Ace22 tűzfegyveres sorozatának 3/2-ik része következik, s innen is tájékoztatom a szerző népes rajongói klubját, hogy a kolléga megkapta a meghívót és innen kezdve saját jogú szerkesztőnek minősül. Az előléptetéseknél kötelező köröket a tavaszi lemilbulin tudhatja majd le.
A puskáknál a nagy áttörést a svájci Jean-Samuel Pauly ötlete adta, aki gyútűs puskájával 1808-ban már majdnem megoldotta a hátultöltés problémáját (minden puskát egyedileg kellett hozzáköszörülni a zárdugattyúhoz). A konstrukciót akkori alkalmazottja, Johann Nikolaus von Dreyse fejleszti piacképessé – 1836-ban már meg is van a működő Dreyse gyútűs puska, ami sok változtatás után (simacsövű, golyós lövedéktől a huzagolt, Minie lövedékes verzióig) végül a porosz hadseregben is rendszeresítésre került (1848-tól). A fegyver Hradec Kralove-nél bizonyított 1866-ban (akkoriban Königgratz volt a neve), amikor is az osztrák (és magyar) csapatok csúnyán ráfaragtak a 700 m-re hordó, hátultöltő Dreyse puskák tüzében. A Franklin Társulat által kiadott „A Mi Hadseregünk: Az OsztrákMagyar Monarchia Népei Fegyverben és Zászlók alatt“ c. műve így emlékezik meg az esetről:
„Az 1866-dik évi hadjárat után, melyben a hátúltöltő az elöltöltő fegyverrel szemben meglepő rendkívüli előnyt mutatott, valamennyi európai hadseregek a jónak bizonyult hátultöltő puskarendszer elfogadásához járultak. Pedig az akkori szerkezet még nem volt elég tökéletes; mindenki új rendszerű zárókészülékek föltalálásán fáradozott; a hadügyi kormányzatok törekvése pedig oly fegyverre irányúlt, melynek zárókészüléke a lehető leggyorsabb kezelést, tehát a leggyorsabb tüzelést lehetségessé tegye, de a mellett elég egyszerű legyen, hogy a katona azt könnyen kezelhesse; közgazdasági szempontból az államoknak még azon követeléssel is elő kellett állani, hogy a fegyver aránylag olcsó is legyen“.
A hadseregek új fegyverek iránti kívánságlistái azóta sem változtak: jót, használhatót, olcsón. Lehetőleg tegnapra... A franciák egy minden tekintetben jobb saját konstrukcióval álltak elő: a Chassepot puskával. Egyszerűbb, megbízhatóbb volt a Dreyse-féle konstrukciónál, jóval fejlettebb töltényel (később fémhüvely alkalmazásával igazi lőszerré fejlesztették). A lőtávolsága 1200 méterig terjedt a Dreyse 700 méterével szemben - kellemetlen lehetett a különbséget rohamlépésben megtenni a csatában, miközben lőnek az emberre. A „Mi Hadseregünk stb.“ így nyilatkozik:
„Azonban már az 1870—71-ik évi német-franczia háború hadseregeket a gyalogsági lőfegyver újabb tökéletesítésére vezette, mert a francziák a távtüzet már 2000 lépésre — azelőtt a gyalogság számára hallatlan távolság — használták.“
A lőpor is nagy változáson ment át: nem merek megnevezni egyetlen személyt, aki a nitrocellulózt feltálta, mert annyian jöttek rá nagyjából egyidőben, hogy a salétromsavba mártott cellulóz nagyot durran. Christian Friedrich Schönbein 1848-ban viszont praktikus ötlettel állt elő (kénsavval kevert salétromsavat alkalmazott). Ez történt:
Az így előállított lőgyapot („guncotton”) még nem volt az igazi – túl gyorsan égett. A francia Paul Vieille oldott meg a kérdést 1884-ban, szerves oldószerben feloldva a nitrocellulózt, amit így megfelelő geometriájúra lehetett alakítani az tervezett alkalmazástól függően. A füst nélküli (helyesebben gyérfüstű) lőpor („Poudre B” néven került forgalomba) nagyobb kezdősebességet adott a lövedéknek, valamint nem koszolta össze a fegyvert, és a nedvességre sem volt érzékeny. A légiós regényekből ismert Lebel puskában alkalmazták először, de gyorsan átvette minden nagyobb hadsereg. Később más füst nélküli lőporfajtát is feltaláltak, többek között Alfred Nobel.
A „Poudre B“ vagy ahogy az angolok elnevezték „Powder B" sem volt fenékig tejfel. 1905 szeptember 5.-én Togo tengernagy zászlóshajóját, a Mikasa-t belső robbanások rázták meg. Hat hónapra rá a brazil Aquidaban süllyedt el belső robbanás következtében.1907-ben a francia Iéna járt ugyanígy, és ekkor már kivizsgálták a történteket. Kiderült, hogy az új lőpor, hacsak nem tartják állandó, 90 C alatti hőmérsékleten, hajlamos figyelmeztetés nélkül robbanni. A korabeli gőzhajtású, trópusokon is bevetett hadihajókon ez különösen problémás volt.
A fejlődés következő lépése a lőszer kifejlesztése volt. Az első fémhüvelyes egyesített lőszert, ami tartalmazta a lövedéket, a lőport és a csappantyút, 1852-ben szabadalmaztatta az angol Charles Lancaster, akit gyorsan követett az amerikai George W. Morse 1857-ben, a szintén amerikai Hiram Berdan ezredes valamint az angol Edward Mounier Boxer – utóbbi kettő tervezte meg a végül győztes központi gyújtású lőszert. A feltalálók nem ismertek mértéket a különböző lőszerfajták terén, néha elég bizarr kinézetű vagy életveszélyes konstrukciókkal (mint az itt balra látható Teat lőszer) rukkoltak elő. Az elterjedt Casimir Lefaucheux által 1836-ban tervezett ütőcsapos lőszer (részben papírból készült) már majdnem jó volt, csak a kiálló csap érzékeny volt a külső behatásokra. Futottak még az itt alul látható, azóta kihalt konstrukciók. Az egyedüli túlélő a csapatban a peremgyújtásos (angolul “rimfire” – néha “oldaltüzelésű”-nek fordítják…) megoldás - ilyen például a legnagyobb darabszámban fogyó .22 Long Rifle. Az ennél nagyobb energiájú lőszerhez a központi gyújtású konstrukció vált be.
