Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Tűzfegyverek - A Második Világháború III.

2018.12.04. 09:38 ace22

oc_bugs_meets_japanese.jpgA Japán Császárság, természeti erőforrások, főleg ásványkincsek híján, nagyhatalmi álmokkal megáldva, a közeli Mandzsúria gyarmatosításába kezdett az 1920-as évek végétől (pár száz éves tradíciót folytatva). Kezdeti sikereiket helytelenítve, több nagyhatalom, elsősorban régi szövetségesük, a Brit Birodalom, valamint az USA, Japánt nagyon érzékenyen érintő embargót vezetett be. Japánnak választania kellett: visszavonul regionális jelentéktelen státuszba, vagy - megismételve a korábbi Japán-Orosz háborúban minden esélyt meghazudtoló sikerét, gyors, váratlan csapással megnyeri a háborút (Port Arthur - Pearl Harbor). 

A feudalizmusból gyors menetben a kapitalizmusba váltó Japán nem rendelkezett nehéziparral, kezdetben a fejlett ipari hatalmak (levetett) arzenáljából vásárolt, ezeket modernizálta, később több-kevesebb sikerrel másolt saját gyártásba fogott. Ez később visszaütött a sok különböző fejlettségű fegyverrendszer és az eltérő kaliberek miatt.

 A legrosszabb pisztoly

 A japánok inspirációt merítő mentalitása néha borzalmas fegyvereket eredményezett.  Ilyenek a Nambu Type 14 típusú öntöltő pisztolyok (a német Luger utánérzése, eredetileg Kijiro Nambu Type A-ból kifejlesztve és 1927-ben rendszeresítve. 200 és 400 ezer közötti számban gyártották, 8×22mm Nambu lőszert tüzelt, 8-as tárból), amik a típus minden létező gyerekbetegségét magukon viselték:

nambu_type_14.jpg

fent: Nambu Type 14

 

Kaliber káosz

Az említett probléma, ami a sok helyről beszerzett (később lemásolt) fegyverekből ered, a logisztika rémálma lett. Kezdetben a Meiji 18-as mintájú (nyugati időszámítás szerint 1885) Murata puska került rendszeresítésre, ami a Gras & Mauser puska 11x 60R Murata kaliberű változata volt. Ezt reszelgették egy kicsit, a Meiji 22-es puska már 8 x 53R Murata kaliberre zsugorodott. A minőségi ugrást az Ariszaka puskák hozták, kezetben a Meiji 29 (1896) mintájú, 6.5 x 51mm SR kaliberű forgó-tolózáras puska, ami több lépésben a Type 99, 7.7 x 58mm Ariszaka kaliberű gyalogsági puskában kulminált.

japanese_infantry_rifles.JPG

Japán gyalogsági fegyverek. A Type 99-et célzást könnyítő monopoddal lehetett felszerelni

 

arisaka.jpg

Ariszaka puskák korabeli amerikai tájékoztató füzetekben

A könnyű géppuska (golyószóró)  lehetett 6.5 mm vagy 7.7 mm - kívülről nem sok különbség látszott. A "nehéz" géppuska (a francia Hotchkiss koppintása - az olasz 13.2 mm-es Breda is erre a sorsra jutott), szintén 7.7 mm-es kaliberű volt, a különbség csak a lőszer (fél)peremén látszott meg.

 

japan_golyoszorok.jpg 

Japán golyószórók 6.5 mm és 7.7 mm kaliberben. Az a hegyes valami a végükön egy szurony...

 

7_7_mm_japan_loszer.jpg

Fent: 7.7mm-es lőszerek: gyalogsági, golyószóró és géppuska lőszer.  

 

A tengelyhatalmak arzenáljából hiányoztak a mai (vagy akkori amerikai) értelemben vett nehéz géppuskák. A .50 BMG kaliberű "Ma Deuce" M2HB Browning nehéz géppuskának nem volt megfelelője a Japán hadseregben.

