Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

1868-as haderőreform, véderő, honvédség, népfelkelés

2014.06.30. 15:00 Titus Pullo Urbino

Bizonyára sokaknak nem világos, hogy milyen bonyolult rendszerben szerveződött a monarchiás hadsereg, laikusoknak nyújtunk segítséget az alábbi kis ismertetővel (megjegyezzük, hogy az 1890-es, valamint az 1909-es és 1912-es véderő átalakításokat most nem tárgyaljuk). Bizonyára sokan olvastátok a Svejket (ami szerintem egy gyenge anekdotagyűjtemény irodalmi érték hozzáadása nélkül, nyomokban magyargyűlöletet tartalmazva, középen félbehagyva, befejezetlenül), jót szórakoztatok a derék katona történetein, svejk.jpgde sokakban kérdést jelentett a sok szakkifejezés (K.u.K. baka, egyéves önkéntes, Landwehr katona, tábori lelkész, stáb, trén, öncsonkítás, stb.). A kérdések tisztázásaként egy kis törvénymagyarázatot és jogszabály ismertetést tárunk elő, rögtön szólok, hogy nehéz olvasmány lesz és hosszú, kössétek fel az alsóruházatot!

Az alapvetés: a kiegyezést követően az

Osztrák-Magyar Monarchia

fegyveres ereje a hadseregből, a haditengerészetből, a honvédségből és a népfelkelésből állt. Hadseregen a császári és királyi (K. und K.) közös – német vezényleti nyelvű - hadsereget, honvédségen a magyar királyi – magyar és horvát vezényleti nyelvű - Honvédséget és az osztrák császári és királyi Honvédséget (német nyelvű Landwehrt) kell érteni. A közös uralkodó, Ferenc József 1868. december 5-én (piros pontot kap az, aki megfejti, miért pont akkor) látta el felséges aláírásával, szentesítette a véderőről szóló 1868. évi XL., a honvédségről alkotott XLI., és az önkéntes népfelkelésre vonatkozó XLII. magyar törvénycikkeket. Érdekesség, hogy a hatálybalépéssel a

nemzeti őrseregről szóló 1847/8. évi XXII. törvénycikket

hatályon kívül helyezték, megalkotva a honvédelem új rendszerét. Mi ebben az érdekesség? Hát csak annyi, hogy ezidáig hatályban volt 1848 óta. Az új törvényi hármas szabályozás szerint a fegyveres erő gerincét a

K.u.K. közös hadsereg

képezte, amelynek feladata a K.u.K. haditengerészettel együtt “Ő Felsége összes birodalma, mindkét állama területének külellenségek elleni megvédése és a belrend és a biztonság fenntartása” volt. A honvédség feladata háború idején a hadsereg támogatása, békében kivételes esetben a belrend és a biztonság fenntartása volt. Érdekesség, hogy a honvédség határon túli alkalmazásához az uralkodónak kérnie kellett a magyar országgyűlés, FerencJzsef.jpgvagy az osztrák birodalmi tanács hozzájárulását.

A fegyveres erő kiegészítését a katonai képzőintézetek növendékeinek beosztásával, önkéntesek beállításával és újoncállítással biztosították. A honvédségnél ezen túl a tartalékosok és a hadseregbeli szolgálati kötelezettségüknek eleget tettek is számításba jöhettek, maximum két évre, vagy a háború időtartamára.

A Monarchia területét 84 hadkiegészítési körzetre osztották. Ebből 80 a sorgyalog-, egy a tiroli császári ezred létszámszükségletét biztosította, a haditengerészet számára a maradék három körzet volt kijelölve. A

Magyar Királyi Honvédség

részére 82 gyalogos zászlóalj kiegészítési körzet biztosította a létszámszükségletet, a többi honvédségi fegyvernemek — lovasság, tüzérség, vadászzászlóaljak — az előbbiekhez voltak utalva. A magyar területek önmagukban 41 körzetet alkottak, a 82 gyalogos zászlóalj innen biztosította az alakulatok létszámát. A zászlóalj annak a városnak a nevét viselte, ahonnan a legénységét kapta, sorozási illetékességi alapon. Persze ezek a "magyar alakulatok" nem mindig magyar anyanyelvűek voltak, ez a soknemzetiségű ország jellegzetességei közé tartozott. Ezt a témát itt most nem boncolgatjuk, megér egy külön misét, hogyan harcoltak meglepő harciassággal és becsülettel a szerb és a román ezredek az oroszok ellen. (Bezzeg a csehek!)

A haditengerészet három

adriai körzetből

(Horvátország, Fiume, és az itáliai részek) szedte tagjait, javarészt horvát és olasz anyanyelvű tengerészekből, de magyar nemzetiségű is szolgált jócskán, 10-12 % arányban. 1_1.jpgPontos adatokat nem ismerünk, más volt a tengósoknál és más a felszíni flottánál, átlagban valahogy e körül alakult a százalékos arány, számháborúba most itt nem szeretnénk bocsátkozni, eltérő számok vannak az adriai flottánál szolgáló legénységről, mint a Szamos, Temes, Bodrog folyami monitoroknál.

A negyedik alkotóelem, a

népfelkelés

rendszere szintén a Monarchia teljes területére kiterjedt, ebbe a kategóriába azokat sorolták, akik valamilyen oknál fogva sem a közös hadsereg, sem a honvédség állományába nem tartoztak. A szolgálati kötelezettség a 19. évtől a 42. életév betöltéséig tartott. Kettő kategóriájú népfelkelő létezett, az első kategóriások a honvédség és a közös hadsereg veszteségeit pótolták háborús veszteség esetén, de csak ha a póttartalékosok kerete kimerült. A másik részben az utolsó öt korosztály népfelkelő a munkásosztagokat erősítette a hadimunkákban, gyárakban és frontvonalakban.

tábori-sapka.jpgAz alapokra visszatérve: az Osztrák-Magyar Monarchia (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: Monarchia) fegyveres erejéről általánosan a véderőről szóló 1868. évi XL. törvénycikk rendelkezett, a törvény alapelve, hogy a védelmi kötelezettség általános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő. Ezzel szakítottak a korábbi

bevonultatási

elvvel, amely a gazdagabb besorozottaknak lehetővé tette, hogy maguk helyett egy sorozatlan legényt küldjenek a seregbe, ez a szolgálat alóli kibúvás gazdagabb paraszti rétegre és a hadba nem vágyó nemesekre, polgárokra volt jellemző. A következő szabályok a népfelkelő alakulatok kivételével értendők, az őrájuk vonatkozó speciális szabályokat a poszt végén olvashatjátok. A specialitást az okozta, hogy a népfelkelést olyan önkéntesekből alakították, akik se a hadsereg és haditengerészet, se a honvédség állományába nem tartoztak.

A törvény személyi hatálya alá a Monarchia férfi polgárai tartoztak, valamint azok a

bevándorlók,

akik hadköteles korban határon belül éltek, tartózkodtak, tekintet nélkül arra, hogy védkötelezettségének a bevándorlása előtt eleget tett-e.

 A védkötelezettség idejét is egyértelműen szabályozták:

europeana_02.jpgFőszabály szerint a hadbalépés kötelezettsége azon évben kezdődik, amelyben a hadköteles a huszadik évét betölti.

"A szolgálati kötelezettség tart,

a hadseregnél és a hadi tengerészetnél:

a) három évig a sorhad állományában, és

b) hét évig a tartalékban;

a honvédségnél:

a) két évig azoknál, a kik szolgálatkötelezettségöknek a hadseregben eleget téve, áthelyeztetnek a honvédségbe, és

b) tizenkét évig a honvédek közé közvetlenül sorozott védkötelesekre nézve.

A kik szolgálatkötelezettségöket a hadi tengerészetnél teljesitették, honvédségi szolgálatra nem kötelezvék.

A szolgálati idő a rendes állitási időszak alatt minden besorozott hadkötelesekre nézve az állitási év október hava 1-től, az ezen időszakon kivül besorozottakra nézve pedig a besorozás napjától kezdődik.

Külön szabályok rendezték a hadsereg és haditengerészet hivatását, amely szerint a feladat ”Ő Felsége összes birodalma mindkét állama területének külellenségek elleni megvédése és a belrend és biztosság fentartása.”

A honvédség hivatása másként alakult, ”a honvédség háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idején pedig kivételesen a belrend és biztonság fentartására is van hivatva.” Ugye mindenki észrevette a különbséget, a hadsereg és a haditengerészet fő profilja a ”külellenség” elleni védelem, míg a honvédség fő feladata a hadsereg támogatása és a belrend biztosítása. Ebből következik, hogy a honvédség, illetve a Landwehr országhatáron kívüli bevetéséhez a magyar országgyűlés, vagy az osztrák birodalmi tanács hozzájárulása volt szükséges. A mozgósítási parancsokat is egyértelműen szabályozta a törvény, akik a ”hadsereg állományába tartoznak és sorhadi szolgálatra kötelesek, az illető katonai hatóságok felhívására, a tartalék csak Ő Felsége parancsára szólittathatik be. Ha a tartaléknak csak egy részét szükséges tettleges szolgálatra szólítani, ennek a korosztályok sora szerint t. i. a legifjabb korosztályon kezdve kell megtörténni.

Létszámadatok tekintetében is pontos definíciókat tartalmazott a jogszabály, ”a monarchia közös védelmére szükséges szárazföldi és tengeri hadsereg … a monarchia mindkét államterülete összes népességére nézve 800,000 főnyi teljes hadi létszámban állapíttatik meg, a határőrséget ide nem számítván. A honvédség összes számereje … 82 zászlóalj gyalogság s 32 század lovasság."

Svejk_04.pngTauglich – az alkalmasság fizikai feltételei:

”A hadseregbe és haditengerészetbe léphet:

a) a ki Ő Felsége birodalmának egyik vagy másik részében honpolgári jogot vagy a magyar korona területére nézve állandó megtelepedési engedélyt nyert;

b) a ki legalább 59 bécsi hüvelyknyi testmagasság (1.56 méter) mellett a szükséges szellemi és testi képességgel bir (a hadsereg számára szükséges mesteremberek, hajóslegények és hajókézmivesek, testi nagyságra való tekintet nélkül elfogadtatnak:);

c) a ki életkorának legalább 17. évét betöltötte, de 36. évét túl nem haladta.”

Untauglich - Ideiglenes mentesség

A hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól ideiglen mentesek:

1.a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje;

2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fijok nincsen;

3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja.

Azonban csak vérszerinti egyetlen fiunak, unokának, vagy bátyának és illetőleg egyetlen vőnek lehet felmentetésre igénye, s csak azon esetben, ha felmentetésétől szülőinek, öreg szülőinek vagy testvéreinek eltartása függ, s ő e kötelezettséget teljesiti is; törvénytelen fiu gyermeknek hasonlóan igénye van a felmentetésre, ha ettől függ anyja eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is.

Vemend_09_large.jpgEgyetlen fi-unoka vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek ugyanazon feltételek alatt azok is, a kiknek egyetlen vagy több fivéreik:

a) a sorhadi vagy tartalékbeli szolgálatkötelezettség alatt állanak;

b) 18 évesnél ifjabbak;

c) szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek.”

A sorozás a hadseregbe (haditengerészetbe) és a honvédségbe ”minden évben a január 15. és márczius 15. közti időszakban történik meg; a tettleges szolgálat ideje ugyanazon évi október 1-én kezdődik.”

Külön érdekesség, hogy az alkalmatlanok és az ideiglenesen mentesek

”katonasági díjat”,

egyfajta honvédelmi adót fizettek.

Különleges esetekben polgári szolgálatot is megállapíthattak:"oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de egyéb hadi czélokra szükséglett másnemü szolgálatokra, polgári hivatásukhoz képest, alkalmasak, háboru esetében ily szolgálatok tételére kötelezhetők.”

Önkéntes belépést is ismerte a törvény, "minden belföldi beléphet önként a hadseregbe vagy haditengerészetbe, ha e végre a törvényszerü kellékekkel bir….Kiskoruaknál az önkéntes beléphetésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges. Az önkéntes a hadcsapatot, melyben szolgálni kiván, maga választhatja, feltéve, hogy az illető csapat önkéntesek befogadására jogosult s hogy az önkéntes az abba leendő felvételre képesitve van.”

Aki olvasta a Svejket, annak nem lesz újdonság első hallásra az

”egyéves önkéntes”

fogalma, a hadseregben olyan belföldi személyek szolgálhattak ilyen viszonyban, "akik a képzettség oly fokán állanak, mely valamely főgymnasiumban, valamely főreáltanodában avagy ezekkel egyen- vagy más magasabb rendü tanintézetben végzett tanulmányoknak megfelel, s erre nézve magukat jogérvényes bizonyitványokkal igazolni képesek, ha a hadseregbe önként belépnek s szolgálatjok ideje alatt maguk költségén ruházkodnak, magukat felszerelik és élelmezik (lovasságnál a lovat is megszerzik és a ló tartásáról gondoskodnak), béke idején, belépésöktől számitott egy évi tényleges szolgálat után, mint tartalékosok szabadságra bocsáttatnak. Az ilyenek, ha tanulmányaikat folytatják, a katonai állomás helyét, s 25 éves korukig az egy évi önkéntes szolgálat évét is maguk választhatják, s ha önköltségökön magán szállást tartanak, laktanya lakásra nem szorithatók. Ha ezen önkéntesek egy évi szolgálatukat betöltötték s a tartalék- és honvédtisztek részére szabályozott vizsgát jó sikerrel letették, mint tisztjelöltek a szükséghez képest sorrendben tartaléktisztekké neveztetnek.”

Önkéntesek a haditengerészetnél is hadba állhattak, ha belföldi tengerészeti tanintézetekben "jó sikerrel végzett tanulmányaikra nézve is magukat bizonyítványokkal igazolják". Az orvosok és vk.jpgorvos tanulók egy évi önkéntes szolgálatukat katonai kórházakban, az állatorvosok és állatorvos-tanulók pedig mint állatgyógyász-gyakornokok valamely szekerész században is teljesíthetik, ha erre való képzettségüket igazolják.

Gyógyszerészek

az egy évi önkéntes szolgálatot katonai gyógyszertárakban teljesíthetik.

”Az egyház és vallásfelekezet papjelöltjei és növendékei, ha a hadseregbe (haditengerészetbe) vagy a honvédség közé besoroztattak, Pappá szenteltetésök, illetőleg lelkészszé vagy segédlelkészszé lett alkalmaztatásuk vagy kineveztetésök után az illetők a hadsereg lelkészi lajstromába igtattatnak, és háboru esetében védkötelezettségökhez képest vagy a hadseregnél (haditengerészetnél) vagy a honvédségnél, mint szintén tábori vagy állandó kórházaknál is, mint lelkészek alkalmazhatók.”

A jó katona a "Si vis pacem, para bellum” mondást megismerve időszakonként békében is ismétli

katonai ismereteit,

ezt az elvet már a jogszabályalkotók is ismerték, így került a törvénybe az őszi gyakorlatozási rend szabálya.

”A tartalékos legénység tartalékkötelezettsége alatt háromszori, legfölebb négy-négy hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetik. Tényleges szolgálatba történendő minden behivatás egy gyakorlatul számittatik. Azonfölül részökről évenkint őszszel ellenőrzési szemlék tartatnak, melyek azonban egy napnál többet igénybe nem vehetnek.”hajmasker7_0.jpg

 A gyakorlatok ("Császárgyakorlat", képünkön) és szemlék megtartása szeptemberben kezdődött, a búza aratását nem lehetett veszélyeztetni.

Ugyanilyen precízen szabályozták a

nősülést

is, ”aki az ujonczállitási bizottság által hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak nem találtatott, vagy a 3-ik korosztályban a sorhadi szolgálattól ideiglen fel nem mentetett, valameddig a harmadik korosztályból ki nem lépett, meg nem nősülhet.”

Aki a tilalom áthágásával megnősült, főbüntetésül kapott egy anyóst, egyéb mellékbüntetésként pedig ”a korosztály szerinti sorozás kedvezményét elveszti és sorshuzás nélkül hivatalból besoroztatik; alkalmatlan volta esetében pedig vagy a községi szegényalap javára ezer forintig terjedhető pénzbirságban, vagy hat hónapig tartható fogságban marasztaltatik el.”

Jelentkezési szabályok megszegése és

öncsonkítás

esetén alkalmazott büntetések:

 ”Aki az ujonczállitási bizottság előtt megjelenni tartozik, de kielégitő mentség nélkül elmarad, ujonczszökevénynek, a ki pedig őt ebben tudva elősegiti, a szökésben bűnrészesnek tekintetik, s mint ilyen az alább megszabott büntető eljárás alá esik. Az oly ujonczszökevény, a ki szolgálatra alkalmasnak találtatik, ha kimaradását az ebbeli vizsgálaton igazolni nem tudja, de önként jelentkezett, a rendes sorkatonai szolgálat tartamán felül egy évet, ha pedig nem önként jelent meg a sorozásnál, két évet tartozik még szolgálni; ha végre szolgálatképtelennek találtatik, három hónapig terjedhető fogsággal sujtandó.

Az ujonczállitástól való szökésben bűnrészesek három hónapi, vagy különös sulyosbitó körülmények között hat havig terjedhető fogság alá esnek.

Ha az ujonczszökevény 36 éves életkorát (16. és 33. §) már meghaladta, és nem igazolhatja, hogy már akkor szolgálatképtelen volt, midőn az első korosztályba lépett: hat hónapig terjedhető fogsággal sujtandó.

Az ujonczszökésben való bűnrészesek három, vagy különösen nehezitő körülmények közt hat hónapig terjedhető fogsággal sujtandók. Az

ujonczszökevény

elfogásának elősegitése polgári kötelesség. A hol a hadkötelezettség előli menekülés szökés útján nagyobb számban fordul elő, ott az ennek meggátlására szolgáló rendkivüli intézkedéseket a honvédelmi ministerium, a maga felelőssége mellett, rendeleti uton fogja megtenni

sv3.jpgMegint visszautalok a Svejkre, öncsonkítás, petróleum befecskendezése az alkarba című történet rémlik? Az ilyenek büntetése az alábbiak szerint alakult: ”Minden hadköteles, a kire rábizonyul, hogy magát szándékosan megcsonkitotta, hivatalból sorozandó be a hadseregbe, s a törvényes sorkatonai szolgálat tartamán felül két évig tartozik szolgálni.”

A véderőtörvény általános szabályaihoz képest a

honvédségről szóló 1868. évi XLI. törvénycikk

különös passzusokat állapít meg pár tekintetben.

”A honvédség kivételesen a magyar korona országain kivül is alkalmazható; de erre mindannyiszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges.A magyar korona területén a honvédség egyelőre 78 zászlóalj gyalogságból és 28 huszár századból alakittatik meg, melyhez Horvát-Szlavonország 4 gyalog zászlóaljat és 4 lovas századot fog állitani. Ezek egymás közötti folyó számok alatt azon megye, szék vagy vidék szerint neveztetnek el, a melyből alakulnak s kiegészittetnek.”

A honvédségi kerületek:

A magyar korona területe hat honvéd-kerületre osztatik, és pedig:

a) a dunáninnenire;

b) a dunántulira;

c) tiszáninnenire;

d) tiszántulira; és

e) az erdélyre;

f) Horvát-Szlavonország képezi a hatodik kerületet.

Ezen kerületek mindegyike több

honvédzászlóalji járást

foglal magában

Területi felosztás járásokra, a honvéd zászlóaljak és századok,
végre huszárszázadok szerint

A honvéd zászlóalji járások alakitásánál irányadók a törvényhatóságok (megyék, székek, vidékek, városok stb.) terjedelme, népessége, s azon arány, a melyben a sorezredek alakulásához s kiegészitéséhez járulnak.

Minden zászlóalji járás négy századi járásra oszlik.

A honvéd lovas-századok egy vagy több zászlóalji járásból alakulnak.

A honvéd-zászlóaljak és lovas-századok azon sorezredekkel, melyeknek állományából alakulnak, semmi kapcsolatban sem állanak.”

A Stáb szabályai:

”Honvédtörzsek és rendeltetésöktörzs.jpg

A létszámot a honvéd-zászlóaljak és lovas-századoknak mind tiszti karára, mind legénységére nézve, és pedig a zászlóaljaknál egyes századaik szerint, béke idején is nyilván kell tartani.

A tüzérségből, a műszaki (technikai) csapatokból, az egészségügyi századból, a szekerészetből, s a ruházati és élelmezési szakból a honvédséghez átlépő legénységről külön nyilvántartási jegyzék vezetendő.

E végre, valamint a raktárkészletek kezelése és felügyelése czéljából, minden honvéd-zászlóaljnál, illetőleg a zászlóaljparancsnokság állomása helyén, már béke idején egy törzs (Stab) lesz felállitandó.

Ezen zászlóalji törzs-állomásokat, Ő Felsége jóváhagyása mellett, a honvédelmi ministerium határozza meg.

Egy zászlóalji törzs áll:

1 törzstisztből, mint zászlóaljparancsnokból;

1 ügykezelő tisztből, ki béke idején egyszersmind a törzstiszt segéde;

1 orvosból;

1 puskamivesből;

4 őrmesterből, a századi járások számára;

1 altisztből a törzs részére;

8 közlegényből a törzs részére;

2 tiszti szolgából a törzs részére

A kezelő tiszt a törzs altisztjeivel és közlegényeivel a zászlóalj kimozdulása esetében is helyben marad.

A békelétszám

A honvédség kiképezése és a belrend és a biztosság fentartása végett, béke idején minden honvéd-zászlóalj részéről törzsének állomása helyén egy század és minden 4 huszárszázadból alakult egy-egy század állittathatik fel.

A béke-létszámot időről-időre, a béke idején felállitott gyalog- és lovas-századok számának netalán szükséges szaporitását s a honvédtestek állomási helyét Ő Felsége, mint legfőbb hadur engedélyével, a honvédelmi minister határozza meg.”

Vezérnyelv-, zászló-, rangfokozati jelvények, a felszerelés, fegyverzet, szolgálat szabályait és a gyakorlatokat az alábbi passzusok rendezték (a fanatikusok pedig ide kattintsanak):

”A honvédség

vezénynyelve a magyar,

zászlója, Ő Felsége nevének jelvényei mellett, az ország szineit és a magyar állam czimerét viseli. Horvát-Szlavon- és Dalmátországban a honvédség vezénynyelve a horvát, zászlója ő hrgrb.gifFelsége ugyanazon névjegye mellett Horvát-Szlavon-Dalmátország egyesült szineit és a magyar állam czimerét viseli. Egyébiránt a katonai jelvények, rangjelzetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlők lesznek.”

További különleges szabályokat hordoz a népfelkelésről szóló 1868. évi XLII. törvénycikk, amely alapgondolata szerint ”a népfelkelés olyan

önkéntesekből

alakittatik, kik a sorhadhoz, a hadi tengerészethez és a honvédséghez nem tartoznak.” Most csak a rendhagyó, eltérő, különleges és általunk fontosnak tartott szabályokat emeljük ki.

”A népfelkelés felhivása és rendezése Ő Felsége parancsára, a honvédelmi minister utján, akkor s azon mérvben történik, a midőn s a mennyiben az ország az ellenséges megrohanás veszélye által közvetlen fenyegetve van. A felkelés rendeltetése: a sorhadat és honvédsereget támogatni az által, hogy a harczszintér előkészitésénél alkalmaztassék, az ellenséget minél több oldalról nyugtalanitsa és kárositsa, a közlekedést megszakitsa vagy helyreállitsa, akadályokat vessen, végre, hogy a küldöncz- és a hadi czélok által igényelt egyéb szolgálatokat teljesitse.”

Ruházat és jelvények

”A népfelkelés tisztjei és legénysége szokott ruházatukat megtartják, s jelvényök csak egy nemzeti szinü karkötőből áll, mely a bal kar felső részén alkalmaztatik.

A népfelkelés fő- és altisztjei jogositvák, honvédelmi szolgálatuk tartama alatt, a katonai díszjeleket és megkülönböztetési jelvényeket hordani.”

Zsold és élelmezési szabályokat is hoztak a

népfelkelőkre.

”A népfelkelés tagjai azon naptól fogva, a melyen községökből kiindulnak, és pedig a lovasok lovaikra nézve is, a honvédelmi ministerium által meghatározott zsold és élelmezés élvezetébe lépnek.”

Na, ha ezt valaki elsőre végigolvasta, az előtt kalapom emelem. Most már minden alapvető haderőszabály világos, ugye?

62 komment

Címkék: magyar önkéntes monarchia honvédség osztrák hadtörténelem népfelkelés k.u.k. haderőreform ferencjózsef landwehr

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titus Pullo Urbino 2014.06.30. 15:03:46

Az írásban található idézetek jogszabályokból valók, a képek a netről vannak. Jó szórakozást!

Hadrian77 2014.06.30. 16:57:40

Szép cikk, gratula. :) A Svejk félbehagyott,mert szerencsétlen Hasek meghalt közben. Magyar és szintén érdekes Farkas Pál Egy önkéntes naplója c. könyve. A tisztképzéssel kapcsolatban szokták felróni, hogy a monarchia tisztjeiből igyekeztek a nemzeti büszkeséget eltüntetni, hogy csak a császárért harcoljanak, ez a Svejkben is visszaköszön az újoncos sztoriknál.

Titus Pullo Urbino 2014.06.30. 18:09:14

Én úgy tudom, hogy Hasek később halt meg, utánanézek. Nem volt nemzeti büszkeség, nagybirodalmi svarcgelb tudat lelkesítette a bakákat és a tiszteket is. Ráadásul a szolgálati idő a honosság szerinti távoli helyen telt, a cseheket idehozták, a magyar bakát Itáliába, a lengyelt Morvaországba. Érdekes, a jugó, román, csehszlovák gyakorlat ugyanez volt még a közelmúltban is.

charlie 2014.06.30. 19:51:23

@Titus Pullo Urbino: '23-ba halt meg Hasek.

Namost a Svejket már korábban is írta, azonban azok csak novellák voltak. A rendes regényt (amibe a háború is benne van) a háború után kezdte el írni és azt nem tudta szívrohama miatt befejezni.

Más író(k) megpróbálták befejezni (vagy meg is írták a befejezést) a regényhez, azonban az értelemszerűen nem tartozhat szorosan hozzá.

pushup 2014.06.30. 19:52:08

ha még lenne sorozott sereg, simán vállalható lenne, csak a nyelvezetet kéne átírni

butyko 2014.07.01. 04:13:16

Szia Titus !
Néhány dolgot felvetnék,ha megbocsátod:
O., a piros pontért: 1868.dec.5.e szombat volt és "A Monarchia Első Hivatalnoka" befejezte évi rendes munkáját és téli szabit vett ki.
1.,Az 1868:XL.tc.2.§-t idézted,de a 11.§ kimondja,hogy"a monarchia közös védelmére való szárazföldi és tengeri hadsereg." Azonban " KÖZÖS " hadseregről szó nincs.Ellenben a 1869:VI.tc.már említi a "közös" jelzőt,de csak a hadseregre.Ez azért érdekes,mert a haditengerészet itt így nincs említve,holott a ht.szervezése ugyanúgy "közös" volt.
2.,A "K.u.K."kifejezés csak 1889 !!! október17.-től érvényes !
3.,A hadkiegészítési körzetekhez csak annyit,hogy egyetlen kivétel volt ez alól,méghozzá az egészségügyi csapatoknál!(Titus,fogadjunk,hogy most mosolyogsz!Én is!Mellesleg köszi a fenti vöröskeresztes képeslapot :) )1868.XL.tc.32.§
4.,A szolgálati idő 3 év tényleges ,de csak 6 év tartalékos szolgálat.1869.XL.tc.4.§ .1869-ben lett 7 év.
5.,A 800 ezer fő hadi létszám értelemszerűen háború esetére vonatkozott.A béke létszám 250-260 ezer volt.Évi 100 ezer újoncot hívtak be,ebből kb.40 ezer volt magyar.
6.," Untauglich - Ideiglenes mentesség" Ez így helytelen.Az untauglich szó egyértelműen alkalmatlant jelent.Ide még hiányzik a zeitveilig vagy a provizorisch szó.Mondjuk a provizorisch-t inkább tárgyakra mondják,de akkoriban a "kiskatona" emberi értéke a nullával volt egyenlő." A halott katona nem számít! "
7.,"egyéves önkéntes" .Nem ide tartozik,csak az érdekesség kedvéért:A Szabadságharc lánglelkű őrnagya,Petőfi Sándor is így kezdte katonai pályafutását. 1839. szeptember 6-án önkéntesen belépett magát a soproni Gollner-féle 48. számú gyalogezredbe.1841 február 28.ig hordta a császár kabátját !A laktanya épülete ma is megvan,határőr laktanya volt.
8.,öncsonkítás: sokkal jellemzőbb volt a jobb mutatóujj levágása,csonkolása.Mutatóujj nélkül nem lehet elsütni a puskát.
9.,Kiegészítésképpen:1868 előtt a haditengerészetnél ugyan vannak magyar tisztek,köztük legalább 14 tengernagy!,de a sorozás a horváth,stb.területeken folyt - mint írtad.A flottához csak 1889-től toboroztak magyarokat,mindössze évi 350-380 főt.
10., Nem értem a tengós kitételt.Az első K.u.K.TAJ-t 1907-ben bocsátották vízre.A neve a fantáziadús :I. -volt.1868-ban Tegetthoff benyújtotta a flottafejlesztési tervét,ebben TAJ-ról szó sincs.Viszont a 25 millió akkori forintos költséget a magyar országgyűlés is megszavazta.
11.A Szamos,... monitorokról: Ezeknek a hajóegységeknek az égvilágon semmi közük nem volt a K.-K.-hoz vagy a K.u.K.-hoz.Ezeket a hajókat a magyar kormány ÖNÁLLÓAN,saját költségvetésből rendelte meg 1868 júniusában!A haderőreform előtt!Létrehozták az ún.:Budapesti különítmény-t,feladatuk a Duna védelme volt.A K.-K.Hadügyminisztérium Tengerészeti Szekciójától függetlenül tevékenykedtek.
12.,Talán még idetartozhat az érthetőség miatt:1868-ban a K.-K.Monarchiában az osztrák és magyar miniszterektől megkülönböztetve k.u.k.(így!)közös miniszterek irányították a közös ügyeket,úgysmint a külügy,a hadügy és az EZZEL KAPCSOLATOS pénzügyeket.A közös külügy és a közös pénzügyminiszterek felváltva voltak osztrák vagy magyar származásúak,a közös hadügyminiszter mindig osztrák volt.

butyko 2014.07.01. 04:19:21

@butyko: Javítás: A 4. pontban a helyes törvény:1868:XL.tc.4.§

Titus Pullo Urbino 2014.07.01. 04:34:13

Butyko, azt hiszem, hogy külön cikket írtál, nagyszerű gondolatokkal. Köszönöm a sok pontosítást. A piros pont beírva, nem is egy. Mikor szánod rá magad egy szanitéces írásra?

Fredddy 2014.07.01. 10:56:10

Végre valaki, aki szintén utálja Svejket. Ráadásul a vége felé egyre több az altesti poén, ez mindenhol az ötlethiány legbiztosabb jele.
De ami igazán gáz, az a kultusza, kb mintha a spanyoloknál Torrente lenne a legnagyobb nemzeti kős.

A kuk írása szerintem attól függ, hogyan használjuk. Németben a tulajdonnév nagybetű, a melléknév kicsi, így:
K. u. K.: ,,Kaiser und König"-,,császár és király", azaz maga Ferencz Jóska
k. u. k.: ,,kaiserliche und königliche"-,,császári és királyi": a közös intézmények meg mindenfélék jelzője. Ha tulajdonnévben van, mert akkor ez is nagy.

Tehéntőgy 2014.07.01. 11:34:11

@Fredddy: A kultuszával inkább az a baj, hogy könnyed és vicces figuraként/történetként építi be a köztudatba a Svejket, miközben legföljebb olyan értelemben "vidám" könyv, mint a 22-es csapdája.

ZON 2014.07.01. 11:55:20

@Fredddy: utálja, de illusztrációnak felhasználja.
Nekem szimpatikus, ha egy nemzet nem csak vasvértes, csatalovon ülő hősökért tud rajongani, hanem az igazi kisemberért is. Akkor Hrabal is le van sajnálva, mert mindenféle Pepin bácsikra, meg gátlásos vasutasokra fecsérelte a drága papírt?

Fredddy 2014.07.01. 12:03:28

@Tehéntőgy: nekem ezek a háborús klasszikusok valahogy nem jönnek át, a 22-es csapdája se tetszett. Bár ott inkább az lehetett a baj, hogy korabeli magyar pilóták visszaemlékezéseivel nagyjából párhuzamosan olvastam, az ilovszkojei bekerítés története után kicsit súlytalanok voltak a súlyosnak szánt részek.

krferi 2014.07.01. 12:05:40

@ZON: teljesen egyetértek veled.
történésznek egyébként is kár irodalmárkodni.

Skog 2014.07.01. 12:17:31

Butyko kilötte a hiánylistámat hiánytalanul. Az irodalombeli izlés, meg izlés dolga én speciel nagyon szeretem és nagy münek tartom a Svejket. Azért anekdotagyüjteménytöl messze (szerintem) van és nem csak a bolond bölcs és bölcs bolond cinikus játéka miatt.
Mondjuk, igen illusztrációnak meg jó...
A poszt nekem tetszett, remek.

Fredddy 2014.07.01. 12:23:29

@ZON: megvan a helye a kisemberekről szóló műveknek is, hiszen szívesen olvas az ember saját magáról, szívesen látja a saját környezetét művészi szemüvegen át, akár ironikusan.
De a téren inkább legyen Hunyadi és Damjanich szobra, ne a fingszagú, fröccsben ázó bajuszú szomszéd bácsié. Függetlenül attól, hogy én a három közül melyikhez hasonlítok legjobban :)

krferi 2014.07.01. 12:32:44

Elférne a szomszéd bácsi szobra is a téren. Pláne Magyarországon.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2014.07.01. 12:33:38

A tisztképzésnél vajon más szabályok érvényesültek? Horthy Miklóst 1882-ben vették fel a haditengerészethez a kadétiskolába, és akkor még csak 14 éves volt.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2014.07.01. 12:35:35

@Titus Pullo Urbino: A Réz Ádám-féle fordítás szerinr diktálás közben halt meg, a Karikás Frigyes-féle fordítás csak simán véget ér.
Egy tény, a Svejkben vannak nagyon durva magyarellenes részek, és éppen az a tanulságos hogy csak maga a hülye Svejk nem az.

Fredddy 2014.07.01. 12:50:04

De hogy on is legyen, nagyon tetszik a cikk. Az 1868-as törvényben az is szerepelt, hogy az 1848-49-es honvédsereg még aktív korban lévő tisztjeit lehetőség szerint be kell venni az új honvédségbe, és a szervezőmunka nagy részét valóban ők is végezték.

@Titus Pullo Urbino: klasszikus értelemben vett nemzeti büszkeség a magyarokban megvolt, de a többiek tényleg a birodalomért küzdöttek: a német nacionalizmust a Habsburgok nem erőltették (már 1848-ban se, de az egységes Németország megalakulása után már annyira se), a pánszláv gondolatot (a csehek a Monarchiában akartak harmadik erő lenni, a ruténokat és a lengyeleket meg egymás ellen játszotta ki az udvar) és a jugoszláv eszmét (a horvátok már akkor sem szerették a szerbeket) a későbbi történetírás kicsit eltúlozta.

A horvátoknak egyébként a sapkarózsáján is horvát felirat volt, a magyar címer mellett.

Sztyepan Asztahov 2014.07.01. 13:07:46

én annyit csatolnák a poszthoz, hogy tudni kell hogy a K.u.K jogilag közvetlenül a császárnak-királynak volt alárendelve. Ezzel elvileg azt tehetett Ferenc Jóska amit akart, pusztán jogi szempontból nézve, akár egy másik államot meg is támadhatott a K.u.K, anélkül, hogy az osztrák birodalmi gyűlés vagy a magyar országgyűlés engedélyezte volna a számára, mert ő volt a főparancsnoka. (ezért a gyakorlatban eléggé nehezen ment volna) A Honvédség és a Landwehr viszont az utóbbi parlamenteknek voltak alárendelve.
Megint más tészta, hogy a Honvédség és Landwehr pl. nem volt tüzérséggel és modern harcászati eszközökkel felszerelve (majd csak az I vh alatt szerelik fel) Így ezek ütőképessége messze elmaradt a K.u.K. mellett a monarcihás békeidőkben. (Ferenc Jóskának azért emlékezetében maradt 48, a magyar szabadságharc, meg a bécsi felkelés, nem akart tőle függetleníthető erős hadseregeket.

Fredddy 2014.07.01. 13:15:37

@Sztyepan Asztahov: már nem emlékszem pontosan, meg változott is 1867-1918 között párszor a rendszer, de ha a hadsereg IFJ-nek volt is aláendelve, nagyon nem ugrálhatott, mert a költségvetéseket az országgyűlések szavazták meg.

Hadrian77 2014.07.01. 13:17:45

@Deak Tamas: van Haseknek egy novellagyűjteménye, a Balaton partján a címe, a magyarországi utazásairól ír benne, ironikus, de nem magyarellenes.

Ő is hadifogoly lett aztán beállt a Vörös Hadseregbe, nagyon érdekes az ottani tevékenysége. Ott kint egy színjózan ember volt, aztán amikor hazakerült egyik percről a másikra ugyanolyan ivós, lumpolós ember lett mint a háború előtt.

Sztyepan Asztahov 2014.07.01. 13:35:45

@Fredddy: persze, ebben tökéletesen igazad van. Én is hangsúlyoznám, hogy csak elméleti/jogi szinten fordulhatott volna elő, hogy Ferenc Jóska a K.u.K.-nak parancsot ad pl. Románia megtámadására, bárki megkérdezése nélkül a Monarchiában. A parlamentek elvileg csak a következő évi hadiköltségvetéssel és újonclétszámmal tudtak volna szórakozni. (persze a gyakorlatban ki kell kérni a külső szövetségesek véleményét,meg azért a parlamenti kormánypárt vezetőjének a véleményét is, hogy az esetleges meglóduló hadi költségeket az országgyűlés megszavazza azért)
Ennek az elméleti lehetőségnek a jelentősége abban áll, hogy a K.u.K. volt a Monachia egyik utolsó abszolutista csökevénye, meg hogy FJ bármelyik parlamentet befenyíthette volna a kuk-kal. (pl.: a darabont kormány idején amikor kivételesen a Függetlenségi párt nyert, még Magyarország megszállása is felmerült)

Tranquillius 2014.07.01. 15:33:13

Az a térkép borzasztó sokat ront az amúgy remek cikken. Gönczy Pál és Kogutowicz Manó forog a sírjában. :) Nem lehetne kicserélni olyanra, amin hozzánk tartozik a Tengermellék, Dél-Erdély és a Délvidék? Nem is beszélve a kamu tiroli és galíciai határról.

no_successful2 2014.07.01. 15:55:43

Különösen érdekes, hogy a svejknek itt nálunk mekkora kultusza van. Én egyszer nekiestem, hogy elolvasom, de nem tudtam magam végighámozni rajta, valahogy olyan bugyuta volt az egész, és még csak nem is olvasmányos.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2014.07.01. 17:20:11

Jó majd valaki írjon egy rendes és pontos cikket, elég ehhez a Hadi Múzeumban egy látogatást tenni..

Például a k.u.k magyarul cs. és kir., császári és királyi. És ha már itt tartunk, a cs. és kir. hadseregen belül voltak olyan egységek ahol a vezénynyelv magyar. Például a huszárezredek nem a Honvédség, hanem a cs. és kir. hadsereg része, ennek ellenére a vezénynyelv ha nem is kizárólag de tipikusan magyar. A cs. és kir. flottánál nem egy hajó vezénynyelve szintén magyar, a legnagyobb a Szent István csatahajó.

(és lehet jogszabályidézés nélkül is jókat írni... :-D )

Tehéntőgy 2014.07.01. 17:21:08

@Fredddy: A téren valóban inkább az ő szobruk álljon, de a Svejk világában ilyen emberek talán azért nem léteznek, mert nem létezhetnek. Nekem legalábbis a könyv nem arról szól, hogy a főszereplő önmagában valamiféle abszolút pozitív figura lenne (nem az, minden "hülyesége" és tisztánlátása mellett kifejezetten önző, a maga módján ravasz, emellett sunyi és rosszindulatú) hanem hogy elég józan ahhoz, hogy a hadsereget, a rendőrséget, az államot, a cseh társadalmat stb. és a felsoroltak debil önfényező mítoszait és képzelt tekintélyét annak a velejéig romlott és visszataszító közegnek lássa, ami. És elég bölcs (és gyáva :-)) ahhoz is, hogy ne lázadjon ellene, hanem kihasználja és leszarja.

2014.07.01. 18:19:08

Egy fogalmi gondom van: számomra nem egyértelmű, hogy mi volt a különbség a hadsereg és a honvédség között?
Tény, hogy manapság ezeket a szavakat leginkább egymás szinonimájaként használjuk a köznyelvben.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2014.07.01. 18:34:49

ANOka, annak idején volt a cs. és kir. hadsereg (pongyolán fogalmazva közös hadsereg) és a kir. magyar honvédség. Katonaság mind a kettő, de két külön szervezet, külön költségvetés stb. Mindez az Osztrák-Magyar Monarchia felépítéséből adódott.

2014.07.01. 18:39:33

@Pascal: Ok, így már érthető.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.07.01. 18:56:13

Alapos összefoglalás!
Egy mai falu (3 korabeli elődjének) katonái a Monarchia haderejében: kugi.blog.hu/tags/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2014.07.01. 19:02:47

Az akkori Magyar Királyságon belül szerveztek honvéd- és cs. és kir. ezredeket is Például a szegedi 46-os cs. és kir. gyalogezred magyar legénységgel, többnyire magyar - de mindenképp magyarul is beszélő ! - tisztikarral rendelkezett. Mellettük harcolt Doberdón az 1. honvéd ezred (magyar legénység és tisztikar, magyar vezénynyelv).

Hogyan értették meg a magyar bakák a német vezénylést a "közös" ezredekben ? Tömörkény István, aki egy ilyen ezredben szolgált, jegyezte fel:

káplár Suba (mert német mintára a rang megelőzi a vezetéknevet): Ha azt kommandirozom, hogy indiblánc, akkor ájncra a rekte arm mögfogja fölül a geverszíjat. Cvájra fölemeli a sultertul, és a linke arm középütt kapja a gevert. Drájra pedig indibláncra gyün a gever, és nyomi a rekte arm kisujja középön, úgy, hogy a mündung a sulterung irányában hóhh lögyön.

pushup 2014.07.01. 20:14:46

@Pascal: ezdeszépvolt!

mondjuk én sem értem, miért mondja a sublerre mindenki, hogy tolómérő :D

wraith42 2014.07.01. 20:44:19

A honvédtüzérségnél ha jól tudom, akkor eleinte valóban az osztrákok ellenezték minden szinten, de 1900 elejére eljutottak oda, hogy szerették volna a Honvédségnek is lenne tüzérsége. Ekkor viszont jó pár évig a magyar kormány ellenezte és nem szavazta meg (talán a költségvonzata miatt). Végül 1912-ben lett megszavazva a dolog és 1913 elejétől kezdték el szervezni.

¿Qué tapas hay? 2014.07.01. 21:24:04

Remek cikk, ismét sokat tanultam. Külön köszönet a kommentelőknek is a kiegészítő információkért.

A cikk illusztrációihoz egy ki segítség: Horvát- dalmát- és Szlavónország címere (1968-1918), színesben:
commons.wikimedia.org/wiki/File:Coa_Croatia_Country_History_%28with_crown%29_%281868-1918%29.svg

A posztjugó Horvát Köztársaság címere szerintem koridegen ehhez a poszthoz.

Fredddy 2014.07.01. 21:58:46

@Pascal: @ANOka: nem egészen. Egyszerűen a ,,védő" jellegű szervezeteket hívták honvédségnek, az osztrák és a német Landwehr katonáit is honvédnek nevezték a korabeli sajtóban.
A két világháború között lett végleg ,,magyar katona" a szó jelentése, és ez a néphadsereges időkben se kopott ki, 1848-49 örökségét a kommerek is magukénak érezték.

@pushup: a gyakorlótéren valószínűleg eleget üvöltöztek a bakákkal ahhoz, hogy azt a pár feltétlen szükséges kifejezést megtanulják, Magyarországon kívül meg sok helyen a nem osztrák területeken kívül is a német volt az ügyintézés nyelve, így valami minimál németet a civil életben is magukra szedtek az emberek. A magyarban is sokkal több jövevényszó volt, amik mára kikoptak.

@Ren42: ez így van, viszont volt egy kis közjáték 1870/71-ben, amikor szórólövegeket rendszeresítettek a Honvédségnél (akkor is voltak akadékoskodók, de azokat leépítették azzal, hogy ez gyalogsági fegyver), de pár év után selejtezték őket, a porosz-francia háború tapasztalatai alapján.

butyko 2014.07.02. 00:06:03

@Deak Tamas: A Monarchia tengerésztiszti képzése 1814-ben kezdődött Velencében.Több változás után 1866 -ban került Fiuméba,Marine Akademie zu Fiume néven,ahol 1918-ig működött.Ne tévesszük össze a szintén (1884-től)fiumei Regia Ungarica Accademia Nautica kereskedelmi tengerésztisztképzővel.Emez a trieszti megalapítása után 1774-ben került Fiuméba,és 1776-ban került a magyar korona fennhatósága alá.Fontos tudni,hogy a Marine Akademián német volt a tanítás nyelve,a Nauticán legfőképpen olasz.
Horthy Miklós szeme előtt Béla bátyja példája lebeghetett,aki felvételt nyert a Marine Akademiára.Szerencséjére gimnáziumi éveit Sopronban töltötte (ma Széchenyi gimnázium),ahol a német nyelvet kiválóan elsajátította.Bátyja épp avatása előtti halálos balesete lehetőséget adott az Akadémiára való jelentkezéshez.
Az Akadémiára sikeres felvételivel lehetett csak bejutni.Német nyelv,mennyiségtan,történelem ,földrajz,természettudományok,vegytan voltak a felvételi tárgyak.Az növendékek statusza lehetett költségtérítéses,alapítványi,féldíjas és ingyenes kincstári hely.Az ingyenes kincstári helyekre kizárólag a katonatisztek,katonai,udvari,és kincstári hivatalnokok fiait vették fel,ha megfeleltek további követelményeknek is.(A felvételin már túl vagyunk!)További követelmények:magyar vagy osztrák állampolgárság,testi alkalmasság(speciális eü.alkalmasság),kielégítő erkölcsi magatartás(magatartás és hitélet),A BETÖLTÖTT 14.ÉV és még el nem ért 16.év,reáliskola vagy gimnázium első 4 évfolyamának " jó " összeredménye,ebben a mennyiségtan legalább " jó " eredménnyel!
Horthy édesapja ugyan gazdag földbirtokos volt,de az Akadémia vezetősége méltányosságból (lásd:H.Béla) felvette Miklóst a kincstári helyre. 1882-ben 612 fő jelentkezett az Akadémiára,ebből 42 fő került felvételre és végül 1886 október 7.-én 27 fő avattatott fel II.osztályú tengerészkadéttá.
A cs.és kir.Haditengerészeti Akadémia jelmondata: " A KÖTELESSÉG AZ ÉLETNÉL IS FONTOSABB! "

Titus Pullo Urbino 2014.07.02. 08:35:44

@Tranquillius: igazad van a térképpel kapcsolatban, betettem helyette egy másik képet.

Kriegsmarine rajongóknak:

lemil.blog.hu/2008/10/28/vendegoldal_mr_nemo_horthy_2_0

www.kuk-kriegsmarine.at/

Az osztrák weboldallal vigyázni kell, mert órákig képes rabul ejteni, saját tapasztalatból mondom.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2014.07.02. 09:21:07

Jó cikk. A KuK , honvéd és Landwehr kérdésről, de főleg a tisztképzés mikéntjéről és miértjéről van egy nagyon jó, olvasmányos könyv, Deák István, "Volt egyszer egy tisztikar."

Ami a nemzeti gondolatokat illeti, Deák kutatása szerint akik már kiskoruktól a közös hadsereg tisztjének lettek nevelve, azok nem német/osztrák, szerb, magyar, rutén, egyébnek érezték magukat, hanem a Monarchia polgáraiknak. Végül is egy tisztgyereknél, a kedves papa vezénylési rendje hozta hogy melyik helyőrségi városba született, mondjuk Bukovinában, hol kezdett suliba járni, Triesztben, stb.

Fredddy 2014.07.02. 12:43:33

@Sigismundus: ebből aztán voltak érdekes félreértések is, az 1849-ben Budát védő Hentzit pl mindenki hazaáruló magyarnak tartotta, pedig ízig-vérig osztrák volt, a név magyaros hangzása véletlen egybeesés (régi, svájci származású katonacsalád), és csak azért született Debrecenben, mert az apja által vezényelt alakulat akkoriban rövid ideig éppen ott állomásozott.

Titus Pullo Urbino 2014.07.02. 12:57:34

@Fredddy: nem, nem és nem. Hentzi azért volt hazaáruló, mert felesküdött a magyar alkotmányra, majd esküszegő lett. A péterváradi erőd parancsnokaként olyan ellenséges cselekedetei voltak, hogy féltek az árulásától, ezért letartóztatták és Budán őriztették, ahol aztán 1849. januárjában a bevonuló W. katonái felszabadították. Ez a kategória egyértelmű, ő esküszegő és hazaáruló. És mi az, hogy nem volt magyar? Itt született, csak itthon tevékenykedett, kitűnően beszélt magyarul. Degré Alajos sem volt magyar? Damjanich?

butyko 2014.07.02. 19:22:39

@Titus Pullo Urbino: A tanyaudvaron egymás mellett áll a tehén és a lóistálló.Egy vemhes kanca éppen elleni készül,amikor váratlanul átszökik a tehénistállóba.A kérdés(komoly!):ebben az esetben kiscsikó születik vagy kisborjú?
Másképpen:Apám Juszuf,anyám Zulejka.Bátyáim Ibrahim,Ahmed,Musztafa,Kemál és Jumurdzsák:)valamennyien törökök,hiszen Anatóliában születtek.Én,Gerhardt Hakim,német vagyok,mert Berlinben születtem.

butyko 2014.07.02. 20:45:17

@butyko: Azt hiszem,a neveltetés számít.Kivé,mivé nevelik a szülők a gyermeküket,milyen értékrendet adnak át neki?

De, alaposan eltértünk a tárgytól...
Térjünk vissza inkább 1868-hoz.

