szegényített urán, azaz U238 neutronbefogással plutóniummá alakul, melyet szintén gyors neutronok bontanak. Ezeket víz helyett (mely lassítaná a neutronokat) fémmel, pl nátriummal hűtik. A működése során több plutónium keletkezik az uránból, mint amennyi elhasad (ezért is tenyészreaktor a neve), így van némi "felesleges neutronkapacitás", amivel tovább hasíthatóak egy hagyományos reaktor bomlástermékei.

Sokkal hatékonyabb, ha a neturonokat külső forrásból, részecskegyorsítóból biztosítjuk. Léteznek már ilyen kísérleti berendezések is, melyek a részecskegyorsító működtetésére fordított energia többszörösét szolgáltatják, hisz a bomlástermék magjai még mindig jóval nagyobb rendszámúak a vasnál. A transzmutáció végén a hulladék vagy kis felezési idejű, vagy stabil magokká alakul. A folyamat nem önfenntartó, és a részecskegyorsítóval precízen szabályozható (nappali csúcserőmű).

Tehát hogy is nézne ki a jövőben egy hatékony "atomciklus"?

Vizes reaktorokban urán hasadásával energiát nyernek. Mikor a fűtőelem kiég, reprocesszálják, az uránból, plutóniumból újra fűtőanyag lesz. A maradék hulladékot két részre választják a rövid felezési idejűeket pár száz évig tárolják, ez alatt teljesen lebomlanak, a hosszú felezési idejűek mennek a gyorsneutronos reaktorokba, vagy a részecskegyorsítós transzmutáló üzembe. A reaktorok adnák a gerincet, a transzmutáló üzemek remek szabályozhatóságuk folytán csúcsidei termelést. Ezt kiegészítheti napelem, geotermikus fűtés, csak időszakosan működtethető vízerőmű, biomassza, az arra megfelelő országokban szélkerék (pl Ausztria) hogy bizonyos fokú térségi önállóság is megmaradjon az anarchisták kedvéért :)

Hogy ez meddig fenntartható? Jelenleg nem általános a reprocesszálás, mert egyelőre olcsóbb az új urán, tehát sok, még felhasználható urán kerül tárolókba. Tenyészreaktorokban az u238 is felhasználható, melyből u235-nél ~150-szer több található. Jelenlegi számítások 70-100 évre teszik az u235 kimerülését, viszont az is mai árfolyamon gazdaságos készletekkel számol. A tengervízben relatíve sok urán található, mely magasabb ár mellett gazdaságosan kinyerhető lesz. És ne feledjük, az urán ára az erőművi költségek töredéke, 100% urándrágulás 5-10%-al dobja meg a költségeket. "

@flimo13:
"amikor még bölcsészekkel próbáltam energiatermelésről vitatkozni" -Te! És végülis megértették? ;)

@flimo13: köszönöm a szép összefoglalót.

@gothmog: mondjuk úgy, hogy a parázs vita hirtelen abbamaradt :D

@Hooshee:
és persze már megint a (neo)nácik voltak a hunyók...
:)

@flimo13: Az összefoglaló remek, érthető és logikus. Én ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a jelenleg használt belsőégésű motorok (benzin, dízel) szemétbe dobása is illogikus (a modernizálásuk természetesen nem az). Miért? Hogyha ráállunk az atomenergiatermelésre, ergó van némi feleslegünk, környezettudatosan tudunk műbenzint csinálni. Ez mindössze annyiban különbözne a németek által a második vh-ban(!) kidolgozott és használt módszertől, hogy itt a szenet a levegőből, a hidrogént pedig vagy a levegő páratartalmából, vagy egy folyó/tenger vizéből nyerjük. Így - mintegy legózva - bármilyen szénhidrogén előállítható, finomítást már nem igényel, a levegőben csökken a szén-dioxid szintje, az oxigéné pedig nő. A zöldek örülnek, és mindenki tovább autózhat a jól bevált járgányában.
És megoldódtak a következők is:
1. az akkumulátor vagy nehéz, vagy megfizethetetlen, továbbá gyenge
2. hidrogént szőke nők [moderálva] pardon feneke alá, túlnyomásos tartályban pedig nem adunk, mert felrobbantják a fél várost. Remember Hindenburg...
Egyetlen dolog kell hozzá: veszett sok energia. De tisztább lenne a bolygó, az is biztos. A sok hülye meg tüntet az atomerőművek bezárásáért, mert a szén biztos jobb lesz... :@

@LittleWildGuy: Tényleg, ez még lemilblogos téma? :) Bár az energiafegyver is hatékony tud lenni (Oroszország-Ukrajna menetrend szerinti téli meccsek)...