 

arisaka_99_bar_colt_1911.jpg

Ariszaka 99 (hátul középen) BAR (balra elöl)

Bombázni Amerikát

jap_bat_with_bomb.png1944-ben az amerikaiak közeli szigeteken fekvő bázisaikról elérték Japánt, de a japánok nem tudtak visszavágni (bár korábban tengeralattjáró fedélzeti ágyújával lőtték és repülőről bombázták 1942-ben Santa Barbarát (Kalifornia) és Oregont, ezzel pánikot keltve a közeli japán partraszállásról és invázióról). Az USA partjait támadó hatalmas tengeralattjárók a német UE II osztályú "cirkáló-tengeralattjáró" osztályból ihletett merített tengeralattjárók voltak, torpedókat, vízi aknákat, csöves tüzérséget és esetenként hidroplánokat is hordoztak, mindezt nagy rakodókapacitással és hatótávval kombinálva. Kevés készült belőlük és a háború során túl későn, hogy hatással legyen a harcok végkimenetelére.

Kozo Nishino, az I-17 parancsnoka az Ellwood-i olajmezőket is megszórta 1942 februárjában. Az amerikai propaganda azzal intézte el a kínos incidenst, hogy  Nishino-t amerikai látogatása alatt az amerikai olajmunkások kinevették, amikor kaktuszba ült, ezt a személyes sérelmet megbosszulandó támadta meg később az Ellwood-i olajmezőt. 

1942 júniusában az I-25 Columbia folyó melletti Fort Stevens  ellen intézett támadást, aminek a közeli baseball pálya és a közeli telefonvezetékek estek csak áldozatul. Később, szeptember 9-én, az I-25 visszatért, immár E14Y hidroplánnal a hangárában, és kettő darab kis méretű bombájával megszórta az erdőt egy kis tűzvész reményében. A pilóta, Nobuo Fujita, érdekes módon a béke nagyköveteként tett szert népszerűségre Amerikában a háború után - 1977-ben - Brookings városa még díszpolgárrá is választotta.

 

demonic_japs.jpg

Fent: A Japán bombázás hatására született cikk

Fu Go

A japánok korábban felfedeztek egy erős, keleti irányú légáramlást (jet stream) 30,000 láb (9 km) magasban a Csendes óceán felett, ami az USA irányába fújt, és amit nem késtek fel is használni. Egy Japánban felbocsátott, 30-60 órás időzítéssel ellátott légballonos gyújtóbomba elvileg pont az USA-ban landolt volna. A ballonok egészen Michigan-ig elsodródtak, és bár az amerikai vadászgépek keveset tudtak leszedni, pár erdőtűzön kívül nem sok gondot okoztak. Utoljára 2015-ben találtak favágók Fu-Go ballont.

 

 1944_masodik_vilaghaborus_japan_bombaszallito_ballon_a_fu-go.jpg

Fu-Go

 

Isteni szél

Az ember által célra vezetett fegyverek nem voltak ismeretlenek korábban sem, de a német (Sonderkommando Elbe), orosz, olasz (maiale), francia és amerikai (Bomi  - “Bomber-Missile”) változatok legalább meghagyták a vezetőnek a menekülés csekély lehetőségét. A kamikaze önkéntesekről (repülő, torpedó - Kaiten -, néha csónak - Shinyo -, vagy búvárok - Fukuryu - képében) mindenki hallott. Itt olyan részleteket próbáltam összegyűjteni, amik ritkán szerepelnek a történelemkönyvekben.

wwii_kepek_7.jpg

Az ember vezette bomba nem érte váratlanul az amerikaiakat, 1935-ben a Mechanix Illustrated már ezen rágódott, igaz, itt még nem repülőről, csak irányított bombáról esett szó. Az első kamikaze akciót a véletlen szülte, Pearl Harbornál, amikor Fusata Iida repülős hadnagy Mitsubishi A6M5 Zero gépét találat érte és még megpróbált a 101-es hangárba becsapódni, de a légvédelmi tűz még időben lelőtte. Ő még teljes katonai tiszteletadást kapott a temetésénél. A következő kamikaze támadás csak három évvel később történt, amikor Midway után a JI Navy már akkora kárt szenvedett, hogy az öngyilkos támadásokat intézményes szintre emelték.

Nem mindegyik pilóta volt önkéntes és bár gyakran nagyon gagyi gépeken repültek, volt, aki túlélte (és én még azt gondoltam, ez csak a Monty Python ötlete...) és megírta a memoárjait.

Hisao Horiyama így emlékezik: "Amikor végeztünk a kiképzéssel, egységünket meglátogatta a Sóva császár (Hirohito), fehér lovon ülve.Azt gondoltam, ez egy jel, hogy személyesen kéri a szolgálatainkat. Tudtam, hogy nincs más választásom, minthogy meghaljak érte."


