Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A román aranytartalék esete Moszkvával

2018.06.10. 13:15 tiboru

romarnyit.jpgKomoly, vagyonbiztonságot érintő problémák (háború, forradalom, népvándorlás, Soros György) esetén a körültekintő embernek évezredeken keresztül két lehetősége volt biztonságba helyezni értékes ingóságait. Az egyik az, hogy elrejti ezeket és imádkozik, hogy a rabló vagy a tolvaj lehetőleg ne bukkanjon rájuk: elássa a kert végében, leereszti a kútba, esetleg kiviszi az erdőbe és bízik abban, hogy ha túlélte a veszélyt, majd felismeri azt a tölgyfát, melynek odújában ott pihen a családi ezüst. A másik lehetőség, hogy körülnéz és keres egy megbízhatónak tűnő szomszédot, szövetségest vagy barátot, akinél átmenetileg elrekkenthető a cucc, s akiről alappal feltételezhető, hogy a dúlás elmúltával mindezt vissza is adja jogos tulajdonosának. Az államok hasonlóképpen cselekednek, mint az emberek.

Hát van, amikor bejön a számítás, de van, amikor nem. Mai posztunkban egy olyan esetről mesélünk egy kicsit, amikor ez utóbbi forgatókönyv érvényesült.

1916 végén járunk, az első világháború derekán. Néhány hónappal korábban (a rájuk jellemző diplomatikus kivárás után, na és azért, mert a nyugatiak beígérik nekik Erdélyt) Románia hadat üzen a Monarchiának, s ezzel az Antant oldalán folytatja a balhét. Bukarest azonban egy kicsit elszámítja magát: a németek besegítenek az osztrák-magyar csapatoknak, a bolgárok is átkelnek a határon, s amikor August von Mackensen tábornagy csapatai már Bukarest kapuin dörömbölnek, a román politikai vezetés úgy dönt, hogy a fővárost áthelyezik a moldovai Jászvásárba (Iași). Ezzel párhuzamosan a Román Nemzeti Bank teljes aranykészletét, valamint gyakorlatilag minden értéktárgyat, ami húsz tojás áránál többet kóstál, felpakolják vasúti szerelvényekre és átviszik az új fővárosba.mackensen.jpg

Mivel román szempontból a katonai kilátások még Moldovában sem tűntek valami fényesnek, hosszas hezitálás után az a döntés születik, hogy a kimenekített kincseket (az aranytartalékon kívül műtárgyakat, értékpapírokat, részvényeket, zálogjegyeket, egyházi és világi múzeumok teljes készletét, a királyi család ékszereit, stb.) megőrzésre átadják a cári Oroszországnak. 1916 decemberének közepén az első transzport (17 vasúti kocsin) átgördül a román-orosz határon és meg se áll Moszkváig. Ennek a szállítmánynak az anyagi értékét (mai árakon) úgy 4 milliárd euróra becsülik, az eszmei és muzeális értékről most ne is beszéljünk.

Fél év elteltével a román kormány zabszem-effektusa nem csökken, továbbra is attól rettegnek, hogy jön az osztrák-magyar mumus és ráteszi a mocskos mancsát a még Jászvásáron található értékekre. Újabb kapcsolatfelvétel az immáron cármentes Oroszországgal, s 1917 júliusában Nicolae Titulescu (minden idők egyik legravaszabb és legtehetségesebb román politikusa), akkori pénzügyminiszter javaslatára újabb vasúti szerelvény indul Moszkvába, ezúttal a Román Nemzeti Bank még meglévő összes értékével, valamint a Román Országos Takarékpénztár teljes vagyonával a 24 vasúti kocsiban. A második szállítmány anyagi értéke nagyjából 3 milliárd mai eurót tett ki.jkv1.jpg

Őszre komoly változások következnek be Oroszországban, az októberi/novemberi forradalom végigsöpör az országon. A moldovai határ mellett állomásozó orosz csapatok körében is felüti fejét a bolsevizmus, a polgári kormányhoz hű alakulatok összecsapnak a vörösökkel. A királyi Románia természetesen az előbbiek mellé áll, amivel elég méretes fekete pontokat gyűjtöttek Leninék szemében. 1917 decemberében még van egy vérszegény próbálkozás a román kormány részéről, hogy az USA bevonásával a tengeren túlra vigyék legalább az aranykészletet, de 1918 januárjában Trockij (akkori külügyi népbiztos) bejelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Romániával, valamint felmutatja középső ujját a román kormánynak: „a moszkvai román kincsek a román proletariátus tulajdonát képezik, a népelnyomó burzsujok ne is álmodjanak arról, hogy a szovjethatalom nekik fogja visszaadni a dolgozó népet megillető javakat.

Világos beszéd. Kemény, férfias, egyértelmű.trockij.jpg

A cuccot egyben utoljára 1918 szeptemberében látják nem-orosz szemek, amikor az egykori átadás-átvételi jegyzőkönyveket és a hajdani szerződést lobogtató utolsó román diplomaták is elhagyják Szovjet-Oroszországot, a szovjetek harsány röhögése közepette.

A háború után létrejövő Nagy-Románia átlagosan kéthavonta intézett diplomáciai jegyzéket Moszkvához, amelyben emlékeztette a nagy keleti szomszédot, hogy Bukarest nem felejt, de az oroszok a fülük botját sem mozdították. 1935-ben aztán a Szovjetunió puhulni látszik: júniusban begördül az egyik bukaresti pályaudvarra egy vasúti szerelvény, amelyen 1500 láda várja a kirakodást. A ládákban szinte kizárólag dokumentumok vannak, a 19 évvel korábbi első szállítmányból: részvények, kötelezvények, szerződések, amelyek jelentős része már értékét vesztette, illetve lejárt. Ugyancsak visszaadtak egy halom, azóta már a forgalomból kivont román bankjegyet, festményeket, régi kéziratokat, a Román Királyi Könyvtár köteteinek mintegy 20%-át, padló- és faliszőnyegeket, illetve három havasalföldi kolostor szentképeit és más kegytárgyakat.rm.jpg

A második világháború, illetve az 1946 novemberi bukaresti kommunista hatalomátvétel után sokáig kuss volt, Groza Péter 1948-ban aláírja a román-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt: Románia fegyelmezetten betagozódik a kommunista tömbbe. Aztán 1956 nyarán – sokak meglepetésére – egy újabb szovjet gesztus tanúi vagyunk: most már néminemű ékszeradag is megjelenik Bukarestben, kábé harmincezer aranypénz, további festmények, vallási kegytárgyak, ikonok, régészeti leletek, régi könyvek és kéziratok, amiket egy hatalmas kiállítás keretein belül be is mutatnak a főváros lakosságának, „a baráti Szovjetunió önzetlen, nagyvonalú gesztusának” bizonyítékaként. Az oroszok (és román csatlósaik) finoman azt kommunikálták, hogy ez itt az összes, egykoron rájuk bízott kincs, de a jegyzőkönyvek bizony makacs dolgok; hogy mást ne is említsünk, az aranytartalékból egy gramm nem sok, annyi se tért vissza.

1965-ben Nicolae Ceaușescu moszkvai látogatása során halkan felvetették a problémát Brezsnyevnek, de a dús szemöldökű úriember két mondatban elintézte a kérdést: egyrészt – mondta – a cári Oroszország és a királyi Románia közötti 1916-os megállapodás ötven év elteltével nem igazán kötelezi a Szovjetuniót és a szocialista Romániát semmilyen szempontból semmire, másrészt pedig a második világháborúban a román csapatok akkora károkat okoztak a szovjet népnek, hogy azokat semmiféle aranytartalék nem tudja kompenzálni. És részéről a témát lezártnak tekinti.ceaubrezs.jpg

A mindeddig utolsó érdemi lépés 1994-ben történt, amikor az oroszok 12 (tizenkét!) aranyérmét adtak vissza. A románok lélegzete is elállt a pofátlanság láttán. Annyira leblokkolta őket a parádés orosz lépés, hogy a hivatalos átvételi procedúrára 14 évet kellett várni: a Román Nemzeti Múzeum csak 2008-ban vette (újból) nyilvántartásba a 77 grammot nyomó „nagyvonalú ajándékot”.

A román nemzeti kincsek visszaadása tárgyában az utóbbi 25 évben gyakorlatilag semmi sem történt. Megalakult ugyan egy közös vizsgálóbizottság, amelyben orosz és román történészek, politikusok és gazdasági szakemberek próbálnak közös nevezőt találni, de a nagyon ritka együttes üléseken csak a gittet rágják és elbeszélnek egymás mellett. Román becslések szerint még úgy 3-4 milliárd eurónyi érték (a kábé 95 tonnányi aranyon kívül rengeteg muzeális tárgy és a román nemzeti örökség szerves részét képező egyéb tétel) várja Moszkvában (és találgatások szerint más orosz városok trezorjaiban), hogy mi lesz a sorsa.

Már ha egyáltalán még létezik.

PS: Konteós berkekben olyan hírek is járják, melyek szerint 2003-ban (egy német cég közvetítésével) Putyinék informálisan felajánlották a teljes aranymennyiség visszaadását, de cserébe olyan politikai elkötelezettséget vártak el Romániától, amit Bukarest nem akart teljesíteni. Állítólag azt kérték volna, hogy Románia vonja vissza a NATO-hoz történő csatlakozási kérelmét, cserébe (az aranyon kívül) az oroszok garantálni fogják az ország biztonságát. Románia 2004 tavaszán tagja lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, majd három évvel később az Európai Uniónak is. Hogy ki csinált jobb üzletet, arról megoszlanak a vélemények.

475 komment

Címkék: orosz szovjet román arany

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 09:39:49

@teddybear01: Ön nem akar szembesülni a valósággal, minden másképpen van, mint ahogyan Ön tudja. - Erre az egyébként indokolatlan viselkedésre magyarázat lehetne, hogy Ön vagy az ősei azonosulhattak, kiszolgálhatták a kollaboráns rendszert, annak hívei lehettek. Most pedig önigazolásképpen, a lelkiismeretének megnyugtatása miatt ismételgeti Rákosi pajtás idejéből való mondókáját. - Ismertem egy ávóst, aki a papokra volt állítva, ő irányította a beszervezésüket, lehet, hogy a megkínzásukat is. Őszinte híve volt a kollaboráns rendszernek. - A rendszervedlés után az addig mosolygós emberből megkeseredett, önmarcangoló szerencsétlen alak lett, aki két éven belül meghalt, kb. 64 éves korában. Nem tudta elviselni, hogy egész életét a Rossz céljaira tette föl.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 09:48:08

@Stenonis: Katolikus Lexikon: "kassai bombázás, 1941. jún. 26.: Magyarország II. világháborúba való belépését provokáló támadás Kassa ellen. - 3 felségjel nélküli, DK-ÉNy repülési irányú repülőgép VI. 26. 13 óra 6-8 perc között, alacsony magasságból, sorozatvetéssel 29 bombát dobott Kassára, aminek következtében 32-en meghaltak, 60-an súlyosan, 220-an könnyen megsebesültek, 24 lakóház, a Postapalota és 2 laktanya, az út- és közműhálózat megrongálódott, kb. 3 millió P kár keletkezett. Egyidejűleg Munkácsot és Rahót is bombázták (e napon szándékos robbantás volt a nagytétényi lőszergyárban és kigyulladt a fűzfői ipartelep). - A támadást szovjet gépek hajtották végre, melyek a művelet után K felé repülve hagyták el Mo. légterét. - A megtalált bombarepesz-darabon leningrádi hadianyaggyár jegyét ismerték föl."

