Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A Magyar Költészet Napja - lemilesen

2010.04.12. 22:30 Lemilblog

Erre a posztra eredetileg a Magyar Költészet Napján került volna sor, de a választási cirkusz, valamint a blog.hu rendszerének ideiglenes elérhetetlensége megakadályozott bennünket abban, hogy az alábbi irodalmi csemegét egy nappal ezelőtt tárjuk a lemilblog kultúrára éhes közönsége elé. De - ahogyan Stevie Wonder mondta az első eredményes vakrandi után - jobb később, mint soha.

Molnibalage
kolléga írása választóvonal blogunk életében: érezzük, hogy olvasóink ezentúl egyetlen verset sem tudnak úgy olvasni, mint azelőtt.

Magyar haderőreform, avagy a nagy költészetkonteó?

A nagy hétvégi (és az ezt megelőző) választási hajcihő és puffogtatás után ideje újra valami olyasmivel foglalkozni, ami mindenkinek elemi érdeke. Kis hazánk biztonságáról van szó.

Haderőreform címén annyi minden elhangzott eddig, és valószínűleg még el is fog. Boldog-boldogtalan felvázolt már annyi elképzelést, mint égen a csillag: ez kell, az kell, ez jöjjön nyugatról, azt vegyünk keletről, elődeink hősies tetteinek felemlegetése, huszárvirtus, stb.

Egyik lelkes kutatónk azonban (két konteó és három lemilposzt olvasása között) megvilágosodott. Valami elképesztőre, sőt: egyenesen hihetetlen dologra bukkant! Figyelem, nem lesz egyszerű a dolog, már-már az időutazás, továbbá a jövőbelátás képessége is szóba kerül!

Hősünk - kutatómunkája során - több meglepő felfedezést tett. Elfeledett és eltitkolt haditechnikára bukkant, sőt: egyéb rejtélyes utalások is rendelkezésre állnak, méghozzá szemtanúktól. Néhol burkolt kritika olvasható a felső vezetés felé.

Persze az adott politikai helyzetben ezeket nyíltan nem lehetett kijelenteni, de a haza sorsáért aggódó leleményes emberek megtalálták a sikerhez vezető utat. A később bemutatásra kerülő töredékek meg sem közelítik mondjuk a Voynich-kézirat összetettségét, de beavatottak számára legalább értelmezhetőek.

1:0 a magyar költőnek! Különben is, Virág elvtárs óta tudjuk, hogy az a gyanús, ami nem gyanús!

No, akkor csapjunk a lecsóba!

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom,
De mindig megrekedt a féluton.

Azt hiszem, ezt nem is kell nagyon magyarázni; ez lenne a kritika, ami nem is igazán burkolt... Beszélni nem lehet róla, de úgy kiszivárgott, mint az őszödi beszéd. Az utolsó sorok csak a szokásos magyar virtust emlegetik fel; semmit sem vagyunk képesek rendesen végigcsinálni.

Próbáltam súgni szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.

Hoppá! Ez már egyenesen összeesküvés és micsoda módszerekkel! Talán még a hírvivő galambokat és a Twittert is bevetette a szerző, de ezt nem tudhatjuk biztosan. A felvezetés után nézzük a konkrétumokat.

S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra.

Ó, Istenem, micsoda sorok! Az ember bármire gondolna itt kezdve naplementében viháncoló múzsáktól a Tó Tündérének felbukkanásán keresztül a, hmmm… [moderálva]. Persze a rutinos szem egyből kiszűri, hogy ez valójában finom utalás a magyar partaszálló- és deszantképességek hiányára, esetleg a különleges egységek hiányára, mert hát haderő-e az, amely nem bír ilyennel? Ki veszi azt komolyan? Talán még Enver Hodzsa sem nélkülözhette őket, zseniális erődrendszerétől függetlenül.

Haladjunk csak tovább a tördékek között.

Ki feszül föl a szivárványra?

Tömör, de erősen kétértelmű utalások fedezhetőek fel a különleges alakulatokra, bár itt nem békaemberekről, vélhetőleg inkább ejtőernyősökről vagy egyéb különlegesekről van szó. Esetleg a légerőről?

Ki tudja..? Mindent a kutató sem tudhat.