A kamikazék minden tette nagy propagandaértékkel bírt, és a japán hadsereg ezt maximálisan ki is használta. A szakaszokat egy Edo korabeli költő, Motoori Norinaga verse alapján nevezték el Shikishima (Japán szigetei), Yamato (Japán költői neve), Asahi (felkelő nap) és Yamazakura (hegyi cseresznye) szakasznak. A pilóták kézikönyvet is kaptak, amelyből inspirációt meríthettek, de tartalmazott gyakorlati útmutatást is:

"Légy mindig tiszta szívű és vidám. Egy hűséges harcos mindig tiszta szívű és engedelmes gyermek"

Az igazi, eleve kamikaze repülőgépnek szánt gép a Yokosuka MXY7 "Oka" (cseresznyevirág) volt (amit a japánul tudó amerikai katonák "Baka" [bolond] névre kereszteltek) : bár egy G4M2e "Betty" bombázó segítségére szorult, hogy a bevetés színhelyére vigye, célra zuhanáskor három rakéta gyorsította 1000 km/h körüli sebességre, ami ellen az amerikai légvédelem tehetetlen volt. Sok Oka-t lelőttek, még mielőtt leválhatott volna a hordozójáról, és a gyártott kb. 800 gép legtöbbjét a sohasem jött amerikai invázióra tartogatták.

baka_plus.jpg

A típus valamiért népszerű lett a képregények világában: az Oka (és steampunk változatai, mint pl. az Atomic Blossom) a Space Yamato mellett a leggyakoribb világháborús ikonok.

A kamikaze pilóták összesen 34 hajót (más források szerint 40-et) süllyesztettek el és több százat rongáltak meg a második világháború során. A kaiten támadásokról kevesebb adat maradt fent, de pl. az USS Underhill-t 1945 július 24.-én biztosan kaiten támadás süllyesztette el. 

Az ember által pontosan célba juttatott robbanóeszközök előfordultak még a II.Világháborúban: a németek Leonidas különítménye (korábbi posztban tárgyalva) Fieseler Fi 103R (gyakorlatilag egy V1 pilótafülkével) gépekkel akarta az orosz előrenyomulást az Odera hídjainak lerombolásával megakadályozni, az amerikaiak televíziós (!) távirányítású, robbanóanyaggal megrakott bombázóval akarták a megerősített földalatti bunkerben elhelyezett német csodafegyvert, a V3-at (ebben a posztban esik szó a Vergeltungswaffe 3-ról) megsemmisíteni (Joe Kennedy jr. ebben a fegyverkísérletben halt meg), a szovjetek a "taran" manőverrel (kezdetben az ellenséges gép függőleges vezérsíkjának ledarálása a propellerrel, később előfordult japán stílusú belerepülés a célpontba) kísérleteztek.

Tengeri Kígyó

shinyo ("Tengeri Kígyó") ember vezette csónakok nélkül nem teljes a japán arzenál képe. Módosított motorcsónakok voltak, vagy megrakva robbanóanyaggal (használati útmutató: belevezetni az ellenséges hajóba) vagy pedig aknákkal gyorsan körbetelepíteni az ellenséget, majd elmenekülni...

 shinyo.jpg

Shinyo

 

Japán atom

 Japán tudósok 1937 óta kutatták egy, a maghasadáson alapuló fegyver lehetőségét. Az első japán nukleáris program, Yoshio Nishina fizikus vezetése alatt 1941 áprilisában indult el. A szükséges hasadóanyagot teljesen nem tudták a Mandzsúriából és a Koreából nyert ércből dúsítani (11 kg dúsított Urán-235 jött össze 1945 áprilisáig, amikor is a B-29-esek lebombázták a Rikken Intézetet), másrészt túl későn kapták (volna) meg Németországból, de az 1200 font (540 kg) urán-dioxid és az azt szállító U-boot 1945 május 19-én az amerikaiak kezébe került, akik azt később saját bombáikban használták fel. A japánok annyira biztosak voltak a sikerben, hogy hordozóeszközt is kerestek a bomba Amerikába juttatásához. A baj a távolság volt: a Honsu - Los Angeles távolság 4,720 tengeri mérföldet tett ki, ehhez speciális bombázó kellett, és feltehetőleg "csak oda" szólt volna a pilóták jegye. Szóba került a németek Ju-390 prototípusa (szintén Amerikába akartak vele repülni, csak a másik oldalról), de a japánok is fejlesztettek: a G8N Renzan, a Kawasaki Ki-91 és a Nakajima G10N1  típusokat szánták erre a célra, de egyikből sem lett használható bombázó. Végső szükségmegoldásnak a Németországból kapott 12 db. V2 rakétát tervezték atomfejjel a Kjúsúra 1946-ra tervezett amerikai partraszállás alkalmával bevetni. A Japánt megszálló amerikai csapatok öt ciklotront találtak, valamint urándúsításhoz használt szeparátor centrifugákat.  