Kaliber: érdekes téma – a lövészeti alapismeretekben úgy tanítják, hogy az ormózat (oromzatnak is láttam írni) és barázda közti távolság – gyakorlatilag a fegyvercső belső átmérője. Ez Európában tiszta sor: milliméterben meg van adva, és annyi. Más a kép a tengerentúlon: ott a kaliber az angolszász hüvelyk századrészében van KÖZELÍTŐLEG megadva. A .357 Magnum (vagy 357 Magnum, mert a tizedespontot sem szokták mindig kitenni) kaliberű fegyverből kilőhető a .38 SPL lőszer, de a .38 Long Colt vagy a .38 Short nem.
A hátultöltő fegyvereknek volt egy hátulütője is: az áruk. A meglévő elöltöltős fegyvereket persze minden hadvezetés igyekezett átalakítani, de az átmeneti szükségmegoldások nem váltak be. „Mi Hadseregünk stb.“ így ír:
„Az osztrák-magyar hadsereg számára a Werndl-féle gerendely-závárzat lőn elfogadva; hogy azonban a hadsereg még az új fegyverzet elkészülte előtt is használható fegyverrel legyen fölszerelve, az akkori Lorenz-féle puskák egy Wánzl-féle új zárókészülék által hamarjában hátúltöltő puskákká lettek átalakítva. Az új Werndl-rendszerű fegyver szerkesztése alkalmával az előbbi 14 mmteres kaliber űrméret 11 mmterre szállíttatott alá; azonfelül a régi fegyvernek ama rossz tulajdonsága, hogy érczalkatrészei a napfényben csillogtak, a nedvességben megrozsdásodtak, megfelelő befuttatás, azaz „barnítás“ folytán megszűnt“.
Az ismétlőfegyverek fejlesztéséhez és elterjedéséhez az amerikai polgárháború nagyban hozzájárult: nem kell részletezni, miért volt előnyösebb a csatamezőn a hátultöltő vagy akár több lövésre képes fegyver. A kezdeti útkeresés érdekes darabokat eredményezett. Legelsőnek persze a revolverek csövének meghosszabbításával és tusa hozzáadásával próbálkoztak, de a dob-csőfar hézagon lefújó lőporgázok túl közel estek a lövész szeméhez. (A Tombstone c. filmben használt ilyet Wyat Earp)
A tusatáras / előágytáras puskák már jobban muzsikáltak, csupán arra kellett ügyelni, nehogy a lövedékek orra be ne gyújtsa az előtte levő lőszer csappantyúját. Ez főleg tusatárnál fordult elő. A legsikeresebb konstrukció az alsó kengyelkulcsos, előágytáras Henry karabély volt, amit Old Shatterhand kezében láthattunk először a TV-ben még a ’80-as években. Története a következő: Oliver Winchester megvette a Volcanic Repeating Arms céget (amely saját fejlesztésű, közelmúltban újra feltalált tölténykonstrukciójáról vált híressé), elkeresztelte Winchester Repeating Arms Company-nak és a kor legjobbjainak tartott puskáit: az 1860-as és 1866-os Henry karabélyt (.44-es kaliber, peremgyújtásos) majd a legendás 1873-as model, .44-40-es kaliberű, már központi gyújtásos lőszeren alapuló fegyvert. Gyárában megfordult John Moses Browning is, akiről még esik szó a későbbiekben. A képen fentről lefelé alulról felfelé: tusatáras Spencer karabély kivett tárral, 1860 Henry karabély, 1876 Winchester.
Az első sorozatlövő fegyver Dr. Richard J. Gatling találmánya. (A belga Fafschamps kapitány is kisérletezett 1851-ben “mitrailleuse” elnevezésű sorozatlövővel, de ez nem vált be a gyakorlatban). Gatling doknak az volt az elképzelése, hogy majd a nagy hatású fegyver kevesebb embert követel a harcmezőn, így a háború áldozatainak száma csökkenni fog (Alfred Nobelt is hasonló bullshit hatotta át, amikor megideologizálta a dinamit emberbaráti hatását). A konstrukció egy tengely körül forgó csőkötegből állt, aminek minden csöve a lövési folyamat más-más szakaszában állt. A készüléket eredetileg kézzel hajtották, korabeli próbák alapján a tűzereje egy húszfős szakaszéval ért fel (58 lőszert befogadó tár, 200 lövés percenként, már ha nem forgatták túl gyorsan, mert akkor hajlamos volt besülni). A polgárháborúban tesztelték a Richmond közelében lévő Seven Pines melletti csatában. Később gyermekbetegségeit orvosolták, majd a Colt cég vette meg a gyártás jogait 1866 júliusában. A konstrukció mindmáig él megbízhatósága, elcsettenő lőszerre való érzéketlensége és persze hatalmas tűzgyorsasága miatt – főleg repülőgépek és helikopterek kedvenc fegyvere ma is.
Európában sem pihentek a feltalálók: 1863-ban a francia (más források szerint belga) Joseph Montigny jött elő egy sokcsövű (37 cső, nem semmi) szerkezettel, szintén “mitrailleuse” néven (itt balra), amit Jean-Baptiste Verchere de Reffye fejlesztett tovább, aki szerényen beérte 25 csővel öt koncentrikus körben. A töltés egy töltőkötegbe foglalt lőszercsomag csőbe hátulról történő betolásából állt, amit aztán egy kurblival lehetett egyenként elsütni (“moulin à café” azaz “kávédaráló” becenéven futott katonai körökben). Nagyon sokat vártak tőle (egy korai sci-fi szerző is a bűnüldözés kulcsát a rendőrség “mitrailleuse”-zel való felszerelésében látta). A porosz-francia háborúban aztán gyakorlatban is kipróbálták, nagyon szerény sikerrel. A tapasztalatok alapján egyetlen európai hadsereg sem rendszeresítette ezt a konstrukciót, csak a franciák erőltették egy darabig. Jókai így ír:
“Az ágyúdörgés, fegyverropogás egy percig sem tartott szünetet. A franciáknak mitrailleuse-eik voltak; azoknak a recsegő kerepelő ropogása valami rémséges zene volt a halálordítás közepett. [...] A mitrailleuse csak ezer lépésnyire arat, de a Krupp-ágyú kétezer lépésnyire kaszál”.