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 10:33:47

@Stenonis: Az 1941.június 27. 8.15-kor a balatonfűzfői olajfinomítóban bekövetkezett rejtélyes eredetű robbanás és tűzről cikk található az "Új Komárom Megyei Hírlap" 1941.július 5-i számának 2. oldalának jobb alsó sarkában. - Nem sikerült ide beillesztenem, de bárki elolvashatja a világhálón. "Az almásfüzitői olajfinomító gyárban sikerült megfékezni a tüzet" a címe.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 10:39:43

Úgy a megszálló és gyarmatosító Szovjetuniónak, mint a kollaboráns kommancs diktatúrának is komoly érdeke fűződött, fűződik ahhoz, hogy saját bűneinek bizonyítékait eltüntesse, elhallgattassa. Ezért nem publikus Kovács István munkája sem, amit pedig vagy 50 000 példányban is ki lehetne adni és azonnal lefordítani a világnyelvekre ill. a szomszédok nyelveire.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 10:43:09

@teddybear01: Mindent ki lehet deríteni ezzel kapcsolatban. A szovjet katonai-belügyi levéltárak azonban még akár száz évig is zárva maradnak előttünk...Onnan ne reméljünk semmit...Ez a titkolódzás is jelez valamit...Volt egy konferencia vagy húsz évvel ezelőtt a témát érintve. Az orosz küldött össze-vissza hazudozott...

Stenonis 2018.06.16. 11:45:04

@Demokrata Hungarofil:
Tudod, 1941 július 27.
Ekkor már bombáztuk a szovjet területeket.

Stenonis 2018.06.16. 11:48:34

@Demokrata Hungarofil:

Nem akarlak megbántani, de mindent elhiszel, amit az interneten leírnak?

Főleg úgy, hogy a a nagytétényi lőszergyár nem akkor gyulladt ki és a Nitrokémiában nem volt tűz.

Munkács bombázásáról nincs semmilyen hitelt érdemlő forrás.

Stenonis 2018.06.16. 11:53:59

@Demokrata Hungarofil:
Ezt már korábban megbeszéltük.
Kovács István kandidátusi értekezése teljesen publikus.
Elérhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárában.

Bemész, kikéred.

Ha ki akarod adatni 50 ezer példányban, akkor fel kell keresned a szerzőt vagy az örökösét és megbeszélni vele a kiadás részleteit és a fizetendő jogdíjat. Utána már csak egy nyomdát kell találnod.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 15:18:26

@Stenonis: Én egy lexikonra hivatkozom, Ön meg semmire sem tud.

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 15:25:03

@Stenonis: Hajnalban bombázunk és az ellenfél már azonnal beindítja a sugárhajtású, hangtalan lopakodóját, hogy még félig sötétben ledobhassa az ejtőernyős szabotőröket?

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 15:27:50

@Stenonis: A Katolikus Lexikon 5 dokumentumra hivatkozik forrásként, kb. 5000 oldal....Majd egyszer átolvasom...

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 15:35:27

@Demokrata Hungarofil: "Másnap, június 27-én hajnalban
a négy bombázószázad a debreceni és hajdúböszörményi
repülőterekre települt át, majd 07 óra
10 perckor — még a hivatalos hadüzenet előtt! - támadási
parancsot kaptak a Szovjetunió egyes célpontjai
ellen." - Tehát a szovjetek gondolatolvasó képességekkel rendelkeztek!

Demokrata Hungarofil 2018.06.16. 16:07:36

@Stenonis: www.leki17.hu/polakia/2_vh_70_horthy/hm_11.pdf

"Kassa városát 1941. június 26-án, 13 óra 6-8 perc között, alacsony magasságból, sorozatvetéssel 29
bombát dobott Kassára, aminek következtében 32-en meghaltak, 60-an súlyosan, 220-an könnyen
megsebesültek, 24 lakóház, a Postapalota és 2 laktanya, az út- és közműhálózat megrongálódott, kb. 3
millió pengő kár keletkezett. A kassai bombázás napjának reggelén Rahónál repülőgépről
géppuskatámadás ért egy vonatot (3 halott, 6 sebesült). Egyidejűleg Munkácsot és Rahót is bombázták
(e napon szándékos robbantás volt a nagytétényi lőszergyárban és kigyulladt a fűzfői ipartelep). "

Minorkavidor 2018.06.16. 16:40:58

@Tehéntőgy:

E helyett 3 napos gyászt rendelt el 45. május 08-án a német fegyverletételkor.

Minorkavidor 2018.06.16. 16:51:39

A térkép nekem is szemet szúrt:))

Másrészt csak ülök, olvasok és kamillázok:)) Az előttem lévő 388 hsz-ből legalább 300 nem a cikkről szólt. A 388. Hsz-nél az utolsó 100 kommentet adta ki a gép. Az akkori utolsó 100 kommentből csak Teddybearl01-nek volt egy hozzászólása a cikkhez illetve Tiborunak volt egy kitiltás ismertetése, a többi 98 komment a II. világháborús magyar részvételt vitatta meg.Hiába, no ha már a románok szerepelnek egy poszban:))

Greg36 2018.06.16. 17:18:23

@Demokrata Hungarofil: A rahói bombázás az a vonat géppuskázása volt, a szovjetek soha nem is titkolták, hogy ők voltak. (felesleges kétszer felsorolni). Másrészt nem furcsa, hogy a kassai bombázásról szinte perce és bombára pontosan lehet tudni, hogy mikor mi hova hullott, és szinte pengőre tudni a károkat, illetve mind a rahói rácsapásról, mind a kassai bombázásokról pontosan lehet tudni a veszteségeket, míg az állítólagos munkácsi támadásról még az a ritak forrás, amelyik hivatkozik rá (mert zömében a cikkek egymásra hivatkoznak ezügyben, nem korabeli dokkumentumokra) legfeljebb annyit állít, hogy 'volt'. Se idápont, se veszteségek, se károk, se ellenintézkedések, se csendőri/honvédségi jelentések?

Greg36 2018.06.16. 17:58:26

@Stenonis: @Demokrata Hungarofil: A meglepő, hogyha az ember rákeres arra, hogy Munkács bombázása, akkor szinte mindenhol szóról szóra ezt a sablonszöveget kapja: " Katolikus Lexikon: "kassai bombázás, 1941. jún. 26.: Magyarország II. világháborúba való belépését provokáló támadás Kassa ellen. - 3 felségjel nélküli, DK-ÉNy repülési irányú repülőgép VI. 26. 13 óra 6-8 perc között, alacsony magasságból, sorozatvetéssel 29 bombát dobott Kassára, aminek következtében 32-en meghaltak, 60-an súlyosan, 220-an könnyen megsebesültek, 24 lakóház, a Postapalota és 2 laktanya, az út- és közműhálózat megrongálódott, kb. 3 millió P kár keletkezett. Egyidejűleg Munkácsot és Rahót is bombázták". Általában ugyanebben a narratívában, ízléstől függően kiegészítve azzal, hogy egy géppuskázták a vonatot (ami amúgy ugyanaz, mint a rahói bombázás). Ami valószínűsíti, hogy pl. leki17 is a ctr-c ctrl-v ősi, és eredményes módszerét használta. Amúgy ha megnézed a neten található első 25 találatot, kb. ugyanezt a narratívát követik, majdnem szóról szóra. Amivel van egy kis gond (azon kívül, hogy forrásmegjelölés nélkül a Katolikus lexikont plagizálják), hogy ezen bevezető után lelkesen és bőségesen elkezdik felsorolni a kassai eseményeket (halottak, emberi- és anyagi vesztesgek, majd esetleg rátérnek a rahói gyorsvonat vesztségeire), és utána jönne a munkácsi események felsorolása - ami soha nem jön. Soha. Egyetlen neten felelhető forrásban sem. Itt ugranak ugyanis arra, hogy a kassai és rahói támadás volt az indok a hadüzenetre/hadiállapotra, de azon kívül, hogy egy félmondatban néha elejtik, hogy megbombázták munkácsot (ami biztos fontos hír lehetett, mert a másnapi Népszava címlapon hozta a kasssai és a rahói támadást, sőt, egy Vác fölé elcsatangolt szovjet gépről is megemlékezik, Munkácsot kifelejti), sehol nem tárgyalják még a hivatkozott szövegek sem magát a támadást.

Stenonis 2018.06.16. 18:36:21

@Greg36:
Ezért is írtam, hogy gázos az a forrás.

És a Katolikus Lexikon adatai semmi más nem erősíti meg.

Munkács bombázásáról egyszerűen nincs adat.

A lőszergyár 1940-ben robbant fel. 194-es robbanásról nincs információ.

Tenkes Kapitánya 2018.06.16. 22:47:54

@Stenonis: "Svájcot 1943-45 között jópárszor megbombázták az eltévedt amerikai gépek sokkal jelentősebb kárt okozva (min emberéletben, mind anyagiakban), mint az a pár szovjet gép okozott nekünk.

Svájc mégsem állapította meg egyből, hogy hadban áll az Egyesült Államokkal. Lehet, hogy a svájci politikusokba több értelem szorult, mint a magyarokba?"

Utolsó mondatod bicskanyitogató.

Svájc semleges volt és véletlen balesetként kezelte az amerikaiak kis károkat okozó véletlen bombázását. Mert más volt a kontextus. Mindemellett a határsértő gépeket, ha tudta, leszállásra kényszerített és elfogta.

Untermensch4 2018.06.16. 23:07:44

@Tenkes Kapitánya: Talán a svájciak aért is balesetként kezelték mert navigációs hiba volt valószínűsíthető (mintha csak közelmúltbeli határváltozások éppenhogy fel lennének skiccelve a régebbi kiadású térképre, miközben a hegyvidéken vannak hasonló, összetéveszthető települések...) és belegondoltak abba hogy ha elindítják a svájci hadsereget akárki ellen akkor a határon túl mennyire tudják hadtápolni azt...