Halál Kaliforniára

A Japán Császári Hadsereg lendületesen mellőzött minden emberiességi megfontolást a hadászatban felhasználható emberkísérletek terén (a hírhedt 731-es Egység végezte a kísérleteket). A háború végén gyakorlatban is be akarták vetni a kifejlesztett fegyvereiket. Konkrétan a célpont San Diego, Kalifornia lett volna, a fegyver pedig bubópestis, a hordozóeszköz tengeralattjáróról indított repülők bombái és tüzérségi lövedékek. Az USA elleni biológiai támadás (kódneve: Éjféli Cseresznyeszirom Hadművelet / Operation Cherry Blossoms at Night) 1945 Szeptember 22.-re volt időzítve. A háború vége miatt azonban a hadműveletet lefújták, a 731.-es Egység "mérési eredményeiért" cserébe Douglas Macarthur tábornak kegyelmet adott az egység tagjainak.

Futottak még...

Japán világháborús történetéből sem hiányozhatnak a szuperfegyverek, amiktől a végső győzelmet várták. Akárcsak Németország esetében, ezek a fegyverek, bár néha ígéretesek voltak, túl későn és/vagy túl kis számban készültek el, hogy érdemi beleszólásuk legyen a háború menetébe. Ilyenek voltak például az I-201 osztályú tengeralattjárók, amelyek (akárcsak a XXI U-boat osztály) 20 csomós vízalatti sebességre lettek volna képesek, mindezt csendben és hosszabb időn át. Az elkészült prototípusokat az amerikaiak Hawaii-on tesztelték. Az I-401 a legnagyobb tengeralattjáró volt, 60%-al nagyobb, mint a legnagyobb amerikai tengeralattjáró, dupla hatótávval, három repülőgéppel a hangárjaiban. San Francisco és a Panama-csatorna bombázására készültek, de a sorsuk az lett, mint az előző tengeralattjáróké.

japan_szuperfegyverek.jpg

A Kawanishi N1K1-J kivételes képességű vadászgép volt (1 japán pilóta egymagában 12 Hellcat ellen 4 győzelmet ért el, aztán sértetlenül hazarepült), a Ki-83 gyors emelkedésű, nagyon gyors (760 km/h), nagy tűzerejű gép lett volna, a Kyushu-J7W a bizarr tervezés híveinek fantáziáját elégítette volna ki, a Nakajima Kikka a Messerschmitt Me-262 koppintása volt, de BMW 003 gázturbinák helyett saját, 6 hónap alatt (!) kifejlesztett Ne-20 hajtóművekkel (2 tesztrepülésig jutottak vele). A Type 5 Chi-Ri nehéz (amerikai terminológiában közepes) tank az M4 Sherman tank ellenfelének készült. Végül a Type-5 15 cm-es légelhárító ágyúk 20,000 méteres magasságig keserítették volna az amerikai bombázók életét. Ezekből kettő el is készült, és 1945 augusztusában két B-29-et le is lőttek. A japán kapituláció aztán véget vetett a csodafegyvereknek.

 

Irodalom:

Chris McNab: A History of the World in 100 Weapons

Dark Roasted Blend - Wonder Weapons of World War Two

Loren K. Wiseman: Infatry Weapons of the World

David Westwood: Rifles An Illustrated History of Their Impact

http://blog.modernmechanix.com/

http://listverse.com/

http://www.ibiblio.org/hyperwar/USN/ref/MG/I/index.html#contents

http://www.wwiivehicles.com/

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/

31 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2018.12.04. 13:00:49

A Fu Go ballonoknak voltak halálos áldozatai, ha sok nem is. Egyébként papírból voltak összeragasztva, de a rossz nyelvek szerint a programmal kapcsolatos adminisztráció több papírt fogyasztott, mint amennyit a ballongyártás.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2018.12.04. 13:55:34

Kamikaze témában, ifjabb korom kedvelt olvasmánya volt Jaszuo Kuvahara visszaemlékezése.