@LittleWildGuy: hu egyik haverom ilyen témában kutat, mesélt is valami új cuccról amin dolgoznak, és hogy világelső a témában, de sajnos nagy volt a maligánfok.. :)

@LittleWildGuy:

Jól olvastam: a szenet a levegőből? Vagyis a levegő CO2-jéből?

@tiboru: mind a 0,03%-ból?

@rognork:

Azér' kérdeztem rá :-)

@flimo13:
Valaha megboldogult gimis koromban kémia tagozatos voltam. Na ott nem tudták ilyen szépen elmagyarázni ezt a folyamatot. Vagy az én agyam lágya nőtt be azóta:)
Jó volt, köszi!

@tiboru: Elméletileg lehetséges, persze a németeknek annó könnyebb dolguk volt a barna- és feketeszénmezőikkel. Viszont a mai technológiával a nagy koncentrációban jelenlévő CO2 megköthető. Persze az alkalmazása nem egy őserdő közepén célszerű, mivel ott más is elvégzi ezt a munkát, inkább a kölönböző gyárak kéményéből, ipartelepek közepéből, forgalmas csomópontokból lehet ezt könnyedén kinyerni, ahelyett hogy a föld alá pumpálnánk vagy tudom is én mit csinálnánk vele. A gyakorlatát sajnos nem ismerem, de _elméletileg_ megvalósítható, és az összesített energiamérlegét is pozitívra lehet hozni. Összesített mérleg alatt nem csak a visszaalakítási folyamatot értem (mivel ez egyértelműen negatív E-mérlegű), hanem azt is, hogy utána egy víznél könnyebb anyagot szállítasz, amiből ráadásul rengeteg energia nyerhető ki (az elektromos meghajtásnál az akkumulátort akkor is cipeled, amikor már lemerült. Sok akksi=nagy súly=kidobott energia).
Csak egy kiragadott példa:
A telefonom (1 éves) akksija 3,7 V-os, 1000mAh-s, kb 30g-os. Lítiumos, ami a jelenlegi legmodernebb technológia: könnyű és erős, ennek megfelelően aranyárban van. 1kg ilyen akksi energiája tehát: 3,7(feszültség)*1(amper)*3600(az óra másodpercben)*1000/30(ez a szám azt fejezi ki, hogy egy kilogramba mennyi ilyen akksit tudnék beszuszkolni). =11,1MJ (megajoule)
Benzin: 42 MJ (függvénytábla)

Szóljatok ha bármit elszámoltam, félre tudom nyomkodni a számológépemet.
A hasznosulás szempontjából:
11,1*0,8(egy jobb elektromotor hatásfoka)= 8,88
42*0,3(jobb benzinmotor) = 12,6

Ahogy én látom, még mindig nem éri meg a kizárólag elektromos hajtás. A start-stop rendszer viszont (szuperkondenzátorokkal) működik és ésszerű is. Nem úgy mint ez:

Árak(A fenti MJ-okra, és nem Ft/MJ):
2800Ft*1000/30 (és jószívű voltam)=93333Ft
320Ft*1000/900 = 355Ft

Ha bármit elszúrtam tényleg szóljatok, de nekem ez így jött le.

@Mokka The Sniper:

"Oroszországból több mint 100(!) kofferbomba tűnt el a raktárakból? Ezekről a kofferbombkról csak annyit, hogy fél/egyharmad/negyed Budapestet el tudná pusztítani, valamint az élesítőkód bele van írva a táskába..."

Szia(sztok),
abszolút nem értek a dologhoz, de itt kis logikai ellentmondást érzek: mi haszna van egy oylan kódnak, ami eleve együtt van a bombával? Kábé ,imntha a PIN-kódot eleve belegravíroznák a telefonba... A kódnak eleve az lenne az értelme, hogy a bombától külön van, nem?

bio

@LittleWildGuy: Itt azért almát hasonlítasz körtével.

Az akku ára megfelel a benzintank árának, a benzin ára pedig az akku töltésére fordított villanyénak.

Ezt az 1 kg-nyi akkut (igaz, 100% töltési hatásfok mellett) 3 kWh árammal tudod feltölteni, ami kb. 140 Ft az ELMŰtől.

Srácok, érdemes ide is ellátogatni. A harctéri szanitécekről láthatunk egy kis összeállítást.
mentok.blog.hu/2010/02/06/pancelozott_mentoauto

@Szárnyati Gézа:

Te is kihagysz egy apró tényezőt a benzin, gázolaj kb. 100 forint körül ketyegne, ha nem lenne az állambácsi az adóival. Biza, ha a gépek általánosságban árammal ketyegnének arra is kitalálnának v.mit.

