Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Happy John Frum Day!

2011.02.15. 08:00 Professor Pizka


A  Lemilblogon a vallásról eddig csak egy-két katonaszent és hadisten képében emlékeztünk meg, no és az inkvizíció kapcsán. Mai posztunk egy vallási ünnepről, a John Frum Day-ről fog szólni, amelyet ma ünnepelnek Vanuatun, korábbi nevén az Új-Hebridákon. Hogy mi köze ennek a had- és/vagy rendvédelemhez? Ki az az ismeretlen katona, akinek nem sírja van, hanem kultusza?

Kattints és megtudod.


A John Frum kultusz úgynevezett cargo cult. Így nevezzük azt a jelenséget, amikor egy alacsonyabb fejlettségi színvonalú nép találkozik egy fejlettebbel (első találkozás: first contact) és két dolog történik:

1.) A fejletlenebb nép a jövevényeket (megjelenésük, sosem látott eszközei vagy egy korábbi jóslat miatt) isteneknek vagy isteni eredetű lényeknek véli (lásd még Hernán Cortés esetét Moktezumával, akit igen, én is Montezuma néven tanultam az iskolában, de közben úgy tűnik, magyarosította a nevét.)

2.) Az “isteni lények” szokásait, gesztusait, eszközeit utánozva ugyan
olyan képességekhez akarnak jutni, mint a jövevények.

A mikronéz és melanéz szigetvilág (nem is beszélve a polinézekről) elég későn került kapcsolatba a gyarmatosító Európával, később az érdekszféráját kiterjesztő USA-val. Harminc-negyven éves térképekre nézve láthatjuk, hogy minden kicsi, nyomdahibának tűnő szigetecske és atoll mellett ott van valamelyik nagyhatalom nevének a rövidítése, de egy-két jelentősebb kivételtől eltekintve ezeket a szigeteket a gyarmatosítóik nem használták semmi különösebbre. Egyes kisebb szigeteken (noha névleg már régen elfoglalt és pacifikált területek voltak) az igazi first contact egészen a huszadik századig váratott magára.

Az áramvonalas harmincas években (ahogyan arról Rejtő is megemlékezett) a nyüzsgés egyre nagyobb lett a távol-keleti és óceániai gyarmatok körül. Rejtő nyilván viccnek szánta a kazánfűtőt, aki otthon törzsfőnök lett, de olyan nagyon távol azért nem járt az igazságtól.

Vanuatu akkoriban Új-Hebridák néven létezett és már 1606 óta rajta volt a térképeken; akkoriban fedezte fel ugyanis egy arra járó portugál hajós, aki a spanyol korona “Kereszténység terjesztése alacsony déli szélességeken operatív program” KTADSZOP 1.6.135.3 kiírása keretében Ausztráliát kereste. Vanuatut megtalálva rögtön el is nevezte a Szentlélekről Nevezett Déli Földnek (La Austrialia del Espíritu Santo), majd hazafinanszírozott, izé...vitorlázott.


Legközelebb (több mint száz év elteltével)
egy Louis Antoine Bougainville nevű hajóskapitány (és admirális, az első francia, aki körülhajózta a földet, majd megírom őt is egyszer) járt arra, míg végül befutott James Cook, és elnevezte a helyet Új-Hebridáknak.

Hogy az igazi Hebridák meg az új között vannak bizonyos éghajlati különbségek... nos, ez úgy tűnik, senkit sem érdekelt.

A Brit Impériumhoz (illetve társbérletben a franciához) tartozó szigeteken ültetvényeket alapítottak, s mindenfélét termeltek; főleg koprát és gyapotot. A melanéz helybéliek és a néhány szigetvilággal odébbról odahozott polinézek dolgoztak, fehér vászonruhás gyarmatosítók teáztak a tornácokon, s a lakájt Louis-nak hívták. Az időnkénti lázadásokat pár puskalövéssel helyre tették.