Nambu pisztoly állítólag olyan vacak volt hogy japán tisztek inkább brit vagy amerikai pisztolyt próbáltak szerezni a harcmezőkön. gyenge rugó miatt elakadt a töltény, vagy a biztosító-akármicsoda volt gyenge és erőteljesebb tokba visszahelyezéskor is elsült ? Ilyet olvastam valahol.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.12.04. 21:57:08

Az már volt, hogy a kamikaze pilóták gyakorlati oktatásán a kiképző mondja. Jól figyeljenek, mert csak egyszer fogom bemutatni!

ZorPrime 2018.12.05. 12:06:45

Még csak nem is a fenti képen látható Nambu 14 volt az igazi japán selejt, hanem a Nambu 94. Ez ni: www.stoplusjednicka.cz/sites/default/files/styles/x940-620/public/obrazky/1287735151.jpg?itok=tIdUOMdi

yerico1 2018.12.05. 20:08:40

A Zero A6M5 első felszállása 1943-ban volt, így 1941-ben nem lehetett ott Pearl Harbour-nál.

yerico1 2018.12.05. 20:13:14

"A Kawanishi N1K1-J kivételes képességű vadászgép volt (1 japán pilóta egymagában 12 Hellcat ellen 4 győzelmet ért el, aztán sértetlenül hazarepült)"

Wikipedia szerint 10 tapasztalt japán pilóta támadott meg 7 amerikait, és összesen 4-et lőttek le. Szóval a történet megint sántít valahol.

VT 135 2018.12.05. 21:26:00

Érdekes cikknek ígérkezett, de nagyon felszínes, bulvár mélységű lett. :(
Még azt sem említi meg, h a japánok végül azért kezdték el a kamikaze taktikát, mert a hagyományos - vadászok fedezte bombázó támadása a hajóknak - sokkal nagyobb veszteségeket okozott, mint a kamikaze! Tehát a hagyományos megoldások öngyilkos volta miatt tértek át a kamikaze-ra! Amelynek olyan járulékos előnyei is voltak, h nem kellettek hozzá annyira kiképzett pilóták (ekkor már egyre kevesebb is volt az utóbibakból), valamint elavult gépek garmadáját is felhasználhatták erre a célra.

Orszag 2018.12.05. 21:49:32

@yerico1: A "grorious Nippon steer" este "firthy gaijin"-nal.

OP: A következő fordításodhoz: a japán neveket magyarosan kell átírni, és az U-Boot sem "boat".

tamask 2018.12.05. 22:32:18

@ZorPrime: valójában minden japán fegyver gyalázatos minőségű volt, talán az Arisaka puskák közt voltak elfogadható minőségűek. Ma a legrosszabb "last ditch" Arisaka is értékes, gyűjteménybe való fegyver Amerikában, gyártanak is még hozzá lőszert a gyűjtőknek.

A japánok addig voltak menők a gagyi fegyvereikkel, amíg a teljesen esélytelen kínaiakkal, malájokkal, filippínókkal, vietekkel legénykedtek. Civilek tömeges megerőszakolásában és lemészárlásában jók voltak, ahhoz elég volt az arzenáljuk.

Érdekes, hogy a Japánok egyáltalán nem gondolják úgy, hogy a második világháborút elvesztették volna. Úgy tanítják nekik az iskolában, hogy mindenkivel szemben megnyerték, csak az amerikaiakkal szemben veszítették el. Ha Németországban valaki olyan nézőpontból tanítaná a Harmadik Birodalom szerepét a második világháborúban, ahogy Japánban a császárság szerepét tanítják az iskolában, az börtönben rohadna meg. A japánok SEMMILYEN bűntudatot vagy felelősséget nem éreznek a múlt miatt.

@Sigismundus: nem a harcmezőn szedték össze nyugati pisztolyokat, hanem már eleve a katonai pályájuk kezdetén a tisztek megrendeltek egy Browning pisztolyt maguknak. A japán tisztek a tehetősebb családokból kerültek ki, ők simán katalógusból rendeltek belga, amerikai, német kézifegyvert. Akkoriban ez így ment, magának vehette meg a tiszt a kardot és pisztolyt.

