Mai vitaposztunkkal bizonyos szempontból közszolgálati feladatot látunk el, más megközelítésben pedig becsületbeli kötelességünknek teszünk eleget.
Azzal a felhívással fordulunk hozzátok, hogy véleményetek megfogalmazásával, az eltérő álláspontok és szemléletmódok ütköztetésével segítsetek Péter barátunknak és olvasónknak, aki a következőkben fogalmazza meg az egyik, őt foglalkoztató kérdést (a levélből kihagytam olyan részleteket, amelyek talán egy szerzői jogvédelem alá eső tervről szólnak; ezeket Péter majd megosztja azokkal, akikkel – ha úgy dönt – majd felveszi a kapcsolatot a kommentek alapján).
Következzenek tehát részletek Péter leveléből; ő különben az az olvasónk, aki a logót beküldte, ezért kérésének teljesítését fokozottan szorgalmazzuk:
„Jelenleg Magyarországon sok olyan ember rendelkezik éles lőfegyverrel, akinek ez nem feltétlenül következne egyenesen a szakmájából. Tehát nem a rendőr, nem hivatásos katona, nem vadász, satöbbi. Természetesen nem az engedély nélkül tartott (bűncselekményhez használandó vagy erre szánt) fegyverekre gondolok, hanem a teljesen legálisan tartott, önvédelminek minősülő lőfegyverekről.
[…]
Felvetődik bennem a kérdés: ma Magyarországon mi az a vélt vagy valós veszély, amely(ek) ellen egyesek a fegyvert tartják a megfelelő védekezési eszköznek? Milyen jellegű ez a veszély? Külső vagy belső? Satöbbi, satöbbi, satöbbi.”
És egy kicsit kibővítve, valamint további kérdéseket, témákat felvetve:
1.) A „jogos védelem” büntetőjogi kategóriájába belefér-e szerintetek az állampolgári jogon tartható lőfegyver?
2.) Hol érdemes (hol lenne érdemes) meghúzni a határokat?
3.) Hol végződik az állam azon kötelezettsége, hogy megvédi állampolgárait és hol kezdődik az állampolgártól elvárható önvédelmi kötelezettség?
4.) Te tartasz-e önvédelmi fegyvert, illetve tartanál-e, ha jelentősen megkönnyítenék ennek törvényes lehetőségeit, feltételeit? Miért? (Főleg olyanok hozzászólásait olvasnánk szívesen, akik – ahogyan azt Péter is írja – NEM a szakmájuk miatt folyamodnának ilyen eszközhöz, illetve akik nem hivatalból viselnek önvédelmi lőfegyvert).
Nagyjából ennyi – de semmi nincs kőve vésve; minden más, rokon témát érinteni lehet, amelyek megvitatását bátorítjuk.
A lemilblog olvasói felnőtt, felelős, érett emberek, akik az átlagpolgárnál jobban érdeklődnek katonai és rendvédelmi témák iránt; logikus tehát, hogy véleményüket relevánsnak és érdeminek tartjuk.
Jó vitatkozást, szellemes érvelést, izgalmasan intellektuális pengeváltásokat kívánok minden olvasónknak (önmagunkat is beleértve).
És most is biztosak vagyunk abban, hogy sem a szükséges mértéken felüli aktuálpolitika, sem faji előítéletek megfogalmazása, sem pártoskodás, sem pedig más, rosszízű személyeskedés nem fogja a bloggazdákat arra kényszeríteni, hogy moderáláshoz, neadjisten kitiltáshoz folyamodjanak.
Az utolsó 100 komment: