Először is szükség van egy helyszínre. Nem célszerű ezeket a gyakorlatokat eleve valamelyik háborúval jobban ellátott országba telepíteni pusztán csak azért, mert ott már megvannak a szükséges romok és az épületek kinézete is jobban megfelel a célnak. Inkább egy megszokott kiképzőbázist kellene átalakítani. Nos, ezzel semmi gond nincs. A küldetéshez illeszkedő épületek mesterségesen is létrehozhatók, mégpedig ott, ahol a megrendelő csak akarja, és olyat, amilyet csak akar. Ráadásul mindezt gyorsan, hatékonyan és egyszerűen, közönséges konténerekből kiindulva.  [Told az egeret a képre, hogy lásd a kép mögött a valóságot!] 

A konténer-házak oda telepíthetők, ahová csak a szükséges. Némi felületkezeléssel, festéssel és dekorációval olyan falu, kisváros, ellenőrző pont, vagy akár egészen komplex épület építhető belőlük, amilyet csak a gyakorlat igényel. A díszlet-épületek kívülről is rendkívül élethűek, de belülről is profin be vannak rendezve. Így az épület (amúgy alakromosan zárható) ajtaját átlépve sem romlik az illúzió. Természetesen megválasztható, hogy kő, tégla, beton, vagy vályog legyen-e az épület „alapanyaga”, de ha kell, még a golyónyomokat, graffitiket is egészen élethűen felfestik az épület falára. Fa és hungarocell idomok segítségével akár igen bonyolult és látványos épületeket is fel tudnak húzni, például templomokat, minareteket, műemlékeket.

Külön érdemes kiemelni a speciális építmény-fajtákat, mint például a hajók fedélzete, valamint külső és belső terei, ahol létrákkal, szűk nyílásokkal, acél vízzáró ajtókkal és egyéb specialitásokkal is találkozhatnak az oda látogató katonák. Vannak továbbá kifejezetten épületen belüli harc gyakorlására szolgáló komplex épületek is, melyek bonyolult alaprajzú, többszintes irodákat, raktárakat, ipari létesítményeket is mintázhatnak. Természetesen ezek is úgy vannak kialakítva, hogy a szimulált akció menete a szűk terek dacára folyamatosan követhető legyen a kiképzők számára - mégpedig a valósághűség romlása nélkül. Az ilyeneket elsősorban rendőri egységek, kommandósok használják nagy szeretettel.

Természetesen az épületeken kívül szükség van egy sor további építményre és dekorációs elemre is: betonfalakra (persze nem teljesen betonból), útakadályokra, és mindenféle romokra. Lakott településen kirakodó vásárok, az utcára kitett székek és asztalok is vannak, és persze rengeteg felirat - praktikusan a szimulált ország nyelvén. Ezeket mind művészi gonddal készítik el. Készítenek piacot, ellenőrzőpontot, romokat és roncsokat. Amire csak szükség van az összhatás javításához vagy a kiképzéshez.

Érdemes például megcsodálni a képen látható gyümölcsöket. Gyönyörűek – ám a látszat itt is csal. Ezek íznélkülisége, eltarthatósága és szépsége még a hipermarketekben télen kapható primőr gyümölcsökön is túltesz. Ezek ugyanis tényleg műanyagból vannak (tehát nem, nem bio). Ugyanígy készíthetnek húst, halat, vagy bármi mást is. Ma már nem különösebben újdonság a 3D printer, mely műanyagból nyomtat ki akármilyen alakú tárgyat, percek alatt. Ezzel aztán szinte bármi leutánozható, amire csak szükség van. A gyümölcsökön és húsárun kívül tetszőleges ország tetszőleges fegyverei, pokolgépek, kábítószer, csempészholmi, vagy bármi - amire csak a gyakorlat élethűségéhez szükség van. Még komplett, felfegyverzett, ember-formájú bábuk is gyárthatók, melyek az unalmas céltáblák helyett állnak helyt, a lelövésükre várva.

Persze a szimulált helyet be is kell népesíteni. Szükség van például helyi lakosságra. Ezeket értelemszerűen színészek alakítják, akik megfelelő ruhákat viselnek, a szimulált ország szokásait követik, és persze kellően egzotikus nyelven beszélnek (jellemzően nem magyarul - annak ellenére, hogy az „egzotikus nyelv” szerepére a hollywoodi filmeken gyakran pont a magyart használják. Fel tudtok sorolni pár példát?). Az egész persze bizonyos szituációk gyakorlására van kitalálva, tehát a szépen felépített környezetben a színészek bizony előre megírt forgatókönyvek szerint dolgoznak. Az öngyilkos merénylőtől kezdve a tömegverekedésig (focimeccs...) bármi utánozható, és így a katonák és a civil lakosság kapcsolatából eredő problémákat is ki lehet gyakorolni.