@poszt
"Éjféli Cseresznyeszirom Hadművelet / Operation Cherry Blossoms"
A blossom virágot jelent. A szirom az petal lenne. Szerintem.

ace22 2018.12.05. 22:35:12

@yerico1: "In a dogfight against 12 American Hellcat fighters, one Japanese pilot shot down four US planes without being shot down himself" - listverse.com/2016/02/16/10-japanese-weapons-invented-too-late-to-win-world-war-ii/

"During the Japanese attack on Pearl Harbor on Dec 7, 1941, 28-year-old Lieutenant Fusata Iida was hit. His plane, a Mitsubishi A6M5 Zero, had sustained heavy damage, and he signaled the rest of his air group to go on without him." - listverse.com/2017/02/05/10-facts-about-the-kamikaze-you-probably-didnt-know/

ace22 2018.12.06. 05:35:49

@tamask: A japánokat sorozatosan lenézték a nyugati hatalmak (az 1905-ös Orosz-Japán háborúban "makákó majom", a 2. világháborúban "sárga majom" volt a hivatalos propaganda elnevezése), általában a japánokat szemüveges, kusza fogsorú, gyenge fizikumú, buta és sunyi embereknek tartották.

Aztán a háború elején Délkelet-Ázsiát, aminek nagy része már "foglalt" volt, (az értékesebb részek angol / holland érdekszférában) gyorsan elfoglalták.

Burma, Szingapúr elfoglalása, a Prince of Wales és a Repulse legyalulása nem a "teljesen esélytelen kínaiakkal, malájokkal, filippínókkal, vietekkel legénykedtek" kategória.

Terézágyú 2018.12.06. 11:40:37

Én úgy tudom, hogy Japánban már a 16. században megjelentek a puskák (európai közvetítéssel), fegyvergyáraik is lettek, csak aztán a konzervatív szamurájharcmodor miatt betiltották ezeket.

Ezért kellett aztán a 19. század végén újrakezdeni az egészet...

(Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák)

Tehéntőgy 2018.12.06. 15:28:44

@Terézágyú: A konzervatív szamurájharcmodor mellett arról is volt szó, hogy a Tokugavák győzelme után véget értek a nagy polgárháborúk, és a 17. század első pár évtizede után már Japán néhány kisebb helyi belvillongástól eltekintve gyakorlatilag nem vívott háborúkat. Így nagy tűzfegyveres tömegharcászatra sem volt szükség, senki nem akart egymással szembeküldeni már több ezer ashigarut kanócos muskétákkal, miközben Európában, ugye...

ZorPrime 2018.12.06. 15:58:53

@tamask: Ez így nem igaz. Sok gagyi japán fegyver volt, de nem mindegyik volt az. A géppuskáik például egyáltalán nem voltak vacakok, bár megoldhatták volna azt, hogy hevederből adogassanak a fegyverek.... A Nambu stukkerek meg a kései Arisaka puskák tényleg rossz minőségűek voltak.

Tehéntőgy 2018.12.06. 18:11:47

@ace22: Meghát, nem vitatva a brit és nemzetközösségi csapatok hősiességét, akárhogy nézzük, a britekkel szemben mit is kellett volna a japánoknak olyan nagy vereségnek elkönyvelniük? Hogy 1945. tavaszán (!) Slim végül visszaszerezte Burmát? Hátööö...

Greg36 2018.12.07. 07:12:49

Kihagyni az egyik legikonikusabb és legeredményesebb japán gyalogsági tűzfegyvert...
en.wikipedia.org/wiki/Type_89_grenade_discharger

Fredddy 2018.12.07. 07:38:48

@Terézágyú: szerintem nem tiltották be, csak nem fejlesztették. A XIX. században is pont azokkal a régi mintájú, XVI. századi muskétákkal tolták.

Terézágyú 2018.12.07. 10:08:26

@Fredddy:
"szerintem nem tiltották be, csak nem fejlesztették"

Eztet a módszert is ismerjük máshonnan ugyebár :)
Hogy elvileg lehetnek fegyvergyárak, meg lehet puskája bárkinek, aztán meg mégse...

Mindegy a lényeg az, hogy elvileg a japánoknak is volt korábban
jó minőségű fegyvergyártásuk, csak aztán politikai döntés miatt elhanyagolták, s ezért kellett "újrakezdeni" mindent a 19. század végén, a 20. század elején...

Untermensch4 2018.12.08. 23:11:35

@Fredddy: Szted szamurájéknál miért nem terjedt el a pisztoly mint párbaj-eszköz? A 19.század végére tudtommal a párbajpisztoly mint olyan elérte a csúcsot, páronként tökéletesen egyforma darabok... lehet hogy ennyire kihatnak olyan kulturális izék mint ami erre hathatott hogy a japánok a szimmetriát nem tartják szépnek/esztétikusnak?

