Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Tűzfegyverek 3.2

2011.04.14. 08:00 Lemilblog



Ace22
tűzfegyveres sorozatának 3/2-ik része következik, s innen is tájékoztatom a szerző népes rajongói klubját, hogy a kolléga megkapta a meghívót és innen kezdve saját jogú szerkesztőnek minősül. Az előléptetéseknél kötelező köröket a tavaszi lemilbulin tudhatja majd le.



A puskáknál a nagy áttörést a svájci Jean-Samuel Pauly ötlete adta, aki gyútűs puskájával 1808-ban már majdnem megoldotta a hátultöltés problémáját (minden puskát egyedileg kellett hozzáköszörülni a zárdugattyúhoz). A konstrukciót akkori alkalmazottja, Johann Nikolaus von Dreyse fejleszti piacképessé – 1836-ban már meg is van a működő Dreyse gyútűs puska, ami sok változtatás után (simacsövű, golyós lövedéktől a huzagolt, Minie lövedékes verzióig) végül a porosz hadseregben is rendszeresítésre került (1848-tól). A fegyver Hradec Kralove-nél bizonyított 1866-ban (akkoriban Königgratz volt a neve), amikor is az osztrák (és magyar) csapatok csúnyán ráfaragtak a 700 m-re hordó, hátultöltő Dreyse puskák tüzében. A Franklin Társulat által kiadott „A Mi Hadseregünk: Az OsztrákMagyar Monarchia Népei Fegyverben és Zászlók alatt“ c. műve így emlékezik meg az esetről:

„Az 1866-dik évi hadjárat után, melyben a hátúltöltő az elöltöltő fegyverrel szemben meglepő rendkívüli előnyt mutatott, valamennyi európai hadseregek a jónak bizonyult hátultöltő puskarendszer elfogadásához járultak. Pedig az akkori szerkezet még nem volt elég tökéletes; mindenki új rendszerű zárókészülékek föltalálásán fáradozott; a hadügyi kormányzatok törekvése pedig oly fegyverre irányúlt, melynek zárókészüléke a lehető leggyorsabb kezelést, tehát a leggyorsabb tüzelést lehetségessé tegye, de a mellett elég egyszerű legyen, hogy a katona azt könnyen kezelhesse; közgazdasági szempontból az államoknak még azon követeléssel is elő kellett állani, hogy a fegyver aránylag olcsó is legyen“.

A hadseregek új fegyverek iránti kívánságlistái azóta sem változtak: jót, használhatót, olcsón. Lehetőleg tegnapra... A franciák egy minden tekintetben jobb saját konstrukcióval álltak elő: a Chassepot puskával. Egyszerűbb, megbízhatóbb volt a Dreyse-féle konstrukciónál, jóval fejlettebb töltényel (később fémhüvely alkalmazásával igazi lőszerré fejlesztették). A lőtávolsága 1200 méterig terjedt a Dreyse 700 méterével szemben - kellemetlen lehetett a különbséget rohamlépésben megtenni a csatában, miközben lőnek az emberre. A „Mi Hadseregünk stb.“ így nyilatkozik:

„Azonban már az 1870—71-ik évi német-franczia háború hadseregeket a gyalogsági lőfegyver újabb tökéletesítésére vezette, mert a francziák a távtüzet már 2000 lépésre — azelőtt a gyalogság számára hallatlan távolság — használták.“

A lőpor is nagy változáson ment át: nem merek megnevezni egyetlen személyt, aki a nitrocellulózt feltálta, mert annyian jöttek rá nagyjából egyidőben, hogy a salétromsavba mártott cellulóz nagyot durran. Christian Friedrich Schönbein 1848-ban viszont praktikus ötlettel állt elő (kénsavval kevert salétromsavat alkalmazott). Ez történt:
Az így előállított lőgyapot („guncotton”) még nem volt az igazi – túl gyorsan égett. A francia Paul Vieille oldott meg a kérdést  1884-ban, szerves oldószerben feloldva a nitrocellulózt, amit így megfelelő geometriájúra lehetett alakítani az tervezett alkalmazástól függően. A füst nélküli (helyesebben gyérfüstű) lőpor („Poudre B” néven került forgalomba) nagyobb kezdősebességet adott a lövedéknek, valamint nem koszolta össze a fegyvert, és a nedvességre sem volt érzékeny. A légiós regényekből ismert Lebel puskában alkalmazták először, de gyorsan átvette minden nagyobb hadsereg. Később más füst nélküli lőporfajtát is feltaláltak, többek között Alfred Nobel.

A „Poudre B“ vagy ahogy az angolok elnevezték „Powder B" sem volt fenékig tejfel. 1905 szeptember 5.-én Togo tengernagy zászlóshajóját, a Mikasa-t belső robbanások rázták meg. Hat hónapra rá a brazil Aquidaban süllyedt el belső robbanás következtében.1907-ben a francia Iéna járt ugyanígy, és ekkor már kivizsgálták a történteket. Kiderült, hogy az új lőpor, hacsak nem tartják állandó, 90 C alatti hőmérsékleten, hajlamos figyelmeztetés nélkül robbanni. A korabeli gőzhajtású, trópusokon is bevetett hadihajókon ez különösen problémás volt.

A fejlődés következő lépése a lőszer kifejlesztése volt. Az első fémhüvelyes egyesített lőszert, ami tartalmazta a lövedéket, a lőport és a csappantyút, 1852-ben szabadalmaztatta az angol Charles Lancaster, akit gyorsan követett az amerikai George W. Morse 1857-ben, a szintén amerikai Hiram Berdan ezredes valamint az angol Edward Mounier Boxer – utóbbi kettő tervezte meg a végül győztes központi gyújtású lőszert. A feltalálók nem ismertek mértéket a különböző lőszerfajták terén, néha elég bizarr kinézetű vagy életveszélyes konstrukciókkal (mint az itt balra látható Teat lőszer) rukkoltak elő. Az elterjedt Casimir Lefaucheux által 1836-ban tervezett ütőcsapos lőszer (részben papírból készült) már majdnem jó volt, csak a kiálló csap érzékeny volt a külső behatásokra. Futottak még az itt alul látható, azóta kihalt konstrukciók. Az egyedüli túlélő a csapatban a peremgyújtásos (angolul “rimfire” – néha “oldaltüzelésű”-nek fordítják…) megoldás - ilyen például a legnagyobb darabszámban fogyó .22 Long Rifle. Az ennél nagyobb energiájú lőszerhez a központi gyújtású konstrukció vált be.

Kaliber: érdekes téma – a lövészeti alapismeretekben úgy tanítják, hogy az ormózat (oromzatnak is láttam írni) és barázda közti távolság – gyakorlatilag a fegyvercső belső átmérője. Ez Európában tiszta sor: milliméterben meg van adva, és annyi. Más a kép a tengerentúlon: ott a kaliber az angolszász hüvelyk századrészében van KÖZELÍTŐLEG megadva. A .357 Magnum (vagy 357 Magnum, mert a tizedespontot sem szokták mindig kitenni) kaliberű fegyverből kilőhető a .38 SPL lőszer, de a .38 Long Colt vagy a .38 Short nem.

A hátultöltő fegyvereknek volt egy hátulütője is: az áruk. A meglévő elöltöltős fegyvereket persze minden hadvezetés igyekezett átalakítani, de az átmeneti szükségmegoldások nem váltak be. „Mi Hadseregünk stb.“ így ír:

„Az osztrák-magyar hadsereg számára a Werndl-féle gerendely-závárzat lőn elfogadva; hogy azonban a hadsereg még az új fegyverzet elkészülte előtt is használható fegyverrel legyen fölszerelve, az akkori Lorenz-féle puskák egy Wánzl-féle új zárókészülék által hamarjában hátúltöltő puskákká lettek átalakítva. Az új Werndl-rendszerű fegyver szerkesztése alkalmával az előbbi 14 mmteres kaliber űrméret 11 mmterre szállíttatott alá; azonfelül a régi fegyvernek ama rossz tulajdonsága, hogy érczalkatrészei a napfényben csillogtak, a nedvességben megrozsdásodtak, megfelelő befuttatás, azaz „barnítás“ folytán megszűnt“.