Tanna szigete 40 x 19 km méretű; természeti szépségein kívül arról nevezetes, hogy a késő harmincas – korai negyvenes években feltűnt az őslakosok között egy férfi, aki az ősi szokások
(customs, a helyi pidgin nyelvben kastom) követésére, a gyarmatosítók által hozott dolgok elutasítására buzdított. Egyes beszámolók szerint egy Manehivi nevű ember nevezte magát először John Frumnak, és őt a nép Keraperamun, a helyi főisten egyik megtestesülésének tartotta. Mások ezt a Manehivit kihagyják, és a nép közé leszállt Keraperamunról beszélnek.

A kastom követése egyébként a “nambas” nevű seprűszerű péniszfedő és a fűszoknya viselését is magában foglalja.

A kis sziget – a fűszoknyás, farokseprűs falvaival, csendes ültetvényeivel –  hirtelen a világ legnagyobb bújócskájának helyszínévé vált. Amerikai, ausztrál, brit, kanadai katonák és tengerészek üldözték egymást a nem kevésbé elszánt japánokkal. Semmibe se vett kis ferdeszeműek léptek fel egyszercsak, csatahajókkal és nagy
hatótávolságú bombázókkal. A gyarmattartó hatalmak (kiegészülve az USA-val) minden erejüket bevetették ellenük. Természetesen ezen a blogon és másutt is szó volt már a hadviselő fél hőstetteiről, de a mellékszereplők itt is ugyanolyan fontosak. Most nem a hatvanas években a dzsungelben fellelt ádáz szamurájokra gondolok, hanem arra az óriási logisztikai gépezetre, amelyet hónapok alatt kellett telepíteni a már említett, térképen szereplő nyomdahibákra.

Így került katonai repülőtér és logisztika Tanna szigetére.

John Frum, a megjövendölt, az
eljövendő, személyesen megjelent.

Az őslakosok álldogáltak a kerítésnél, dolgoztak a jövevényeknek. Addig csak egy-két angol és francia katonatiszt meg ültetvényi intéző otthonában voltak többé-kevésbé modern dolgok, bár az ilyen távoli gyarmatokra sokszor csak az elmaradottabb felszerelés jutott. Aztán a semmiből megjelent az amerikai hadigépezet, (hölgyolvasóink kedvéért) izzadó, félmeztelen amerikai katonákkal. A jövevények nem voltak olyan karót nyeltek, mint az angolok és a franciák.

Ahogyan az egyik beszámoló leírja John Frumot:

„'E look like you. 'E got white face. 'E tall man. 'E live 'long South America.” (magyarul: úgy néz ki, mint te; fehér az arca; magas ember; Dél-Amerikában él).

Ezeket a mondatokat David Attenboroughnak mondta az egyik hívő. Ismerve az amerikai Dél és Középnyugat lengyel, német és ír gyökerekkel bíró lakóit, laza modorukat, és a feketékkel szembeni közvetlen (talán kicsit lekezelő) hozzáállásukat, talán érthető, hogyan alakulhatott ki ilyen közvetlen viszony a jövevényekkel. Felteszem, hogy John Frum a fiatal Attenborough-hoz hasonlított. Apró kedvességként, hölgyolvasóinknak a blog szerkesztőségétől: aki megcsókolja David kezén a békát és utána megnyomja a PageUp gombot, az visszajut a népviseletben feszítő melanézhez.

A repülőgépeken pedig jött a gyógyszer, az élelmiszer, elvitték a sebesülteket, időnként meg  hoztak sose látott fehér, nagymellű, fehér hajú nőket, akik borízű hangon énekeltek a katonáknak. A sziget partjain a mai napig találni egy-egy Allison vagy P&W repülőgépmotort, gépágyú-csöveket, az egykor ott járt istenek rozsdás emlékeit.

Amilyen hirtelen jöttek, olyan hirtelen a katonák elmentek haza. Mit is mondhattak volna helyi barátaiknak? Egyszer majd visszajönnek, egyszer majd Tanna szigetén is lesz minden olyan jó, mint a messzi Amerikában?  Ezt mondták. Azóta imádkoznak hozzájuk és várják a "Coca Colát, hűtőgpeket és más csodás dolgokat" .Talán ha a tannaiak tudták volna, hogy a messzi Amerikában harminc-negyven év múlva Tannát és a hasonló szigeteket fogják mennyországnak tartani, és John Frum leszármazottai majd sok pénzt fizetnek egy-két ott töltött hétért...