Untermensch4 2018.06.16. 23:08:43

@Minorkavidor: A Dacia dusternek van egy példánya amit militaris-ra csináltak. :)

Tenkes Kapitánya 2018.06.16. 23:16:16

@Stenonis: Munkács bombázásáról Horthy ezt írta Sztálinnak 1944 szeptemberében: "„Most szereztem tudomást arról, hogy a Kassát és Munkácsot ért légitámadás után Molotov külügyminiszter – a magyar követtel folytatott megbeszélés során – kifejezésre juttatta a Szovjetuniónak Magyarország iránt táplált békés törekvéseit. Ha ez megfelel a valóságnak, tragikus, mert nem ért el hozzám idejében"
1946-ban ezt írta Nürnbergnek: "A német nyomás ellenére megtagadtam a Szovjetuniónak szóló hadüzenet küldését. Ezt csak azután adtam ki, hogy ők Kassát és Munkácsot bombázták.”

Stenonis 2018.06.17. 06:50:41

@Tenkes Kapitánya:
Horthy simán hazudott 1946-ban. Nem volt német nyomás.
A németek nem kértek semmilyen hadba lépést, a Barbarossa tervezése során nem számoltak magyar csapatokkal.
A németek kimondottan titkolták a magyarok elől, mert Horthyt fecsegő politikusak tartották, akire nem lehet ilyen információt bízni.

Stenonis 2018.06.17. 06:56:42

@Tenkes Kapitánya:

Kis károkat okozó?

Svájcban 84-en haltak meg a szövetséges bombatámadások miatt (Kassa 33 fő) és az Egyesült Államok 1944-ben 14,4 millió dollárt (mai árfolyamon több, mint 200 millió dolcsi) fizetett kártérítésként.

A magyar vezetés meg sem próbálta kideríteni, hogy vételen volt-e a bombázás, amit navigációs hiba okozott.

Stenonis 2018.06.17. 07:06:06

@Tenkes Kapitánya:
Főleg azért, mert a magyar hadvezetés pontosan tudta milyen nehéz a területen a navigáció.

A magyar-szlovák kis háború során 6 magyar gép eltévedt és saját területet szórt meg bombákkal az iglói szlovák repülőtér helyett.

Tenkes Kapitánya 2018.06.17. 08:10:22

@Stenonis: Külön-külön kis károkat okozó. Több mint 6000 légtérsértés volt Svájcnál, légtérsértésenként 0,01 halott volt. A kassai támadás többezerszer volt nagyobb.

Greg36 2018.06.17. 09:23:00

@Tenkes Kapitánya: Schaffhausen 1944.04.01. - 60tonna bomba, 40 halott, 270 sebesült. Ennél azért erős túlzás a többezerszer nagyobb kassai támadás. Stein am Rhein 1945.02.22. - 21 halott. 1945.03.04 - 5 halott. A maradék tényleg kevés kárt okozott - emberéletben. De az első kettő simán egál volt Kassával a veszteségek oldalán.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:12:20

A források a rendszervedlésig teljesen el voltak zárva - ill. a téma letiltva. - Nem tudni, hogy mennyi dokumentumot semmisítettek meg az ávósok ill. tartanak maguknál az oroszok, ill. hazudnak le a továbbélő kollaboránsok. - Itt-ott szivárog ki nagy nehezen néhány fontos adat.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:16:02

@Stenonis: Csak Hitler nevezte fecsegőnek, aki tudta, hogy az angolbarát Horthy kezdettől fogva az ellenfele. Ezt a "fecsegést" az aljas, hazaáruló kommancs banditák terjesztik.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:20:40

Ha tévedésből dobtak le 13h 06 -kor 29 bombát Kassára - jó látási viszonyok mellett, akkor délután miért próbálták még három(!) hullámban újra bombázni? Négyszeres tévedésből? - Abban a korban, amiről így szól a kuplé: "A szovjet ember nem tévedhet kétszer, mert a másodikra nincsen alkalom!"

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:21:26

@Demokrata Hungarofil: Aznap persze Várnát is tévedésből bombázták, ugye?

Greg36 2018.06.17. 12:21:52

@Demokrata Hungarofil: Tehát nincs rá elérhető és hiteles forrás, mert valakik/tudjukkik eldugták/megsemmisítették. Kassát meg Rahót nem, de Munkácsot igen (mármint a 26-i támadást, a 29-it már nem). Azt is elérték, hogy az országos napilapokhoz ne érjen el a támadás híre, csak Kassa és Rahó esetében.
Ennyi erővel állíthatom, hogy az időutazó Leonardo da Vinci bérelte fel Soros Györgyöt és a gyíkembereket, hogy bombázzák Munkácsot, csak ugyanezen kollaboránsok elégették a dokumentumokat, hogy a szovjetekre tereljék a gyanút.
Van ám egy furcsa természete az embereken - a paranoián kívül -, általában baromira nem érzi fontosnak, hogy lejegyezzen meg nem történt dolgokat. Így aztán sokkal nehezebb valamiről kortárs forrást találni, ami nem történt meg, mint utólag 40-50-60 évvel történeteket kitalálni, és követelni, hogy dokumentumokkal cáfolják meg. Hiszen ha nincs dokumentum, az csak azt jelentheti, hogy megsemmisítették - és nem azt, hogy nem volt miről dokumentumot készíteni.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:25:51

Érdekes, hogy a kommancsok nagy szerettel idéznek nácikat, amikor a magyarokat akarják lejáratni. - Hitler, Veesenmayer, stb. - Az is érdekes, hogy ugyanezt zsidókkal nem csinálják, tehát Hitler, Veesenmayer, Göbbels, Himmler, stb. véleményét a zsidókról már nem tartják autentikusnak, csak, ha magyarokat gyaláznak!

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:27:56

@Demokrata Hungarofil: A bombázások előtt a rengeteg szovjet légtérsértés, hosszú felderítő repülések, azok is tévedésből történtek? Azt hitték az oroszok, hogy a Harz hegységben vannak?

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:32:54

@Tenkes Kapitánya: Sem az USA, sem a Harmadik Birodalom (érthető okokból) nem akarta Svájcot bombázni vagy elfoglalni. - Ezt mindhárom fél tudta. - Tehát Svájc különleges esete nem alkalmas arra, hogy egy szovjet frontállammal összehasonlítsuk.

Greg36 2018.06.17. 12:36:17

@Demokrata Hungarofil: "Aznap persze Várnát is tévedésből bombázták, ugye?" a bolgárok szerint igen, nem is üzentek hadat az SZUnak. További adalékként bár a németek szövetségesei voltak, és minden szomszéddal szemben területi követelésük volt, és aktívan részt is vettek ezen hadműveletekben, illetve hadat üzentek NB-nek és az USA-nak is, a Szovjetekkel 1944-ig fent tartották a diplomáciai kapcsolatot. Ha már a párhuzamokról beszélgetünk.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:39:19

@Greg36: Idefigyeljen, maga gyíkember! Az almásfüzitői olajfinomítóban történt robbanásról is csak 8 nap múlva jelent meg híradás, mert az nem okozott jelentős kárt. Tehát a cenzúra először nem engedte közölni. - A Nitrokémia a Harmadik Birodalom részére gyártott komoly mennyiségű lőport, a Nagytétényi Lőszergyár is hadiüzem, ill. raktár volt és ezekben a forrás szerint súlyos károk keletkeztek, amit nem biztos, hogy a világháború kezdetén publikusnak ítéltek.

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:42:31

Magyarázatot kérek a kommancs elvtársaktól arra is, hogy a Kassára ledobott szovjet FAB 100 típusú bombákat miért hallgatták el előttünk háromnegyed évszázadon keresztül és miért etettek bennünket német-magyar összeesküvés teóriájukkal?

Demokrata Hungarofil 2018.06.17. 12:58:28

@Greg36: Az oroszok ugyanúgy megszállták, kihasználták és terrorizálták őket, mint bennünket. - Bulgária a Török Birodalom elleni harcaiban nagy segítséget kapott az oroszoktól. Ezenkívül ugyanúgy ortodoxok és szlávok. - Ezzel szemben Oroszország 107 év alatt hétszer(!) támadt Magyarországra 1849/1914/1915/1916/1941/1944/1956. - Ráadásul Bulgáriának nem volt közös határa a SZU-val, a SZU-nak nem voltak területi igényei vele szemben, mint velünk szemben - el is vették Kárpátaljánkat. - Bulgária egyedül csak Romániával szemben számíthatott kis területi nyereségre - ezt is csak orosz győzelem esetén kaphatta meg, - Bulgáriának nem voltak német barát konkurensei a területi követelésekben. Tehát nem volt semmi, ami komolyabb részvételre ösztönözte volna a háborúban. - Nekünk pedig itt volt Tiso Szlovákiája, mely már a Lengyelország elleni támadásból is kivette részét és Magyar-Felvidéket követelte vissza ill. a félmilliós ármádiával SZU-ra visszatámadó Románia, mely észak-Erdélyünket követelte vissza...

Stenonis 2018.06.17. 16:59:39

@Demokrata Hungarofil:

Miért nem kérdezed meg a kommancs elvtársaid ebben a kérdésben?
Van még pár élő munkásőr, náluk érdeklődj.

Stenonis 2018.06.17. 17:18:36

@Demokrata Hungarofil:
Az a 7 db jó lesz 2-nek is.

1914-ben a Monarchia üzent hadat az Orosz Birodalomnak. A többi támadás ebből következett.

1941-ben Magyarország nyilvánította magát hadban állónak egy téves bombázás miatt. Miután a magyar királyi honvédség a Donnál vendégszerepelt, miért gondolod, hogy a szovjetek nem viszonozzák a látogatást.

1849 és 1956 játszik csak.

Azt nem értem, hogy miért nem tudod felfogni, hogy a korabeli navigáció súlyos hiányossággal küzdött. Ezért bombázták meg a magyar-szlovák kis háborúban eltévedt magyar gépek a saját területüket.

A második világháború legmagasabb rangú amerikai vesztesége Leslie McNair altábornagy volt. St. Lo mellett a támadás előtt a csapatainál tartózkodott. A helyzet egyszerű volt, a folyó egyik oldalán az angolszászok, a másikon a németek. Az amerikai légierőnek valahogy mégis sikerült McNairt lebombáznia. A bombatámadásban 100 amerikai katona meghalt, 500 megsebesült.

Tudom, hogy marhára nehéz egy rögzült képzetet feladni. De néha nem árt figyelembe venni a tényeket is.

És attól meg pláne nem lesz igazad, hogy agyatlanul nekiállsz komcsizni.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2018.06.17. 17:23:00

@Demokrata Hungarofil: Érdekes módszertan 1914-15-16-ot 3 alkalomnak számlálni, holott egyazon fegyveres konfliktus keretein belüli hadműveletekről van szó.