Az ismétlőfegyverek fejlesztéséhez és elterjedéséhez az amerikai polgárháború nagyban hozzájárult: nem kell részletezni, miért volt előnyösebb a csatamezőn a hátultöltő vagy akár több lövésre képes fegyver. A kezdeti útkeresés érdekes darabokat eredményezett. Legelsőnek persze a revolverek csövének meghosszabbításával és tusa hozzáadásával próbálkoztak, de a dob-csőfar hézagon lefújó lőporgázok túl közel estek a lövész szeméhez. (A Tombstone c. filmben használt ilyet Wyat Earp)
A tusatáras / előágytáras puskák már jobban muzsikáltak, csupán arra kellett ügyelni, nehogy a lövedékek orra be ne gyújtsa az előtte levő lőszer csappantyúját. Ez főleg tusatárnál fordult elő. A legsikeresebb konstrukció az alsó kengyelkulcsos, előágytáras Henry karabély volt, amit Old Shatterhand kezében láthattunk először a TV-ben még a ’80-as években. Története a következő: Oliver Winchester megvette a Volcanic Repeating Arms céget (amely saját fejlesztésű, közelmúltban újra feltalált tölténykonstrukciójáról vált híressé), elkeresztelte Winchester Repeating Arms Company-nak és a kor legjobbjainak tartott puskáit: az 1860-as és 1866-os Henry karabélyt (.44-es kaliber, peremgyújtásos) majd a legendás 1873-as model, .44-40-es kaliberű, már központi gyújtásos lőszeren alapuló fegyvert. Gyárában megfordult John Moses Browning
is, akiről még esik szó a későbbiekben. A képen fentről lefelé alulról felfelé: tusatáras Spencer karabély kivett tárral, 1860 Henry karabély, 1876 Winchester.

Az első sorozatlövő fegyver Dr. Richard J. Gatling találmánya. (A belga Fafschamps kapitány is kisérletezett 1851-ben “mitrailleuse” elnevezésű sorozatlövővel, de ez nem vált be a gyakorlatban). Gatling doknak az volt az elképzelése, hogy majd a nagy hatású fegyver kevesebb embert követel a harcmezőn, így a háború áldozatainak száma csökkenni fog (Alfred Nobelt is hasonló bullshit hatotta át, amikor megideologizálta a dinamit emberbaráti hatását). A konstrukció egy tengely körül forgó csőkötegből állt, aminek minden csöve a lövési folyamat más-más szakaszában állt. A készüléket eredetileg kézzel hajtották, korabeli
próbák alapján a tűzereje egy húszfős szakaszéval ért fel (58 lőszert befogadó tár, 200 lövés percenként, már ha nem forgatták túl gyorsan, mert akkor hajlamos volt besülni). A polgárháborúban tesztelték a Richmond közelében lévő Seven Pines melletti csatában. Később gyermekbetegségeit orvosolták, majd a Colt cég vette meg a gyártás jogait 1866 júliusában. A konstrukció mindmáig él megbízhatósága, elcsettenő lőszerre való érzéketlensége és persze hatalmas tűzgyorsasága miatt – főleg repülőgépek és helikopterek kedvenc fegyvere ma is.

Európában sem pihentek a feltalálók: 1863-ban a francia (más források szerint belga) Joseph Montigny jött elő egy sokcsövű (37 cső, nem semmi) szerkezettel, szintén “mitrailleuse” néven (itt balra), amit Jean-Baptiste Verchere de Reffye fejlesztett tovább, aki szerényen beérte 25 csővel öt koncentrikus körben. A töltés egy töltőkötegbe foglalt lőszercsomag csőbe hátulról történő betolásából állt, amit aztán egy kurblival lehetett egyenként elsütni (“moulin à café” azaz  “kávédaráló”  becenéven futott katonai körökben). Nagyon sokat vártak tőle (egy korai sci-fi szerző is a bűnüldözés kulcsát a rendőrség “mitrailleuse”-zel való felszerelésében látta). A porosz-francia háborúban aztán gyakorlatban is kipróbálták, nagyon szerény sikerrel. A tapasztalatok alapján egyetlen európai hadsereg sem rendszeresítette ezt a konstrukciót, csak a franciák erőltették egy darabig. Jókai így ír:

“Az ágyúdörgés, fegyverropogás egy percig sem tartott szünetet. A franciáknak mitrailleuse-eik voltak; azoknak a recsegő kerepelő ropogása valami rémséges zene volt a halálordítás közepett. [...]  A mitrailleuse csak ezer lépésnyire arat, de a Krupp-ágyú kétezer lépésnyire kaszál”.

Az első vitathatatlan géppuska az amerikai Hiram (más források szerint Hyram) Maxim nevéhez kötődik (itt balra), akinek 1881-ben javasolták, hogy ha meg akar gazdagodni, olyasmivel álljon elő, amivel az európaiak elvághatják egymás torkát – Maxim tehetséges (az első hangtompító megalkotója, valamint kis híján a repülőgépé is), de anyagilag sikertelen feltaláló volt addig, bár egy elektromos lámpájáért a becsületrend lovagjává is ütötték. 

A készülék (1899 évi 14047. sz. szabadalom) rövid hátrasiklású, vízhűtéses konstrukció volt, már hevederből tüzelt, elvileg 600 lövés / perc gyorsasággal – ezt valamilyen kulcs alapján a britek 100 puska tűzerejével találták azonosnak, amikor megvásárolták a konstrukciót, az akkoriban használatos 11.4 mm-es Henry-Martini karabély lőszerre adaptálva – ez fekete lőporos töltetet használt, ami a nem tett jót a fegyver megbízhatóságának. A fegyver nagyon bonyolultra sikeredett (A Pallas lexikonban műszaki rajzából kiindulva, amit mérnöki szemmel is nehezen lehet kibogarászni. Legkevesebb 14 rugó van összesen benne – nem lehetett semmi a csatatéren javítani). Az új fegyvert háború híján nem lehetett harci körülmények között tesztelni, így a fegyvert rendszeresítő országok a gyarmatokon vetették be a szerencsétlen benszülöttek (matabelék, mahdisták, boxerek, hererók, filippinók, stb.) ellen,  akiket (tíz)ezrével kaszált le az új fegyver. (Persze ahol nagyon lendületesen hanyagolták a hadviselés alapvető szabályait, ott ráfaragtak, pl. a zulukkal). Az angolok végül emberükre találtak a búrokban a testvérblogban megírt Gyémánt Háborújában, ahol a történelemben első alkalommal mindkét oldalon bevetették a géppuskát (a búrok a nehéz pajzsot levették, ami az eredeti 65 kg-os súlyt 26,4 kg-ra csökkentette, így sokkal mozgékonyabbak voltak a géppuskás osztagaik, amiért is az angolok háromszorosan felülbecsülték a búrok géppuskáinak számát).

Más utakon idult el John Moses Browning, aki a cső megcsapolásával (gázelvétel), és a lőporgázok munkahengerbe vezetésével érte el az öntöltési folyamatot 1899-ben.  Több konstrukciója is sikernek bizonyult, a Browning Automatic Rifle (BAR) az európai U.S. Expeditionary Corps-nál lett hamar népszerű.. Az elterjedt .30-06 Springfield puskalőszerrel ment, csak a tárkapacitás bizonyult néha kicsinek (20-as tárral tervezték).

A cseh Adolf Odkolek szinte ugyanazzal a konstrukcióval állt elő 1890-ben, amit végül a franciák vettek meg, és kifejlesztették belőle az 1886 M Lebel 8 mm lőszerre (Rejtő Jenő regényeiből ismerős lehet) a sikeres Hotchkiss géppuskát.

Megjelentek az öntöltő kézi lőfegyverek is. Említeni sem kell a legendás Mauser pisztolyt (csak próbálnám meg...), amit 1895-ben szabadalmaztattak, és 1896-ban kezdtek gyártani. Rendkívül népszerű fegyvernek bizonyult, a világ számos országa licenszelte vagy csak egyszerűen lemásolta. Erősen puska-utánérzése van: az elsütőbillentyű-kengyel előtti tárat tölténycsík segítségével lehetett tölteni
, a fából készült fegyvertokot pedig puskatusként is lehetett használni. 1901-ben a Birmingham-i Webley & Scott Ltd. dobta piacra a Webley-Fosbery öntöltő revolvert (manapság szokatlan konstrukció, de nem egyedülálló: a spanyol Mateba cég “Unica” elnevezésű .357 Magnum kaliberű “auto-revolver"-ével állt elő nemrég).

Az 1904. május 1-jén a Jalu folyónál kitört orosz-japán háború (más források szerint február 8-án Port Arthurnál, ahol a japánok rajtaütöttek az orosz flottán, két csatahajót és egy cirkálót megtorpedózva - hadüzenet nem volt, így a háború kezdetének dátuma sem pontos) adta meg az igazi próbát a géppuskának (az oroszok a Maxim géppuskát, a japánok a Hotchkiss-t preferáltálák). Nogi tábornok megálmodta az “emberi hullám” elméletet, amit az orosz géppuskaállások frontális támadásán alapult – az elmélet működött ugyan, de a japán veszteségek katasztrofálisak voltak. (Részletek itt)

A tapasztalatok ellenére az európai hadvezetés még “a golyó ostoba, a szurony hős" elvet vallotta. Alternatív géppuskakonstukciók nálunk a “közhazában”, azaz a Monarchiában is születtek. A legpatinásabb konstrukció Karl Salvátor főherceg és Dormus őrnagy nevéhez kötődik – ez ugyan „Salvator-Dormus M1893” néven rendszeresítésre kerül minden hibája ellenére (miután egy herceg és egy főtiszt találta fel), de hamar kiszorította személyes kedvencem, az Andreas Wilhelm Schwarzlose által 1902-ben által feltalált minimális alkatrészigényű, robosztus géppuska, ami a Mannlicher 8x50R lőszert tüzelte. A bonyolult Maxim konstrukcióhoz képest alig tartalmazott mozgó alkatészt: a cső szilárdan rögzítve volt, a súlyzárat egy
könyökcsuklós mechanizmus késleltette. A lőszereket egy olajos szivacs kente, hogy könnyebben dolgozzon a hüvelyvonó. Általában nagyon elégedettek voltak a végfelhasználók – annyira, hogy még második világháborúban is szolgálatban volt, akkor is működött az orosz télben, amikor a csúcstechnikának számító MG 42 “villám” géppuska már befagyott.

A géppuskák harctéri mozgatását is meg kellett oldani. A búr háborúk óta a tűzsűrűség megnőtt, a nehéz pajzs elhagyása általában nem volt járható út. A németek kétkerekű homokfutókkal akarták megoldani a szállítást, a Monarchia, Franciaország és Oroszország málhásállatokban gondolkozott, a hollandok kerékpáron akarták szállítani, a belgák pedig (nem röhögni!) két erős kutya által húzott kiskocsin.
Harctéri körülmények között az állatok hamar elpusztulhattak, és a katonákra hárult cipelés. Az orosz Szokolov ezredes által feltalált kerekes lövegtalp vált be még a legjobban. 

99 komment

Címkék: haditechnika vendégposzt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vén betyár 2011.04.14. 09:30:19

Nagyszerű poszt, szerző méltán lépett feljebb, gratulálok!Több olyan képet is bemutatott, amelyeket még nem láttam.Köszönet!
Talán a tölténycsik /pedig elég találó/ helyett az ismertebb és elfogadottabb töltőléc megnevezés szerencsésebb lett volna.:)
Várom a folytatást!

Amadeo 2011.04.14. 09:35:17

egyrészt első, másrészt hogy a macska kakálna a kertedbe (ha van) a be(nem)fejezésért:)

Amadeo 2011.04.14. 09:35:50

@Amadeo: na jó, második, de akkor is várjuk a folytatást:)

Artúr Gombóc 2011.04.14. 09:43:41

Azon a képen, ahol 3 puska látszik - Spencer, Henry, Winchester - ott nem fentről lefelé, hanem lentről felfelé sorolod őket. Az alsó a Spencer és így tovább.

Kullancs1983 2011.04.14. 09:47:04

"Az orosz Szokolov ezredes által feltalált kerekes lövegtalp vált be még a legjobban."

Lapoztam, és nem volt tovább..:(

Azért jó lettsikerült minden fontosabb fegyvert megemlíteni, és közben mégsem veszni el a részletek sűrűjében..:)

Artúr Gombóc 2011.04.14. 09:57:15

A “mitrailleuse” alkalmazásával - ahogy Jókai írja -, az volt a baj, hogy ütegbe szervezték és felállították a mezőn, várva a gyalogságot. De a Krupp ágyú kilőtte az egész üteget, mire használni lelehetett volna. Nem a fegyver volt rossz, hanem az alkalmazása dilettáns.
A zuluknál meg a Martini-Henry puska is hibádzott, meg a taktika, géppuskájuk akkor még nem volt - Gatling volt-e nekik vagy nem, azt nem tudom, de nem írják sehol -. A puska negyven lövés gyors leadása után megszorult, nem lehetett tölteni, ez az egyik hiba. A másik meg, hogy nagyon nagy területet védtek. Valamelyik ismeretterjesztő csatornán volt egy film, ahol átkutatták a csatateret és abból az derült ki, hogy 5-10 méterenként álltak a katonák. Ha egyet lebontottak, akkor már simán megbomlott az arcvonal.

vén betyár 2011.04.14. 10:14:18

@Artúr Gombóc:
Ahogyan a szerző irja:
"A képen fentről lefelé alulról felfelé: "
Vagy ez már a javitott változat.?
A többiben teljesen igazad vagyon.

GrG 2011.04.14. 10:41:20

Zseniális poszt...

gatsy 2011.04.14. 10:52:52

Aki legendás Henry-karabélyt szeretne látni az jöjjön el Győrbe a Xantusz János Múzeumba. Az itt található fegyver jelenik meg a Karl May regényekben (hiszen Old Shatterhandet Xantusz Jánosról mintázta az író):
www.revitatv.hu/hirek/hirado/7916,henry-karabely.html

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.04.14. 10:55:37

Ez jó volt! Sőt, egyre jobb, ahogy a sorozat halad előre. Jó minőség, érdekes téma, gyilkos befejezés/abbahagyás...
És persze gratulálok a szerkesztői csillaghoz!
Már csak a buliba kellene regisztrálnod, hogy tényleg gratulálhassak...

Kismy 2011.04.14. 11:27:52

ejjóvolt így délelőtt. gratula! :)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.04.14. 11:34:42

És kérem ott van a magyar géppuskások bocskaijának jobb oldalán a géppuskás csapatnem jelző. Nagyon jó kép! A poszt is :)

teddybear01 2011.04.14. 11:46:03

"a belgák pedig (nem röhögni!) két erős kutya által húzott kiskocsin"
Ezt azért találták ki, mert abban az időben a franciák és a belgák előszerettel használtak a civil életben ilyen kutya-vontatta kiskocsikat. Befogtak egy négykerekű, nagyjából kézikocsi méretű kisszekér elé két, mondjuk bernáthegyit, és máris lehetett vinni pár zsák krumplit a piacra.