Van a szigeteken egy másik cargo cult is: a Fülöp herceg kultusz. Ez onnan jön, hogy a fent említett Keraperam
un istennek (vagy egy másik szellemnek, ezt nem tudtam egészen biztosan kihámozni) volt egy fia, aki a helyi mitológiában fontos szerepet töltött be. A helyiek, látván, hogy a gyarmattartók hivatalának a falain egy hölgy képe jelent meg, akit uralkodójukként tiszteltek, megállapították, hogy ezen hölgy férje azonos ezzel a szellemmel, aki a helyi mitológia szerint John Frum testvére. Fülöp herceg születésnapját minden évben megünneplik. 2007-ben egy valóságshow elhozott öt hívőt Angliába, akik személyesen találkozhattak a herceggel. Gondoljuk csak meg, a keresztények több mint 2000 éve várnak egy ilyen pillanatra, a zsidók még sokkal régebben. És akkor öt ember, találkozhat azzal a lénnyel, akit kicsi gyerekkora óta a főisteneként tisztel. Ő az a lény, akihez imádkozott, hogy a szomszéd kislány viszonozza a szerelmét, hogy Beckham lője be huszonötről is, hogy keljen ki a vetemény...

Mióta elmentek a katonák, a John Frum hívők építettek reptér-, kórház- és raktár-imitációkat. Kint van a zászlórúd, rajta a tábor zászlói és várják vissza a jótevőt. Hadsereg is alakult, amelyik sorakozik, dísszemlézik. A Tanna Army nem támad meg senkit, mindössze várja (minden évben február 15-én), hogy John Frum visszatérjen. 

Amikor ezt az posztot elkezdtem írni, döntenem kellett, hogy ungabungáék vicces szokásáról írjak, vagy komolyan számoljak be ezekről az emberekről és a hitükről. Aztán rájöttem, hogy semmi okom sincs kinevetni őket. Nincs okom, mert senkinek a hite nem lehet nevetség tárgya még akkor sem, ha a szárnyas kenyérpirítókban vagy a beszélő babzsákokban hisz. Ha elolvassuk Erich von Däniken műveit, (a koraiakat, amikor nem nézte még a feleségét is űrhajónak) akkor a saját vallásunkat is könnyen láthatjuk cargo kultuszként. Ezek az emberek ráadásul olyasvalakiben hisznek, aki ott járt, jót tett velük.

Ugyan nem jártam egyetlen kastom village-ben sem, de felteszem, régóta tudják a racionális magyarázatot John Frum kilétére, hogy ugyanúgy lehetett John Frum Bobby Sratzkowski, mint Steve McAllister, vagy Jack Szabo. Az, hogy a mai napig hisznek benne, az valószínűleg azt jelenti, hogy John Frum, foglalkozása és kiléte mára már pont olyan mellékes, mint hogy valaki esetleg egy József nevű ács fia volt.

Ezen kívül nem nagyon jut most hirtelen eszembe más olyan ország és nép, akiknek a második világháború kellemes élmény volt, akik gazdagabb lettek a világháború miatt a jobb világba vetett hittel –és egy istennel, akit azóta is visszavárnak...

Az írás végén tehát nem is marad más teendőnk, mint az, hogy a Lemilblog szerkesztősége nevében köszöntsük a Tanna Army tagjait és a John Frum - hívőket a John Frum Day alkalmából!

38 komment

Címkék: usa ünnep vallás japán

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titus Pullo Urbino 2011.02.15. 09:15:35

Professzor úr, gratulálok! Boldog John Frum napot Neked is! Az utolsó kérdésedre asszem a csehek a helyes válasz, talán az egyetlen európai nemzet, akiket szinte érintetlenül hagyott a háború (tudom, Lidice, 817 ember halála, de akkoris, bármelyik szomszédjukban milliószámra haltak erőszakos halált katonák és civilek).