Ennyi erővel lehetne 27 is arra a három évre: havonta 1.

Arról nem is szólva, hogy igazából ki üzent hadat kinek?

Greg36 2018.06.17. 17:59:25

@Demokrata Hungarofil: Nem, most arról volt szó, hogy egy bombázás elég indok-e a háborúra. Svájc ezek szerint nem játszik, Gibraltár szintén, Mers-el-Kébir szintén nem, de Várnát idekeverni ér, mint bizonyíték, hogy szándékosan támadtak, de amikor a közvetlen következményekről van szó - nem hadüzenet - az a része már nem ér, mert csak. Csak és kizárólag Kassa számít, mert azt a szovjetek csinálták, és ellenünk, a Szent Korona felkent védelmezői ellen. Azt meséld már el, teljesen racionálisan, ha a rahói támadást vörös csillaggal hatjották végre, és elismerték, és az volt a cél, hogy beugrasszanak minket a háborúba, akkor 1., miért nem üzentek szimplán hadat nekünk, mint tették azt a finnekkel - a végén ugyanígy jártunk volna, lsd még csehek, bolgárok és lengyelek 2., vagy ha azt akarták, hogy biztosan hadat üzenjünk nekik, miért nem hagyták meg a vöröscsillagot, és jelentették volna be másnap, ugyanúgy, mint Rahónál: mi voltunk, elkúrtuk, bocsi. - Az akkori magyar közvélemény ígyis-úgyis vért követelt volna, és a vége ugyanaz lett volna, mint így: szovjet megszálás.
És most megyek, és felveszem a lóvét Tel-Aviból, Moszkvából meg Berlinből is.

Untermensch4 2018.06.17. 19:18:28

@Demokrata Hungarofil: "Ráadásul Bulgáriának nem volt közös határa a SZU-val..."
gy emlékszem a cári oroszországnak se nagyon volt közös határa bulgáriával. Így azért nehéz is lett volna háborús viszonyba kerülni.
Nekünk meg a svédekkel nem volt közös határunk és (csodák csodája) nem támadtak meg akkoriban sem amikor nonstop háborúztak maguk körül mindenfelé. :)

Tenkes Kapitánya 2018.06.17. 19:30:06

@Stenonis:

Tudom, hogy marhára nehéz egy rögzült képzetet feladni. De néha nem árt figyelembe venni a tényeket is.

chrisred 2018.06.18. 05:26:22

@Demokrata Hungarofil: Finnországot és Romániát a háború előtt orosz agresszió érte. Az ő részvételük és a szerepük a háborúban érthető volt. Magyarországé nem.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 08:35:06

@Counter: Oroszország támadó hadművelet keretében ennyiszer tört hazánkra. - Nem elégszer?

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 08:43:28

@chrisred: Bulgáriát, Ausztráliát és Új Zélandot, Nepált, Kanadát, Panamát, Costa Ricát, El Salvadort, Haitit, Hondurast, Nicaraguát, Guatemalát, Kubát, Perut, Mexikót, Brazíliát és még 20 másik országot nem érte agresszió. Gondolom elítéled felelőtlen politikai elitjüket a háborúban való részvételük miatt.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 08:45:24

@Greg36: Az oroszok nem szerettek hadat üzenni, a katonai doktrínájuk tiltotta - ők sunyin támadni szerettek. - Az 1941. június 26-i Magyarország elleni orosz támadást sem véletlennek, sem Magyarország azonnali elfoglalására indított akciónak nem nevezhető. - A támadás célpontjaiból kikövetkeztethető, hogy célja egy Magyarországról indítandó német támadás lassítása, megakadályozása volt, melyet a német csapások miatt alaposan lecsökkent kapacitású szovjet légierő csak csekély mértékben tudott végrehajtani. - A magyar hadi ill. stratégiai üzemek elleni támadások további bizonyítása a történészek, levéltárosok feladata.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 08:53:41

@Demokrata Hungarofil: Német támadást vártak innen, erre utal az is, hogy a megelőző napokban útzárakat építettek a határon ill. kérdezgették a határőreinket, hogy vannak-e nálatok németek?
- A Magyarországgal kapcsolatos orosz viselkedés azután lett ellenséges, miután Jagow német nagykövet Budapesten kikényszerítette a Magyarország és a SZU közötti diplomáciai kapcsolatok megszüntetését. - A két hónappal azelőtti Jugoszlávia elleni német agresszió során a Wermacht akadálytalanul tudott hazánkon keresztül támadni. - Az oroszok most is erre számítottak.

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 08:58:25

@chrisred: Remélem, következetes leszel, és elítéled Haiti háborúba lépését.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:01:55

@Stenonis: Az első világháborút (együttműködve Franciaországgal) a pánszláv-fasisztoid Orosz Birodalom robbantotta ki. - A szerb titkosszolgálattal együttműködve, annak aljas szándékait támogatva részese volt a trónörökösünk elleni merényletnek, amivel háborút akart kirobbantani a Monarchiánk ellen. - Amíg a Monarchia a diplomáciai válaszon gondolkodott, addig az Orosz Birodalom már mozgósította ellenünk az európai hadseregét - ami egyértelműen megindított háborút jelent. - A második vh-t is az oroszok robbantotték ki. Sztalin-Molotov visszautasíthatatlan ajánlatot tettek Hitlernek kelet-Európa egymás közötti felosztására, amivel Hitlert Franciaország és Anglia elleni háborúba sodorta, vagyis világháborúba...

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:16:59

Sokatmondó, hogy Kassa új urai, a tótok agyonhallgatják a bombázás témáját, és az is, hogy a háború után gyorsan elbontották az áldozatok emlékművét, nehogy megsértsék vele a gyilkos becsületét...

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:22:21

A kollaboráns történelem hamisítók, (romfalvik, krampuszok, gyurgyók, stb.) teljes mellőzésével magyar történészeknek, repülőtiszteknek, hadtörténészeknek, levéltárosoknak kellene összegyűjteni az összes rendelkezésre álló tárgyi dokumentumot és azokból a megfelelő következtetéseket levonó, összefoglaló művet elkészíteni.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:28:18

Fontosnak tartom Kovács István mérnök ezredes bevonását a munkacsoportba, aki már közel harminc éve foglalkozik a problémával - szigorúan tárgyilagos módon.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:33:00

Porteleki Gábor amatőr fényképész a bombázás után órákon belül lefényképezte a helyszíneket és a bombákat is. Ezek a felvételek halála után, a család jóvoltából kerültek nyilvánosságra 2005 körül. - Akkoriban több képe is fönt volt a világhálón, a bomba is, de azóta ezeket levették és csak egy romba dőlt házikó képe maradt fönn...Hová lettek a képek???

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 09:33:10

@Demokrata Hungarofil:
Szórakoztató olvasmánynak ajánlott: Hernádi Tibor: A második világháború igaz története
Ugyanazok az események, eltérő megvilágítás.
Idézetek:
“Az angol és francia kormány tagjai elégedettek. A németek beleestek a csapdába, megindították a kiprovokált háborút” (90 oldal)
“Biztosra vehetjük, hogy a német-szovjet szövetség megkötése nélkül Hitler nem támadta volna meg Lengyelországot, annak ellenére, hogy a lengyelek erre több hónapon át provokálták.”
“A német támadás bekövetkezése után Anglia – minden garanciája ellenére – semmiféle katonai segítséget sem nyújtott a becsapott lengyel kormánynak. Helyette új maszlaggal etették őket: “az adott biztosíték politikai, amely majd a háború végén fog realizálódni.””
“Hitler Lengyelország legyőzése után a reichstagi beszédében ismét békejobbot kínál Angliának és Franciaországnak, nem akarván a háborút kiterjeszteni. Úgy gondolta, a lengyelországi villámháború esetleg észretérítette az angolokat, megismerve a német haderő ütőképességét, talán mégis hajlandó lesz versailles békés revíziójára.”
“A németek ennek ellenére nem adják fel erőfeszítéseiket a béke érdekében, 1939. november második felében titkos tárgyalásokat kezdeményeznek az angolokkal. (…) A hagyatékában lévő, erre vonatkozó iratokat Churchill száz évre zárolta.”
“Finnország ugyanúgy jár az angolokkal és franciákkal, mint Lengyelország. Biztosra vehető, hogy az angolok és franciák segítségüket ígérve ellenállásra biztatták a szerencsétlen Finnországot.”
“Térjünk vissza még a Norvégia körüli huzavonára. ( ….) Az igazság az, hogy az angol-francia diplomácia itt is beugratta a németeket a támadó háborúba, ezúttal is ez volt a legfőbb célja, amelyet el is ért. Sajnos a németek itt is lépre mentek. Az angol flotta ugyan érzékeny veszteségeket okozott a német flottának, de tartózkodott attól, hogy megakadályozza a német csapatok eredményes partraszállását, majd Norvégia elfoglalását.”
“Mindenesetre az angol-francia diplomácia a BENELUX-államok Németország által történő megtámadását, amelyről tisztában voltak, hogy a Franciaország elleni támadás előjátéka, rendkívül sikerélményként könyvelte el. Több évi fáradhatatlan munkájuk gyümölcse végre beérett. Németország beleugrott a számára gondosan kiépített csapdába, megindította azt a háborút, amelyet ők terveztek ellene. Ismét megjátszhatják a mártírt, akit az ellenség megtámadott és meg akar semmisíteni. Ezzel uralma alá akarja hajtani a világ népeit. Vajon volt-e józanul gondolkodó politikus aki ezeket a németek elleni vádakat komolyan is vette?”
“A május 10-i német támadással az angolok is elérkezettnek látták az időt a háború nagyobb mértékű kiterjesztésére. De hamarosan ráébredtek, hogy nemcsak a németek, hanem némileg ők is elszámították magukat. A németek ökle keményebbnek bizonyult, mint amilyennek feltételezték.”
“A franciaországi sikerek után a német kormány joggal hiheti, legfőbb szövetségesének legyőzése esetleg józanabb belátásra bírja a háború ördöge által megszállott Churchillt és kormányát.” (107 oldal)
“ Nem ok nélkül panaszkodik Hitler, 1941. március 27-én és 28-án Sztójai Döme berlini magyar követ előtt, hogy ebbe a háborúba lépésről lépésre taszították bele.” (128 oldal)
“A Szovjetunió Németország elleni támadására egyre lázasabban folynak az előkészületek.” (130 oldal)
“A hiteltérdemlő idevonatkozó iratok hiányában, az eddigi ismereteink alapján is meg tudjuk nagyjából határozni, melyek voltak azok a fő szempontok, amelyekből az 1941 június 22-i Oroszország elleni német támadás elrendeléséhez, a német legfelsőbb vezetésnek ki kellett indulnia. Ezek:
’1. minden kétséget kizáróan megállapították, hogy Amerika és Nagy-Britannia az orosz szövetséggel beugratta Németországot. A Szovjetunió nem Németország, hanem Amerika és Anglia szövetségese.
2. A Szovjetunió Németország elleni katonai támadása diplomáciai úton elháríthatatlan.
3…….10….” (139-140 oldal)
“Ma már pontosan tudjuk, Németországban 1989-ben publikálta Viktor Suvorov álnéven a szovjet hírszerzés és kémelhárítás a G. R. U. egyik magasrangú tisztje “ A jégtörő Hitler-Sztálin számításaiban” című könyvét. A Viktor Suvorov név mögé rejtőző tábornok cáfolhatatlan bizonyítékokkal dokumentálja, hogy Sztálin 1941. Július 6-án készült megtámadni Németországot, Romániát és Magyarországot. A szerző szerint a német legfelső vezetés tudomást szerzett a támadás tervéről és elhatározásáról.
Íme a Szovjetunió elleni preventív német támadás indoka a maga teljes valóságában. S mindezért a jogos védekezésért mind a mai napig Németország és a vele kényszerszövetséges Magyarország a háborús bűnös. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ehhez fogható igazságtalanságot az írott emberi történelem nem ismer.” (141 oldal)
“Más lehetőség hiányában Németország 1941. június 22-én megelőző támadást indított a Szovjetunió ellen.”