A legnagyobb képzelőerővel megáldott szakemberek - liberális szerzőt feltételezve - esetleg kiolvashatnak valami egészen mást. Csak nem egy, közel két és fél ezer éve elfeledett speciális alakulat eszméjének feltámasztásáról lenne szó? Ejnye no, hát nem szégyen az elődöktől tanulni. Hiszen nagy edzők is megmondták, hogy nyerő csapaton ne változtass.

No, ennyi általános kritika után koncentráljunk inkább a felszereléssel kapcsolatos külön kiemelésekre.

Lángot ki lehel deres ágra?

Lángszórós egységek vizionálása, sőt, minden időben bevethető, esetleg hegyivadász erőkről lehet szó, mert hát deres ág azért nyáron ritkán fordul elő, mondjuk a Hortobágy kellős közepén…

Ismét csak feltételeznünk kell bizonyos dolgokat, de a popszakma már csak ilyen. A dolog érdekessége az, hogy ezek a fegyverek modern harcászatból kikoptak. Hoppá! Akkor ez bizony duplacsavar! A haderőreformot ellenzők csoportjának ankamunkája lenne?! Zseniális, ugye? Az ellenfél ellen saját fegyverét fordítani! Úgy gondolom, hogy erre maga Szun Ce is büszke lenne.

Na, ugorjunk, ahogy az öreg Pósalaki mondotta vala. Nem, az írókat most nem keverjük bele a konteóba, talán legközelebb.

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!

A fentiekben kifejtett konspirációs elméletet megerősítik ezen sorok. Hiszen melyik elvetemült ember kívánná a huszárokat visszahozni – minden erényük  és hőstetteik elismerése mellett –, vagy esetleg a kerékpáros zászlóaljat visszasírni bősz harckocsizóink helyett? Lehet, hogy esetleg a múltból idetévedt időutazóval van szerencsénk és nincs is összeesküvés, azt leszámítva, hogy az időutazás tényét eltitkolják?! 

Ha már az időutazásnál tartunk: úgy tűnik, hogy a múltban eleink olyan fegyverrendszerek birtokában voltak, amikről sok haderő ma is csak álmodhat, vagy talán nem is léteztek. Vagy csak az is előfordulhat, hogy a Roswellnél lezuhant ufókból egyesek visszaküldtek az időben valamit, vagy már korábban is itt jártak.

Sajnos az adott fegyverrendszerről és használójáról csak homályos leírások állnak rendelkezésre. A használatához szükséges képességekről is felszínes a beszámoló, de akkor lássuk, hogy miről is van szó. A küzdelem előzményeinek ismertetésétől eltekintünk, csak a lényegre szorítkozunk, méghozzá egy szemtanú beszámolója alapján:

Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?

Hm…  Érdekes megjegyzés, rögtön az elején. A fegyver induló tömegéről csak becslések vannak, de ezen felül működési elve is eléggé zavaros. Megáll? Mármint a levegőben? Nem semmi. Ezek szerint valami antigravitációs eszközről lehet szó? Valószínűleg később tisztázva lesz. A „kő” szó használata biztos csak félrevezetésnek tűnik, esetleg valami kódnyelv, mert kb. annyira lehetett kőből a cucc, mit a Mulberry mesterséges kikötők eperfából. A navahó kódbeszélők is alkalmazták ezt a fajta virágnyelvet. Lám, nincs új a Nap alatt.

Töredék vége mintha a fegyver vezérlő és célkereső rendszerével kapcsolatban tenne fel költő kérdést, de válasszal sajnos nem szolgál. Úgy tűnik, hogy a LoAL-képességre* való burkolt célzás történik. Szerencsére a szemtanú – vagy szemtanúk – a végeredménynél is jelen volt(ak), s ily módon képet kaphatunk a fegyver pusztító erejéről.

Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla,
Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála:
Mint olajütőben szétmállott a teste,
És az összetört hús vérolajt ereszte.

Egyre több infó: nem csak nehéz volt, hanem nagy is. A jelek szerint a fegyver roppant hatékony, hiszen egy indításból egy találatot ért el, és a találat megsemmisítő erejű volt. Az ellenfél képességeiről és technikájáról nincs információ, de feltételezhetjük, hogy túlerőben voltak, hiszen kiemeli, hogy csak egy veszett oda. És ahol akad egy, ott akadt több is. A leírás szigorúan csakis a végeredményre szorítkozik, a továbbiakról nem esik szó, pedig biztos isteni katonasztorik születhettek az esemény után.