Persze egy háborúban nem csak civil lakosság van, gyakran előfordul ellenséges haderő is. A gyakorlat során ezeket is szimulálni kell, szükség van tehát egy ezt a szerepet játszó csapatra is. Itt viszont normál színészek és statiszták nem alkalmazhatóak, mivel a műveletek során gyakran katonaként is kell viselkedniük. Célszerűen a ellenséget alakító csoport tehát igazi (kiképzett) katonákból áll, akiket nem ritkán éppen a szimulált országból importálnak egy vendégszereplés erejéig. Így az egyenruhájuk, fegyvereik, harcmodoruk is igen élethű. Habár ők is a gyakorlat forgatókönyvét követik, azért megvan a szükséges szabadsági fokuk.

Ha már szóba került: persze fegyverek is kellenek. Ma már piacon bárki vásárolhat olyan paint-ball puskákat, melyek külsőre és használatra megszólalásig hasonlítanak valamely igazi kézifegyverre - csak persze festéket lövöldöznek. A legnépszerűbb gépkarabélyoknak, puskáknak mind-mind van ilyen verziója. Alternatívaként használnak olyan fegyvereket is, melyek (illő csattogás, és külsőségek között) csak lézersugarakat lövöldöznek - ekkor a katonák olyan fényérzékelős ruhákban gyakorlatoznak, melyek jelzik a találatot.

Persze az igazi élethűség érdekében pirotechnikát is bevetnek. A filmtrükkök tárháza ma már elég széles: a standard lövések és lövedék-becsapódások utánzása (akár élő emberen is, fröccsenő művérrel!) rutin-alaptechnikának számít. De ugyanígy nem gond gránátvetők, rakétavetők, illetve pokolgépek robbanásának meglehetősen jó utánzása. Messziről az ilyen robbanás úgy néz ki, mintha szegény katonatárs cafatokra robbant volna, ám a valóságban erről persze szó sincs. Az egésznek nagyobb a hangja és füstje, mint a tényleges romboló hatása; ám ettől még ott és akkor, a többi körítéssel együtt már kellően ijesztő. Pirotechnikát és színházi megoldásokat használnak természetesen a füst, a bűz, és a „nemzetközi” háttérhangok (robbanás, lövés, sivítás, stb.) utánzására is. 

Itt érdemes említést tenni egy igencsak húsbavágó kérdésről. Mégpedig szó szerint: a háborús sérülések kezelése, a gyors elsősegély, a gyors kimentés a harcmezőről élet-halál kérdés, nem árt tehát ezeket is gyakorolni. Szükség van tehát kellően élethű harcéri sérülésekre. Nos, aki látott már zombis filmet (mostanság divat!), eléggé jó képet alkothat, hogy egy maszkmester manapság mire képes. Gyakorlatilag bármilyen sebesülés lemásolható, mégpedig nem is akármilyen szinten! A testre szerelhető műsérülések nem csak rendkívül élethűek, de az életmentés folyamata is gyakorolható rajtuk (Vérzés, elszorítás, intubálás, injekció, stb..) Mesterséges vértócsa, golyó ütötte seb, égési sérülés; a vizuális sokkhatáson és az alapvető fogások gyakorlásán kívül egyes készletek még arra is képesek, hogy kiértékeljék az elvégzett beavatkozás hatásosságát.

Ma már azért a legtöbb helyen járművek is vannak, tehát ezeket is szimulálni kell. Főleg akkor, ha ezeknek valamiért fontos szerep jut. Mondjuk egy közúti ellenőrzőpont szimulálásakor igencsak célszerű, ha nem csak pár brummogó ember alakítja az áttörni készülő kocsit (mint ahogy itt volt már ilyesmire példa). Persze a jármű is utánzat. A forgatókönyv szerinti kocsi kasztniját egy önjáró, páncélozott, távirányítású alapegységre szerelik fel, így válik mobillá, ha nem is a saját kerekein gurulva.  Ettől kezdve az eredmény már úgy néz ki, mint egy igazi személyautó vagy épp teherautó, és úgy is viselkedik. Élő emberek és bábok is beültethetők; bár ha a gyakorlat keretein belül a jármű szétlövését kell gyakorolni, akkor ez utóbbi az etikusabb megoldás.

A járművek terén említést érdemelnek még a repülőgépek és helikopterek. A helikopternél a gyors és biztonságos, földet érés nélküli járműelhagyást lehet gyakorolni, torony oldalára szerelt utánzattal. Ez főleg hajóknál fontos.

Az - amúgy polgári - repülőgépeket pedig telerakják katonai műszerekkel, melyekkel az elektronikus felderítés gyakorlásán kívül  az események is jobban követhetők - főleg éjszakai gyakorlatoknál.