Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Utolsó kommentek:

csi szi 2020.07.25. 18:44:45

@/\ngel: Szlovákiában 1996-tól visszatérhettek. Csehországban a nemzetközi jogvédő szervezetek és Havel tiltakozása ellenére meghosszabbították.
A hírszerzőknél azért az is probléma, hogy bizony elég sokan továbbra is rendelkeztek kiváló orosz kapcsolatokkal, ahogy nálunk is.

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

Tehéntőgy 2020.06.15. 12:30:07

@bloghunev2:

"És temérdek olyan kifejezés van, amit (a te verziód szerint) nem cska átvettünk, de a korábbit le is kellett cseréljük. Ez hogyan lehetséges?"
Miért ne lenne lehetséges? Nyilvánvaló, hogy pl. a marhának, mint állatnak kellett hogy legyen korábbi magyar neve (tudjuk is mi: a tulok), mégis ehelyett az eredetileg vagyontárgyat jelentő marha szavunkat használjuk rá (nemesfém ékszereket, edényeket is neveztek aranymarhának, ezüstmarhának, de aprómarha volt a baromfifélék összefoglaló megnevezése is), amit pedig korábban az ófelnémetből vettünk át. A végeredmény az, hogy ma egy középkori német eredetű, többszörös jelentésváltáson átesett szót használunk egy olyan háziállatra, amit már a honfoglaláskor is réges-rég ismertünk.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Untermensch4 2020.06.14. 11:58:20

@Pilotax: A "hiánytalan precíz" (bocs, egy vessző v "és" nem kellene közéjük? csak ironizálok...*) sztem csak szaknyelveknél elérhető. Sztem inkább a "lehető legkevesebb információ-átadási hiba és a további pontosítás lehetőségének a fenntartása" az amit érdemes célozni.
Sajnos nem tudom megkeresni, a critical biomass blogon egyszer két biológus 22 komment alatt tisztázta hogy egy összetett mondat második fele egyikük szerint az ellentétét jelenti annak amit a másik szerint. A félreértés oka az volt hogy a teljesen szabályos mondatot a vessző hangsúlyozásával "fejben felolvasva" sikerült elérni ezt a félreértést... ez nekem véletlenül pont feltűnt, Vszeg sokszor nem tűnik fel ilyesmi, eleve azzal is rontjuk a közlés hatékonyságát hogy írásban elvész a hangsúly.

* sztem te mérnök vagy ezért erős késztetést érzel hogy a dolgok 100%-os működési hatásfokúak legyenek, de ez sztem élő nyelvek esetében elérhetetlen, még ez az egy mondatom is jó példa erre :)

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

Pilotax 2020.06.13. 13:24:46

@Untermensch4: Igazad van az esztétika, a stílus nem egy egzakt valami. Nehezen megfogható és majdnem teljesen egyéni, kinek milyen a stílusa, merthogy ugyebár a stílus maga az ember.
Mint ahogy a nyelvi szabályok sem egzaktak, ezért a nem "helyes", akadémikus nyelvhasználat mindaddig tolerálható amíg az nem megy a hiánytalan precíz érthetőség rovására. Ha nem megy az érthetőség és precizitás rovására, akkor annak kifogásolása, hogy a szabályzat szerint úgy nem helyes, nos a nyelvtannáci viselkedés. Azért kifogásoltam az éssel való mondatkezdést,- nem részletezve , hogy mi a kifogásom ellene - mert az esetek túlnyomó többségében értelemzavaró mondat, vagy mondatrész összekötéseket generál.

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

Untermensch4 2020.06.13. 08:53:40

@Pilotax: "4. Lehet, hogy ma már lehet hát-tal, de-vel, és-el, hogy-al mondatot kezdeni mert szabályos, de hogy nagyon stílustalan az biztos."

A "stílusérték" is olyan nem egzakt izé amire mondhatjuk hogy ízlésről/esztétikáról nem érdemes vitatkozni. A "szabályos" meg mitől az? Ha sokan csinálnak ilyet akkor ez egy létező szabályosság ami megfigyelhető a nyelvhasználók tevékenysége során. Ha vkik a jogszabályokhoz hasonlóan megalkotják a szabályokat amiket kötelező követni mert ha nem akkor megtorlás leend, akkor mégis honnan a szabályalkotók, a szabály használatát kényszerítők felhatalmazása? Mi végre e nyelvi önbíráskodás? Szaknyelvekre ez természetesen nem vonatkozik, ott tényleg elsődleges hogy tökéletesen egyértelmű lehessen a közlés.
Az a bizonyos hsz egyébként tényleg baromira tagolatlan volt és ez már gátolta a megértését, ily' módon a "stílusérték"-dolgot szvsz bukta :)

Nem biztos hogy "jelentéktelen", sőt lehet hogy az egyik legjelentősebb össztársadalmi problémánk ami MINDENRE kihat (hiszen mindennel kapcsolatban használjuk a nyelvet, még ha csak csendben gondolkodunk is vmiről). Ha sok energiát fektetünk abba hogy az iskolai irodalom- és nyelvtan-oktatás egy része "nyelvtannáci-idomítás" legyen és ezt a traumát mindenki viszi tovább és másoknak is tovább adja... :(

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

Pilotax 2020.06.11. 09:39:21

Több problémám is van azzal amit írsz!