Sajnos itt a töredék megszakad, de a hős katona később újra feltűnik a színen. Ott fegyverzetéről már pontosabb információk állnak rendelkezésre, sőt: ellenfeléről is.

Erre a cseh nyujtá vaskesztyűs tenyerét,
Hogy összeroppantsa vele Miklós kezét;

Itt valamiféle exoskeletonról lehet szó. Lám, egyesek akkor is mertek nagyon álmodni, hacsak megint nem az időutazós szál kerül előtérbe…

Összeszedte Toldi roppant nagy erejét,
S megszorítá  szörnyen a bajnok tenyerét;
Engedett a kesztyû  és összelapúla,
Kihasadozott a csehnek minden újja.

Itt tessék megkapaszkodni. Úgy tűnik, hogy a Toldi nevezetű  legendás harcosnak valami titkos fegyvere lehetett, aminek a fent említett dolog meg sem kottyant! Csak nem valami nanotechnológiás láthatatlan szuperruha, amely emberfeletti erővel ruházza fel viselőjét? A történelem nagy rejtélyeinek száma úgy tűnik, eggyel gyarapodott.

Figyelmesebb szemlélő  még számtalan forrásra bukkanhat, de ezek megtalálását és  értelmezését már inkább mindenki maga végezze el.

Sok szerencsét kíván hozzá a kutató és a lemilblog stábja.


*LoAL-képesség: lock after launch – indítás utáni célbefogás

23 komment

Címkék: magyar költészet vendégposzt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

taser 2010.04.12. 23:44:32

Igy, s már nem egyenkint, - seregben,
Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
Vagy mint csoportos madarak
Föl-fölreppenve, szállanak.

SEAL Team műveleti képesség szakszerű leírása 1877 ből. A posztban említett nanotechnológiás harcos megörökítőjéről. :))

Old Man 2010.04.13. 07:12:54

"Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik."-idéztem éppen tegnap Z. Atyának.
Akkor miért csodálkozom, ha másnak is lépten-nyomon idézetek ötlenek föl?Szépek, találóak, kifejezőek.
Pósa bácsiért külön köszönet, nem is hittem volna, hogy manapság még emlékszik rá valaki
"Vitézek, mi lehet szebb dolog a végeknél,
Mikor kikeletkor a sok szép madár szól" - és molnibalage.
Nagyon jó reggelt szereztél nekem, köszönet érte!
"Őseinknek véres kardja Fogason függ, rozsda marja"-de molnibalage kiglancolja!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.04.13. 08:08:32

Mókás, könnyed, mégis elgondolkodtató.

Titus Pullo Urbino 2010.04.13. 08:21:07

Szellemes, köszönjük. A vérolajat nem értettem már gyerek koromban sem, ez vajon mi lehet?

vén betyár 2010.04.13. 08:47:59

"Fegyvert, s vitézt éneklek."-lehetne akár a blog. mottója is.
Molnibalázs igazán méltóan, szellemesen köszöntötte a Magyar Költészet Napját.
"Nincsen batyunk, csak az agyunk,
Betyárkodó Ábel vagyunk...

Keressük az igazságot."

vészmerülés 2010.04.13. 08:58:57

@Titus Pullo Urbino: A malomkő a magvakból olajat sajtol, az emberből meg vért, szerintem.

paranoid T.R. marcipan 2010.04.13. 09:58:38

akkor most kerítek egy dzsót, és utána újraolvasom. :)

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.04.13. 10:00:44

Remek volt molni! Úgy látom beindultál:) a htka-n egy F-111 disszertáció, itt pedig egy rendhagyó irodalmi elemzés:) Csak így tovább, jó volt!

Lucius Flavius Arrianus 2010.04.13. 10:12:31

Hm, ha már lemil, hadtörténet, költészet, akkor:

"Magnus Barfod az 1102. esztendőben általános támadást indított Írország minden tartománya ellen; mondják, hogy a halála előtt a következő üdvözletet kapta Muirchertachtól, Dublin királyától:

Arany és vihar küzdjön a te seregedben, Magnus Barfod. / Szerencse kísérjen csatádban holnap birodalmam földjén. / Kardok szörnyűséges szőttesét szője királyi kezed. / Vörös hattyú legyen étkük a kardoddal szembeszegülőknek, / Lakassanak jól dicsőséggel és vérrel a te számos isteneid. / Diadallal köszöntsön a hajnal téged, király, aki Írföldre léptél. / Számos napjaid közül egy se ragyogjon úgy, mint ez a holnapi. / Mert ez a napod lesz az utolsó. Esküszöm, Magnus király. / Mert mire a nap lehanyatlik, Magnus Barfod, legyőzlek és megöllek."