Hiryu2,01 2018.12.09. 17:39:58

@Untermensch4: ö..egyrészt a párbajok hivatalos betiltása, ha emléxem Tokugawa korszak elején. De leginkább mert lőfegyverrel "eta" (nem a baszk" terrorszvezet, hanem az aljanép" párbajozni teljességgel idegen a bushido szellemétől.

ace22 2018.12.09. 17:51:47

@Hiryu2,01: Japán nem csak hagyománytiszteletből hanyagolta a lőfegyverek fejlesztését. A korai portugál kanócos gyújtású (angol szakirodalomban matchlock), sima furatú, pontatlan "tanegashima" fegyvereket le tudták gyártani helyi alapanyagokból, de a keréklakatos / ütőkovás fegyverekhez hiányzott a kovakő vagy pirit, a gyutacshoz / csappantyúhoz meg a vegyipar...

A 19. századi párbajpisztoly "vontcsövű" (huzagolt), csappantyús gyújtású, gyakran gyorsítóval (schneller) ellátott precíziós szerkezet volt, ami az ipari forradalomból kimaradt Japán nem tudott előállítani.

Ezen felül a lőfegyverek kezelésének aránylag könnyű elsajátítása (szinte bárki számára) nem tette vonzóvá a harcos szamuráj kaszt számára őket.

Plieur 2018.12.10. 20:13:28

@tamask: Ez így nem egészen pontos.
Ugyanis mint azt helyesen leírtad,a japán tisztikar meg kellett vegye az oldalfegyverét,dettó a kardját, csak az altiszteknek járt "ingyen és bérmentve" a kincstári:), már amit és amennyit gyártottak...
Szóval gyorsabb és olcsóbb volt sokszor a külföldi cucc.:)
Másik: a japán tisztikar -hála a felvételi rendszernek- nem volt valami tehetős csapat.

Plieur 2018.12.10. 20:24:27

@Terézágyú:
Nem jó elfeledkezni arról hogy kb 1871-ig nem volt japán nemzeti hadsereg, így jól megvoltak egymás mellett a tanegasimás 1575-ös reenaktorok:) meg a modern importált/ csempészett amcsi, brit, francia fegyvereket használók, a kép akkor változott gyökeresen amikor megszervezték a császári hadsereget, ez viszont francia fegyverekkel kezdte az ipart: Chassepot és Gras.

Mannlicher 2018.12.10. 21:58:29

A namburól egyszer régen azt olvastam, hogy Ruger egy veterántól szerzett egy példányt és ez ihlette a mark1-et. Mondjuk akármilyen vacak egyszer kipróbálnám.
www.youtube.com/watch?v=dc87joWmHFo
@ace22: Anno Kapszlin jelent meg egy cikk, ott az volt, hogy a sima cső volt a gyakoribb. Vagy ez csak magyar nyelvterületre volt igaz?
kapszli.hu/a-parbajpisztoly-es-a-parbaj/

ace22 2018.12.11. 19:03:47

@Mannlicher: Jókai, Mikszáth, Csathó leírásai alapján minél súlyosabb sértést kellett megtorolni, annál veszélyesebb fegyverre esett a segédek választása. De az általa említett Kapszli cikk is ezt írja: "Gyönge ügyekben huzagolatlan fegyvereket használtak irányzékok nélkül, és nagy távolságokat határoztak meg. Erősebb ügyekben közelebbi távolságot, és huzagolt, irányzékkal szerelt pisztolyokat használtak."

Japánban mindez máshogy zajlott. Ha mindkét fél katanával vívott, a párbaj másodpercekig tartott, és általában halálos kimenetellel végződött (egy olvasmányos forrás a MEK-ről: Takiguchi Yasuhiko: Harakiri).

Mannlicher 2018.12.16. 21:47:36

@ace22:
Igen, de ebből kiindulva pont a precíziós céllövő fegyverek voltak a legritkábbak. Érdekes, hogy a filmek milyen torz képet mutatnak. Amúgy a cikk alapján nekem úgy tűnik a 19. századi Európában a párbajok döntő többsége inkább volt valamiféle bátorságpróba. A kardpárbaj errefelén is veszélyesebbnek számított.

ace22 2018.12.18. 10:02:50

@Mannlicher: Japánban teljesen eltérő volt a mentalitás. Ott a párbaj nem szabályozott bátorságpróba volt, hanem többnyire halálos kimenetelű párviadal. Ami közös volt az eljárásokban, hogy a tiltott párbajok résztvevőit megbüntették, Európában max. 1 év fogházzal, ahonnan a delikvens akár ki is járhatott, Japánban szeppukuval...