Flankerr 2011.04.14. 13:03:27

Kiváló poszt, méltó a bloghoz.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.14. 13:09:10

A benszülöttek felsorolásánál kétszer is "heterókat" olvastam... :)

Ez a rendőrök géppuskával teljesen logikus ötlet: ha nincs élő ember az utcán, nincs bűnözés sem.

proletair · http://lemil.blog.hu 2011.04.14. 14:54:02

Szép volt mester!

Gebauer lesz?

(Ha jól rémlik, a PKM működéséhez elég volt két rugós alkatrész)

Panzer 2011.04.14. 15:33:50

Bizony, szegeny mitrailleuse fokepp azert gyengelkedett a csatateren, mert osszekevertek a feladatat a tuzerseggel...

Minorkavidor 2011.04.14. 16:36:39

@Artúr Gombóc: Ott az volt a probléma, hogy a lőszeresládák kinyitásához használt kulcs elmaradt. E tapasztalatokat figyelembe véve a brittek úgy módosították a lőszeresládák szerkezetét, hogy a puskatus erőteljes csapásával be lehetett verni a láda tetejét.

xstranger 2011.04.14. 16:44:04

@Minorkavidor: Sose ertettem miert nem dobtak az egyik ladat a masikra.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2011.04.14. 16:57:47

Baromi szórakoztató poszt! Többször hangosan felröhögtem. :D Érdekes és olvasmányos. Riszpekt.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2011.04.14. 16:59:34

Mondjuk az érdekelne, hogy az a kép amin 2 gépkocsi lövi egymást vadul az mi a jó ég? :D (bocs a spamért csak beugrott mire megnyomtam a komment küldése gombot.)

teddybear01 2011.04.14. 17:27:50

@gatsy: Akár azt, ha az volt a háznál. A lényeg, hogy nyugodt, szófogadó legyen, és ne kezdjen váratlanul futni a nyúl után, vagy verekedni a másikkal. Meg persze legyen a melóhoz elég ereje.

teddybear01 2011.04.14. 17:30:03

@Minorkavidor: Is. Meg az, hogy a rendszeresített lőszer gyenge minősége miatt könnyen elakadt a fegyver, ami nem igazán jó, ha a zulu rohan feléd egy méretes döfőszerszámmal....

Dunbar 2011.04.14. 17:56:55

Az A10-es orra alól kilógó gatlingon virító béke-jel mennyire sötét humor már? :)

teddybear01 2011.04.14. 18:00:24

@Dunbar: Úgy is béke lesz, ha lelövöd a másikat, lásd a Colt Peacemaker-t...

folti_ 2011.04.14. 18:07:37

@Dunbar: "Peace through superior firepower."

Dunbar 2011.04.14. 18:22:37

Egyébként azt a meghosszabbított csövű revolvert lehetett volna használni az alatta lévő tusa nélkül, ha az ember nem akcióhős a tévémben? Nem értek hozzá, komolyan kérdezem.

És most már ideje megjegyeznem, hogy mennyire tetszett a poszt. Mint mindig, itt.

teddybear01 2011.04.14. 18:29:00

@Dunbar: Hát, egy ilyen hosszú csövű pisztollyal problémás a célratartás, de lőni azért lehet vele.
Ami a Colt-puskát illeti, én egy olyant láttam, ami normál puska volt, és a colt-dobot a középső részébe, a zárvárhoz építették bele. Működni ugyanúgy működött, mint a közönséges colt.

Dunbar 2011.04.14. 18:48:45

@teddybear01: Köszi a választ, igazából nem is a célratartás miatt kérdeztem, hanem a visszarúgás miatt. Vagy az független a csőhossztól? Télleg nem értek ehhez, de valamiért az van bennem, hogy a hosszabb csövű fegyvernek nagyobb a visszarúgása is, mint egy hasonló kaliberű rövidebb csövűnek.
Vagy ez nem igaz, és Hollywood tévesztett meg ilyen súlyosan?

És akkor még egy kérdés, márha offolhatok egy pillanatig: miért nehezebb célra tartani egy hosszú csövű pisztollyal? Én azt hinném, hogy még talán könnyebb is?

Artúr Gombóc 2011.04.14. 19:33:25

@Minorkavidor:
igen, ez is rémlik, csak elsőre nem jutott eszembe + még én valahogy úgy ismerem, hogy csak a szolgálatvezető őrmester nyithatta ki, hogy kiadjon további lőszert. Ez elég vontatott lehetett, amikor rohan feléd pár ezer ( tízezer ) zulu beszívva. :)
A Martini-Henryt kipróbálták ( mostanában ) és mérték a csőfar és a zár hőmérsékletét. Ha elért egy bizonyos hőfokot - valami 60 celsius és efelett, de ez nem 100% -, akkor a zár beszorult, nem lehetett tölteni. Ez sem volt megnyugtató, már csak a szurony maradt meg a Webley, ha volt.

ace22 2011.04.14. 19:51:52

Köszönök minden elismerést, jól esett. Most kis szünetet tartanék a témában, és a "különleges" tűzfegyveret venném elő - amik megelőzték a korukat (középkortól felfelé) és olyan megoldásokkal jöttek elő, amikre a mostani hadmérnökök is rácsodálkoznak / újrafeltalálják.

Minorkavidor 2011.04.14. 19:58:51

A poszt nagyon tetszik, kíváncsian várom a 3-dik részt.
A Sadowai csatának megvan az a pikáns filingje, hogy bár a Dreyse felülmúlta a Lorenz-puskát, de a tüzérségi és a lovassági főlény az osztrák csapatoknál volt. Ebből a tüzérségi fölény az érdekes: a poroszok 492 huzagolt és 308 simacsövű lövegével szemben 736 vontcsövű és csak 58 simacsövű löveget állítottak szembe. Azaz 1,5-szer annyi vontcsövű löveggel rendelkeztek, noha az össz lövegszám azonos volt. Ahelyett, hogy a vontcsövű lövegeikkel péppé lőtték volna, vagy legalább földhöz szegezték volna a porosz gyalogságot, miközben a lovassággal az ellenség utánpótlási vonalait bénították volna meg, kitalálták az ún. Stosstaktikot. Ezt kifejezetten a Dreyse-puska tűzgyorsaságának ellensúlyozására találták ki. Lényege: a gyalogságnak minél gyorsabban szuronyrohamra alkalmas távolságra kell jutnia…
Dreysének azonban nem sikerült olyan nagy üzletet csinálni puskájából, mint amerikai kollégáinak, noha 1833-tól anyagi támogatást kapott a kormányától. Miután 1841-ben a puska rendszerbe állt néhány év alatt kiderült, hogy képtelen évi 10 ezer darabnál többet termelni. Mivel ekkor a porosz gyalogság a tartalékokat is beleszámolva 320 ezer embert számlált, bő 30 éves folyamatnak néztek elébe. 3 állami gyárat is átállítottak a puska gyártására, de így is csak 22 ezer darab/év gyártásra voltak képesek. Csak 1866-ra tudták teljesen átfegyverezni a sereget.

A Henry-puskának érdekes gyártási története van. Ő 1850-ben készítette el első modelljeit, ám nem volt lehetősége a javított modellek gyártására. Ezért 1853-ban eladta az ötletet a Smith and Wessonnak. Csakhogy 1857-ben Colt szabadalma lejárt és a cég nagyobb üzletet szimatolt a revolverek piacán. Ezért a gyártási jogokat továbbadta Oliver Fisher Winchesternek, egy New Haven-i ingkészítőnek. Mint eredeti szakmájából látható nem értett a fegyverekhez, de az üzlethez annál inkább. Megtette gyárigazgatónak és főkonstruktőrnek Benjamin Tyler Henryt. A dolog sikerült…

Néhány érdekesség a Gatlingról. Mikor 1862-ben Richard Jordan Gatling előállt az ötletével, akkor a Hadianyag Szolgálat vezetőjének Wolfe Ripley-nek az ellenállásán bukott meg a fegyver. Ellenérvei: költség, logisztikai nehézségek, bár ezek inkább csak kifogásnak tekinthtők. Gatlingot oly annyra nem értették meg, hogy egyszer, mint déli szimpatizánst börtönbe is zárták. Csak mintegy 20 db készült el a polgárháború ideje alatt. A fegyver 200 löves/pec gyorsasággal volt képes tüzelni. Jó, mondjuk egy valódi hátránya volt, mivel a fegyver súlya 6-7 mázsa körül volt, ami megegyezett egy korabeli könnyűlövegével, ezért nem tudták itt sem eldönteni hogy használják. A fegyver magában az Államokban oly annyira elfelejtődött, hogy amikor a XX. Században modern helikopterekhez kerestek gyorstüzelő fegyverhez mintát, egyet találtak- egy múzeumban…

teddybear01 2011.04.14. 20:01:38

@Dunbar: A hosszabb csővel általában együtt jár a nagyobb lövedéksebesség is. Ez viszont azt is jelenti, hogy nagyobbat rúg a pisztoly. De többnyire ez azért nem olyan nagy, hogy zavaró legyen.