Az első vitathatatlan géppuska az amerikai Hiram (más források szerint Hyram) Maxim nevéhez kötődik (itt balra), akinek 1881-ben javasolták, hogy ha meg akar gazdagodni, olyasmivel álljon elő, amivel az európaiak elvághatják egymás torkát – Maxim tehetséges (az első hangtompító megalkotója, valamint kis híján a repülőgépé is), de anyagilag sikertelen feltaláló volt addig, bár egy elektromos lámpájáért a becsületrend lovagjává is ütötték.
A készülék (1899 évi 14047. sz. szabadalom) rövid hátrasiklású, vízhűtéses konstrukció volt, már hevederből tüzelt, elvileg 600 lövés / perc gyorsasággal – ezt valamilyen kulcs alapján a britek 100 puska tűzerejével találták azonosnak, amikor megvásárolták a konstrukciót, az akkoriban használatos 11.4 mm-es Henry-Martini karabély lőszerre adaptálva – ez fekete lőporos töltetet használt, ami a nem tett jót a fegyver megbízhatóságának. A fegyver nagyon bonyolultra sikeredett (A Pallas lexikonban műszaki rajzából kiindulva, amit mérnöki szemmel is nehezen lehet kibogarászni. Legkevesebb 14 rugó van összesen benne – nem lehetett semmi a csatatéren javítani). Az új fegyvert háború híján nem lehetett harci körülmények között tesztelni, így a fegyvert rendszeresítő országok a gyarmatokon vetették be a szerencsétlen benszülöttek (matabelék, mahdisták, boxerek, hererók, filippinók, stb.) ellen, akiket (tíz)ezrével kaszált le az új fegyver. (Persze ahol nagyon lendületesen hanyagolták a hadviselés alapvető szabályait, ott ráfaragtak, pl. a zulukkal). Az angolok végül emberükre találtak a búrokban a testvérblogban megírt Gyémánt Háborújában, ahol a történelemben első alkalommal mindkét oldalon bevetették a géppuskát (a búrok a nehéz pajzsot levették, ami az eredeti 65 kg-os súlyt 26,4 kg-ra csökkentette, így sokkal mozgékonyabbak voltak a géppuskás osztagaik, amiért is az angolok háromszorosan felülbecsülték a búrok géppuskáinak számát).
Más utakon idult el John Moses Browning, aki a cső megcsapolásával (gázelvétel), és a lőporgázok munkahengerbe vezetésével érte el az öntöltési folyamatot 1899-ben. Több konstrukciója is sikernek bizonyult, a Browning Automatic Rifle (BAR) az európai U.S. Expeditionary Corps-nál lett hamar népszerű.. Az elterjedt .30-06 Springfield puskalőszerrel ment, csak a tárkapacitás bizonyult néha kicsinek (20-as tárral tervezték).
A cseh Adolf Odkolek szinte ugyanazzal a konstrukcióval állt elő 1890-ben, amit végül a franciák vettek meg, és kifejlesztették belőle az 1886 M Lebel 8 mm lőszerre (Rejtő Jenő regényeiből ismerős lehet) a sikeres Hotchkiss géppuskát.
Megjelentek az öntöltő kézi lőfegyverek is. Említeni sem kell a legendás Mauser pisztolyt (csak próbálnám meg...), amit 1895-ben szabadalmaztattak, és 1896-ban kezdtek gyártani. Rendkívül népszerű fegyvernek bizonyult, a világ számos országa licenszelte vagy csak egyszerűen lemásolta. Erősen puska-utánérzése van: az elsütőbillentyű-kengyel előtti tárat tölténycsík segítségével lehetett tölteni, a fából készült fegyvertokot pedig puskatusként is lehetett használni. 1901-ben a Birmingham-i Webley & Scott Ltd. dobta piacra a Webley-Fosbery öntöltő revolvert (manapság szokatlan konstrukció, de nem egyedülálló: a spanyol Mateba cég “Unica” elnevezésű .357 Magnum kaliberű “auto-revolver"-ével állt elő nemrég).
Az 1904. május 1-jén a Jalu folyónál kitört orosz-japán háború (más források szerint február 8-án Port Arthurnál, ahol a japánok rajtaütöttek az orosz flottán, két csatahajót és egy cirkálót megtorpedózva - hadüzenet nem volt, így a háború kezdetének dátuma sem pontos) adta meg az igazi próbát a géppuskának (az oroszok a Maxim géppuskát, a japánok a Hotchkiss-t preferáltálák). Nogi tábornok megálmodta az “emberi hullám” elméletet, amit az orosz géppuskaállások frontális támadásán alapult – az elmélet működött ugyan, de a japán veszteségek katasztrofálisak voltak. (Részletek itt)
A tapasztalatok ellenére az európai hadvezetés még “a golyó ostoba, a szurony hős" elvet vallotta. Alternatív géppuskakonstukciók nálunk a “közhazában”, azaz a Monarchiában is születtek. A legpatinásabb konstrukció Karl Salvátor főherceg és Dormus őrnagy nevéhez kötődik – ez ugyan „Salvator-Dormus M1893” néven rendszeresítésre kerül minden hibája ellenére (miután egy herceg és egy főtiszt találta fel), de hamar kiszorította személyes kedvencem, az Andreas Wilhelm Schwarzlose által 1902-ben által feltalált minimális alkatrészigényű, robosztus géppuska, ami a Mannlicher 8x50R lőszert tüzelte. A bonyolult Maxim konstrukcióhoz képest alig tartalmazott mozgó alkatészt: a cső szilárdan rögzítve volt, a súlyzárat egy könyökcsuklós mechanizmus késleltette. A lőszereket egy olajos szivacs kente, hogy könnyebben dolgozzon a hüvelyvonó. Általában nagyon elégedettek voltak a végfelhasználók – annyira, hogy még második világháborúban is szolgálatban volt, akkor is működött az orosz télben, amikor a csúcstechnikának számító MG 42 “villám” géppuska már befagyott.
