@rdos: Nincs mit, nagyon szívesen:)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Plieur: Hangsebességgel igazad van. Kulcsszavakat köszönöm, ahogy a linket is. :-)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: Javaslom gyorsan szerezni egy esztergát+ egy fröccsöntő gépet vagy egy lőszergyárat:), de azért érdemes odafigyelni hogy a csepp alak ideális, de hangsebesség alatti lövedékeknél.:)
Hasonló ötletek már voltak, beütni a keresőbe :
balle fléche sauvestre
balle fléche sauvestre plus
utána lehet csodálkozni:)
ha nem is mesterlövész fegyverbe, de vannak konkurensek:)
Egy mesterlövész puska pontosságnak a lőszer csak az egyik tényezője, van ott még sok minden...
Csak egy példa: a cikkben említett Withworth diadalútja nem sokáig tartott, 1880-ban már ott tartottak a fekete lőporos Gibbs, Rigby, stb. fegyverek hogy találat 2000 y.-on.
Egy modern lövedék alakja egy kompromisszum eredménye: a legjobb alakot keresik hangsebesség alatti és fölötti minimális légellenálláshoz.
www.lapua.com/bullets/lock-base/

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Plieur: Hú! Köszönöm a linket és hsz-eidet is. :-) Linkeden elbóklásztam egy darabig. :-) Parádés.

Visszatérek első ötletemhez, de ígérem ez az utolsó hsz-em mesterlövész lőszer témában. :-) Belülről sima cső és csepp alakú lőszer (elől félgömb, hátul kúp, közte egy kicsit hengeres, hogy az egyesített lőszer hüvelyében ne forgolódjon). A hátsó, keskenyedő szakaszán hossztengellyel párhuzamos szárnyacskák (SV-s "vérem" nyílvessző párti :-)).

Megfejelve két aprósággal. Townend gyűrű az elülső, félgömb alakú részére, mint a csillagmotoros repiken a harmincas években. Csak printet találtam, ennek 253. oldalán a Townend gyűrű "lelkivilága".

www.antikvarium.hu/konyv/karlson-paul-a-gepmadar-640939-0

A másik, az egy dolog hogy célba kell juttatni a lövedéket és persze ekkor a kis légellenállás hasznos és az egy másik dolog, hogy a célban rombolnia kell. Belső - kompozit? kialakítással szerintem megoldható. Kívül áramvonalas - csepp alakú ólom (ha páncélra érkezik úgyis palacsintává lapul), belül keményebb és tűhegyes mag.

Talán egyszerűbb mint mini kompútert építeni a lövedékbe?

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: Nyíllövedék+papucs kombó egyéb lőfegyvereknél is ki lett próbálva, még az AK-hoz is:)
old.municion.org/
Ha legörgeted, van ott finn, amcsi, dél-koreai...
Nem terjedtek el igazán mert minden ilyen lőszernek van egy rossz tulajdonsága: a leváló köpeny miatt nem alkalmas csőszájfék/lángrejtő használatához. A köpeny nem egyenletes távolságra válik le a csőtorkolattól, tehát ami elmegy egy AKM-nél ahol csak egy sima ferde kompenzátor van az kellemetlen jelenségeket okozna pld egy AK-10x fegyvernél, amely az AK-74 lángrejtője/csőszájféke van felszerelve ( pontosság romlása,rezgések, extrém esetben tömődések). Ez egyéb kalibereknél is érvényes.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

Tetszett a poszt köszönet érte!

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt:
@rdos:
Csak kiegészítésként, de érdekes. Mivel ugyanazokkal a gondokkal találkoztak, a fegyvertervezők "kompromisszumkészsége" hasonló megoldásokat eredményezett a cső/lövedék / huzagolás terén. Elvégre ugyanaz volt a feladat, a 8-14 g teljes köpenyes, 6,5-8 mm kaliberű lőszerrel a hadi puska tudja azt amit wildhunt már leírt.
Kevéssé ismert, de a Lebel, Moszin-Nagant, Mauser huzagemelkedése 240mm ( dettó az AK is:), a Springfield és a Lee -Enfield 254mm.
A huzagok száma 2-7 helyi adottságoktól függően, pld. az első vh-ban a britek gyártottak Lee-Enfield-ot 2 huzaggal a szokásos 5 helyett, egyszerű elgondolásból: a lövészárok háború lőtávolságaihoz elég a pontossága,viszont egyszerűsödik a csőgyártás:)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt: Na. Így jártam. :-) Megint nem találtam fel a spanyolviaszt. :-)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: az intelligens tudtommal pont az - kinyílnak a szárnyacskái. A sima sabot típusú valószínűleg túl könnyű lenne.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt: Köszönöm a részletes választ. Utolsó gondolatodra, mert ex tüzérként azért néha jár ilyenen is az agyam. :-) Mesterlövész puskánál sima falú (huzagolatlan) cső és űrméret alatti nyíl lövedék (mint a harckocsiknál) nem lehetne megoldás?

Elismerem hogy miniatürizálni biztosan nem olcsó mulatság, nagyon precíz tűrések, miazmás. Na, de nem is ötletelek tovább. :-)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Plieur: @rdos:
Meg ha már belejöttem:
a ballisztikának mindig kompromisszumokat kell kötnie. Először is meg kell oldani, hogy a lövedék (nyíl, rakéta vagy akár ágyúgolyó) elég messzire menjen, másodszor meg hogy egy darab messze nem ideális formájú valami lehetőleg oda menjen, ahová küldi a lövész. Mindehhez van egy erősen meghatározott mennyiségű felhasználható energia. A lövedék energiája ideális esetben E=p+I, vagyis az öszenergia = impulzus+tehetetlenségi nyomaték elemekből állm össze. NOMOST az összenergia adott, nagyon növelni nem lehetr, mert a fegyver nem fogja elviselni a megnövelt terhelést. A lőtávolságot az impulzus p=mv határozza meg. Vagyis minél nagyobb a lövedék "egyenes" sebessége, annál messzebbre fog menni. Ez kb. 0 stabilitást jelent viszont, mert egy minimális szerkezeti hiba már kitéríti a röppályáról és a találati pontosság kb. 0 lesz. Erre példa a muskéta, aminek a golyólya nagyobbat ütött mint egy kalasnyikov, de célozni vele esélytelen volt.
Tehát az összenergiából elveszünk valamennyit, és tehetetlenségi nyomatékká alakítjuk, ami Newton első törvénye alapján megnehezíti az egyenes vonalú egyenletes mozgásból való kitérést. (ez mind ideális eset, most kihagytam a gyorsabb pörgésből következő megnőtt energiaveszteséget a súrlódás mián) Példa erre a Dűne maulapuskája, ahol a lövedék iszonyú gyorsan pörög a tengelye körül, elképesztően pontos és annyira lelalassul, hogy a Holzmann-pajzson is átmegy.
Tetszőleges fegyver tervezője ezekkel kell dolgozzon. A mesterlövészpuska pont jó példa erre, ott ha lehetne inkább egyáltalán nem kellene pörgetni a lövedéket (ezért fejlesztik az intelligens lövedékeket is, pld.)

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt: Valamiért volt egy sejtésem hogy nem fedeztem fel a spanyolviaszt. :-) