Amikor az őr meglátta a fegyvereseket, rögtön tudta: ez nem egy átlagos szeptemberi nap lesz. Pillanatnyi gondolkozás után a kiképzésének megfelelően járt el: alig látható mozdulattal rálépett a pánik-kapcsolóra.
 

A készpénz-automaták elég nyilvánvaló célpontjai a bűnözőknek. Lényegében egy folyamatos versenyfutás zajlik a találékony (és szervezett) bűnbandák és a bankbiztonság között. Persze ez a verseny elég fura: ugyanis a bankautomaták teljes körű védelme a nagy darabszám miatt igen drága dolog lenne. Így a bankok mindig csak akkor áldoznak újabb védelmi fokozatra, ha a rosszfiúk már nagyon rákaptak egy biztonsági rés kihasználására.

 

Az egyik első ilyen rés az volt, hogy a széf zsanérjait levágva az ajtót simán ki lehetett emelni – a pénzt meg elemelni. Ekkor került vágás-fűrészelés érzékelő az automaták széfjeire. 

 

Utána az a módszer kezdett terjedni, hogy drótkötéllel vagy lánccal kitépik és elviszik az automatát – majd később ráérnek a puszta közepén fűrészelgetni. Ezért aztán dőlésérzékelővel látták el őket, hogy még idejekorán érzékelni lehessen a rablást. 
 

Utána egy román banda kitalálta, hogy gázzal kell feltölteni a széfet, majd meggyújtani. A robbanás letépi az ajtót, a pénz nagy része túléli. Ezért ma már gázérzékelő is van az ATM-ekben.
 

A biztonsági szakértők persze már most látják, hogy mi lesz a következő sláger-módszer, de meg kell várniuk, míg a bankok végre megrendelik tőlük a védelmet ellene...

A lényeg persze a pénzfestő rendszer, ami az automata macerálásakor használhatatlanná teszi a bankjegyeket. Itt amúgy ne holmi vízfestékre gondoljunk: a biztonsági pénzfesték rendkívül agresszív anyag. Amit egyszer megfestett, azt utána már csak erős savval lehet úgy-ahogy megtisztítani; vagy leginkább sehogy.
 

[Lehet, hogy nem is a pénzt kellene festeni, hanem inkább a rablót...]

A táska csak elektronikusan (típustól függően pl. kódkártyával) nyitható. Enélkül percekig tart annyira szétverni/szétvágni, hogy a benne lévő pénzhez hozzá lehessen férni. Ám ennyi idő nincs rá. Ugyanis ha megpróbálják kifeszíteni, szétverni, vagy ha a pénzszállító leteszi, esetleg kitépik a kezéből, vagy egyszerűen csak nem érkezik meg időre a páncélautóhoz, akkor a védelmi rendszer aktiválódik. A beépített pirotechnika szétégeti a pénz csomagolását, majd a táskát pénzfestékkel árasztja el (és persze közben szirénázik és telefonál).

 
A cél egyébként nem elsősorban a pénz védelme: a befestett pénzt a nemzeti bank ingyen új bankókra cseréli. A cél sokkal inkább a pénzszállító ember védelme: hogy egyszerűen ne legyen értelme megtámadni őt.

A boltokból, bankokból a készpénzt a páncélautók szállítják naponta a készpénz-logisztikai bázisokra. A szállított pénz mennyisége változó, de egyes esetekben elég jelentős summa is lehet. Nem véletlen, hogy ezek a járművek is a bűnözők kedvelt célpontjai közé tartoznak. De semmi esetre sem a könnyű célpontok közé.

A jármű szigorú szabályok szerint közlekedik. Páncélzata ellenáll a legtöbb kézifegyvernek, az üvege is golyóálló. Az izmos motor könnyedén mozgatja a hatalmas súlyt. A járműben általában ketten ülnek (bár vannak törekvések, hogy az egyiküket technikai eszközökkel helyettesítsék) - s elég komoly kiképzésen esnek át. A korszerűbb páncélautókban kamera, nyomkövető, és pénzfestő rendszer is helyet kapott. 

A tapasztalat szerint a pénzszállító autók elleni sikeres támadáshoz mindig szükség van egy belső emberre – ahol nem volt ilyen, ott még az erőteljes fegyverekkel felszerelt támadók is kudarcot vallottak. Természetesen a belső ember fontosságával a rendőrség és a pénzszállító cégek is tisztában vannak, így az autók jelentős mennyisége és aktivitása ellenére is meglepően kevés sikeres támadás éri őket.

A készpénz kezelése a legtöbb helyen a jegybank feladata. Ez Svédországban is így van, ott a Sveriges Riksbank, a Svéd Jegybank foglalkozik az ország hivatalos fizetőeszközének, a svéd koronának (ami mostanság úgy 33 forintot ér, de ez itt ellenőrizhető) a forgalomba helyezéséről. 