Célra tartani az előrébb eső súlypont miatt nehezebb. Viszont a hosszabb cső miatt pontosabb a lövés, kisebb a szórás.

teddybear01 2011.04.14. 20:02:36

@ace22: Csak így tovább!
Jön a kínai lángszóró is?

Minorkavidor 2011.04.14. 20:28:51

@xstranger:

Mert akkor még nem olyan úgymond "használd és dobd el" módon gyártották a dolgokat, hanem hosszabb több éves, évtizedes, vagy évszázadra - dologtól függően- gyártották. Egy családi példa: nagyapámek 1939-es esküvőjére kapott Orion típusú (ha jól emlékszem) radiókészülék jól szuperált nagymamám 1998-ban bekövetkezett halálakor is!

(त्वष्टृ) (törölt) 2011.04.14. 20:46:30

Basszus nem mintha nem láttam volna gatlingot, de most ugrott be, hogy előbb volt ilyen tekerős géppuska, mint tekerős kamera. Gondolom a péklapát is csak az alabárd után valósulhatott meg.
:)

!!!KEDVES TROLL!!!

Artúr Gombóc 2011.04.14. 21:49:52

@Minorkavidor:
Én úgy tudom, hogy a stosstaktikot az 1859-es francia háborúban elszenvedett vereség ellen - után - találták ki. Ott először azt hitték, hogy a rendszeresített vontcsövű elöltöltővel simán el tudják hárítani a rohamot. De a franciák hamar elérték a vonalaikat, anélkül, hogy nagy veszteségeket szenvedtek volna a messzehordó puskatűztől. Ekkor "találták fel" a rohamharcászatot, hogy minél hamarabb odaérjenek szuronyközelbe. Hát a Dreyse puskára nem számítottak. A határmenti csatákban sokkolta őket a hatalmas veszteség. Ahol egy helyen győztek - Trautenau - ott is 1:4 arányban nagyobb volt a veszteségük, halottakban! 4800 vs. 1330.

folti_ 2011.04.14. 22:08:44

@Minorkavidor: Mint katonai szállítóládák, bírniuk kellett egyetsmást, kezdve az időjárás viszontagságaival, a nemtúl finom bánásmóddal, hajókázást, vonatozást, szekéren utazást(szökőévente a szekérnek talán volt valami primitív rugózása) vagy csak egyszeri hordárok általi cipelést szerte a birodalomban. Mindezt lehetőleg úgy, hogy ne kelljen évente-kétévente cserélgetni.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.04.15. 07:12:53

És gratula az Index címlaphoz is!

Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.15. 07:24:49

Remek kis poszt lett, bár nem is olyan kicsi. A címlapért is gratula!

Plumper_ 2011.04.15. 08:04:21

"Mr. Colt tette az embereket egyenlővé."

Terézágyú 2011.04.15. 08:48:03

@Oidipus Prime:
"Mondjuk az érdekelne, hogy az a kép amin 2 gépkocsi lövi egymást vadul az mi a jó ég? :D"

Az egy elképzelés, hogy ilyen lesz a jövő háborúja 2000-ben: en l'an 2000...

RegMilHun 2011.04.15. 10:46:55

Élvezettelé olvastam az írást, nagyon tetszik, egy dologhoz azonban nem tudtam megállni, hogy hozzá ne szóljak.

"A tapasztalatok alapján egyetlen európai hadsereg sem rendszeresítette ezt a konstrukciót, csak a franciák erőltették egy darabig."

A valóságban volt még egy európai hadsereg (pontosabban annak egy része), amely igenis rendszeresítette a Montigny szórlöveget, ez pedig a nem sokkal korábban létrejött Magyar Királyi Honvédség volt. A szórlöveges csapat aztán néhány éven belül elvérzett, de nem a csatatereken, hanem a politikai csatározásokban. Az osztrák hadvezetés ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a magyaroknak a tüzérséghez (amelynek tartásához ekkor még nem járultak hozzá) nagyon hasonló fegyvernemük van. Attól tartottak, hogy ha a szórlöveg polgárjogot nyer a honvédségben, a magyarok majd ágyúkat is fognak követelni...

RegMilHun 2011.04.15. 10:51:03

(elnézést a +é miatt, ráadásul már pont a legelső szóban...)

De ha már, akkor említést érdemel az is, hogy a honvédség ekkoriban a Montigny-k mellett Gatling-okat is vásárolt: mindkettő az 1867 M. Werndl puska töltényéhez lett átalakítva.

Macroglossa 2011.04.15. 10:58:36

gratulálok, remek írás!

az mennyire urban legend, hogy a hátultöltős puskák sikeréhez a nagyobb tűzgyorsaság mellett az is hozzájárult, hogy fekvő testhelyzetben is meg lehetett tölteni, ellentétben az elöltöltőssel?

Kullancs1983 2011.04.15. 11:00:20

@ace22: Ha lehet egy kérésem a különleges (és korukat megelőző) tűzfegyverekhez: Minél több képet!!

Rosszindulatú Vászka 2011.04.15. 11:48:03

Nem szeretem az ilyen rövid posztokat :)

Az a hosszúcsövű Colt egy 1873 Buntline modell (a regényíróról elnevezve), mindössze 31 pédány készült belőle, ebből 18 isert mostanság, gyűjtők skat adnak érte. Dilmen pedig Lee van Cleef is ilyet használt a Clint Eastwood-os spagetti-veszternben. Abban hangzik el a puskás ember mindig győz párbajban a piszolyossal szemben bölcselet.

Revolverpuskát pedig több cég is gyártott, de sosem voltak sikeresek.

A Webley-Fosbery revolvert szerencsésebb volna önfelhúzónak nevezni, nem pedig öntöltőnek.

Az egy érdekes fintora a hadtörténetnek, hogy az ismétlőfegyverek elterjedésének legnagyobb gátja maguk a hivatásos katonák voltak, akik tartottak a lőszerpazarlásról. A golyószórók meg több embert öltek meg az I. Világháborúban, mint a puskák meg az ágyúk. Keresztlövéses zárótűzzel gyakorlatilag lehetetlenné tettek minden gyalogsági rohamot.