A géppuskák harctéri mozgatását is meg kellett oldani. A búr háborúk óta a tűzsűrűség megnőtt, a nehéz pajzs elhagyása általában nem volt járható út. A németek kétkerekű homokfutókkal akarták megoldani a szállítást, a Monarchia, Franciaország és Oroszország málhásállatokban gondolkozott, a hollandok kerékpáron akarták szállítani, a belgák pedig (nem röhögni!) két erős kutya által húzott kiskocsin. Harctéri körülmények között az állatok hamar elpusztulhattak, és a katonákra hárult cipelés. Az orosz Szokolov ezredes által feltalált kerekes lövegtalp vált be még a legjobban.
vén betyár 2011.04.14. 09:30:19
Talán a tölténycsik /pedig elég találó/ helyett az ismertebb és elfogadottabb töltőléc megnevezés szerencsésebb lett volna.:)
Várom a folytatást!
Amadeo 2011.04.14. 09:35:17
Amadeo 2011.04.14. 09:35:50
Artúr Gombóc 2011.04.14. 09:43:41
tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.04.14. 09:47:01
Módosítjuk, köszi.
Kullancs1983 2011.04.14. 09:47:04
Lapoztam, és nem volt tovább..:(
Azért jó lettsikerült minden fontosabb fegyvert megemlíteni, és közben mégsem veszni el a részletek sűrűjében..:)
Artúr Gombóc 2011.04.14. 09:57:15
A zuluknál meg a Martini-Henry puska is hibádzott, meg a taktika, géppuskájuk akkor még nem volt - Gatling volt-e nekik vagy nem, azt nem tudom, de nem írják sehol -. A puska negyven lövés gyors leadása után megszorult, nem lehetett tölteni, ez az egyik hiba. A másik meg, hogy nagyon nagy területet védtek. Valamelyik ismeretterjesztő csatornán volt egy film, ahol átkutatták a csatateret és abból az derült ki, hogy 5-10 méterenként álltak a katonák. Ha egyet lebontottak, akkor már simán megbomlott az arcvonal.
vén betyár 2011.04.14. 10:14:18
Ahogyan a szerző irja:
"A képen fentről lefelé alulról felfelé: "
Vagy ez már a javitott változat.?
A többiben teljesen igazad vagyon.
GrG 2011.04.14. 10:41:20
gatsy 2011.04.14. 10:52:52
www.revitatv.hu/hirek/hirado/7916,henry-karabely.html
Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.04.14. 10:55:37
És persze gratulálok a szerkesztői csillaghoz!
Már csak a buliba kellene regisztrálnod, hogy tényleg gratulálhassak...
Kismy 2011.04.14. 11:27:52
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.04.14. 11:34:42
teddybear01 2011.04.14. 11:46:03
Ezt azért találták ki, mert abban az időben a franciák és a belgák előszerettel használtak a civil életben ilyen kutya-vontatta kiskocsikat. Befogtak egy négykerekű, nagyjából kézikocsi méretű kisszekér elé két, mondjuk bernáthegyit, és máris lehetett vinni pár zsák krumplit a piacra.
Flankerr 2011.04.14. 13:03:27
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.14. 13:09:10
Ez a rendőrök géppuskával teljesen logikus ötlet: ha nincs élő ember az utcán, nincs bűnözés sem.
proletair · http://lemil.blog.hu 2011.04.14. 14:54:02
Gebauer lesz?
(Ha jól rémlik, a PKM működéséhez elég volt két rugós alkatrész)
gatsy 2011.04.14. 15:24:38
www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/berni-pasztorkutya/39/
Panzer 2011.04.14. 15:33:50
Minorkavidor 2011.04.14. 16:36:39
xstranger 2011.04.14. 16:44:04
Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2011.04.14. 16:57:47
Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2011.04.14. 16:59:34
teddybear01 2011.04.14. 17:27:50
teddybear01 2011.04.14. 17:30:03
Dunbar 2011.04.14. 17:56:55
teddybear01 2011.04.14. 18:00:24
folti_ 2011.04.14. 18:07:37
Dunbar 2011.04.14. 18:22:37
És most már ideje megjegyeznem, hogy mennyire tetszett a poszt. Mint mindig, itt.
teddybear01 2011.04.14. 18:29:00
Ami a Colt-puskát illeti, én egy olyant láttam, ami normál puska volt, és a colt-dobot a középső részébe, a zárvárhoz építették bele. Működni ugyanúgy működött, mint a közönséges colt.
Dunbar 2011.04.14. 18:48:45
Vagy ez nem igaz, és Hollywood tévesztett meg ilyen súlyosan?
És akkor még egy kérdés, márha offolhatok egy pillanatig: miért nehezebb célra tartani egy hosszú csövű pisztollyal? Én azt hinném, hogy még talán könnyebb is?