Projekt678 2018.12.22. 16:23:33

Az a fu-go ballon egyáltalán nem volt butaság, az más kérdés, hogy nem volt hatékony mert a téli és a tavaszi időszakokban (44 novemberétől a következő év április végéig indították őket) elég nehéz tüzet gyújtani Észak.Amerikában). Viszont hatalmas szervezőmunkát igényelt a japánok részéről az egész terv: 3 különböző helyre telepített indítózászlóalj összesen 2800 katonával, valamint meg kellett szervezni a szerkezet és a műszerek valamint magának a hidrogénnek a gyártását.( Biztosan nem elektrolízissel állították elő, hanem -gondolom-úgy mint méga hatvanas években a Déli-sarkon ameteroloógiai kutató léggömbökhöz : sósavból és cinkből ) Ezenkívűl még feladat volt magának a léggömbnek a gyártását is( majd négyszázhetven kilós cuccot kellett vele 8000 km-re eljuttatni) amit iskolás gyerekek végeztek. Kézzel merített papírból ragasztgatták össze, hogy ki ne szakadjon először csak a körmüket kellett rövidre vágni, illetve a lányok nem hordhattak hajtűt, majd már kesztyűt is kellett hordaniuk, amit nagyon hamar valami bogáncsos izé anyagból készültre cseréltek, mert a gyerekek megeszegették a ragasztót. Jó éhesek lehettek szegénykék, mert az E425 -így hívják ezt az anyagot hivatalosan ma, amúgy ördögnyelvgumi a magyar neve-nem sok tápanyagot tartalmaz. A japán konyha ma is alkalmazza, néhány üvegtészta és nori-fajtát ragasztanak vele össze,meg másra is használják a japán konyhén még, ettől gumiszerűen rugalmasak maradnak a kajában, még a konzervekben sem főnek pépesen puhára.
Együttesen a három zázlóalj napi kb 200 ilyen szerkezetet tudott indítani, a teljes időszak alatt körölbelül 9000 darabot, plussz a kísérleti kb háromszázat, amit még gumírozott selyemből készítettek, de az nem vált be mert átengedte a hidrogént.Szóval nem kevés munkát fektettek bele s mindezt a ma is ismert tőlük elvárható alapossággal tették: a légggömböket nagy kiürített színháztermekben, csarnokokban készítették, sőt volt két cirkuszi sátrukis hozzá. Emberéletben szerencsére nem okozott nagy veszteséget : egy tiszteletes felesége halt meg, öt gyerek, mert találtak egy olyat, amin még rajta volt a robbanószerkezet, és megpróbálták odébbráncigálni. Ezenkívül az amerikaiak is felállítottak egy védelmi szervezetet, összesen 2700 fővel a ballonok ellen, itt tűzoltásban egy katona meghalt és összesen 22 megsebesült....Nem is olyan vicces kis ötlet volt ez: mindkét oldalról sok energiát fektettek bele, mert azért még a második világháborúban sem volt jelentéktelen dolog, hogy majd hatezer ember gyakorlatilag csatázott egymással, csak nem közelről lőttek egymásra, hanem úgy 8000 kilométerről.

szmakarov 2018.12.23. 20:06:00

Macksey nem tudom mennyire számít hiteles, elismert szerzőnek itt, de az ő írása alapján a Leyte -öbölbeli csata egyik nagy hibája volt, hogy túl kevés és túl késői kamikaze támadás történt. Egy kis különítmény egy amcsi anyahajót elsüllyesztett és még négyet súlyosan megrongált. Másnap hét anyahajót és 23 egyéb hajót semmisítettek meg, így elképzelhető, hogy a kamikazék nagyobb számban és célzottan még komolyabb pusztítást végeztek volna. Ennek alapján, ez a harcászati modor, nem volt egy elvetélt ötlet, sőt!

LaLinea 2018.12.25. 19:50:22

Nem (csak) a poszthoz kapcsolódik - szeretném megosztani, hogy találtam egy szerintem okos és jól előadó fazont, aki sok hadtörténeti témáról mesél. A Youtube keresőjébe annyit írjatok csak be, hogy lindybeige.
süti beállítások módosítása