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:37:12

@Counter: Mind a hét alkalommal a pulzálva táguló, magát a világ legnagyobb országává zabáló Orosz Birodalom tört hazánkra.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:49:08

@Tenkes Kapitánya: Nos, Hitlert és követőit sem kell félteni. - Míg a Szuvorov álnéven publikáló orosz tiszt könyvét érdemes lenne áttanulmányozni, - addig Hernádi műve inkább tudatos dezinformációs hoax-nak tűnik. - Ki is ez a Hernádi Tibor?

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:52:30

@Tenkes Kapitánya: A kollaboránsok mind a mai napig adósok a válasszal arra a kérdésre, hogy miért tartott a SZU 3 000 000 katonát és több földrész meghódítására is alkalmas arzenált a nyugati határán, csapatait kizárólag támadásra alkalmas alakzatban elhelyezve, folyamatosan bővítve?

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 09:56:34

@Tenkes Kapitánya: A hazánkban továbbélő ÁVH-KGB egy sor álradikális, destruktív, uszító, stb. hoax művet publikált ill. ilyen honlapokat tart fönn...

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 10:04:03

A szovjet történészek hazug mismásolása is jelent valamit...A FAB 100-as bombákat pedig nem könnyű letagadni...

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 10:12:22

@Tenkes Kapitánya: Hernádi sorozatban publikál erősen megosztó műveket - "magtudin" és hasonló KGB-s portálokon.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 10:20:45

Kassa bombázásával kb. 7-8 éve foglalkozom. Emlékezetem szerint a Nitrokémia felgyújtásáról nem csak a Katolikus Lexikonban találtam adatot, hanem más is írt róla részletesebben. Azóta eltűnt a világhálóról.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 10:28:45

@Tenkes Kapitánya: Munkács fölött ismeretlen repülőgépek jelentek meg, ezekre a légvédelmünk tüzet nyitott - ezt nevezte Horthy Munkács elleni szovjet támadásnak. - Az ismeretlen gépek kilétének felderítése további feladat....

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 10:56:07

Itt vannak például romfalvi félék, akik már több évtizede, fél évszázada hivatásos történészként minden forráshoz hozzáférhettek, de az oroszokra terhelő adatokat mindmáig, ill. a lehető legkésőbbig elhallgatták, munkásságukat teljes egészében a KGB-s, magyarellenes irányban fejtették ki - most is taníthatnak...Ilyenekből nagyon sok van...

Stenonis 2018.06.18. 11:13:52

@Demokrata Hungarofil:
7-8 év alatt egyszer sem tudtál eljutni Ludovika Könyvtárába?

Ha valamivel foglalkozol és érdekes cikket, fényképet látsz, akkor nyugodtan le lehet tölteni. És akkor nem fog eltűnni az internetről.

Viszont nem árt a forrásokat megfelelő kritikával kezelni.

És még egy fontos dolog. Attól, hogy valami nem tetszik neked, még lehet igaz.

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 12:16:18

@Demokrata Hungarofil: Hernádit én inkább igazi lelkes amatőr történésznek gondolom, akit érdekel a kérdés, nem látok mögött semmilyen összeesküvést, dezinformációt. Könyvét szórakoztatónak írtam, vagyis a meglévő ismeretekről lehet azt a véleményt is írni, hogy "A békekötés feltételei nem voltak súlyosak, Franciaországnak csak a kétharmadát szállta meg Németország". Elolvasott egy csomó könyvet a témában, és ez alapján megírta a maga második világháború értelmezését. Semmi eredeti forrása nincs, csak sokkal olvasottabb a témában, mint az átlagember, de annyira lehet komolyan venni, mint engem.

Találtam egy interjút vele, ezt mondja a fenti témában: "1938 karácsonyára akkori moszkvai nagykövetünk, Kristóffy hazaküldött egy folyóiratot - Szputnyik Agitatora volt a címe -, amelyben olyan térképet közöltek, ahol az éppen akkor Magyarországhoz visszatért Kárpátalját Ukrajna, tehát a SZU részeként ábrázolták. A SZU-nak érdeke volt, hogy minket belerángasson a háborúba, amiből valószínűsíthető, hogy a hadba lépésre okot adó kassai bombázást ők követték el. Emlékezetes, hogy felségjel nélküli, orosz gyártmányú gépek bombáztak, és a katonai hatóságok a vizsgálat során találtak cirill feliratú repeszeket. Mai napig vita folyik arról, hogy nem a románok voltak-e, mert a támadó repülőgépek Románia felé hagyták el az országot, de ha ők voltak is, csak az oroszok megbízásából tehették. Igaz ugyan, hogy Molotov szovjet külügyminiszter táviratozott a magyar kormánynak, hogy nincs kifogása az I. és II. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszatért területek megtartása ellen, és később sem lesz, ha ebben a háborúban semlegesek maradunk, csakhogy e távirat megérkezésekor katonáink már úton voltak. Ugyanakkor Churchilltől tudjuk, hogy Sztálin ebben az időben úgy nyilatkozott titokban, hogy "egész Erdélyt Romániának szánta"."

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 14:32:45

@Stenonis: Nem ez a fő témám. - Az én kedvenc területem inkább a XV-XVII. század, ill. a magyar őstörténet, népnevek eredetének kutatása, emberi nyelv-elméletek, stb.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 14:54:20

@Tenkes Kapitánya: A SZU 1-2 hónapon belüli elbukásában az egész világ biztos volt, erre már idéztem forrást, de más is van. Romániának semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy Magyarország is érdemeket szerezzen a háborúban. Románia nem véletlenül támadt félmilliós ármádiával SZU-ra, biztos volt a német fegyverek gyors győzelmében. - Román gépek ekkor nem sértették meg a magyar légteret, semmitől nem féltek jobban, minthogy miközben ők az oroszokkal brusztolnak, mi hátba támadjuk őket...Tehát tartózkodtak a provokációktól. Az orosz gépek pedig már az előző napokban is sűrűn átrepültek fölöttünk, sőt, egyik gépük meggéppuskázta az állásunkat. - A Magyarország elleni orosz támadás az orosz hírszerzés, az orosz külügy-hadügy - számunkra tragikus hibája, ugyanis nem volt területi követelésünk Oroszországgal szemben és ha ők nem támadtak volna meg bennünket, a világ minden pénzéért sem támadtunk volna.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 14:58:43

@Stenonis: Ezt a könyvet Kovács Istvánnak kellett volna, kellene megírnia. Ő tud róla messze legtöbbet a témában. Hogy jövök én ahhoz, hogy elvegyem tőle? - Én az ismereteim, véleményem közreadásával csak ösztönözni akarom a további kutatást, a fehér foltok felderítését, a munka megírását.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 15:00:29

@Tenkes Kapitánya: SZU-nak éppen nem volt érdeke, hogy berángasson bennünket a háborúba, de ezzel egy cseppet sem törődve, nagy buta vérmedve módjára mégis ezt tette.

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 15:02:43

@Stenonis: Sok mindent letöltöttem egy régi gépemre, ami egyszer lefagyott és csak használhatatlan html-ek maradtak...

Demokrata Hungarofil 2018.06.18. 15:07:39

@Tenkes Kapitánya: Sztalin nem véletlenül szánta egész Erdélyünket Romániának. A dörzsölt sátán-zseni már lejátszotta fejben a világháborút és tudta, hogy Románia egyrészt sokkal közelebb van hozzájuk, másrészt pedig, hogy Erdélyünk odaígérésével egyrészt ellenünk tudja fordítani őket, másrészt pedig kárpótolni tudja Romániát az oroszok által elrabolt országnyi területekért.

Minorkavidor 2018.06.18. 16:28:19

„Mivel román szempontból a katonai kilátások még Moldovában sem tűntek valami fényesnek, hosszas hezitálás után az a döntés születik, hogy a kimenekített kincseket” (…) „ megőrzésre átadják a cári Oroszországnak. 1916 decemberének közepén az első transzport (17 vasúti kocsin) átgördül a román-orosz határon és meg se áll Moszkváig.”
(…) „Fél év elteltével a román kormány zabszem-effektusa nem csökken,(…) „1917 júliusában” (…) ”újabb vasúti szerelvény indul Moszkvába, ezúttal a Román Nemzeti Bank még meglévő összes értékével, valamint a Román Országos Takarékpénztár teljes vagyonával a 24 vasúti kocsiban.”