1. Nem gondolom, hogy kioktattam volna bárkit is, és főleg nem voltam nagyképű. Egy teljesen jelentéktelen megjegyzés volt, nem ez volt a leírtak lényege. Az sokkal inkább, hogy a kifogásolt komment úgy állt harminc sorból, hogy nem volt mondatokra tagolva, így lett belőle egy összefüggéstelen és jórészt érthetetlen zagyvaság.

2. A következő mondatokban a kommentelők jelezték, hogy nincs igazam. Utánanéztem és valóban nem volt ebben a formában igazam, elismertem. Mutass nekem olyan embert aki naprakészen követi a helyesírási szabályzat változásait, eltekintve a hivatásból ezzel foglalkozókat. Akinek nem szakmája, annak az iskolái elvégzése után igen ritkán kerül kezébe helyesírási szabályzat.

3.A "nyelvtudomány" egy olyan tudomány amelyik leköveti (és elsősorban nem alkotja) a társadalom ezirányú változásait és egy idő után szentesíti azokat mint szabályokat. Nem igazán egzakt szabályok mentén működik.

4. Lehet, hogy ma már lehet hát-tal, de-vel, és-el, hogy-al mondatot kezdeni mert szabályos, de hogy nagyon stílustalan az biztos.

5. A kötőszó mondatrészek, mondategységek vagy egész mondatok közötti viszonyt jelöl. Ha azonban egy hozzászólást vagyis a hozzászólás első gondolatát ezzel kezdi valaki, akkor mit is kötött össze és mivel?

Köszönöm az észrevételedet, ami kissé megkésve reagált le egy olyan kérdést ami jelentéktelen. Engedelmeddel a továbbiakban nem kívánok foglalkozni a kérdéssel.

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

javított állomány 2020.06.10. 19:04:43

@Pilotax: DE IGEN! És nem az a baj hogy valamit rosszul tudsz,hanem hogy nagyképűen kioktatsz valakit aki egyébként jól tudja.
"Az a bizonyos régi, ódivatú oktatási rendszer, amelynek a bebetonozásáért a jelenlegi oktatási kormányzat sokat tett, mindenkinek megtanított (mindenkibe belevert) néhány nyelvi alapszabályt, amit a nyelvtudomány puszta előítéletnek tekint. Ezek egyike, hogy mivel is nem szabad mondatot kezdeni. A hát, az alap. De számtalanszor halljuk felnőttől és diáktól is egyaránt, hogy se de-vel, se mert-tel, se és-sel nem kezdünk mondatot. Összefoglalva: valamiért a kötőszóval kezdődő mondatokat megbélyegzik, primitívnek, szabálytalannak, magyartalannak állítják be. Ez azért különösen vicces, mert a kötőszó egyik funkciója éppen az, hogy tagmondatokat, illetve mondatokat kapcsoljon egymáshoz – explicitté téve azok logikai viszonyát"
Forrás:Nyelv és Tudomány.
m.nyest.hu/hirek/essel-kezdjuk-a-mondatot

Bejegyzés: A Magyar Autonóm Tartomány

Waine Celecothia 2020.05.27. 03:05:01

majd ha függőleges, fogatlan mosoly eldalolja Izolda szerelmi halálát!

Bejegyzés: Vitaposzt az önkormányzati rendőrségről

Untermensch4 2020.05.26. 21:36:39

@Kullancs1983: Mármint humorizálni próbáltam... egy filmrészlet jutott eszembe amikor vmikor a nagy háború kezdetén a lovasság ráront egy táborozó alakulatra, a végén a tábor melletti erdőben a kb utolsó életben maradt támadót körülfogók közül vki kérdez olyasmit ingerülten hogy mégis mit gondoltak, teljesen védtelen tábort, géppuskák nélkül?!
A bűrokban azt csipáztam hogy praktikusan leszerelték a "pajzsokat" a géppuskákról és gyorsan tudták mozgatni, olyan látszatot keltve hogy a terepen több helyen is van géppuska, csak spórolnak a lőszerrel.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Kullancs1983 2020.05.26. 16:20:47

@Untermensch4: Nem tudok róla, de elméletileg lehetséges. Sőt, akár az is, hogy a búrok műveltek ilyesmit az angolokkal.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Plieur 2020.05.26. 10:44:13

@Cymantrene:

Azért nem annyira bonyolult a képlet, lásd mit mondanak az illetékesek:
www.awmlondon.gov.au/battles/beersheba
Jól volt megválasztva a roham helye ( kedvező terep és nem volt szögesdrót), török tüzérség nem tudta belőni őket,a török géppuskákat lefogta a brit tüzérség,érdemes végigolvasni:)
Ésszel is lehet rohamozni:)

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Untermensch4 2020.05.25. 22:33:35

@cavalry: Nem ugyanarról beszélünk, úgy tűnik mindketten hajlamosak vagyunk erre. :) A katona 2km+ lőtávról beszélt a géppuskás produkciónál.
Te meg egy gránátvetőről beszélsz és nem is a röppályáról... meg ezt az új fejlesztésű cuccot sztem már nem fogják lovasság ellen bevetni, géppuskával meg már fordult elő ilyesmi.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

cavalry 2020.05.25. 07:23:46

@Untermensch4: Jól működöt a fantáziája a fiúknak. A ballisztika az egy kidolgozott téma. Most csináltak egy olyan kézi gránátvetőt, ami a fedezék felett robbantja a repeszgránátot. Természetesen automatizált a játékszer, gondolom távmérő beméri a fedezék pontos távolságát és akkor pont felette robbantja a lövedéket. Az picit kellemetlen tud lenni. ***Készült és gyártják, egy olyan gépkarabély, ami több féle távolságra is képes automatizáltan tüzelni, tehát kiteszed egy állványra, egy laptopról végzed a feladatokat a fedezékben, a képernyőn látott célra rögzíted az irányzékot, mozgásban is követi, kiszámít mindent és eltalálja. A max lőtáv 1200 méter. Ami gyakori az 3-600 méter - nyilván biztosabb a találat.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.05.24. 18:28:42

A középkori? árpádkori? várfalakról jut eszembe.

Valahol itt ásatás folyik? folyt.

wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.191907&lon=18.407405&z=18&m=bh

A várfal alapja lement az első teherviselő rétegig, és szintesen lefektetett tölgyfa gerendák képezték az alapot, amire nyilván ráépült a várfal úgy hogy az ma is állna, ha erre szükség lenne.

Talajmechanikába hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9zdi_%C3%81rp%C3%A1d

Még sehol sem volt, de eleink nélküle is megoldották. :-)

A Szent István Király múzeum 5-15 év múlva remélhetőleg publikálni is fogja az ásatás eredményeit. :-( Ha szerencsénk van, hamarabb. :-)

Remélem meg nem nevezett jó régész ismerősömnek ebből nem lesz baja. :-)

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Fredddy 2020.05.24. 16:03:56

@Untermensch4: egészen pontosan háromféle kifutás van, amit minden hadtörténeti téma 1-200 hozzászóláson belül elér:
1.) kinek van igaza a második világháborúban
2.) kinek van igaza a Közel-Keleten
3.) Kinek van igaza a magyar belpolitikában.
A hármast már érintettük, de onnan még sikerült visszajönni.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Untermensch4 2020.05.24. 13:04:51

@Kullancs1983: Ilyen hangulatjavítást akkortájt csináltak a "pom-pom" (gép)ágyúkkal is, ugye? :)

Hehe... bármilyen posztnál a kommentelés végül a két világháborúhoz lyukad ki... :D

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Kullancs1983 2020.05.24. 12:05:16

@Untermensch4: Az I. világháborúban a briteknek szokásuk volt a Vickers géppuskáikkal sacc/kb 4 km-ről tűz alatt tartani fontosabb csomópontokat. Csak úgy a rend kedvéért.

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

Untermensch4 2020.05.24. 08:50:56

@cavalry: "4 mérföld az 6437.38 méter. 6 kilométerre el sem láttak a törökök az adott terep tulajdonságai miatt"

Történelmileg úgy alakult hogy aránytalanul sokat kocsmáztam együtt katonákkal. Képzeld, géppuskás mondott olyat hogy ballisztikai okokból nagyobb távolságból olyan lövészárokba is bele lehet lövöldözni géppuskával ahol én azt gondolnám kettes fizikával hogy jól elbújtam fedezékbe... :)

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész

cavalry 2020.05.23. 11:25:22

@Cymantrene: Egyébként kipróbáltunk ilyen lovasrohamot többször. Felvettük mobil telefonnal úgy hogy a mellettem vágtázó lánykám fél kézzel tartotta a mobilt és filmezett. szuper. Kb 1,5 km hosszú tarlón söpörtünk teljes sebességgel előre. Rakott alá zenét, és nagyon jól látszik hogy működiki a ló ilyen sebességnél. Egyébként többféle vágta jármód is van, amit a lóversenyen látni az a galopp, amit még lehet ilyen sebességnél alkalmazni az a canter, a lovasság ezt használta inkább (más a lépés ütem).

Bejegyzés: Az Árpád-házi királyok hadserege- II. rész