Artúr Gombóc 2011.04.14. 19:33:25
igen, ez is rémlik, csak elsőre nem jutott eszembe + még én valahogy úgy ismerem, hogy csak a szolgálatvezető őrmester nyithatta ki, hogy kiadjon további lőszert. Ez elég vontatott lehetett, amikor rohan feléd pár ezer ( tízezer ) zulu beszívva. :)
A Martini-Henryt kipróbálták ( mostanában ) és mérték a csőfar és a zár hőmérsékletét. Ha elért egy bizonyos hőfokot - valami 60 celsius és efelett, de ez nem 100% -, akkor a zár beszorult, nem lehetett tölteni. Ez sem volt megnyugtató, már csak a szurony maradt meg a Webley, ha volt.
ace22 2011.04.14. 19:51:52
Minorkavidor 2011.04.14. 19:58:51
A Sadowai csatának megvan az a pikáns filingje, hogy bár a Dreyse felülmúlta a Lorenz-puskát, de a tüzérségi és a lovassági főlény az osztrák csapatoknál volt. Ebből a tüzérségi fölény az érdekes: a poroszok 492 huzagolt és 308 simacsövű lövegével szemben 736 vontcsövű és csak 58 simacsövű löveget állítottak szembe. Azaz 1,5-szer annyi vontcsövű löveggel rendelkeztek, noha az össz lövegszám azonos volt. Ahelyett, hogy a vontcsövű lövegeikkel péppé lőtték volna, vagy legalább földhöz szegezték volna a porosz gyalogságot, miközben a lovassággal az ellenség utánpótlási vonalait bénították volna meg, kitalálták az ún. Stosstaktikot. Ezt kifejezetten a Dreyse-puska tűzgyorsaságának ellensúlyozására találták ki. Lényege: a gyalogságnak minél gyorsabban szuronyrohamra alkalmas távolságra kell jutnia…
Dreysének azonban nem sikerült olyan nagy üzletet csinálni puskájából, mint amerikai kollégáinak, noha 1833-tól anyagi támogatást kapott a kormányától. Miután 1841-ben a puska rendszerbe állt néhány év alatt kiderült, hogy képtelen évi 10 ezer darabnál többet termelni. Mivel ekkor a porosz gyalogság a tartalékokat is beleszámolva 320 ezer embert számlált, bő 30 éves folyamatnak néztek elébe. 3 állami gyárat is átállítottak a puska gyártására, de így is csak 22 ezer darab/év gyártásra voltak képesek. Csak 1866-ra tudták teljesen átfegyverezni a sereget.
A Henry-puskának érdekes gyártási története van. Ő 1850-ben készítette el első modelljeit, ám nem volt lehetősége a javított modellek gyártására. Ezért 1853-ban eladta az ötletet a Smith and Wessonnak. Csakhogy 1857-ben Colt szabadalma lejárt és a cég nagyobb üzletet szimatolt a revolverek piacán. Ezért a gyártási jogokat továbbadta Oliver Fisher Winchesternek, egy New Haven-i ingkészítőnek. Mint eredeti szakmájából látható nem értett a fegyverekhez, de az üzlethez annál inkább. Megtette gyárigazgatónak és főkonstruktőrnek Benjamin Tyler Henryt. A dolog sikerült…
Néhány érdekesség a Gatlingról. Mikor 1862-ben Richard Jordan Gatling előállt az ötletével, akkor a Hadianyag Szolgálat vezetőjének Wolfe Ripley-nek az ellenállásán bukott meg a fegyver. Ellenérvei: költség, logisztikai nehézségek, bár ezek inkább csak kifogásnak tekinthtők. Gatlingot oly annyra nem értették meg, hogy egyszer, mint déli szimpatizánst börtönbe is zárták. Csak mintegy 20 db készült el a polgárháború ideje alatt. A fegyver 200 löves/pec gyorsasággal volt képes tüzelni. Jó, mondjuk egy valódi hátránya volt, mivel a fegyver súlya 6-7 mázsa körül volt, ami megegyezett egy korabeli könnyűlövegével, ezért nem tudták itt sem eldönteni hogy használják. A fegyver magában az Államokban oly annyira elfelejtődött, hogy amikor a XX. Században modern helikopterekhez kerestek gyorstüzelő fegyverhez mintát, egyet találtak- egy múzeumban…
teddybear01 2011.04.14. 20:01:38
Célra tartani az előrébb eső súlypont miatt nehezebb. Viszont a hosszabb cső miatt pontosabb a lövés, kisebb a szórás.
teddybear01 2011.04.14. 20:02:36
Jön a kínai lángszóró is?
Minorkavidor 2011.04.14. 20:28:51
Mert akkor még nem olyan úgymond "használd és dobd el" módon gyártották a dolgokat, hanem hosszabb több éves, évtizedes, vagy évszázadra - dologtól függően- gyártották. Egy családi példa: nagyapámek 1939-es esküvőjére kapott Orion típusú (ha jól emlékszem) radiókészülék jól szuperált nagymamám 1998-ban bekövetkezett halálakor is!
(त्वष्टृ) (törölt) 2011.04.14. 20:46:30
:)
!!!KEDVES TROLL!!!
Artúr Gombóc 2011.04.14. 21:49:52
Én úgy tudom, hogy a stosstaktikot az 1859-es francia háborúban elszenvedett vereség ellen - után - találták ki. Ott először azt hitték, hogy a rendszeresített vontcsövű elöltöltővel simán el tudják hárítani a rohamot. De a franciák hamar elérték a vonalaikat, anélkül, hogy nagy veszteségeket szenvedtek volna a messzehordó puskatűztől. Ekkor "találták fel" a rohamharcászatot, hogy minél hamarabb odaérjenek szuronyközelbe. Hát a Dreyse puskára nem számítottak. A határmenti csatákban sokkolta őket a hatalmas veszteség. Ahol egy helyen győztek - Trautenau - ott is 1:4 arányban nagyobb volt a veszteségük, halottakban! 4800 vs. 1330.
folti_ 2011.04.14. 22:08:44
Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.04.15. 07:12:53
Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.15. 07:24:49
Plumper_ 2011.04.15. 08:04:21
Terézágyú 2011.04.15. 08:48:03
"Mondjuk az érdekelne, hogy az a kép amin 2 gépkocsi lövi egymást vadul az mi a jó ég? :D"
Az egy elképzelés, hogy ilyen lesz a jövő háborúja 2000-ben: en l'an 2000...
RegMilHun 2011.04.15. 10:46:55
"A tapasztalatok alapján egyetlen európai hadsereg sem rendszeresítette ezt a konstrukciót, csak a franciák erőltették egy darabig."
A valóságban volt még egy európai hadsereg (pontosabban annak egy része), amely igenis rendszeresítette a Montigny szórlöveget, ez pedig a nem sokkal korábban létrejött Magyar Királyi Honvédség volt. A szórlöveges csapat aztán néhány éven belül elvérzett, de nem a csatatereken, hanem a politikai csatározásokban. Az osztrák hadvezetés ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a magyaroknak a tüzérséghez (amelynek tartásához ekkor még nem járultak hozzá) nagyon hasonló fegyvernemük van. Attól tartottak, hogy ha a szórlöveg polgárjogot nyer a honvédségben, a magyarok majd ágyúkat is fognak követelni...
RegMilHun 2011.04.15. 10:51:03
De ha már, akkor említést érdemel az is, hogy a honvédség ekkoriban a Montigny-k mellett Gatling-okat is vásárolt: mindkettő az 1867 M. Werndl puska töltényéhez lett átalakítva.
Macroglossa 2011.04.15. 10:58:36
az mennyire urban legend, hogy a hátultöltős puskák sikeréhez a nagyobb tűzgyorsaság mellett az is hozzájárult, hogy fekvő testhelyzetben is meg lehetett tölteni, ellentétben az elöltöltőssel?
Kullancs1983 2011.04.15. 11:00:20
Rosszindulatú Vászka 2011.04.15. 11:48:03
Az a hosszúcsövű Colt egy 1873 Buntline modell (a regényíróról elnevezve), mindössze 31 pédány készült belőle, ebből 18 isert mostanság, gyűjtők skat adnak érte. Dilmen pedig Lee van Cleef is ilyet használt a Clint Eastwood-os spagetti-veszternben. Abban hangzik el a puskás ember mindig győz párbajban a piszolyossal szemben bölcselet.
Revolverpuskát pedig több cég is gyártott, de sosem voltak sikeresek.
A Webley-Fosbery revolvert szerencsésebb volna önfelhúzónak nevezni, nem pedig öntöltőnek.
Az egy érdekes fintora a hadtörténetnek, hogy az ismétlőfegyverek elterjedésének legnagyobb gátja maguk a hivatásos katonák voltak, akik tartottak a lőszerpazarlásról. A golyószórók meg több embert öltek meg az I. Világháborúban, mint a puskák meg az ágyúk. Keresztlövéses zárótűzzel gyakorlatilag lehetetlenné tettek minden gyalogsági rohamot.
Rosszindulatú Vászka 2011.04.15. 12:01:01
@Macroglossa: nem urban legend, az elöltöltős fegyverét töltő katona több másodpercig tiszta, magatehetetlen célpont. Ráadásul az amerikai pogárháború egyik keserű tapsztalata, hogy a hagyományos, napóleoni gyalogos roham zárt alakzatban nem működik, ha az ellen ismétlőfegyverekkel, és/vagy golyószóróval rendelkezik. Ezt az európai hadvezetők csak az I. VH-ban tanulták meg. De ez nem cask a hátultöltőkről szól, hanem a huzagolt csőről, az egységes lőszer diadaláról, nem beszélve a nagyüzemi gyártás kellemes mellékhatásáról, hogy nincs szükség minden századnak fegyverkovácsnak a csereszaabtos alaktrészek okán. Az elöltöltős puskák legnagyobb rákfenéje a lassú gyártás a sok kézimunka okán, meg a rossz javíthatóság. Ha egy fegyver megsérül, a katona kiesik a harcból. Ebben is áll Samuel Colt nagyszerűsége, hogy felismerte, hogy a kevés, de csereszabatos alaktrészekkel való nagyüzemi gyártás sokat lendít a termelékenységen.
tucano 2011.04.15. 12:42:31
Bocs a kekeckedésért: A jó öreg Wyatt nem nagyon lődözött a Tombstone c. filmben, viszont az őt megszemélyesítő Kurt Russel igencsak pufogtatta a hangeffektusokat:)De ez pont nem érdekes, inkább írd a folytatást!
Minorkavidor 2011.04.15. 14:34:42
És azt tudod, hogy miért nem tanulmányozták az európai stratégák az amerikai polgárháború katonai tapasztalatait?
Az idősebb Moltke miatt. Amikor feltették neki ugyanezt a kérdést, azt válaszolta, hogy miért tanulmányozza két felfegyverzett civil csőcselék kergetőzését?
Minorkavidor 2011.04.15. 14:52:02
Jól tudod, hogy az 59-es vereség után tértek át a stosstaktikra, ugyanis úgy vélték, hogy a deffenzív taktikájuk miatt vesztettek. Az tény, hogy a solferinói csatában a 25 gyalogezredból 8 , valamint a 13 ütegből álló tartaléktüzérség úgy vonult vissza, hogy egyetlen lövést sem adott le.
Csakhogy, 1861-65 között lezajlott amerikai polgárháború alaposan megváltoztatta a hadviselést: ismétlőpuskák, géppuskák, páncélvonat, vasút távíró stb.. A háború elején még a napóleoni harcászat elvei szerint irányítottak a tábornokok, 1863-tól "a háború a földbe bújt" mondták a katonák. Az már az állásháborút korszakát jelezte.
És nemcsak hadviselés változott, hanem ez volt a ipari korszak első nagy háborúja. Az ipari potenciál 90%-vál rendelkező Észak legyűrte Délt. Noha a háború eléjén a délnek voltak képzettebb lövészei, lovasai és a westpointerek többsége is délre ment.
Minorkavidor 2011.04.15. 16:54:14
Pedig Maxim jó fegyvert csinált. Már az első mintadarabok is 400 lövés/ perc gyorsasággal működtek, fegyver súlya is csak 27,2 kg volt (pajzs és vízköpeny nem volt hozzá, léghűtéssel működött), az ára pedig töredéke a gatlingénak. Külön bonuszként a reménybeli vásárlók monogramját is képes volt a fegyver a céltáblára varázsolni. (A Gatlingra visszatérve, amikor mintát kerestek a helikopter fegyverzetéhez többcsövű fegyverekre gondoltak.) A németek is csak 1899-ben állították fel első géppuskás osztagaikat. A Monarchia csak 1907-ben, mégpedig Schwarzloséval felszerelve. Ennek ellenére a Monarchia majdnem géppuskák nélkül vonult a I.vhb-a. Ugyanis csak 1916-ra tervezték a géppuskák nagyobb számú rendszerbe állítását. Végül is a Balkán-háborúk hatására az első 800 darabos tételt sikerült 1913-ban legyártatni (mindösszesen 1515 db géppuskával vonult a háborúba a Monarchia 1,5 millió katonája, még szerencse, hogy az ellenfeleknél sem volt arányaiban több).
A Hotchkiss-géppuskát feltaláló Odkolek kapitány a francia cég amerikai igazgatója, Lawrence V. Benet csúnyán átverte. Mikor a kapitány jelentkezett nála a tervével, észrevette, hogy a tervnek van néhány előnye, ezért azonnal megvásárolta a szabadalmat és fegyver gyártásával járó összes jogot, a kapitánynak viszont részesedést sem kínált. A maximmal szembeni legnagyobb előnye a súlya volt.
Mauserék kitűnő puskákat is gyártottak. Első 1871-es modelljük, mindjárt leváltotta a Dreyse-puskát, amely 30 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Aztán finomítottak a dolgon. Átvették a Henry-Winchester puskák csőtárát, összeházasították a 71-es mintájú Mauserük reteszével és készen volt a Model71/84.
teddybear01 2011.04.16. 01:47:46
A pajzs meg a géppuskásokra vadászó lövészek ellen kellett.
teddybear01 2011.04.16. 01:48:39
www.youtube.com/watch?v=_80mPBI8X78&feature=player_embedded
Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.16. 08:20:16
ugca.org/08jan/ugca08janmain.htm
Kullancs1983 2011.04.16. 09:30:50
Strössner_Alfréd 2011.04.16. 16:38:59
Plieur 2011.04.16. 18:36:35
Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.16. 23:02:14
www.modelgatlinggunplans.com/#
www.calguns.net/calgunforum/showthread.php?t=283817
abatoire 2011.04.17. 00:29:09
A koria ismetlofegyverek kozul az egyik szemelyes kedvencem a LeMat revolver.
A Konfoderacios Dragonyosok legjobb baratja egy kilenclovetu revolver volt. Kulonlegessege abban allt hogy a tar egy 16/28-as soretes vadaszpuska loszert tartalmazo cso korul forgott. Kilenc loves + egy soretes... zsenialis!
en.wikipedia.org/wiki/Lemat
Kullancs1983 2011.04.17. 04:34:30
Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.17. 08:16:07
Kullancs1983 2011.04.17. 11:45:31
teddybear01 2011.04.17. 13:29:31
A srácot azonnal kiröhögtük, mondani sem kell.
Kullancs1983 2011.04.17. 16:37:31
Rosszindulatú Vászka 2011.04.17. 17:32:43
Nathaniel Arthur Parrott 2011.04.17. 17:35:36
Ace22, szép kis cliffhanger befejezés, mintha csak a Lostból merítettél volna(vagy bármelyik sorozoatból) :)
teddybear01 2011.04.17. 19:59:01
Ami a rómaiak polibónját illeti, az létezett, sőt igen hatásos is volt. De volt még, sőt még a XIX. században is használták a kínai sorozatlövő számszeríjat.
Kullancs1983 2011.04.18. 04:06:31
Titus Pullo Urbino 2011.04.18. 09:33:48
A poszt jó, még ilyet sokat!
abatoire 2011.04.18. 12:15:35
A film valoban felejtheto volt, viszont a sufi-tuning Gatling meg a szelpuska miatt jocskan izgatta a gyermeki erdeklodesemet. Asszem ezutan koveteletem ki magamnak egy egesz napos Hadtorteneti latogatast.
A szelpuskak is mernekek egy kulon miset. Muszaki fejlodesuk mellet kulonesen erdekes volt a kor erkolcsi megitelese es az ennek menten kibontakozott vita. Engem kisertetiesen emlekeztet a mesterloveszekrol szolo iras utan itt kiakalult vitara...
vén betyár 2011.04.18. 14:27:22
Igazatok van, felejthető, de egyszer meg lehetett nézni.
magyar.film.hu/hmdb/filmek/10876/elve-vagy-halva.html
tucano 2011.04.18. 18:32:43
Valami ilyesmire emlékszem.
@abatoire: Herr Zichermann volt nemrég vmi kiállításon és tette fel a Facebookra, amint egy Girandoni légpuskát babusgat. Az milyen finom eszköz lehetett a maga sakktáblás harcászati korában.
Ezt meg hirtelen találtam: www.google.com/imgres?imgurl=http://image.shutterstock.com/display_pic_with_logo/684340/684340,1296464739,1/stock-photo-air-gun-old-70148830.jpg&imgrefurl=http://www.shutterstock.com/pic-70148830/stock-photo-air-gun-old.html&usg=__0EjIakX3hJW5jlAQJOPDk-iRlDw=&h=320&w=450&sz=29&hl=hu&start=9&zoom=1&tbnid=Xs8tM4lmFIbvHM:&tbnh=147&tbnw=207&ei=c2asTcWaFcmJhQe-uaTBCQ&prev=/search%3Fq%3Ditalian%2Bold%2Bairgun%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DG%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26biw%3D1024%26bih%3D461%26tbm%3Disch0,350&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=151&vpy=114&dur=4944&hovh=189&hovw=266&tx=131&ty=93&oei=Z2asTer3IY2YhQeFqeWtCQ&page=2&ndsp=8&ved=1t:429,r:0,s:9&biw=1024&bih=461
Simán festékszórónak vagy valami hasonlónak nézném.
tucano 2011.04.18. 18:34:41
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.18. 19:37:37
vén betyár 2011.04.19. 06:57:31
Tán csak nem erre gondolsz?:
Lugosi József
Szélpuskák
Zrinyi Katonai Kiadó 1977
Múzeumi füzetek 2.