Többeknek írom,hogy a K.u.K. 1868-ban nem létezett,hiba bármit is így említeni.Ne menjünk vissza Árpád vezérhez,kezdjük a közepén.
Kezdetben volt(i.sz.1290)a Habsburg Birodalom,ami fennállt 1867-ig.(kiegyezés).Ekkor jött létre két ország szövetsége,melynek hivatalos neve: Ausztria-Magyarország,másképp Osztrák-Magyar Monarchia.Hivatalosan az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság államszövetsége.A politikai szövetség mellett létrejött egy gazdasági szerződés is,melyet a két ÖNÁLLÓ és EGYENRANGÚ fél 10 évenként újratárgyalt .megújitott.Az osztrák császár egyenrangú félként kezelte a magyar királyt.(Saját magát,naná! )A perszonálunió egyfajta tudathasadásos állapotba hozta Ferenc Józsefet,pláne trónutódját,I.Károly osztrák császárt ill. IV.Károly magyar királyt.
Mivel a két ország között hivatalosan határvonal is húzódott,javarészt a Lajta(Leitha)folyó medre,így a két területet Cisleithania-nak és Transleithania(ez a magyar) is nevezték.
Tehát osztrák - magyar,császári - királyi , k.-k. ! Ez Ferenc József személyiségét határozta meg,mint abszolút uralkodóét.
1889.október 17.én (tehát több,mint 20 évvel később!)kelt Legfelsőbb Kézirat rendelte el,hogy ezután a császári kötőjel királyi hadsereg és haditengerészet,valamint EZEK intézményei a császári ÉS királyi elnevezést kötelesek használni!Ez az "és" szócska (hivatalosan keirva) alkotmányjogilag tökéletesen kifejezte,hogy ez a két fegyveres erő nem a császár ill. király tulajdona,hanem a két önálló jogokkal rendelkező országé.Ám őfelsége(mindkettő,aki egy személy),mint Legfőbb Hadúr rendelkezett a hadüzenet és békekötés jogával a közös hadsereg erejéig.

Minorkavidor 2014.07.02. 22:28:31

A poszt tetszett nekem, néhány kiegészítést tennék):
A haderő jogszabályi környezete még TPU által leírtnál is bonyolultabb, és ami legalább ennyire lényeges ellentmondásosabb volt. Mivel a kiegyezés a jogfolytonosság elvén, ezáltal a 48-as törvények érvényességén alapult, ezért az ogy. még a kiegyezési törvény hatályba léptetése előtt jónak látta a nemzetőrségről szóló 1848. évi XXII. tc.-t felfüggeszteni addig, amíg a parlament az új védelmi rendszerről nem dönt.
Ezen határozatot kellett volna tartalmaznia az 1867. évi XII. tc. 11-13. §-ának. Csakhogy a kiegyezési törvény ezen passzusai kétértelműre sikeredtek:
„11. § Ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészitő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik. Ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.”
A vezérletre, vezényletre és belszervezetre vonatkozó jogok még a feudalizmusból, pontosabban annak abszolutisztikus korszakából származtak és igen komoly jogosítványnak számítottak.
A hadsereg vezérlete (Leitung) elnevezésű jogba beletartozott a hadüzenet joga is. A vezénylet (Führung) joga alapján a hadsereget az uralkodó bármikor és bárhová irányíthatta. A belszervezet (innere Organisation) jogába a hadsereg összes belső kérdése beletartozott. Így a tisztek kinevezése, belső szerkezet megállapítása, szolgálati nyelv megállapítása, fegyelmezési kérdések stb.

A magyar kormány kezében a 12. és 13.§-ban megfogalmazott jogok maradtak:
„12. § De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészitését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzati körében, az ország magának tartja fen.
13. § Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapitása vagy átalakitása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapitás épen ugy, mint a későbbi átalakitás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen: ennélfogva minden ily esetben, a két ministerium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán fölmerülhető különbségek kiegyenlitése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik.”
Azaz, az uralkodó korlátlan hadúri jogának elismerése mellett a 11. §. egy külön magyar haderőről rendelkezik. A 12-13. §. még jobban összekutyulja a rendszert. Mivel a 13. §. alapján a védelmi rendszer átalakításához a 2 parlament beleegyezése is szükséges, még pedig az egyenlő elvek szerint! Ez úgy történik, hogy a kérést a miniszter,- előzetes megállapodás alapján- terjeszti a 2 törvényhozás elé! Mi is értendő magyar seregen? Ugyanis az újoncmegajánlás, a beszállásolás és az ellátás a közös hadsereg magyar honosokból felállított egységeire is vonatkozott, mégpedig az „eddigi törvények alapján. Ez lenne a magyar sereg, vagy csak kiegészítő része lenne a közös haderőnek. Röviden ketté kell-e osztani a meglevő haderőt. Ezt támasztaná alá, az egyenlő elvekre történő hivatkozás, a 2 parlament szerepe, de elsősorban, hogy a törvény szövege 2 egyenrangú miniszterről beszél. Ez volt a dualizmussal szembenálló közjogi ellenzék véleménye a dualizmus bukásáig. Csakhogy az adott történelmi viszonyok között a haderő kettéosztása lehetetlen volt, más megoldást kellett találni. Erről majd később.
Előbb nézzük a külügyi közösséget:
„8. § A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Ő Felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomaticai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél ministeriumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminister teendői közé tartoznak. A nemzetközi szerződéseket mindenik ministerium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közöseknek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 18., 19., 20., 21. és 22. pontokban körülirt módon fog megállapittatni.”
Itt szeretném kiemelni az alábbiakat: „mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett”.
Ez egy igen fontos garanciális elem, magában foglalja nemcsak a két kormánnyal folytatandó előzetes tanácskozást, hanem az egyetértésre jutás kötelezettségét valamint a beleegyezésük előzetes megszerzését is! Itt Tisza Istvánt érdemes idézni, aki az utolsó, nagy nyilvánosság előtt elhangzott beszédében az alábbiakat mondta: „a magyar nemzetnek a Monarchia külpolitikájára irányadó befolyása volt”.

Minorkavidor 2014.07.02. 22:29:31

II.

Visszatérve a haderőreformra. A sógorok elitje már a Honvédelmi Minisztérium felállításától is retteget, mondván, hogy az annak a ’48-as Hadügyminisztériumnak az utóda, amely ’48/49-ben valóban megteremtette az önálló haderőt. Arról persze megfeledkeztek, hogy mindaz kényszerből történt, mert az Udvar akkor még nem fogadta el a modern polgári alkotmányos politikai berendezkedést, ezzel kirobbantva a polgárháborút. Franz Freiherr von John altábornagy, közös hadügyminiszter még a magyar HM felállítása előtt tudatta az összes alárendelt szervvel, hogy a haderő egyetlen része sincs az „úgynevezett honvédelmi minisztérium” alá rendelve. Egy napra rá Albrecht főherceg tábornagy, hadsereg-főparancsnok egy olyan rendeletet adott ki, amely szerint meg kell akadályozni minden olyan próbálkozást, hogy az ezredeket nemzetiségük szerint osszák szét.
Azt a magyar vezetők is jól tudták, hogy a kiegyezés érdekében a közös had,- és külügy, valamint az ezeket finanszírozó közös pénzügy területein engedményeket kell tenni. Paradox módon a megegyezést épp a haderő reformja tette lehetővé. A már említett John altábornagy tervei szerint be kell vezetni az általános hadkötelezettséget, úgy, hogy az „első vonalat” képviselő hadsereget, egy „második vonal” az ún. népfelkelés támogatta volna háború idején, ide azon 18-45 év közötti férfiak tartoztak volna, akik nem voltak tagjai a hadseregnek. Az idő azonban sürgetett: míg a Lajtán túli területeken, rendeleti úton végre lehetett hajtani az elképzelést, addig hazánkban csak alkotmányos út jöhetett szóba. Ezt használták ki Andrássyék. Mivel tudta, hogy önálló magyar sereg létrehozása nem lehetséges, ezért azt a javaslatot tette, hogy a népfelkelésnél magasabb szinten szervezett nemzetőrség vagy belügyőrség (a honvédség szót nem használta) kerüljön a 2. vonalba, a népfelkelés így a 3. vonalat alkotná. Ezen alakulatok béke idején a HM irányítása alá tartoznának, háború idején a császári-királyi tábornokok vezénylete alatt az élvonalbeli erőket támogatnák. A fenti erőket a hadsereg 4 tartalékos évfolyamából kívánta létrehozni. Ellentételezésül felajánlotta az Udvarnak, hogy garantálja a közös haderő egységének, zászlajának és német szolgálati nyelvnek a megtartását + mindent megtesz a John-féle reformterv ogy.-i elfogadtatása érdekében. Bécs viszont nem volt hajlandó tárgyalni Andrássy tervéről. Tárgyalópartnere Georg von Grivićić első körben csak a kifogásokat kereste pl. ellenezte a 4 tartalékos évfolyam felhasználását. Azonban hamar felismerte a lehetőséget, mert Andrássy mérsékelt tervei alternatívája az önálló hadsereg követelése volt.
Közben Friedrich Ritter von Beck ezredes, Ferenc József katonai irodájának főnöke is kidolgozott egy tervet. Őt nem az Andrássy-kormány iránti bizalomhiány vezette, ellenkezőleg, flt, hogy a kormány megbukik és polgárháború lesz! Szintén a haderő kettéosztása ellen érvelt, félt a magyar nyelvű honvédség létrehozásától, mert ez példaként szolgálhat más nemzetiségek, elsősorban a csehek és galíciai lengyelek számára. Féltette a frissen létrejött kiegyezést, mindkét fél józan belátására apellált. Ennek jegyében javasolta a John-terv felülbírálását addig, amíg ez a közös haderő szétdarabolása nélkül megtehető.
Közben a magyarok is kidolgozták saját terveiket. Az elsők egyikét Gelich Richárd, a HM osztálytanácsosa - volt 48-as őrnagy- Grivićić meghallgatása után. A javaslat 1868 januárjában került az osztrák katonai vezetés elé. Ő már honvédségről írt, az ország 5 honvédkerületre oszlik, 84 gyalogos zászlóalj és 28, -2 századból álló- lovasosztályból áll, bélében csak keretek vannak. Békeidőben csak 42 zászlóaljtörzs létezne, minden más alakulat és személyzet a szabadságolt (azaz tartalékos) állományba tartozik. Mindezen szervezetek elöljárója a HM lenne. Az újoncokat a közös hadsereg 2 havi kiképzésben részesíti, utána szabadságolt állományba kerülnek, a vezényszó német maradna, az egyenruha viszont magyaros lenne. Johnnak nem tetszett a békében is fennálló honvédség, továbbá azt kívánta, hogy a honvédség főparancsnoka a magyarországi császári-királyi főhadparancsnok legyen. Mivel törvényjavaslatát a bécsi parlament nem fogadta el, megbukott, helyét Freiherr von Kuhn altábornagy vette át. Ő a HM önállóságát támadta, a honvédséget a közös hadminiszter alá kívánta rendelni. Ellenezte a honvédség belső karhatalomként való felhasználását, mivel zavargások idején nincs idő behívni a tartalékosokat, de még a békekereteket is sokallta. Csak nyilvántartó hivatalok felállítását engedélyezte volna.

Minorkavidor 2014.07.02. 22:31:09

III.