GrG 2011.02.15. 10:03:10

Zseniális cikk! Amúgy a cseheket nem sorolnám a boldogabb nemzetek közé, lehet kivülről úgy tünt, hogy keveset szenvedtek, de azért nagyon utálták. Viszont a kedves, aranyos és békés Svájcot igen. Azóta is, hogyúgymondjam, abból élnek, amit akkor beszedtek...
G

Titus Pullo Urbino 2011.02.15. 10:18:26

@GrG: aszittem semlegest nem ér mondani. De ha a semleges ország is ér, akkor Svédországot is jelölném, nem kicsit gazdagodtak a háborúból.

ScoTTThun · http://candc.blog.hu 2011.02.15. 10:57:45

"hazafinanszírozott"
Ehehehehehe... ez mekkora! :)

Gukker 2011.02.15. 11:17:19

Ez azért szerintem egy kicsit slampos lett, tessék szépen elolvasni David Attenboroughtól az Élet egyenes adásbant. Abban szépen le van írva az egész cargo kultusz és John Frum is.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.02.15. 11:20:27

@Gukker:

Abban a szent pillanatban, amikor Attenborough-t akarunk tanulmányozni, el fogjuk olvasni, köszönjük a tippet.

stoppos76 2011.02.15. 11:31:22

@Titus Pullo Urbino: Ez a baj azzal, ha az ember európa segglyukában él. A másik országot elfoglalni készülő hatalom mindig rajtunk masírozik keresztül. Komolyan úgy érzem magam, mint egy portál.

Valandil 2011.02.15. 12:12:16

@GrG: Ja, tényleg. Az a sok sztrájk, szabotázs meg fegyveres felkelés a megszállás alatt. Kész pokol volt a németeknek, csak büntetésből küldték oda a katonáikat.

Kismy 2011.02.15. 12:20:37

olvastam én már erről a John Frum-ról valamikor, el is határoztam, hogy jobban utánajárok. aztán nem lett belőle semmi. szóval köszi a posztot, megóvtál hosszú napok, hetek fárasztó tevékenységétől!

PsycloneJack 2011.02.15. 12:35:37

A Fülöp herceg-kultuszról tavaly olvastam ezt a cikket. Nyilván az ő életük sem csak játék és mese, de engem felvidított.
www.mailonsunday.co.uk/news/article-388901/Is-Prince-Philip-god.html

GrG 2011.02.15. 15:18:27

@Valandil: Nem a németek élvezeti értékéről volt szó, hanem a Csehekről. És ők nem élvezték a megszállást, még akkor sem, ha nem volt folyamatosan nyilt felkelés (de azért egy Heydrich névre hallgató német halálosan beleszeretett Prágába). Az sem lehet véletlen, hogy a végén azért Prágában kitört a felkelés (de elfogadom, hogy ez részben a ruszkiknak szólt). de ha utánanézel, azért volt cseh ellenállás, volt a szövetségesek oldalán küzdő cseh katonai alakulat (és számos pilóta).
G

GrG 2011.02.15. 15:20:46

@Titus Pullo Urbino: Svédo jogos, valszeg ha a honnan indultakot is nézzük akkor ök nyertek. Egyébként szerintem hivaltalosan Vanatu (és Tanna) hadat üzent bárkinek is. Vagy ezt a Brit birodalom intézte helyettük? Mert ha jogilag nem is de technikai értelemben azért semlegesek voltak (szerintem).
G

Valandil 2011.02.15. 15:47:33

@GrG: Hát a Heydrich elleni merényletben csehből volt a legkevesebb: a többség morva volt meg szlovák. A prágai felkelés sem sikerült túl jól: az akkorra már tönkrevert németek ellen sem boldogultak.
Egyébként peace, csak jó egy kicsit a cseheket húzni. (Tudod, ők nyertes ország voltak. Kétszer is.)

gyuloltellensegeink.blog.hu/2010/09/28/a_csehek_1
(őket sem szabad komolyan venni!)