@Szárnyati Gézа: Az almában és a körtében az a jó, hogy mindkettő gyümölcs. :)

Viccet félretéve, egy 60 literes benzintank effektív teljesítménye (0,3-as hatásfokkal):
60*1000/900(benzin sűrűsége)*42MJ*0,3= 840 MJ
Végezzük el ugyanezt visszafelé, a villanyhajtás esetében (sokkal nagyobb hatásfok):
(840/0,8)/11MJ = 95 kg kellene hogy legyen az akksi (és lítium!, az ólom korántsem ilyen könnyű). Az akksitank összesen 95*1000/30*2800=8,9 MILLIÓ Forint. Ez persze sorozatgyártásban lejjebb csúszik, de hogy 10 éven belül nem lesz 5M alatt, abban biztos vagyok. Ennyiért pedig nem benzintartályt, de autót kapsz...
Továbbra is áll, hogy bármit elszámoltam, szóljatok.
Meglátásom szerint jelenleg a szénhidrogéneknek _nincs_ alternatívája az egyéni közlekedésben. Pontosan azért, mert könnyen szállítható és rengeteg energiát tárol. Az elektromos hajtás mindaddig remekül és gazdaságosan működik, amíg az energiát kábelen (vonat, metró, villamos, troli) megkapod, de onnantól hogy cipeled már környezetileg nem éri meg kizárólagos hajtásként. Fékezéskor eltárolt energiából (szuperkondenzátorok) természetesen fel lehet és fel is kell gyorsítani az autót.

u.i.: Szeretek vitázni, mivel értelmes feleket feltételez, és úgy tűnik hogy ide azok járnak. :)

@Enderzenn: LittleWildGuy voltam.

Az elektromos autó gazdasági része kissé bonyolult.

Pár éve elgondolkodtam azon, hogy átalakíttatom elektromossá az éppen dögrováson, és kiselejtezésen lévő Trabantomat.
A kocsitípust gondolom nem kell bemutatni, nem éppen egy sportautó, de Pesten belül még megtette volna.

Na, szóval az átalakítási költségek cirka félmilliót szedtek volna ki a zsebemből, a munkadíjat és az üzembeállítás költségeit nem számolva. Ebből kb. negyedmillió lett volna az akku. Közönséges ólomakku, három évig tartott volna ki, utána cserélni kell.
Egy ugyanakkora kapacitású lítiumos akkucsomag ára viszont kb. 2 millió körüli, ezt 6 évig lehet használni.

Szóval nem olcsó ám az ilyen. Egy benzintartály legfeljebb pár ezer, esetleg pár tízezer forintba kerül, és kitart a kocsi egész pályafutása alatt.

A másik.

Mennyiben is van a benzin?

Magyarországon az algyői mezőn a legolcsóbb a kitermelés, itt úgy 10-12 dollár/tonna. Ez még éppen gazdaságos világviszonylatban.

Az Északi-Tengeren, Dacára a méregdrága fúrótornyoknak ez az érték kb. 3,5-4 dollár/tonna.

Szaúd-Arábiában van egy kút, amely a hatvanas évek óta ontja az olajat(átlagban két és fél ezer tonnát naponta, de volt amikor négy ezernél is többet adott egy nap!). Itt csak a szállítási költségbe kerül az olaj.

Vegyük az olajfinomítást. Egy liter benzint a százhalombattai finomító önköltségi áron úgy 70-80 forintért tud adni. Ebben már a kőolaj behozatali vámja is benne van. Az össze többi az adó, a kereskedők haszna, stb.

Ez a "melyik a legjobb energiaforrás" kicsit offnak tűnik, én azonban MOST és ETTŐL kezdem kapiskálni, h amikor az "atom VAGY olaj" kérdést teszik fel, az népbutító hüjeség - mert a HOGYAN, milyen tecnológiai megoldással a lényeg.

Tiboru, arany kezed van. Úgy tudsz feldobmi akármilyen témát, h azzal kapcsolatban még a mellékszál mellékszálának is haszna lesz.

@Licus:

Köszi, de ehhez ilyen társaságra is szükség van!

És a hőbörgő cigánygyereknek mi köze van a témához? Ő is elhagyott egy bombát?:)

Egyébként a szuezi válságnál eltűnő nukleáris cuccot szállító konténerek simán landolhattak Izraelben.Az már gyakorlatilag nyílt titok hogy van atombombájuk.

totalcar.hu/magazin/hirek/2010/02/04/a_gozmotor_jobb_mint_a_dizel/
Gőzmotor: ha ez a terv befutna, az sem lenne egy rossz dolog :)

A zöldek azért tüntetnek a zatom ellen, mert nekik már a zsebükben van a megoldás, h milyen árammal fognak majd otthon jól netezni, melegíteni a vizet. Legalábbis gondolom. Mer ha nem, akkor csak simán a balhé kedvéért csinálják. Ugye.

A sötétződek szerint atomerőmű nem kell, hisz mindenki tudja, hogy az áram a konnektorból jön!

Nem ártana az atombomba lelkét jobban ismerő fizikust megkérdezni, de úgy tudom, hogy az évekig elhúzódó kísérleti föld alatti atomrobbantásokat akkor hagyták abba, amikor már számítógéppel megbízhatóan tudták szimulálni a bomba robbanóképességét. Az ugyanis a természetes rádióaktivitás hatására folyamatosan csökken.
Így aztán tpasztalatok híján sosem voltak biztosak abban, hogy a bomba előállításakor még valóban kritikus tömeg 10- 20 év elteltével is kritikus marad és beindítja-e majd a láncreakciót.

@littleboy: Én is így tudom. A jenkiknek már volt elég mérési adatuk szimuláció validálásához. A franciák még robbantgettak 1995 táján 12-őt vagy 16-ot. Aztán ők is abbahagyták.

Egy kis off:

Band of Brothers: The Pacific trailere Super Bowl-ról:

www.spike.com/video/hbo-pacific/3334744

ON

Na jó, a bombák eltűnése valójában annak a jele, hogy az utolsó napokat éljük. Amint azt megjövendölték:
www.youtube.com/watch?v=5z--syBUkPo#t=0m9s

@Enderzenn:
"Meglátásom szerint jelenleg a szénhidrogéneknek _nincs_ alternatívája az egyéni közlekedésben. Pontosan azért, mert könnyen szállítható és rengeteg energiát tárol"
Bölcsész vagyok, következésképpen tök hülye a fizikához, kémiához, matekhez, de azért lenne egy kérdésem.
Ha mondjuk az elektromos áram hajtotta motorban (és itt most kifejezetten a közlekedésről beszélek) is benne lenne 100 év fejlesztés, akkor sem érné el az OTTO motor hatásfokát és használhatóságát?

@Walmer:
Az elektromos motorokban is benne van a 100 év fejlesztés, és nem a hatásfokukkal van a probléma. Az messze jobb mint az otto-motoré. A probléma szükséges energiatároló eszköz költségeiben van.
Benzin a tankban=>olcsó, áram az akksiban=>drága, hidrogén az üzemanyagcellában=>drága.

@Walmer: Ami azt illeti, az elektromotorban is van 100 év fejlesztés. Igaz ugyan, hogy nem volt olyan látványos a fejlődése, mert eleve jobb hatásfokkal működik mint a belsőégésű motorok. A mostani belsőégésű motorok hatásfoka benzinnél kb. 35%, dízelnél kb. 45%. És a dízel mindennel elmegy, ha átállítják a kompresszióját. Az elektromotornak meg minimum 90%.

Ami az elektromos autók energiaforrását illeti, itt már nagyobb a probléma. Már Edison is fejlesztett ki az ólomakkunál használhatóbb akku típust, és azóta sok másik fajtát, de szinte mindegyiknek az a problémája, hogy drága, és nehéz. És használat nélkül is egy idő után elszivárog belőle az energia.

Illetve még az, hogy több-kevesebb idő után tönkremegy, cserélni kell. Ami kifejezetten káros a természetre. A legtöbb akkuban vagy nehézfémek és savak vannak, vagy lítium és lúgok, ami ugyancsak mérgező.

A hibrid autó meg olyan, mint az állatorvosi egyetem műanyag demonstrációs lova. Minden betegség megvan rajta.

A robbanómotor egy generátorral tölti az elektromos autó akkumulátorait. Egyrészt a belsőégésű motor ugyanúgy szennyezi a légkört, mint egy közönséges autóban, másrészt az akkukat ettől még időnként cserélni kell. A kettős meghajtás megnöveli az autó önsúlyát, az rontja a menetdinamikát, és megnöveli a fogyasztást. Ezt csak részben ellensúlyozza az, hogy az akkut éjjel a konnektorból szokták tölteni, így látszólag kevesebbet fogyaszt az ilyen kocsi rövid távon. Hosszabb távon viszont nem, ha kifogy az akku, a beépített motor viszi tovább a kocsit, ezért csökken a sebesség.