Ekkor került sor, - a később döntőnek bizonyult- április 18-19-én, Budán tartott titkos értekezletre, melyen I. Ferenc József elnökölt, a magyar álláspontot, a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula képviselte. Andrássy jól felkészült. Görgei még februárban elkészítette első javaslatát, amit Deák köszönettel fogadta és kérte az előterjesztés folytatását. A 2. részt Görgei március 8-i keltezéssel küldte el, ekkor már Andrássynak. Az 1. részben a meglevő hadsereg negatív oldalait taglalta, a 2. rész a honvédség kiegészítésével, feladataival és mozgósításával foglalkozott. Az írni-olvasni tudó keresők (tehát nem csak a középiskolát végzettek) 1 éves szolgálati időt javasolt, a többieknek 2 évest. Mint írta: „Két évig tart ellenben a hadoncz-szolgálati idő mindazoknál, kik olvasni írni, számolni kielégítően egy nyelven sem tudnak, vagy ha tudnak is, de besoroztatásuk alkalmával sem eddigi feddhetetlen erkölcsi magaviseletükről, sem arról, hogy az imént felsorolt kellékek valamelyikével bírnák, érvényes bizonyítványokat előmutatni képtelenek.”
Rajta kívül még 2 egykori honvédtábornok, Klapka György és Vetter Antal és Ivánka Imre egykori főhadnagy is előállt javaslataival.
A tanácskozáson, Andrássy,- gróf Festetich György király személye körüli miniszter kivételével- egyedül harcolt az osztrák miniszterelnökből, a közös had,- és külügyminiszterből és Beck ezredesből álló négyes fogattal. Nyíltan rámutatott arra, hogy Magyarország számára sértő az a bizalmatlanság a magyar elképzelésekkel szemben, még Magyarország elszakadását feltételezik. Sikerült maga mellé állítania az uralkodót, aki még Andrássy követelését is meghaladó szabályokat javasolt, hogy a honvédség megfeleljen céljainak. Egy feltételt szabott: ő nevezi ki a honvédség főparancsnokát. Abban is egyetértésre jutottak, hogy a honvédség karhatalomként csak végső esetben vethető be, végül megállapodtak a magyar, illetve a horvát vezényleti nyelv kérdésében is.
Ezután már sor kerülhetett a részletes véderőjavaslat kidolgozására és elfogadtatására. Itthon különösen az egykori honvédek várták türelmetlenül a javaslatok tárgyalását, ugyanis a kiegyezés támogatását alkalmazásukhoz kötötték. A törvényjavaslat általános vitája 1868. június 27-én kezdődött, heves szócsaták után a kormánypárt főlényes győzelmet aratott: 235:41 arányban megszavazták az előterjesztést. Az így létrejövő hadügyi közösség egy olyan hibrid volt, amelyet Tisza Kálmán így jellemzett: „Mármost megengedem lesz szó egy háborúról, amely vagy Magyarországnak , vagy a fejedelem többi tartományai és országainak érdekeivel gyökeresen ellenkezik… ha ily Magyarország érdekeivel gyökeresen háborúról lesz szó, megengedem, hogy a delegatiók meg fogják szavazni a költségeket, de az országgyűlés megtagadja az újoncokat, és én nem hiszem, hogy így a közös biztonság fönn lesz tartva.”
A fenti idézet is azt tanúsítja, hogy a hadügyek normális funkcionálása is csak a közös érdekek mentén volt lehetséges. A dualizmus elve igen sajátosan érvényesült a hadügyi közösség területén. A hadsereg külpolitikai felhasználását tekintve volt csak érvényes a dualisztikus elv, ám a vezérlet, vezénylet és belszervezet vonalán nem. Ez a konfliktusforrás a dualizmus egész ideje alatt fennmarad és nagyban akadályozza majd a hadsereg erősítését.

Más:

A Monarchia területét nem 84, hanem 103 hadkiegészítő körzetre osztották, ebből 47 és nem 41 esett Magyarország területére. A honvédség újoncait nem ezek, hanem az általad is említett 7 honvédkerület adta, a kerületeket római számmal jelölték.
Kérdés az itáliai részek, hogy keveredhettek bele? Az itáliai területek 2 részletben vesztek: el: 1859-ben és 1866-ban.
Az egyéves önkéntesség intézményénél megemlítést érdemelhetett volna, hogy a honvédség csak 1883-től alkalmazta ezt.

Fredddy 2014.07.03. 00:56:18

@Titus Pullo Urbino: Hentzi (a Buda bevételét hírül adó röpirat is Hencziként említi egyébként) a magyar alkotmányra csak azért esküdött fel, mert a király azt parancsolta: 1848 május 7-én, mikor legfelsőbb kéziratban a Mo-n állomásozó csapatokat a magyar hadügyminiszter alá rendelte.
Hogy magyar lett volna? Szerintem legjobban ő tiltakozna ez ellen, igaz, hogy Magyarországon született és dolgozott, de a családja német volt, és a magyar szabadságharc külföldi születésű hőseivel ellentétben szorgalmasan igyekezett a magyaroknak ártani.
Szóval, bár nagy seggfej volt, egyáltalán nem volt az a hűtlen típus, csak éppen osztrákként az osztrák koronához volt hű.

@Minorkavidor: kis pontosítás: a honvédkerületeket először simán csak kerületeknek nevezték (Dunáninneni, Dunántúli, Tiszáninneni, Tiszántúli, Királyhágóntúli, Horvát-Szlavón), 1869-ben hadkerületeknek (pozsonyi, budai, pesti, kassai, kolozsvári, zágrábi), 1870-től hívták őket honvédkerületeknek, de 1871-től már nyolc volt (pluszban bejött a szegedi).

A 82 gyalogos zászlóaljból az utolsó négy volt horvát, mert 1868-ban még megvolt a Határőrvidék, amit nemsokára felszámoltak, és ezzel lett 1873-ra 92 honvédzászlóalj (79-92 horvát, értelemszerűen)

1868-ban egyébként még csak a törzseket és egy önkéntesekből álló Központi Főtanosztályt kezdtek felállítani, a sorozottak 1869 novemberében (egy hónapot csúszva a törvényekhez képest) kezdtek beérkezni.

Kis érdekesség, hogy az újjáalakuló honvédsereg azért kapott sok csúfolódásra okot adó vörös nadrágokat (az addigi kék helyett), mert I. Miksa mexikói császárt előbb buktatták meg, minthogy átvehette volna a hadserege számára Bécs kezességével megrendelt hatalmas mennyiségű vörös posztót.

9mmPara 2014.07.03. 08:58:15

@Pascal: Jajjistenem, Tömörkény! Nagyon-nagyon jó író. A Tömörkény-Móra páros pedig alig felülmúlható.

Minorkavidor 2014.07.03. 19:35:27

@butyko:

A hsz-d 11. pontjában új infókat közölsz.

A 2 monitort valóban a magyar kormány rendelte meg még 1868 júniusában a Pest-Fiumei hajógyártól, tervezőjük Josef von Romako cs.kir. hajóépítő inspektor, hajómérnök. A keresztségben a MAROS és LEITHA nevet kapták.
Azonban (legalábbis Csankaréti Károly-Benczúr László Haditengerészek és folyamőrök a Dunán 1870-1945 munkája szerint) " a cs. kir. haditengerészetből kikülönítették az ún. Budapesti különítményt.."
A MAROS-t 1871. április 20-án, a LEITHÁ-t 1871. május 17-én bocsátották vízre, ahol tovább folyt a felszerelésük. 1872. tavaszán tartották első próbaútjukat "az Adriáról átvezényelt tengerészekkel..."
" A cs. kir. haditengerészet 1872 nyarán átvette és szolgálatba állította első monitorjait."

Más

Egy kis potosítás: Nem 100 ezer hanem 95.400 fő volt az újoncok száma legalábbis Magyarország Hadtörténete 2. kötetében és a Magyar tüzérség 100 éve 1913-2013 c. munkákban er szerepel

Minorkavidor 2014.07.03. 19:40:23

@Fredddy:

Jogilag a hűtlenség fennáll, mert felesküdött a magyar alkotmányra. Amennyiben ekkor tiszti rangjáról lemondott volna és majd 49 januárjában lépett volna vissza a seregbe ( értelemszerűen a császáriba) a hűtlenség nem állná meg a helyét. Másik megoldás: áthelyezteti magát a Lajtán túlra, így kerülve el az esküt, majd Windischgraetz seregével tér vissza.

Fredddy 2014.07.03. 22:09:40

@Minorkavidor: gondolom katonaként, pláne egy ilyen zavaros helyzetben, nem sok értelmét látta az efféle trükközésnek, pláne annak, hogy, ha ideiglenesen is, de kilépjen a seregből.

A Dunai Flotilla (civil nevén; hivatalosan 1880-ig ,,a flottaállomány bővítménye", onnantól a ,,Haditengerészet Budapesti Különítménye" nevű szervezet) minden szempontból a Polában székelő közös haditengerészet alá tartozott, ott intézték a hivatalos ügyeit, ott képezték ki az ide küldött tiszteket és legénységet, sőt, gyakran cserélgették az állományt a Duna és a tenger között.

Titus Pullo Urbino 2014.07.04. 10:45:39

@Fredddy: @Minorkavidor:

a monitor témában a közeljövőben lesz egy cikk, a szávai átkelés fedezésénél már szolgálatban voltak, de nem szeretném lelőni előre a poént.

Hentzi téma:

Horváth Mihály «Magyarország függetlenségi harcza» történetének második kötetében így ír: «Hentzi, ki svájczi eredetű s a császári seregben szolgált atyától Magyarországon, Debreczenben született,1848-ban nyáron még mint alezredes az ország­ban levő zászlóaljával az alkotmányra megesküdvén, egy ideig a ráczok ellen harczolt; majd ezredesi ranggal Pétervárad parancsnokává neveztetett ki, hol azonban Mayerhoffer fondorlatai által nemsokára behálóztatni engedte magát. Az ennek következtében elkövetett árulási kísérletek miatt vád alá helyeztetvén, Budán haditörvényszék elé állíttatott.
Pár hét múlva szabadulást szerzett neki a nemzeti kormány Debreczenbe távozása. Ö, a közzavarban, mint ke­reset alatt álló fogoly, Budán felejtetvén, az oszt­rák sereg bevonultakor nem csak szabadságát nyerte vissza, hanem kevéssel utóbb tábornoknak is kineveztetett. Benne a császári fővezér ügyesen választotta meg Budavár parancsnokát.Ö nem csak bátor, elhatározott katona volt; de az által is teljes bizodalmat ébreszthetett maga iránt, hogy a rábízott várat végerőfeszítéssel védelmezendi, mivel kettős árulása miatt reá csak büntetés várhatott a mi részünkről.» íme a magyar történetíró sem tagadja Hentzinek tisztán katonai erényét; de mint jellemet határozottan elitéli, mert Hentzinek, ha az alkotmányra teendő esküt a császár kezébe már letett esküjével ellentétben állónak hitte, nem lett volna szabad letennie, ha pedig letette, nem lett volna szabad megszegnie s mikor már megszegésére gondolt, még akkor is ugy viselnie magát, mintha híve volna a nemzeti ügynek. De hát a kötelességek összeütközésének tusájából kevés ember találja meg a kivezető helyes utat.