A forgalomban lévő készpénz túlnyomó része bankjegy: a 360 millió papírdarab összértéke nagyjából 100 milliárd korona. Évente ennek nagyjából a negyede használódik el, ezeket kell folyamatosan újakra cserélni. Emellett ki kell vonni a forgalomból 9 millió érvénytelen vagy hamis bankjegyet is. (A kivont bankókat ledarálják, és fűtőbrikettet készítenek belőlük - ha valaki esetleg ki akarja próbálni, milyen érzés pénzzel tüzelni otthon.) 

 

A készpénzkészlet kezelése ugyan a jegybank feladata és felelőssége, de jellemzően alvállalkozóknak adja ki a munka 90%-át. Persze ezeknek a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.

És bizony így is volt: a rendőrök tudtak erről a szállítmányról, és már hetekkel korábban értesítették is a svéd nagykövetséget, hogy valószínűleg rablásra készülnek velük. De a jelentés valahogy elakadt a bürokráciában…. Meglepő, hogy a szerb rendőrök nem Interpol csatornán próbálkoztak svéd kollégáik értesítésével.

 

Ez is egyike az ország azon helyeinek, ahová a páncélautók naponta szállítják be a készpénzt. A beérkezett bankjegyeket az éjszaka során nagyteljesítményű pénzkezelő gépek dolgozzák fel.   Megszámolják a pénzt, szortírozzák, és kiválogatják közülük az elhasználódott vagy hamis bankjegyeket. Ez utóbbiak a jegybankhoz mennek, a helyüket a pénzjegynyomdából frissen érkezett pénzkötegek veszik át. A készpénzt ezután előkészítik a kiszállításra, jellemzően valamely pénzintézeti fiókhoz esetleg bankautomatába.

 

Amikor tehát a bolti pénztárban egy bankjeggyel fizetünk, az másnap, az éjszakai procedúra végén nagy valószínűséggel az ország egy másik részén, egy bankfiókban tűnik fel ismét. 

2009. szeptember 23-án reggel 5 óra 15 perckor a helikopter megérkezett a G4S épülete fölé. Csak egy pillanatra szállt le, a három egykori kommandós jól begyakorolt mozdulatokkal hagyta el a gépet. Pár pillanattal később a nagy tetőablakok felé indultak, majd egyikük, Saha Kadhum egy erre a célra tervezett kalapáccsal betörte az egyik üvegtáblát (pedig megerősített biztonsági üveg volt!).

A készpénz-logisztikai központok természetesen elég komoly védelemmel rendelkeznek. Mind mechanikai, mind technikai, mind pedig élőerős őrzéssel fel vannak szerelve, nem is akármilyen szinten. A vasbeton falakkal körülvett pénzkezelő területe csak zsilipeken (nem ritkán egyszemélyes, súlyméréssel kombinált, golyóálló üvegből készült zsilipeken) át közelíthető meg, s ehhez jellemzően a szolgálatban lévő őr közreműködése is szükséges. (A tűzveszély csökkentésére a pénzkezelő helyiségekben gyakran oxigénhiányos levegőt használnak - már csak ezért is kell a zsilip.)

 

Természetesen bármilyen erős ajtó áttörhető, de ez időt igényel. Csak addig kell kitartaniuk, míg az elektronikus védelmi eszközök (~riasztóberendezések) által riasztott akció-csoport a helyszínre ér.

Illetve ezen a napon addig kellett volna kitartaniuk.

  

A G4S az egyik legnagyobb biztonságtechnikai cég. A világ 110 országában vannak jelen, nagyjából 600 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Elsősorban élőerős őrzés, készpénz-logisztika, távfelügyelet és biztonságtechnikai rendszerek telepítése a fő tevékenységük. De ezen kívül még sok más biztonságtechnikai területen is otthon vannak. A cég részvénytársaság, Londonban van a fő központja.

 

Nem ez volt az első támadás készpénz-logisztikai központ ellen. A G4S egyik nagy konkurenciájának számító Securitas Cash Management Ltd. Kent megyében lévő Tonbridge-i bázisát rabolta ki egy csapat 2006. február 21-én este 18:30-kor.

Ők emberrablásos módszerrel dolgoztak: foglyul ejtették az intézmény főnökét és annak családját. Aznap este 53 millió fontot (ami csaknem 19 milliárd forint) vittek el a központból.

Magyarországon a G4S Készpénzlogisztikai kft. 260 páncélautója járja naponta az utakat, hogy a hazai nagyjából 2400 milliárd forintnyi készpénz (aminek 95%-a bankjegy) jelentős részét mozgassák.

A székhelyük Budapesten, a XIII. kerületben, a Rozsnyai u. 21-25.-ben található. Helikopterrel kicsit nehéz megközelíteni.