GrG 2011.02.15. 16:44:19

@Valandil: :-)
Szia azért morvákat és a cseheket már nem különböztetném meg, bár kétségtelen tény, hogy cseh-morva protekturátus néven futott. A felkelés sikeressége és a mögöttes gondolatok nem állnak ok-okozati kapcsolatban.
Egyébként a cseheket szeretjük mióta a Toldit befejeztük.-)

tudi 2011.02.15. 17:22:53

Ezt a kultuszt, vagy vallást én egy (régi) Erich von Däniken könyvben olvastam akkor elég furcsának találtam ezt a dolgot, talán kicsit bogarasnak is gondoltam szegényeket, de végül is ők ebben hisznek és lehet talán boldogabban élnek, mint a John Frum országában élők.
És még egy kérdés ez a valóság show nem a National Geographic-on ment, mert akkor lehet láttam (a herceggel való találkozásról szóló részt nem)és nekem tetszett, de legalábbis tanulságos volt.

Kentaur67 2011.02.15. 18:13:18

OFF

@GrG:

Némi reménysugart látok a kommentedet olvasva. 15-20 évvel ezelőtt került a kezembe egy nagyon jól megírt könyv (regény), amely a II. világháborúban a RAF kötelékében szolgáló 3 (4?) cseh srácról szólt (többek között). Ki tudsz esetleg segíteni a könyv címével? Vagy bárki más?

ON

Kentaur67 2011.02.15. 18:16:01

Ezért szeretem a lemilt, mert élandóan olyan dolgokkal találkozok itt, amik kimaradtak az iskolai oktatás során, sőt, később sem olvastam erről.
Professzor Úr, fogadd gratulációmat!

Kentaur67 2011.02.15. 18:17:11

@Gukker:
Isten hozott, Vándor!

@tiboru:
:-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.02.15. 18:19:41

@Kentaur67:

Ez nem regény, de ontopic:

www.rogerdarlington.co.uk/czechsinraf.html

A szemevények innen vannak:

"Night Hawk" by Roger Darlington (William Kimber, 1985)

Akinek nem lenne türelme végiggörgetni, a szerző további olvasnivalókat ajánl a témához:

1.) "Challenge In The Air" by M.A. Liskutin (William Kimber, 1988)

2.) "Airmen In Exile" by Alan Brown (Sutton Publishing, 2000)

3.) "Czechs In The RAF" by Zdeněk Hurt (Red Kite Books, 2004)

Kentaur67 2011.02.15. 18:40:44

@tiboru:

Köszönet a javaslatokért, (és a keresésre szánt időért) de én — veletek ellentétben — nem a hitelessége miatt keresem az adott könyvet, hanem azért, mert nagyon plasztikusan mutatja be azokat az éveket a hazájukat vesztettek, az egyszerű kisemberből lett muszáj Herkulesek nézőpontjából. Igazából ajánlani szeretném az egyik ismerősömnek,de ugye ahhoz minimum a könyv címe és a szerzője szükségeltetne. :-(

(Nem hiszem, hogy az általad ajánlott művekben túl sok szerelmi szál akadna :-)

Titus Pullo Urbino 2011.02.15. 20:43:30

@Kentaur67: Kleopátra és Eva Braun óta tudjuk, hogy a szerelmi szál fontos. Antonius és Hitler sem tudott volna IGAZÁN meghalni nélkülük.

Jockey11 2011.02.15. 22:14:29

@Kentaur67: Szerintem Te
Filip Jánsky: Égi lovasok című könyvére gondolsz (Tatran, Bratislava, 1967). Ez egy qrva jó regény.

Ajánlom még Tadeusz H. Rolski: Fehér sas kék mezőben című könyvét is - ez egy memoár: lengyelek a RAF kötelékében.

anyam_borogass 2011.02.15. 22:19:46

@Kentaur67: Ugyan valszeg nem erre gondolsz, de Frantisek Fajtl - Oroszlán az égen címen megjelent könyvét ajánlanám a témában.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.02.15. 23:37:59

@Professor Pizka:

Képzeld, mekkora córesz lehet az Indexnél :-)))

Kullancs1983 2011.02.16. 00:15:58

Erről a John Frum kultuszról én is olvastam nemrég, állítólag afféle zarándoklatként odajárnak a hívők a régi reptérre és integetnek, hátha jön a repülő... Ezen a John Frumon meg gondolkozok, hogy talán egy félreértett bemutatkozásból ered (...i`m John from...).