Amit azonban teljes lehetetlenség tisztára mosni Hentzi magaviseletében, az azon embertelenség, elvaduitság, féktelen düh és bosszúvágy, melylyel szükségtelenül, haszon nélkül, a nemzetközi jog, a józan ész és az- emberiség ellenére oly tettekre ragadtatta magát, melyeket barbároknak, alávalóknak kénytelen bélyegezni minden igazságos ember, akár a nemzeti ügyhöz és embereihez, akár annak elleneihez vonzza rokonszenve.

E letörülhetetlen árnyék a Hentzi jellemén Pestnek, egy nyilt városnak, mely felől veszély nem fenyegethette, söt melyre nézve biztosítást nyert, hogy az általa védelmezett vár ellen ez
oldalról nem fog intéztetni támadás, — ismételt bombáztatása, legszebb részeinek halomba lövetése, másoknak gyújtó golyókkal fölégetése s a lánczhidnak, a békés czivilizáczió ez akkor még egészen el nem is készült remekének ismételve megkísértett lerontása. Mert hogy mindezekre nem vala semmi szükség sem katonai, sem egyéb okokból: azt történeti tények és okiratok teszik kétségtelenné.

Patay István honvédezredes, Pestnek akkori katonai parancsnoka, halálbüntetés terhe alatt megtiltá, hogy Pest felől Budavára felé nem hogy ágyúból, de még puskából se történjék lövés s hogy azon utasításának, melyben meghagyja neki, hogy a Pest felől intézendő lövésekre, — tehát még az esetre is, ha ilyen lövések csakugyan történnének, a mint hogy nem történtek, — csak kartácscsal, mely nem ont falat, és puskagolyóval feleljen s a várost csak az esetre bombáztassa, ha azt a lakosságnak a vár elleni tömeges fölkerülése tenné szükségessé s az ellenség Pest felől is ágyuztatná a várat.
Ha több nem volna, ez az egy okmány is elegendő kimutatni, hogy Hentzi nemcsak szükség nélkül, de felsőbb meghagyás ellenére követte el azt a barbárságot, melyért a történelem előtti felelősség teljes mértékben és osztatlanul az ö vállaira nehezül s mely alól őt semmiféle tünte-ést föl nem mentheti.
Azonban még ezen felül is van egy fontos történeti irat, mely a felelősséget még terhesebbé teszi. Ez Görgeinek Hentzihez intézett levele, melyben formaszerint Ígéret tétetik neki, hogy a pesti oldalról s a lánczhid felől semmi támadástól ne tartson. Görgei Arthúr, az ostromló honvédsereg főpa­rancsnoka 1849 május 2-án helyezkedett el Buda körül 35—40 ezernyi hadával. Mindjárt másnap a vár föladására szólítá föl Hentzit, kétségbe vonva azt is, hogy Buda katonai vár jellegű volna s fogoly osztrák tiszt által küldve el levelét. E levelében Görgei a vár föladása esetére tiszességes hadi fogságot igér, a tiszteknek fegyvereik megtartásával, a legénységnek lefegyverezve.
Ellenkező esetben pedig «én önt — úgymond— egy lelkesült, támadó seregnek szenvedélyki­törései ellen nem védhetem ugyan, de a hadi foglyokkal még akkor sem fogunk nemtelenül bánni; ez lovagias hadviselési modorunkkal s emberségi érzetünkkel ellenkezik.

Titus Pullo Urbino 2014.07.04. 10:46:58

«Ha pedig ön az úgynevezett Budavárnak végsőig való megvédésével összekötendi a lánczhid megrontását, vagy Pestnek bombáztatását, honnét ön megegyezés alapján egyátalában nem tarthat megtámadástól és mely tett nyilván cask alávalónak mondható: akkor önnek becsületszavamat adom, hogy a vár bekövetkezett bevétele után az egész várőrség kardra fog hányatni es én még családjának jövőjéről sem állhatok jót.
«Ön parancsnoka az úgynevezett Budavárának, egyszersmind atya is és született magyar, gondolja meg, hogy mit cselekszik. A hazának,az emberiségnek nevében szólítom önt fel és feleletét dél-utáni három óráig elvárom.
így szólt Görgei felhívása Hentzihez, mire ez utóbbi a következő levéllel válaszolt :
«Tábornok!
Tetszett önnek engemet mint az úgynevezett budai vár parancsnokát peremptorice felszólítani, hogy három óra alatt magamat megadjam, a Várat átadjam, s magamat a vitéz várőrséggel együtt, mint hadi foglyokat, kegyelmesen elvitessem. Erre én önnek azt válaszolom : hogy Budavár önnek gyors elvonultával januárban igen is nem volt vár,a mi a szétbomlásban levő magyar sereg futása által eléggé bebizonyul, de azóta Buda tartható helyivé alakíttatott, melynek szerencséje lesz önnek a leghatározottabb ellenállással útját állani. Felszólítom tehát önt, tábornok úr, önnek Buda bástyáira nézve egészen hatálytalan tüzelésével felhagyni, minthogy különben kénytelen leszek egy pár nap múlva Pestvárosát szinte ágyúimmal megtámadni, mihez oly roppant segédszerekkel vagyok ellátva, hogy Pestnek végromlása okvetlenül be fog következni, a mihez már most kell nyúlnom, megtámadtatva levén Pest részéről is. «Egyébiránt fel kell önt világosítnom, hogy én nem vagyok magvar, hanem svájczi és naturalizált osztrák, hogy Magyarhon iránt lekötelezettseggel nem terheltetem, hogy családom önnek nem áll hatalmában, és habár volna is, ezt nem vetném mérlegbe, azért végszavam önhöz: «En helyemet, mint kötelességem és becsületem kívánja, utolsó emberig meg fogom védeni; feleljen ön arról, ha e miatt a két szép testvérváros fel fog áldoztatni."

Titus Pullo Urbino 2014.07.04. 10:51:10

Tovább árnyalja a dolgot, hogy testvére, Lajos a honvédsereg megbecsült tisztjeként végigharcolta a szabadságharcot.

Ha jól emlékszem, Leiningen és Vécsey, valamint Knézich is hasonló cipőben járt, a család egyik fele itt, a másik ott harcolt. És ők csak a legismertebbek.

Fredddy 2014.07.04. 11:52:27

@Titus Pullo Urbino: pont Leiningen védte meg egyébként Hentzit, amikor a csata után a honvédek fel akarták koncolni. Igaz, csak egy bő fél napot nyert neki, az ostromban szerzett sérülésébe (nem derült ki, ki okozta, akkor már több irányból is áramlottak befelé a honvédek a Várba, valószínűleg több alakulat fogta kereszttűzbe a visszavonuló osztrák csapatot) 15 óra múlva belehalt.

Titus Pullo Urbino 2014.07.04. 13:30:12

@Fredddy: Aggházy könyvében eléggé részletesen leírta az utolsó órákat, nagyon elegáns módon bántak a sebesült Hentzivel, aki nagyon dícsérte orvosait és azokat a tiszteket, akik nem hagyták felkoncolni. Ugye azt tudjuk, hogy a betörés után a nemzetőrök és a honvédek eléggé nagy ribilliót csináltak a Várban, a lengyeleket és az itáliai ezredet békében hagyták, de a horvátok és az osztrákok között nagy volt a mészárlás, a polgári lakosság kifosztása sem volt ritkaság, a közvagyonról már nem is beszélve.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2014.07.04. 15:11:21

@Hadrian77: rá vagyok cuppanva a frontnaplókra, azért gyorsan utánanéztem Farkasnak (köszi az akánlást! : ha bármiben is hitelesnek tűnhet, akkor zseni a faszi, mert a regény legelső kiadása bizony 1910-es... :)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2014.07.10. 16:08:46

@butyko: köszönöm az összefoglalót, ez a kincstári helyes feltételrendszer nem volt meg nekem eddig.

vén betyár 2014.07.18. 08:55:53

Nagyszerű, tartalmas, hiánypótló írás.A hozzászólásokkal és a szerzői kiegészítésekkel együtt nagyon alapos, gondos munka, köszönet érte!
Apró kis érdekesség:
"A szolgálatiszabályzatban csakis az eskű szövegében volt némi különbség a honvédség és a közös hadsereg között.A rendszerint tömegesen leteendő HONVÉDESKŰ a következőleg szólott:
"Mi ünnepélyesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy Ő Felsége, Legfelsőbb Fejedelmünk és Urunk, I. Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és hazánk szentesített törvényei iránt hódolattal és hűséggel viseltetünk.
Esküszünk, hogy Ő Felségének, Ő Felsége tábornokainak s minden egyéb előljáróinknak és fejebbvalóinknak is engedelmeskedünk, azokat tiszteletben tartjuk és védelmezzük, rendeleteiket és parancsaikat minden szolgálatban teljesítjük.
Minden ellenség ellen, bárki legyen is az, szárazon és vizen, éjjel és nappal, csatákban, rohamokban, ütközetekben és mindennemű egyéb vállalatokban, szóval mindenütt, mindenkor és minden alkalommal vitézül és férfiasan harcolunk.Csapatainkat. zászlóinkat és lövegeinket semmi esetben el nem hagyjuk.Az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe sem bocsátkozunk s magunkat mindíg a haditörvények szerint és vitéz harcosokhoz és honvédekhez illő módon viseljük éd így becsülettel élünk és halunk.
Isten minket úgy segítsen.Amen"

A közöshadseregbeli katona esküjéből hiányzott a "hazánk szentesített törvényei" iránt való engedelmesség fogadása.
Az esküt úgy a honvédségnél, mint a közöshadseregnél mindenki a saját anyanyelvén tette le.

Forrás:A Magyar Királyi Honvédség története
l868 - l918

/1928/

Titus Pullo Urbino 2014.07.20. 11:40:00

@vén betyár: ezzel a hozzászólással vált teljessé az írás.