Rosszindulatú Vászka 2011.04.15. 12:01:01

@teddybear01: nomeg a parabellum név is hasonaltos, miszerint a Sic vis pacem para bellum latin mondásból ered, ami szintén elég morbid. Vélhetően ez benne lesz a következő részben :)

@Macroglossa: nem urban legend, az elöltöltős fegyverét töltő katona több másodpercig tiszta, magatehetetlen célpont. Ráadásul az amerikai pogárháború egyik keserű tapsztalata, hogy a hagyományos, napóleoni gyalogos roham zárt alakzatban nem működik, ha az ellen ismétlőfegyverekkel, és/vagy golyószóróval rendelkezik. Ezt az európai hadvezetők csak az I. VH-ban tanulták meg. De ez nem cask a hátultöltőkről szól, hanem a huzagolt csőről, az egységes lőszer diadaláról, nem beszélve a nagyüzemi gyártás kellemes mellékhatásáról, hogy nincs szükség minden századnak fegyverkovácsnak a csereszaabtos alaktrészek okán. Az elöltöltős puskák legnagyobb rákfenéje a lassú gyártás a sok kézimunka okán, meg a rossz javíthatóság. Ha egy fegyver megsérül, a katona kiesik a harcból. Ebben is áll Samuel Colt nagyszerűsége, hogy felismerte, hogy a kevés, de csereszabatos alaktrészekkel való nagyüzemi gyártás sokat lendít a termelékenységen.

tucano 2011.04.15. 12:42:31

nagyon jó cikk volt, tökjó képekkel!!
Bocs a kekeckedésért: A jó öreg Wyatt nem nagyon lődözött a Tombstone c. filmben, viszont az őt megszemélyesítő Kurt Russel igencsak pufogtatta a hangeffektusokat:)De ez pont nem érdekes, inkább írd a folytatást!

Minorkavidor 2011.04.15. 14:34:42

@Rosszindulatú Vászka:

És azt tudod, hogy miért nem tanulmányozták az európai stratégák az amerikai polgárháború katonai tapasztalatait?
Az idősebb Moltke miatt. Amikor feltették neki ugyanezt a kérdést, azt válaszolta, hogy miért tanulmányozza két felfegyverzett civil csőcselék kergetőzését?

Minorkavidor 2011.04.15. 14:52:02

@Artúr Gombóc:
Jól tudod, hogy az 59-es vereség után tértek át a stosstaktikra, ugyanis úgy vélték, hogy a deffenzív taktikájuk miatt vesztettek. Az tény, hogy a solferinói csatában a 25 gyalogezredból 8 , valamint a 13 ütegből álló tartaléktüzérség úgy vonult vissza, hogy egyetlen lövést sem adott le.
Csakhogy, 1861-65 között lezajlott amerikai polgárháború alaposan megváltoztatta a hadviselést: ismétlőpuskák, géppuskák, páncélvonat, vasút távíró stb.. A háború elején még a napóleoni harcászat elvei szerint irányítottak a tábornokok, 1863-tól "a háború a földbe bújt" mondták a katonák. Az már az állásháborút korszakát jelezte.
És nemcsak hadviselés változott, hanem ez volt a ipari korszak első nagy háborúja. Az ipari potenciál 90%-vál rendelkező Észak legyűrte Délt. Noha a háború eléjén a délnek voltak képzettebb lövészei, lovasai és a westpointerek többsége is délre ment.

Minorkavidor 2011.04.15. 16:54:14

Maxim géppuskájának a története sem nélkülöz némi pikantériát. Az igaz, hogy valóban azért kezdett foglalkozni a fegyver kifejlesztésével, mert a közismert tanácsot kapta. Azonban az európai államok nemigen akartak géppuskát venni. Jellemző, hogy európai háborúban nem kívánták rendszerbe állítani a fegyvert, mondván használata civilizált ember megölésére méltatlan. Ráadásul drágállották, mikor a dán király megtudta, hogy mennyi egy töltény ára, annyit jegyzet meg, hogy egyetlen puska fél(!) nap alatt csődbe viheti az országát! A gyarmatlakó bennszülöttek persze nem minősültek civilizált gentlmanusoknak.
Pedig Maxim jó fegyvert csinált. Már az első mintadarabok is 400 lövés/ perc gyorsasággal működtek, fegyver súlya is csak 27,2 kg volt (pajzs és vízköpeny nem volt hozzá, léghűtéssel működött), az ára pedig töredéke a gatlingénak. Külön bonuszként a reménybeli vásárlók monogramját is képes volt a fegyver a céltáblára varázsolni. (A Gatlingra visszatérve, amikor mintát kerestek a helikopter fegyverzetéhez többcsövű fegyverekre gondoltak.) A németek is csak 1899-ben állították fel első géppuskás osztagaikat. A Monarchia csak 1907-ben, mégpedig Schwarzloséval felszerelve. Ennek ellenére a Monarchia majdnem géppuskák nélkül vonult a I.vhb-a. Ugyanis csak 1916-ra tervezték a géppuskák nagyobb számú rendszerbe állítását. Végül is a Balkán-háborúk hatására az első 800 darabos tételt sikerült 1913-ban legyártatni (mindösszesen 1515 db géppuskával vonult a háborúba a Monarchia 1,5 millió katonája, még szerencse, hogy az ellenfeleknél sem volt arányaiban több).
A Hotchkiss-géppuskát feltaláló Odkolek kapitány a francia cég amerikai igazgatója, Lawrence V. Benet csúnyán átverte. Mikor a kapitány jelentkezett nála a tervével, észrevette, hogy a tervnek van néhány előnye, ezért azonnal megvásárolta a szabadalmat és fegyver gyártásával járó összes jogot, a kapitánynak viszont részesedést sem kínált. A maximmal szembeni legnagyobb előnye a súlya volt.

Mauserék kitűnő puskákat is gyártottak. Első 1871-es modelljük, mindjárt leváltotta a Dreyse-puskát, amely 30 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Aztán finomítottak a dolgon. Átvették a Henry-Winchester puskák csőtárát, összeházasították a 71-es mintájú Mauserük reteszével és készen volt a Model71/84.

teddybear01 2011.04.16. 01:47:46

@Minorkavidor: Azért nem árt tudni, hogy Maxim azért tette fel a vízhűtőt a csőre, mert amikor sokáig tüzeltek az első modellel, kellemetlenül felhevült a csöve. Ha a kezelő óvatlanul megfogta odasült a tenyere, vagy elgörbült a cső.
A pajzs meg a géppuskásokra vadászó lövészek ellen kellett.

Kullancs1983 2011.04.16. 09:30:50

@Machaerophorus (Zoli): Ez jólesett így korán reggel, csak az a kár, hogy nem lehet nagyítani a képeket..:)

Strössner_Alfréd 2011.04.16. 16:38:59

@Minorkavidor: Azért nem mindenki volt ilyen balga. Porosz tisztek az északiak kísérőiként megtekintették a polgárháborús ütközeteket. Ebből szűrték le azt, hogy mekkora jelentősége van a jól felépített vasútvonalaknak. Emiatt épült minden laktanya közvetlenül a vasútállomás mellé a későbbi Német Császárság területén (vagy az állomás a laktanya mellé). Egyébként, ilyen kísérőmegfigyelést végeztek az amerikai tisztek a 2 Vihar hadműveletnél Horvátországban (a horvátok oldalán). Nem véletlen, hogy ők meg se szólaltak Gotovina és barátai ügyében.

Plieur 2011.04.16. 18:36:35

@ace22: Jó munka, gratula, csak így tovább. Annyit egészítenék csak ki hogy az első rendszeresített, hátultöltő kovás puska brit volt,a Ferguson puska. Az amcsi függetlenségi háborúban használták.

abatoire 2011.04.17. 00:29:09

Gratula a cikkhez!

A koria ismetlofegyverek kozul az egyik szemelyes kedvencem a LeMat revolver.
A Konfoderacios Dragonyosok legjobb baratja egy kilenclovetu revolver volt. Kulonlegessege abban allt hogy a tar egy 16/28-as soretes vadaszpuska loszert tartalmazo cso korul forgott. Kilenc loves + egy soretes... zsenialis!
en.wikipedia.org/wiki/Lemat

Kullancs1983 2011.04.17. 04:34:30

@Machaerophorus (Zoli): Kösz! Így, néminemű alkoholos befolyásoltság alatt azonban kénytelen vagyok bevallani, hogy a történelem iránti érdeklődésemen túl, az ilyen korai tűzegyvereknél a fantasy iránti érdeklődésem is bejátszik, szóval a mehanikus megoldásokon kívül egy Forgás Varázsjel is érdekes lehetne..:P

Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.04.17. 08:16:07

@Kullancs1983: Merlin, Merlin, varázspálcát sem tudok küldeni... :)

Kullancs1983 2011.04.17. 11:45:31

@Machaerophorus (Zoli): Varázspálca nem kell, úgyse tudnám használni, mindössze a fantasy-gatlingra volt egy kósza ötletem..:P Viszont várom a következő részt, ha jól emlékszek a másodiknál jött szóba a kommentek közt egypár korát megelőző fegyver, kíváncsi vagyok hogy oldották meg akkoriban a dolgokat. :D

teddybear01 2011.04.17. 13:29:31

@Kullancs1983: Van egy haverom, aki összeállította ezt a "varázs-gatling" fegyvert. Kellett hozzá egy mitrill korong, némi fa az állványhoz, meg egy legalább tizedik szintű technómágus. A korong peremére fel kellett írni a varázsjelbe írt tűznyilakat, az állványzatra a végrehajtó varázsjelet. Működni úgy működött, hogy a tüzelés előtt kivették a korongot rögzítő csapot, és a korongot beirányozva egy karral elforgatták. Egyszeri sorozattűz volt leadható vele, nem nagy távolságra. Az "újratöltése" viszont hosszadalmas eljárás volt.

A srácot azonnal kiröhögtük, mondani sem kell.

Kullancs1983 2011.04.17. 16:37:31

@teddybear01: Mindenhol vannak ilyenek. Nálunk ha jól emlékszek épp az öcsém akart autót csinálni, csak a nem tudta megoldani a fékezést..:D Épp ezért érdekel a következő rész, mert mi csak a most működő ötletek alapján próbáljuk elképzelni ezeket a dolgokat, pedig annakidején más módon is meg tudták valósítani, ráadásul az akkori ismeretekkel, az akkori tehnikai színvonalon.

Rosszindulatú Vászka 2011.04.17. 17:32:43

@teddybear01: sorozatlövő számszeríj volt római légióknál, valami eszementek meg is építették, asszem a History csatornán megy az a sorozat, amelyikben Leonardo tankját meg hasonló csudákat gyártanak le.

Nathaniel Arthur Parrott 2011.04.17. 17:35:36

@szs.: A Miller's Crossing c. filmben volt egy hasonló jelenet, mikor a rendőrök nekiestek a kocsmának, a végén már géppuskával is sorozták.

Ace22, szép kis cliffhanger befejezés, mintha csak a Lostból merítettél volna(vagy bármelyik sorozoatból) :)

teddybear01 2011.04.17. 19:59:01

@Rosszindulatú Vászka: Ez a mágikus tűznyíl-vető, amit leírtam, szerepjáték játszás közben merült fel.
Ami a rómaiak polibónját illeti, az létezett, sőt igen hatásos is volt. De volt még, sőt még a XIX. században is használták a kínai sorozatlövő számszeríjat.

Kullancs1983 2011.04.18. 04:06:31

Ja! Volt egy magyar film, amikor a westernek alternatívájaként próbáltak betyárfilmeket gyártani, (csak nagyon szocreálra sikeredtek) és arról szólt, hogy Noszlopy Gáspár(?) visszatér, és betyárnak állt egykori honvédek segítségével megpróbálja elrabolni Ferencjóskát(?), hogy így kényszerítsék ki Magyarország függetlenségét. Na, ott a kíséretet egy Gatling-szerű géppuskával aprították le, amit egy tót ezermester készített. Látta valaki rajtam kívül? :D

Titus Pullo Urbino 2011.04.18. 09:33:48

@Kullancs1983: Élve, vagy halva a film címe, az ezermester zsidó származású volt (Garas Dezső), a tót lovast Cserhalmi alakította, a grófot pedig Dzsoko Roszics, aki légtöltésű puskákkal lőtt. Nem volt jó film, sem alaptörténetben, sem kivitelezésben, szerintem.

A poszt jó, még ilyet sokat!

abatoire 2011.04.18. 12:15:35

@Titus Pullo Urbino:
A film valoban felejtheto volt, viszont a sufi-tuning Gatling meg a szelpuska miatt jocskan izgatta a gyermeki erdeklodesemet. Asszem ezutan koveteletem ki magamnak egy egesz napos Hadtorteneti latogatast.
A szelpuskak is mernekek egy kulon miset. Muszaki fejlodesuk mellet kulonesen erdekes volt a kor erkolcsi megitelese es az ennek menten kibontakozott vita. Engem kisertetiesen emlekeztet a mesterloveszekrol szolo iras utan itt kiakalult vitara...

tucano 2011.04.18. 18:34:41

@tucano: áááááááááááá bocsánat, kicsit későn jöttem rá, hogy a bit.ly linkrövidítő mintha Líbiában lenne:(

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.18. 19:37:37

Volt egy külön kis füzetem a szélpuskákról (Hadtöris kiadvány talán?), de sehol se találom. Pedig minden benne volt, ami egy poszt elkezdéséhez kell. :)

vén betyár 2011.04.19. 06:57:31

@szs.:
Tán csak nem erre gondolsz?:
Lugosi József
Szélpuskák
Zrinyi Katonai Kiadó 1977
Múzeumi füzetek 2.
22 oldal
Ha posztot kivánsz irni, szivesen elküldöm.
/van még több hasonló is, évtizedek óta gyűjtöm a "fegyveres" könyveket, kiadványokat/.

teddybear01 2011.04.19. 13:08:07

@vén betyár: Be tudnád digitalizálni? Azt hiszem itt rajtam kívül is érdekelne pár embert.

Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 13:52:49

@tucano: volt benne ilyen is, de sajnos kevés volt benne a harci jelenet, szóval langyos film lett. Nem egy 80 huszár, az már biztos, sem történésileg, sem dramaturgiailag, sem mondanivalóban, sem látványban. Mondjuk a 80 huszárt nem jó mércének állítani, mert minden szempontból kitűnő.

@vén betyár: a szélpuskás téma engem is érdekelne, de addig is egy kis olvasnivaló a megszállottaknak:

Szuronyvítan (a szuronnyal való vívás leírása) 1848-ból (a Lengyel Légió honlapjáról)

www.wysocki.hu/irasok/dok/szurony.pdf

abatoire 2011.04.19. 15:00:01

@tucano:
Valami felreertes lesz itt a Goole-val...
A Girandoni Windbüchse emigyen nez ki:
en.wikipedia.org/wiki/Girandoni

De en is szivesen megbabusgatnam az biztos! ;)

abatoire 2011.04.19. 15:12:47

@Titus Pullo Urbino:
- Koszi a Szuronyvitan leirast, nagyon tanulsagos.
Azert szurony ide, kikepzes oda amikor a "Dzsida ellen! Helyezkedj!" parancsszo elhangzott az nem kecsegtett sok joval!

- Ami az "Elve vagy halva" c. filmet illeti nagyjabol annyi tortenik benne, hogy hosszan es unalmasan konspiralnak egy rajtautes megszervezesere. A nagy ter az hogy egy ut menten csapdat allaitanak Ferenc-Jozsinak, akinek arra kell majd elhaladnia a hintojaval es mersekelt mennyisegu kiseretevel. Ra is keszulnek(szelpuska+Gatling), de vegul egy csaszar hasonmas erkezik a hintoval megerositett vedelemmel. Meszarlas... film vege.

Annyit beszeltunk rola, hogy most mar megneznem megint! :)

abatoire 2011.04.19. 15:14:54

@vén betyár:
Ez az! Ezt en is megvettem 10-en egypar evesen.
Nekem is megvan a polcomon!
Kicsi de informativ.

GergoV 2011.04.19. 15:56:49

A kutyavontatású kiskocsi nálunk sem volt ismeretlen. Nekem gyerekkoromban egy nyugdíjas nyíregyházi kovácsmester készítette el egy kormányozható parasztszekér kb. 1 zsák krumpli/1 egy gyerekülés kapacitású, miniatűr változatát.