@Kentaur67: Lehet hogy a könyv amire gondolsz megjelent filmformában is? Kétezervalahányas cseh film, csak a címe nem jut eszembe sehogy...

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2011.02.16. 09:27:44

Ajánlom Attenborough-nak az Utazás a múltba című könyvét, abban található kb. az első érdeklődő pillantás volt a cargo-kultuszra a nyugati világ részéről, még az ötvenes években gyűjtötte hozzá a tapasztalatot Tannán az öreg. Meg jó könyv úgy amúgy is.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.02.16. 11:12:09

asszem erre szokták mondani, hogy hiánypótló munka. (= totál jelentéktelen témáról készült áttekintés :)
de legalább jól van megírva, szóval bocsánatos bűn. mindenesetre ezerszer inkám john frum day, mint valentin nap.

teddybear01 2011.02.16. 13:11:44

Nemrég olvastam egy szci-fi könyvet, ami részben a cargó-kultuszról szólt. Larry Niven és Steven Barnes írta, a címe pedig: Álompark. 92-ben jelent meg.

Elég részletesen körüljárják a kultuszt, meg az ehhez kapcsolódó hiedelmeket, és még olvasmányos is.

Sonko 2011.02.16. 16:37:03

Biztos sokan ismerik, de a vallások nevetségességéről az jut eszembe:

"A démonokat dobokkal elűző bennszülötteket nem értik meg a civilizált népek, akik dudálással próbálják szétoszlatni a forgalmi dugót."

GrG 2011.02.16. 16:43:09

Frantisekről még talán a Len Deighton is ír a Vadászrepülők című könyvében, esetleg a Fehér sas kék mezőben is szerepel.

Kentaur67 2011.02.18. 16:36:01

@Jockey11:
Köszönet, bizony, ez lesz az szerintem. Mondanám, hogy megyek egy kupicával, de a távolság miattnehéz lenne realizálni.
:-(

bloggerman77 2011.02.18. 19:12:19

Khmm.. Miért töröltétek a kommentemet?

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.02.18. 19:41:09

@bloggerman77: a hülye Pizka rossz helyre kattintott. Még dolgozom...hamarosan megpróbálom visszaállítani, vagy átnyomom emailben, ha küldesz egy címet és visszaállíthatod. Mea culpa...

David Bowman 2015.08.27. 13:33:06

Ez se hülyébb vallás a többinél.

bloggerman77 2021.02.15. 12:57:18

A cargo-kultuszről írt egy ma már rég elfeledett magyar világutazó-író, Balázs Dénes is.

A kultusz jól láthatóan keresztény gyökerű, ami nem véletlen, ezeken az Isten háta mögötti szigeteken ádáz harcokat vívtak a katolikus és protestáns misszionáriusok a "lelkekért".

A kultusz alapja a Messiás-várás, a Messiás visszatérésének, azaz jelen esetben a az "istenek", a minden jót szállító amerikaiak visszatérésének várása.

Ez mutatja, hogy az egymással vetélkedő misszionáriusok által összehordott teológiai maszlagból csak ennyi ragadt meg a bennszlötteknél, összekeveredve a saját animisztikus vallásukkal, és ezt megfejelte az "istenek" (amcsik) valós megjelenése, és ebbl lett egy új szinkretuikus vallás.

Ugyanez a folyamat lezajlott az USA területén is az indián rezevátumokban terjedő "Szellemtánc mozgalom" keretében is, ami egy nagy felkelésbe torkollott.

Cymantrene 2021.02.18. 21:47:54

@bloggerman77: Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum róla van elnevezve, ha már ő csinálta meg. Épp van is egy vándorkiállítás róla.
foldrajzimuzeum.hu/balazs-denes/
Amúgy Attenborough is írt a cargo-kultuszról valamelyik könyvében.
süti beállítások módosítása