Ahhoz képest, hogy a román politikusokat ilyen ügyekben hidegvérű hozó embereknek ismeri a világ, nagyon elnéztek valamit:))
Az 1916. decemberi döntés még valamelyest megmagyarázható, a 1917. júliusi a hadi helyzet ismeretében egyáltalán nem. Nézzük a katonai helyzet alakulását:
Noha a románok 1916. augusztus 27-én abszolút fölényben indították meg támadásukat, szeptember 18-ig csak kevés helyen tudtak mély betörést elérni, legtávolabbra az Alexander Averescu tábornok irányította 2. román hadsereg jutott, a Tömösi-, és Bodza-szorosokon betörve a Barcaságban levő Apáca-hegy-Ny-Olt folyó-D-Fogaras szakaszig jutott, ami 100 km. A Presan tábornok által vezetett 4. román hadsereg az Ojtozi-, Gyimesi-, és Tölgyesi szorosokon át támadva 50-60 km-t vánszorgott előre. Az 1. román hadsereg Culcer tábornok vezetésével Orsovánál a Szurdok-, és Vöröstoronyi-szorosnál támadott, csak Nagyszebenig és Petrozsényig jutott. A Központi Hatalmak erdélyi támadása szeptember 10-án indult és október 9-re általános visszavonulásra késztette a román seregeket, amelyek a Kárpátok gerincén próbáltak megkapaszkodni, nem is sikertelenül, a havasalföldi hadműveletek csak november 16-án indultak, utána viszont gyors sikert értek el, Bukarestet december 6-án foglalták el. A Havasalföldi hadműveletek hivatalos végét, amely már a moldvai hadműveletek része is volt Bräila elfoglalása volt 1916. december 29-én.a románok –saját számításaik szerint- 19.000 halottat, 56.000 sebesültet, 147.000 hadifoglyot és 90.000 eltüntet vesztettek. Azonban Moldvában olyan kudarc érte a KH-t, melynek Magyarország fizeti meg a legsúlyosabb árát.

A moldvai kudarc
November 17-ig Székelyföldön és É-Erdélyben harcoló csapatainknak is sikerült a szorosokig űzni az ellent, annak ellenére, elsősorban az ellenség lekötése volt a feladatok, mivel az áttörést a D-Kárpátokban tervezte a hadvezetés. Ekkor a KH itt harcoló csapatai téli védelemre rendezkedtek be. November 28-án a havasalföldi sikerek miatt mégis támadást rendeltek el. A támadás kínkeservesen haladt előre, január 10-én le is állították. Ez a nagy hidegnek, az utánpótlási nehézségeknek volt köszönhető. Délen, Havasalföld elfoglalása után a német csapatok december 21-én indították meg támadásukat. Január 4-én megnyert foksányi csata eredményeként az oroszokat a Sereth-folyó mögé űzték vissza. Ezután a kimerült németek védelembe mentek. Egy olyan frontvonal jött létre, amely Bukovinától délre Watra Dornei magyar-román határ-Aknavásár—Foksány-Galac-Tulcea-Duna-delta vonalon állt. A magyar-román határ esetében az osztrák-magyar 1. hadsereg Gyimestől északra 3-10 km mélységben a magyar határon innen, míg délre a határon illetve a határon túl állt. (Szigorúan földrajzi értelemben véve a román haderőt nem sikerült Erdély egész területéről 1916 végéig kiverni, sőt még 1917-ben sem.) Ez a helyzet a Kerenszkij-offenzíváig nem is változott. Ez idő alatt orosz és francia tisztek Berthelot tábornok vezetésével (akinek a románok 1918-19-ben is igen sokat köszönhetnek) újjászervezték a román hadsereget. 1917 áprilisára kb.700 ezer fős korszerű fegyverekkel ellátott ütőképes haderő jött létre. Ekkor az orosz-román erők itt is támadtak, de a támadást a Kerenszkij-offenzíva kudarca miatt leállították. Most a KH következett. A támadás közelebbi célja az ellenség eltávolítása a Foksányi-kapu északi előteréből, végső célja pedig Moldva elfoglalása. De a románok közbetámadtak, így a támadás nemcsak késett, hanem terveket is módosítani kellett. A 9. német hadsereg így csak augusztus 6-án lendült támadásba a Sereth és a Foksány-Adjud vasútvonal mentén, szeptember 3-ig felárkozott a Rocasca-Marasesti vonalra. Szeptember 5-én a nagy veszteségek miatt leállították a támadást. A veszteséglistán 47 ezer német és 27 ezer román katona szerepelt. Eddigre a németeknek mindössze egy 10-15 km mély és 25 km széles területet sikerült elfoglalnia, magyarán a támadás bukta volt. A helyzet a december 9-én megkötött fegyverszünetig nem változott.

Minorkavidor 2018.06.18. 16:29:39

folytatás és befejezés:

Ezt a NOSZF utáni helyzet kényszeríttette ki. December 2-án megkezdődtek a breszt-litovszki béketárgyalások, 5-én Scserbacsov tábornok, orosz frontparancsnok felszólította a MSM-t, hogy ők is kezdjenek fegyverszüneti tárgyalásokat. A 3 oldalú tárgyalások 7-én kezdődtek Foksányban és 9-én egy 19 pontból álló egyezmény aláírásával végződtek. Ennek legfontosabb eleme, hogy orosz fellépés miatt nem rendelkezett a román hadsereg lefegyverzéséről.
A kudarc oka, hogy a románok jelentős orosz (és francia) támogatást kaptak, ezáltal jóval jobban teljesítettek. Az oroszok nemcsak a román hadsereg újjászervezésében segédkeztek, hanem tkp. A moldvai front orosz fronttá vált. Ráadásul a románok hatalmás lélektani pluszra tettek szert azáltal is, hogy nem kellett harapófogóban harcolniuk. Moldvát végül az OMM csapatai 1918. január 28. és március 5. között megszállták, de ez akkor már nem számított. Végül, de nem utolsó sorban sokat számított, hogy az ellentámadás főiránya a Vöröstoronyi- és Szurdok-szoroson keresztül indult, - távol a szúk Foksányi-kaputól- ezzel mintegy a moldvai biztonság felé terelve a román csapatokat, melyek magukkal vihették a még nem mozgósított férfi lakosságot, így pótolva a 312.000 fős veszteségüket.

Minorkavidor 2018.06.18. 17:17:42

@tiboru: @David Bowman:

Lenne egy ?-em:

Ti, itt 1300 és 1700 tonna aranyról értekeztek, amit külön külön számoltatok. Ez összesen 3000 tonna. De hogy lehet, hogy a németeknek már 1945-ben 3000 tonna aranytartalékok volt miközben
2010. évi adatok szerint Németországnak akkor volt 3406,8 tonna.

mfor.hu/cikkek/makro/A_vilag_orszagainak_hivatalos_aranytartaleka_tobb_mint_30_ezer_tonna.html

No mármost 1945 vagy 1939 előtt nem termeltek annyi aranyat, hogy egy ország 3000 tonnát is felhalmozzon belőle. Nem lehet, hogy egy 0-val kevesebb volt, vagy ebbe a 3000 tonnába a világháború alatt összerabolt arany is benne van?
Az 1911-ben megjelent Révai Nagy Lexikona I. kötetében az arany címszó alatt Németország akkori arany tartalékát 852 millió koronában adja meg. Az 1908. évi termelést 669.651 kg-ban melynek értékét 1000 koronában számolva 2.221.9111 koronában adja meg. Ez kerekítve 3.318 koronás ár kilogrammonként.
Ha osztom a 852 milliót 3.318-cal akkor 256.781-cat kapok, azaz kerekítve 257.000 kg aranytartaléka volt az akkori Németországnak.

Minorkavidor 2018.06.18. 17:25:20

@tiboru: @David Bowman:

Arról nem is beszélve, hogy ez az EVH előtt felhalmozott tartalék nyilván csökkent a világháború finanszirozásának igényei miatt, majd a háborút követő gazdasági válság miatt tovább csökkent. Majd a 20-as évek gazdasági fellendülése idején nőtt, majd a 29/33-as Nagy Világgazdasági Válság miatt nyilván csökkent, majd 1933 után nyilván nőtt. De a náci Németország is állandó devízahiányban szenvedett és a nemesfém készletüket sem kívánták pazarolni, így kereskedelmi partnereikkel sorra kliring-egyezményeket kötöttek.

Demokrata Hungarofil 2018.06.19. 09:17:52

@Minorkavidor: Ön az arany téma legkiválóbb szakértőjének tűnik! - Hadd kérdezzem meg, hogy milyen arany árfolyam változásokat prognosztizálna? - Nem fogom számon kérni....

Tyeplica 2018.06.19. 13:14:18

@Demokrata Hungarofil: Csak úgy felmerült egy kérdés, hogy mi van akkor, ha a németek, akik már korábban elindították a Barbarossa-hadműveletet a Szovjetunió ellen, valahol zsákmányoltak pár orosz bombát és azt dobták le Kassára a felségjel nélküli gépekről? Szándékosan a szovjetekre terelve ezzel a gyanút. Hm? Nem elképzelhető? Már úgy értem, volt akadálya ennek?

Greg36 2018.06.19. 13:27:34

@Tyeplica: Hát, általában a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb magyarázat szokott a helyes megoldás lenni (bár ha 77 éve nem sikerült megoldani, akkor nem itt és most fogjuk):
A szovjetek felküldték az összes, még hadrafogható gépüket és pilótájukat (mielőtt szétlövik azokat a reptereken), hogy bombázzanak/támadjank meg bármit, ami nyugati irányban van, és kicsit is használható katonai művelethez. Valószínűleg fogalmuk sem volt, hogy Mo. felett repülnek, de az sem biztos, hogy nagyon érdekelte őket, csak örültek, hogy nem lőtték le úket útközben, és találtak valamit, ami értékelhető célpontnak tűnt, nem lőttek rájuk, és a bombát sem kellett hazavinni. Gyorsan megbombázták, és iszkoltak visszafelé. Valószínűleg soha még csak meg sem tudták, hogy Kassát találták meg, mert egy-két héten/hónapon belül halottak voltak, és az is kétséges, hogy bármilyen jelentés eljutott akármelyik magasabbegységhez.

Minorkavidor 2018.06.19. 15:27:41

@Tyeplica: @Greg36:

A legvalószínűbb, hogy a szovjet repülők Eperjest akarták bombázni, mivel Szlovákia hadban állt ekkor, azonban Kassa és Eperjes topográfiai jellemzői a levegőből nézve hasonlóak, ezért a rosszul képzett legénység Kassát szórta meg Eperjes helyett Werth Henrik és társai nagy örömére.