Az elbeszélése szerint ilyeneket a háború előtt a helyi grófnak gyártott, akinek a gyerekei kutyákat fogtak be elé. Később hallottam róla, hogy a kézi vontatású verziót, amilyen nekem is volt, vidéken használták terményszállításra a ház körül, legalábbis a módosabbak, akik megengedhették maguknak, hogy ilyen cifra szerkezetet csináltassanak erre a célra.

Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 16:40:04

@abatoire: az isaszegi csatában idén élőben volt szerencsém látni, ahogy lovasok támadtak zárt négyszögű gyalogosra, ha egyben maradt a négyszög, akkor megúszta, aki kilépett, levágták. Ló nem támad szuronyos alakokra, közelbe sem jön, a lovasok nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert 100 fős négyzetben a külső vonal mindig töltve van, belül pedig megy a puskavesszős újratöltés, és elveszik a lovas akkor is, ha a lovat kilövik alóla, szóval nem volt nagy divat zárt négyszögű alakzatot támadni. 20 méteren belül a lovas jó célpont, míg a gyalogos csak testközelből. Lovasság zárt alakzatra nem nagyon támadt, inkább lovasság lovasság ellen, vagy ütegek ellen. Vagy fegyelmezetlen gyalogság, futó alakok ellen, akiket hátulról megszurkálnak, mint Petőfit. A korabeli puskákat már egy percen belül meg lehet tölteni, szóval egy század gyalogság már folyamatosan tudott tüzelni. Augustin M 1844 puskáról van szó, ilyen van nekem is a Lengyel Légióban, irigykedhettek :-)

Titus Pullo Urbino 2011.04.19. 16:45:02

Optikai befogadásra:

www.museumoftechnology.org.uk/nimages/A1133x_ex.jpg

Szép darab, de ..rva nehéz, egész napi cipelés után fájt mindkettő vállam, pedig nem vagyok egy nyápic alak.

xstranger 2011.04.19. 17:29:29

@Titus Pullo Urbino: Museum of Technology? De jol hangzik, barki volt benne?

@geritwo: Nem ertem mi a baj a kutyakkal, a szanok eseteben egyertelmuen jobbak mint barmi mas allat.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.04.19. 19:30:26

@vén betyár: Szerintem az. Majd megkereslek, egyelőre az elefántokkal is rettentően el vagyok maradva. (Vagy össze lehetne kombinálni a kettőt, csak az már szélaknavető lenne, babos segédlettel. :) )

Kullancs1983 2011.04.19. 20:51:58

Na igen, akkoriban gyártottak pár ilyen betyárfilmet (Gyoko Roszity benne volt majdnem mindegyikben) amiket szerintem a westernek sikere ihletett, de túlságosan is szocreálra (vagy mire) sikerültek. Hiába, az hogy van benne puszta, marha, ló, meg kalap, még nem elég... Csak így a géppuskáról jutott eszembe, bár azt hiszem azt még elöltöltős módi szerint etették.

vén betyár 2011.04.20. 04:43:31

@Titus Pullo Urbino: Vén Betyár nagyon irigy!:)
Ilyet szerettem volna mindig, vagy a filmben "szereplő" cremonai hegedű művésznevű pumpálós, rángatós -at.:)@teddybear01: Sajnos, most már csak ünnepek után.Kellemes húsvétot mindenkinek!

vén betyár 2011.04.20. 05:50:11

@Kullancs1983:
Kivéve Szomjas zseniális Talpuk alatt fütyül a szél c. filmjét!:):):)

Titus Pullo Urbino 2011.04.20. 08:57:17

@vén betyár: A talpuk alatt fütyül a szél című film zseniálisan jó, az anyósom szülőfalujában, Nagyivánon forgatták, a fél rokonság szerepelt benne lovas és szekeres statisztaként. Roszics különben is egy zseni, a színészek ámulva nézték végig színészi és kaszkadőri mutatványait. A másik jó Szomjas film a Rosszemberek, ebben is Roszics a főszereplő, de itt a jó oldalon harcol a betyárok ellen. Korhű fegyverek vannak mindkettő filmban, szeretem is nézni őket.

tucano 2011.04.20. 13:09:03

@abatoire: köszönöm! Sajna az fb képet nem sikerült oldanom:(

abatoire 2011.04.20. 15:23:44

@Titus Pullo Urbino:
Az Augstin M 1844 miatt kulonosen irigy vagyok, a csatak miatt pedig respekt!

A negyszog alakzatban valo vedekezes valoban szeleskorben ismert es hasznalt volt, ld. Waterloo, eredmenyes is volt.
Valoszinuleg az altalad belinkelt Szuronyvitan leiras csak a "Bevezetes a masik kibelezesebe" tankonyv es az alakzatban valo vedekezes mas lapra tartozik.
Alapos atolvasasa utan meg kell allapitanom hogy az ott leirtak csupan az individualis vivast targyalja.
A karddal ellatott lovas elleni vedekezes a jobbraugras-fordulas-dofes(§13), mig a dzsidas lovas ellen pedig balraugras-haritas-dofes a megoldas(§36).
Szigoruan tiltja a lo szugyere iranyitott egyenes dofest, hiszen igy az osszeroskado lo a gyalogot is maga ala temetne (§32).
Azt viszont meg kell hagyni, hogy kisse ellentmondasosan a 23. oldalon talahato illusztracio zart alakzatban abrazolja a katonakat, amiben jobbra-balra ugralni nem nagyon lehet.
Nem akartam szorszalhasogatni, inkabb az ertelmes vita es a tema iranti lelkesedes kapott el.

Titus Pullo Urbino 2011.04.21. 09:17:13

@abatoire: valószínűleg egy az egyben harci helyzetre vonatkozik az ugrálás, amíg zárt egy vonal, vagy egy alakzat, addig nem nagyon lehet közelharc. Ha már felbomlott az alakzat, vagy még nem állt be, akkor van esélye a lovasnak a gyalogos ellen, de egy képzett szuronyos, vagy lándzsás gyalogos jó eséllyel védekezhet egy lovas ellen. Általában a gyalogosokat legázolták a számbeli fölényben lévő lovasok, főleg, ha pánikoltak, futottak, vagy szétesett az alakzat. Nem mindenki volt légiós, vagy vörössipkás elit honvéd, sok népfelkelő és képzetlen, fegyelmezetlen katona is volt, akiket csak a lelkesedés hajtott, lásd schwechati csata, vagy a júliusi - augusztusi felmorzsoló csaták. Nem véletlenül volt mindig utóvédben a Lengyel, vagy az Olasz Légió, az utolsóként távozó fegyelmezett csapatok kicsit hátráltatni tudták az oroszokat addig, amíg a talpasok elfutottak. Az erdélyi harcok itt is mások voltak, ott minden vereség ellenére nagy stratégiai sikertörténet lett Bem útja csatáról csatára, hiszen nem tudtak kitörni a cári - császári csapatok Erdélyből a fegyverletételig. Száz szónak is egy a vége: a fegyelmezett és képzett gyalogosok akár alakzatban, akár egyedül is eredményesen védekezhettek lovas ellen.

Titus Pullo Urbino 2011.04.21. 10:27:21

Itt van a waterlooi példa:

www.youtube.com/watch?v=HBxbVPERZuU&feature=related

Felföldi (skót) lövész század francia dragonyos rohamot véd ki négyszögben. 1 perc 10 mp-nél kezdődik, a valóságban is ekként zajlott. 4 perc 10 mp-nél pedig az látható, hogyan áll fel vonalból egy zárt négyszög, középen biztosítva a császárt. Marhajó ez a kisfilm, érdemes végignézni.

abatoire 2011.04.22. 17:00:30

@Titus Pullo Urbino:
A film kivalo!

Na ezt a temat becsuletesen korbejartuk.
Koszi!