22 oldal
Ha posztot kivánsz irni, szivesen elküldöm.
/van még több hasonló is, évtizedek óta gyűjtöm a "fegyveres" könyveket, kiadványokat/.
teddybear01 2011.04.19. 13:08:07
Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 13:52:49
@vén betyár: a szélpuskás téma engem is érdekelne, de addig is egy kis olvasnivaló a megszállottaknak:
Szuronyvítan (a szuronnyal való vívás leírása) 1848-ból (a Lengyel Légió honlapjáról)
www.wysocki.hu/irasok/dok/szurony.pdf
abatoire 2011.04.19. 15:00:01
Valami felreertes lesz itt a Goole-val...
A Girandoni Windbüchse emigyen nez ki:
en.wikipedia.org/wiki/Girandoni
De en is szivesen megbabusgatnam az biztos! ;)
abatoire 2011.04.19. 15:12:47
- Koszi a Szuronyvitan leirast, nagyon tanulsagos.
Azert szurony ide, kikepzes oda amikor a "Dzsida ellen! Helyezkedj!" parancsszo elhangzott az nem kecsegtett sok joval!
- Ami az "Elve vagy halva" c. filmet illeti nagyjabol annyi tortenik benne, hogy hosszan es unalmasan konspiralnak egy rajtautes megszervezesere. A nagy ter az hogy egy ut menten csapdat allaitanak Ferenc-Jozsinak, akinek arra kell majd elhaladnia a hintojaval es mersekelt mennyisegu kiseretevel. Ra is keszulnek(szelpuska+Gatling), de vegul egy csaszar hasonmas erkezik a hintoval megerositett vedelemmel. Meszarlas... film vege.
Annyit beszeltunk rola, hogy most mar megneznem megint! :)
abatoire 2011.04.19. 15:14:54
Ez az! Ezt en is megvettem 10-en egypar evesen.
Nekem is megvan a polcomon!
Kicsi de informativ.
GergoV 2011.04.19. 15:56:49
Az elbeszélése szerint ilyeneket a háború előtt a helyi grófnak gyártott, akinek a gyerekei kutyákat fogtak be elé. Később hallottam róla, hogy a kézi vontatású verziót, amilyen nekem is volt, vidéken használták terményszállításra a ház körül, legalábbis a módosabbak, akik megengedhették maguknak, hogy ilyen cifra szerkezetet csináltassanak erre a célra.
Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 16:40:04
Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 16:45:02
www.museumoftechnology.org.uk/nimages/A1133x_ex.jpg
Szép darab, de ..rva nehéz, egész napi cipelés után fájt mindkettő vállam, pedig nem vagyok egy nyápic alak.
xstranger 2011.04.19. 17:29:29
@geritwo: Nem ertem mi a baj a kutyakkal, a szanok eseteben egyertelmuen jobbak mint barmi mas allat.
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.19. 19:30:26
Kullancs1983 2011.04.19. 20:51:58
vén betyár 2011.04.20. 04:43:31
Ilyet szerettem volna mindig, vagy a filmben "szereplő" cremonai hegedű művésznevű pumpálós, rángatós -at.:)@teddybear01: Sajnos, most már csak ünnepek után.Kellemes húsvétot mindenkinek!
vén betyár 2011.04.20. 05:50:11
Kivéve Szomjas zseniális Talpuk alatt fütyül a szél c. filmjét!:):):)
Titus Pullo Urbino 2011.04.20. 08:57:17
tucano 2011.04.20. 13:09:03
abatoire 2011.04.20. 15:23:44
Az Augstin M 1844 miatt kulonosen irigy vagyok, a csatak miatt pedig respekt!
A negyszog alakzatban valo vedekezes valoban szeleskorben ismert es hasznalt volt, ld. Waterloo, eredmenyes is volt.
Valoszinuleg az altalad belinkelt Szuronyvitan leiras csak a "Bevezetes a masik kibelezesebe" tankonyv es az alakzatban valo vedekezes mas lapra tartozik.
Alapos atolvasasa utan meg kell allapitanom hogy az ott leirtak csupan az individualis vivast targyalja.
A karddal ellatott lovas elleni vedekezes a jobbraugras-fordulas-dofes(§13), mig a dzsidas lovas ellen pedig balraugras-haritas-dofes a megoldas(§36).
Szigoruan tiltja a lo szugyere iranyitott egyenes dofest, hiszen igy az osszeroskado lo a gyalogot is maga ala temetne (§32).
Azt viszont meg kell hagyni, hogy kisse ellentmondasosan a 23. oldalon talahato illusztracio zart alakzatban abrazolja a katonakat, amiben jobbra-balra ugralni nem nagyon lehet.
Nem akartam szorszalhasogatni, inkabb az ertelmes vita es a tema iranti lelkesedes kapott el.
abatoire 2011.04.20. 22:07:59
Colt Defender Mark I, nyolc csövű shotgun 1967:
en.wikipedia.org/wiki/Colt_Defender_Mark_I
homemadedefense.blogspot.com/2010/02/weird-guns-colt-defender-mark-i.html
Titus Pullo Urbino 2011.04.21. 09:17:13
Titus Pullo Urbino 2011.04.21. 10:27:21
www.youtube.com/watch?v=HBxbVPERZuU&feature=related
Felföldi (skót) lövész század francia dragonyos rohamot véd ki négyszögben. 1 perc 10 mp-nél kezdődik, a valóságban is ekként zajlott. 4 perc 10 mp-nél pedig az látható, hogyan áll fel vonalból egy zárt négyszög, középen biztosítva a császárt. Marhajó ez a kisfilm, érdemes végignézni.
abatoire 2011.04.22. 17:00:30
A film kivalo!
Na ezt a temat becsuletesen korbejartuk.
Koszi!
Titus Pullo Urbino 2011.04.23. 19:12:01