Demokrata Hungarofil 2018.06.19. 18:47:15

@Tyeplica: Az Ön által feltételezett német elkövetők lehetséges indoka: Magyarországot egy szovjetnek álcázott német bombázással bevonni a Barbarossa hadműveletbe. - Logikai ellenérvek: 1. A Harmadik Birodalom egész léte, hadművelete a román kőolaj importjára épült. - Ezt Hitler veszélyeztetve látta, ha Magyarország is hadviselő fél, mert akkor újabb követelésekkel léphettünk volna föl, dél- Erdélyünk visszaadását követelhettük volna, ami magyar-román konfliktust, akár háborút is vonhatott volna maga után. Ezért csak a tótokat és a románokat vonta be az előkészületekbe. 2. A német hadvezetésben senki sem mert szembeszállni a Führerrel, ezért a hadvezetés független akciója is kizárható. 3. Ha szovjetnek akartak látszani a bombázók, akkor miért nem festettek rájuk vörös csillagot, mint a Rahónál támadó szovjet Ratákra az oroszok? 4. Az esetleges provokáció kiderülése súlyosan és fölöslegesen terhelte volna a német-magyar viszonyt. 5. A mindent jól dokumentáló németek papírjai a győztesek kezébe kerültek, akik nem hagyták volna ki egy ilyen ziccer közlését. Technikai ellenérvek: 1. A Kassára ledobott FAB 100-as bombákat a Leningrádi Bombagyárban gyártották 1941-ben. - Tehát ilyet csak a megindult Barbarossa hadművelet során lehetett volna beszerezni. - 22-én megindul, biztosan megszerzik és 26-án már le is dobják? - Ez előre így nem tervezhető. 2. A német repülők alapból nem alkalmasak 100 kg-os szovjet bombák ledobására, ezért azok bombavető szerkezetét teljesen át kellett volna alakítani, az átalakított szerkezettel a pilótáknak begyakorolni a pontos célzást, működtetést, stb. - ezek legkevesebb két hetet igényelnek. 3. A német típusokat nagyon jól ismerték a Kassai Repülő Akadémia tisztjei, mert gyakori vendégek voltak náluk - a Kassát bombázó gépeknek pedig nagyon gyatra motorhangjuk volt, - Krúdy Ádám, a z akadémia parancsnoka "repülő klozetteknek" nevezte őket. - ez viszont összhangban lenne a szovjet technika általános igénytelenségével. 4. A bombázók trojka alakzatban repültek, ami ebben az időben a szovjet légierő kizárólagos formációja volt.

Demokrata Hungarofil 2018.06.19. 19:20:29

@Greg36: A szovjet légierő az első három nap alatt 3922 db repülőgépet vesztett, közel egy negyedét! A fronton valószínűleg sokkal nagyobb arányú volt a veszteség. - A fronton általános fejetlenség is elképzelhető, de a bombázók nem indulhattak vaktában. Még a szlovák oldalon jóval Kassa előtt ráálltak a célra és egyenesen rárepültek és megszórták a hatalmas posta épületet. (Elektronikus adatforgalom megbénítása) - Már egy nappal a támadások előtt rengetegszer megsértették a magyar légteret és hosszú felderítő repüléseket végeztek. Tehát nem tűnik teljesen improvizált akciónak. - Az oroszok is szigorúan dokumentáltak mindent - főbelövés terhe mellett.

Demokrata Hungarofil 2018.06.19. 19:22:17

@Minorkavidor: És a többi szovjet légtérsértés, géppuska támadás magyar állás ellen, Rahónál a vonat elleni támadás, ezek mind-mind véletlenek voltak?

Greg36 2018.06.20. 06:13:13

@Demokrata Hungarofil: @Minorkavidor: "Az oroszok is szigorúan dokumentáltak mindent - főbelövés terhe mellett. " - ami életszerű békében, de nem háborúban, ahol napi 10-50e jelentést kellene megírni, feldolgozni és iktatni úgy, hogy lehet, hogy a nap végére már nincs, aki megírná/továbbítaná a jelentést, mert meghalt/elfogták.
Ahol a jelentés mulasztásáért fejbelövés jár, ott ugyanolyan valószínűséggel jár fejbelövés, ha az igazat írod a jelentésbe. Úgyhogy ilyen helyeken hajlamosak bizonyos dolgokat nem jelenteni, vagy azt írni, amit a felettes, vagy a felettes felettese hallani akar (lsd még: Hányat ellik ez a disznó?). De még ha jelentést is írnak: ha az amerikai és japán pilóták (az utóbbiak talán a világ akkori legjobbjai között voltak, ha nem a legjobbak) jelentéseit készpénznek vesszük, akkor Midwaynél 3 vagy 5 japán és 2 amerikai hordozó veszett oda, mert a pilóták ezt jelentették. A valóság ezzel szemben...
"És a többi szovjet légtérsértés, géppuska támadás magyar állás ellen, Rahónál a vonat elleni támadás, ezek mind-mind véletlenek voltak?" Tehát a szovjet pilóták képzettebbek voltak mint a nyugati szövetséges pilóták? Akik rendszeresen szórták meg a töksemleges Svájcot tévedésből? Vagy ők is direkt csinálták, csak letagadták? Vagy képzettebbek voltak, mint a LW, amelyik fél évvel korábban a töksemleges, de inkább baráti Dublint szórta meg, alig 300km-rel vétve el a célpontot? (A háború alatt összesen 7x, és itt nem 40km tévedésről beszélünk (Eperjes-Kassa), hanem inkább 250km + egy tenger, ami azért feltünőbb, mint két tökugyanolyan hegygerinc közötti különbség).
Az ugye megvan, hogy az Öböl-háborúban, ahol a '41-es technikánál milliószor pontosabb felderítési, kommunikációs és helymeghatározó eszközök álltak rendelkezésre, az amerikai-britt veszteségek 1/4-ét a koalíciós légierő intézte el saját magának?

Demokrata Hungarofil 2018.06.20. 06:18:32

A nyilvánvaló tények ellenére még rengetegen rágalmazzák a Kormányzót és Magyarországot, azzal, hogy megtámadta a SZU-t, pedig fordítva történt. - Tegnap egyik régi rágalmazója, Elter Tamás mocskolta az origón....

Demokrata Hungarofil 2018.06.20. 06:21:38

@Greg36: Önnek a téves bombázásokkal általában igaza van, de itt nem egyszeri támadásról volt szó, hanem egymás utáni, felderítés - támadás, és nem egy eset, hanem több...

Demokrata Hungarofil 2018.06.20. 06:26:07

@Greg36: A magyar határhoz közeli területek felderítése, megtámadása - tökéletes párhuzamban illeszkedik a szovjet légierő Várna elleni támadásához. Várna bombázásához túl kellett repülni vagy Románián, vagy a tengeren, amit azért nem könnyű véletlenül elkövetni...Ugyanaznap a SZU mindenkit megtámadott, Helsinkitől Várnáig mindenkit megszórtak...

Demokrata Hungarofil 2018.06.20. 06:28:41

@Greg36: Svájc és Németország fölött az esetek döntő többségében felhős, borult az ég, sokszor rosszak a látási viszonyok, könnyű célt eltéveszteni, de Kassa esetében ezek jók voltak.

Greg36 2018.06.20. 07:45:01

@Demokrata Hungarofil: Szóval a LW véletlenül bombázhatta Írországot (nem egyszer, 7x) Anglia helyett (amihez át kellett repülni Angliát meg az Ír-tengert, "amit azért nem könnyű véletlenül elkövetni...") de a SZU nem bombázhatta véletlenül Bulgáriát, és Mo-t, mert csak.
A várnai támadásra is kérnék forrást, mert a fellelhető források két támadást említenek Bulgária ellen: az egyik június 22. Dobrics (20km-re a román határtól) - ami valszeg az SZU volt, és augusztus 12. Pobit.
(Helsinkit 25-én bombázták, nem 26-án).

"Svájc és Németország fölött az esetek döntő többségében felhős, borult az ég, sokszor rosszak a látási viszonyok, könnyű célt eltéveszteni, de Kassa esetében ezek jók voltak. " - életedben nem ültél még kisrepülőn, amit csak látás alapján navigálnak, igaz?

Untermensch4 2018.06.20. 15:17:16

@Demokrata Hungarofil: "A nyilvánvaló tények ellenére még rengetegen rágalmazzák a Kormányzót és Magyarországot, azzal, hogy megtámadta a SZU-t, pedig fordítva történt."

Ha minden szakvélemény azt mondta h 1-2 hónappal az ajtó berúgása után összedől a szu épülete akkor miért nem a légvédelmet erősítették meg arra a 2-3 hétre amíg még egyáltalán van szovjet légierő és el is érheti magyarországot?

Ja persze, hiszen bíztak a németek jóindulatában a háború utáni rendezést tekintve... mert a hála az politikai kategória.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.20. 18:31:04

Naszóval: eddig hallgattam, köszönöm az értékes hozzászólásokat, de ha mégegyszer valaki Kassa bombázásáról vagy a poszt témájától hasonlóan nagyon eltérő dolgokról kommentel, ki fogom tiltani.

Mert az nem frankó, hogy a 460 hozzászólásból úgy 300 köszönőviszonyban sincs azzal, amiről írtam a posztban.

Köszönöm a megértést.

Demokrata Hungarofil 2018.06.21. 07:35:32

@tiboru: Nem a piaci igény után kellene inkább menni? - Ki a fenét érdekli, hogy az SZU hogyan nyelte el a román aranytartalékot? - Zsebre vágta és punk-tum! - Most sajnálkozzunk azon, hogy a két ősellenségünk között némi nézeteltérés támadt ez ügyben? - A "300"-at át kellene emelni az új blogba - és tovább vinni! - Ez a szerény javaslatom.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.21. 13:38:24

@Demokrata Hungarofil:

Piaci igények?! Ez egy kedvtelésből vezetett blog, aminek olvasásáért egy fillért se fizet senki. Ki nem szarja le magasról a piaci igényeket, de most komolyan? Ha itt a piaci igények diktálnának, másról se írhatnánk, mint fogyókúráról, fociról vagy arról, hogy hogyan vesztettük el a szüzességünket.

Ezzel szemben olyan dolgokról írunk, amik érdekelnek bennünket és szívesen látjuk azokat az olvasókat, akik ugyanígy vélekednek. És az az igazság, hogy akkor is nulla forint a bevételünk, ha százezren kattintanak egy-egy posztra és akkor is, ha háromszázötvenen.

Minorkavidor 2018.06.21. 17:11:57

„Tenkes Kapitánya 2018.06.11. 07:13:08
@chrisred: A Károlyi Mihály, Jászi Oszkár félékre gondolsz gondolom.”
A háborút elindítókra miért nem gondolsz soha? Őket Te és a hozzád hasonlóan gondolkodók miért mentik fel állandóan?

„Tenkes Kapitánya 2018.06.11. 08:39:01
@chrisred: Nem, hanem akik mindig bénák és fantaszták voltak, a legénységet pedig elzavarták a hajóról.
A háborúba pedig senki nem akart belépni, mert tudták, hogy nyerni nem lehet vele, csak veszteni.”
Nem a háborút elindítók voltak bénák és fantaszták? Ha nem akart senki belépni a háborúba, akkor miért úgy fogalmazták meg a Szerbiának küldött jegyzéket, hogy az elfogadhatatlan legyen? Arról nem is beszélve, hogy Conrad vezérkarfönök már a boszniai válság óta sürgette Szerbia ellen a preventív háborút. Arról nem is beszélve, hogy a balkáni háborúk (1912-13) idején jóval veszélyesebb helyzet alakult ki, ha valamikor, akkor kellett volna kitörnie a Nagy Háborúnak és nem 1914-ben. Ha Tiszára gondolsz, mint olyanra, aki nem akart belépni, mert tudta, hogy csak veszíthetünk, akkor miért hátrált ki a kezdeti ellenkezésből? Erre a választ 1914. július 1-jén kelt kézírásos memorandumában találod, melyben nem magát a háborút ítélte el, hanem megkezdésének időpontját: Romániát már elvesztették, Bulgária meg ki volt merülve. Előbb olyan „diplomáciai konstellációt kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésé kedvezőtlenül osztja el.” ( Galántai József Magyarország az I. Világháborúban 80-81.o.)
Miután megkapta a német garanciákat Románia semlegességével és Bulgária talpra állításával kapcsolatban már nem volt miért ellenkeznie. Pedig mind Romániával, mind Bulgáriával kapcsolatban igaza volt, ha valóban nem akart volna háborút érveire támaszkodva végig nemet mondhatott volna. De mivel a háborút akarta, csak az időpontjával nem értett egyet, valamint elfogadta a német garanciákat, így a háború ügye mellé állt, amellett mindig kitartott, különbéke próbálkozása sem volt.

Tenkes Kapitánya 2018.06.11. 08:50:05
@chrisred: A magyar hadsereget és államot verték szét Károlyiék. Az, hogy ezért dicséred őket, téged (értelmi színvonaladat)minősít.

Nem ártana szakirodalmat is olvasnod és nem pedig leragadnod a bűnbak képző politikai nyilatkozatoknál:
1:állam szétverése:
• A Szlovének Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa 1918. október 5-én alakul meg Zágrábban és október 19-én deklarálta az új állam létrejöttét, megszüntetve minden kapcsolatot az Osztrák-Magyar Monarchiával (forrás: Magyarország az első világháborúban Lexikon A-ZS 643.o)
• A Birodalmi Tanács német képviselői 1918. október 21-én létrehozzák Német-Ausztria Ideiglenes Nemzetgyűlését, mely kimondta Német-Ausztria különállását és csatlakozását Németországhoz (forrás:Mo. az EVH-lexikon A-ZS 488-489.o., és Hajdú-Pollmann A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918 368. o.)
• A Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. július 13-án alakult Prágában, majd szintén Prágában, október 28-án tette közzé a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot.
• Szlovák Nemzeti Tanács 1918 májusától totóznak végül 1918. október 30-án alakul meg Turócszentmártonban, még e nap kiadják a turócszentmártoni határozatot, mely első tervezetében homályosan elismerte Magyarország integritását (még nem tudva a 2 nappal korábbi prágai eseményekről, de este értesülve a fejleményekről törölték azt a mondatot melyben önálló képviseletet követeltek a békekonferencián, és beillesztettek egy újat: „ezen elv alapján elfogadjuk azt a nemzetközi jogi helyzetet, amelyet 1918. október 18-án Masaryk elnök formulázott, és amelyet 1918. október 27-én az osztrák-magyar külügyminiszter is elismert.”
• Ezzel szemben Magyarországon október 20-án a kormány határozatot hozott az Ausztriával kötendő perszonálunióról. A Magyar Nemzeti Tanács csak október23/24-ei éjszaka alakult meg, a hatalomátvétel az őszirózsás forradalom (10.31.) után történt.

Ami meg a hadsereg szétverését illeti a fent említett Lexikonban 149-150.o.található ellátás címszó alatt találhatók adatok mind az emberek, mind a lovak fejadagjára:
A mozgósításkori fejadag naponként a katonák részére: 50 dkg liszt (70 dkg kenyér), 40 dkg marhahús, 2 dkg zsiradék, 10 dkg főzelékféle, 2 db 4,6 dkg-os kávékonzerv, 10 db cigaretta, tiszteknek + 5 db szivar. Lovaknak 5 kg zab, 7 kg szálastakarmány.1918 2. felében a katonák napi adagja a fronton: 43 dkg liszt, 18 dkg hús, 0,8 dkg zsiradék. A lovaknak 1,75 kg abrak és 3,5 kg szálastakarmány. A hátországban szolgálók 25 dkg ( zömmel kukorica) liszt, 11 dkg hús (heti 2x), 0,6 kg zsiradék A háború végén elvi fejadagokról beszélhetünk, melyet a katonák vagy megkaptak, vagy nem. Napóleon óta papírunk van arról, hogy „a hadsereg a gyomrával menetel.” A polgári lakosság esetében a nem paraszti lakosság fejadagja 20, majd 16,5 dkg liszt az osztrák oldalon, míg Magyarországon 30, majd 22,5 dkg liszt.

Minorkavidor 2018.06.21. 17:12:35

ROTFL Manó 2018.06.11. 09:25:24
@chrisred: Kopipésztelek neked egy kis törit.

"Az Amerikai Egyesült Államoknak az antant oldalán történt hadba lépését követően, 1918 végén mégis bekövetkezett az osztrák–magyar és német haderő általános összeomlása. A visszavonuló Dunai Hadsereg német és osztrák egységei október és november folyamán Romániából Magyarországon keresztül vonultak hazafelé. Mackensen ekkor felajánlotta, hogy intakt csapataival megvédi Magyarországot a román betöréstől, de a fegyverszüneti egyezmény értelmében a Magyar Köztársaság kormányának le kellett őket fegyvereznie. A túlbuzgó Károlyi Mihály miniszterelnök utasítására a magyar lakosság körében igen népszerű Mackensen vezértábornagyot Budapesten letartóztatták és internálták. A szociáldemokrata és kommunista politikusok nagy lelkesedéssel fogadták az intézkedést. Amikor azonban a román csapatok, az antant hallgatólagos jóváhagyásával mélyen benyomultak Magyarország területére, a közhangulat Károlyi ellen fordult. Élesen bírálták, amiért hálátlan módon, ellenségként kezeli a gyűlölt Románia egykori legyőzőjét. 1919 márciusában Károlyi átadta Mackensent az antant képviselőinek. Egy angol katonai hajón tartották fogva, majd néhány nappal Károlyi bukása és a Kun Béla vezette bolsevik hatalomátvétel, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kivitték az országból."

No comment. Minden adott volt ahoz, hogy az ország meg legyen védve, de inkább mégse. Inkább jöjjenek be a románok. Mert Károlyi fosott, mint a guminyúl, hogy jaaaaj, mi lesz, mit szól majd az Antant.

Konteonak jó másnak nem:))

1918. november 3-án az akkor már gyakorlatilag nem létező Osztrák-Magyar Monarchia nevében, Weber gyalogsági tábornok Padovában fegyverszünetet köt. Másnap Mackensen parancsot a visszavonulásra. A zűrzavarra jellemző, hogy a saját országa november 11-én hatályba lépett compiëgne-i fegyverszünetéről csak másnap értesül egy francia rádióadó lehallgatása útján értesült!
Ez azért fontos, mert a padovai fegyverszünetben előírtak szerint, melyet a belgrádi konvenció csak megerősített „a német csapatok magyarországi átvonulására és állomásozására 15 nap áll rendelkezésre a Diaz tábornokkal kötött fegyverszünet aláírása napjától (november 4. 15 óra) számítva.” De a compiëgne-i fegyverszünet,- noha 11. és 12.§-az előírta a keleten állomásozó német csapatok hazatérését, határidőt azonban nem állapított meg. Így a különböző frontokon aláírt fegyverszünetek között ellentmondás keletkezett, melyet később úgy orvosoltak, hogy a compiëgne-i fegyverszünet előírásait nem tekintették érvényesnek a Mackensen-hadseregcsoportra. A német hadseregcsoport lefegyverzése a balkáni francia hadseregre hárult volna. Ezért szorgalmazta a két francia tábornok, Paul Prosper Henrys és Louis Franchet d’Espérey az ország teljes megszállását.
Von Sholz tábornok egységei a Vöröstoronyi-szoroson, míg von Schoch tábornok csapatai a Tömösi-szoroson keresztül vonultak vissza. Von Steuben tábornok vezette, Szerbiában harcoló 11. hadsereg a fent említett alakulatoktól függetlenül tért vissza hazájába. Ők még be tudtak vagonírozni. Azonban Sholz és Schoch katonáinak már nem jutott vagon és fűtőanyag sem volt, így gyalogmenetben vonultak vissza Erdélyen keresztül. Közben a francia diplomácia nyomás alá helyezte Károlyit, hogy lépjen fel a visszavonuló német csapatokkal szemben. Károlyi mindig azzal hárított, hogy ehhez az országnak nincs elég ereje. Közben Mackensen is húzta az időt: december 1-jén ígéretet tett arra, hogy csapatai az Alföldön leteszik a fegyvert. Berlin utasítására mégis folytatta a visszavonulást, a kapitulációt már eleve is időhúzás céljából lengette be. Közben a német kormány gazdasági bojkottal fenyegette meg Magyarországot, amennyiben engednek az antant követelésének (a két kormány még október 31-én egyességet kötött, hogy hazánk mindenegyes katonavonatért 4 vonat szenet kap). December 9-én a német katonák több mint fele már otthon volt. Egy héttel később már több mint a 4/5-dük. Károlyi ekkor értesült Vix alezredestől a francia kormány újabb internálási szándékáról. Mivel ekkor már kevés német csapat volt az országban, így a kérést már nem utasíthatta vissza, a tábornagyot nagybátyja, Károlyi László fóti kastélyába internálták. Mivel a franciák Mackensen szökésétől tartottak ezért december 31-én Rudolf Chotek gróf futaki kastélyába szállították át, 2 századnyi szpáhi őrizte. 3 nappal később az utolsó német katona is elhagyta Magyarországot.
Forrás: Ligeti Dávid: Mackensen 2018/2
Megjegyzés: Mackensen soha nem kapott parancsot Magyarország megvédésére, így nem is ajánlhatta fel segítségét, ráadásul saját katonái is haza kívánkoztak semhogy idegen (ez esetben magyar) érdekekért vérezzenek. A tudatos ’félre magyarázást” az okozhatta miszerint M. hálátlanságra hivatkozott internálásakor.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.21. 18:07:40

Töröltem több kommentet, amelyek Károlyiról, Trianonról és hasonló, totálisan offtopik témákról szóltak, de MÉG senkit nem tiltottam ki. Utoljára szólok, hogy a következő lépés a ban lesz.

Demokrata Hungarofil 2018.06.21. 20:25:14

@tiboru: A "piaci igények" jelzéssel nem a fogyó-kúrás-szex témát akartam ajánlani, hanem, amire a 300 hsz. jött...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.22. 08:10:31

@Demokrata Hungarofil:

Ne haragudj, de az, hogy te egyedül produkáltál vagy 200-at, az még nem jelez semmiféle piaci igényt :-)
süti beállítások módosítása