J. L. Borges: A nagylelkű ellenfél

Amadeo 2010.04.13. 10:23:23

És akkor ne hagyjuk ki a konspirációs üzenetváltás egyik gyöngyszemét sem:
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz

És egy pár dolog, amit korábban én sem tudtam róla:
hu.wikipedia.org/wiki/Reginam_occidere

vén betyár 2010.04.13. 10:50:40

@Amadeo: A kutyafáját!Én meg azt hittem, hogy vmi Karithy féle elménckedés.Köszönet a háttér információért!

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.13. 10:53:46

jó kis írás, annak ellenére hogy nem én írtam :-)

mellesleg lassan én is odáig süllyedek mint tiboru aa. ugyanis megindult második blogom, a bikfa.blog.hu

indzsoj riszponzibli

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.04.13. 11:07:27

örömmel látom, hogy a LEMIL blog alkotógárdája nem tartozik azok közé a kultúrára süket népek közé, akiket magam is ostorozni kényszerülök néhanap.

a nagyszerű írás kiegészítéséül csupán megjegyzésként szúrom ide, hogy egy hadsereg mit sem ér jó hírszerzés nélkül. ennek emlékére álljon itt az ünnepelt 105. születésnapja alkalmából egy részlet tőle, József Attilától:

"Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg."

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.04.13. 11:24:47

@_drc_: Ez minden költő álma, hát nem? Milyen szomorú, ha vkit már le se hallgatnak, meg se figyelnek, és az IP címét se nyomozzák le. Mert senkit nem érdekel ...
"Legyenek elragadtatva tőlem a hátam mögött,
hogy én tényleg egészen véletlenül visszahalljam
valakitől, aki nem is tudja, hogy rólam beszél." :)
Petri

Old Man 2010.04.13. 11:24:59

@Gloria Mundi: Van még mit tanulnom, de van is kiktől!Ez is de jó háttér-infó!Alap-infó!Kösz!

Titus Pullo Urbino 2010.04.13. 11:28:01

Petőfiről is illik megemlékezni:

EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...

Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva. –
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!

(Pest, 1846. december.)

lvjtn (törölt) 2010.04.13. 15:37:46

bizony, a költőktől nem áll messze a militarista gondolkodásmód. józsef attila például németh andor kritikusnak címzett ars poeticájában írta ezt:

"S hol táborokba gyűlt bitangok
verseim rendjét üldözik,
fölindulnak testvéri tankok
szertedübögni rímeit."

talán nem is finoman árnyalt figyelmeztetés ez az irodalmi nyári táborok programszervezőinek is, nehogy ők is illyés gyulát favorizálják

tistedur 2010.04.14. 08:50:10

"De mihent jó bor fejeket melegété,
Kiki gondolatját mindent félre tévé,
Némely horvát dávorit nagy torkkal kezdé,
Némely hajdu táncot fegyverrel szökdöse.

Ki dicséri lovát, ki erős fegyverét,
Ki társát, ki magát, ki nyert nyereségét,
Mindnyájan peniglen urok vitézségét
Fönszóval kiáltják és dicsérik őtet."

ha már :)

Old Man 2010.04.15. 14:15:43

Azt is megtudhatjuk, hogyan szűnt meg Magyarországon a királyság.Először csak a fenyegetés:
"Király, ha nem nézném vitézi voltomat,
Majd fejedhez verném héttollú botomat."
Tettlegesség:
"Akkor méne Felicián a király elébe.A király elébe, de nem az ebédre, rettenetes bosszúálló kardja volt kezében."
Végül már a trónt sem kimélték:
"Itt a nyilam, mibe lőjem?
Királyi szék áll előttem.
Belelövöm bársonyába..."
Ma sem merné senki sem vállalni, hogy király legyen nálunk.Igaz az is, hogy:"Az is bolond, aki ma költőnek áll Magyarországon!"
süti beállítások módosítása