Az ilyen hibrid meghajtást olyan helyre fejlesztették ki, ahol már akkora nyomatékot és teljesítményt kellett átvinni, hogy azt mechanikai módszerekkel csak nehezen tudták megoldani. Például hajóknál, mozdonyoknál, bányadömpereknél. Később sikerült kifejleszteni a köznapi autókba is beépíthető méretű hibridmeghajtást.

@gothmog: @teddybear01:
Danke very much, uraim.

Jó poszt! Én is köszönöm!

Most már megértem az ismerőseim buzgalmát, amikor műanyag fürdőpapucsokat vásárolnak a tengerparti nyaralás előtt.:)
Ezek a töltetek elég nagyok, de mi van a KGB "aktatáska" bombáival?
Állítólag 54 darabot készítettek, de csak 46-al tudnak elszámolni Ivánék.
Vagy ez is csak egy hidegháborús legenda?

@boomsly:

Volt itt szó róluk, a kommentek között.

@boomsly: Azt nem azért veszi az ember, hanem azért, mert piszkosul tud fájni, ha tengeri sünbe, vagy törött kagylóba lép az ember. Meg a kavicsos, köves tengerparton is jobb ilyesmiben mászkálni.

www.gwu.edu/~nsarchiv/nukevault/ebb305/index.htm

Project Azorian - a Megkerített Tengeralattjáró és a Glomar Explorer románca :)
Kellemes szórakozást mindenkinek!

Lehet(biztos:), hogy már máshol megjelent, de most olvastam indexen, hogy hivatalosan is elismerték a K-129 kiemelését.
index.hu/tudomany/tortenelem/2010/02/15/beismertek_a_szovjet_tengeralattjaro_kiemeleset/

@brady:

Köszönjük!

Lám-lám, előbb-utóbb minden kiderül...

Erről már régebben alapos film is volt a NatGeo-n vagy vmi hasonlón... helyszíni felvételekkel meg részletes beszámolóval az álcázásról stb., úgyhogy azért ez eléggé nyílt titok volt:)

@tiboru: tipikus ... amikor én belinkelem az eredeti dokumentumot, senki nem veszi észre, de persze egy index cikket azonnal :(

_szomorúan elmélkedik az élet hiábavalóságán_

@NagyTeve: (halk, bocsánatkérő hangon:) én rád reagáltam... de tudom, h "a tudni lehet róla" messze nem azonos jelentésű a a "declassify" kifejezéssel. Asszem e blog lapjain elhangzott jónéhány extrém, vadul vicces konteó-ötletről is másként fogunk talán vélekedni, ha még néhány paksaméta napvilágra kerül:)

Kár hogy korábban nem mondtam, hanem csak gondoltam:) hogy biztosan sikerült kiemelni annak idején.
Hülyék lettek volna elismerni, hogy sikerült. Azért, hogy az oroszok rögtön jól megmódosítgassák a meglevő TJ-ket, mivel ezt már az amerikaiak átvizsgálták és ismerik?

@Licus: én meg tiborura, úgyhogy kvittek vagyunk.

Egyébként a levéltári összefoglalóban is írnak a sajtónyílvánosságról ... meg a CIA kifejezett álláspontjáról, hogy nem beszélnek se arról, mit-mennyit hoztak fel, se arról, mit tudtak meg ...

énis irtam, hogy nyílván nem ez az autentikus bizonyiték, csak ha már az indexre is eljut, akkor biztos nyílvános:)Meg azért(legnagyobb sajnálatomra:)többen olvassák egyelőre az indexet, mint drága és szeretett blogjainkat:)

p.s.
több posztot, gyorsan, mert már mindent elolvastam, kommentekkel együtt:)

index.hu/tudomany/tortenelem/2010/02/15/beismertek_a_szovjet_tengeralattjaro_kiemeleset/

:) beismerték:)

kiváncsi lennék, hogy a 6 orosz tengerésszel mit csináltak...

Érdekes az egész téma. Jó poszt!

A mayaki képek sokkolóak.

Nekem is egyébként a koffer bombák ugrottak be először, de úgy tűnik urban legend...

Gratulálok a bloghoz és a poszthoz is, és tényleg ez a legfontosabb kérdés : mi folyik Gyöngyösön? :)

Plutónium sugároz Grönland egyes részein

index.hu/tudomany/2010/09/02/plutonium_sugaroz_gronland_egyes_reszein/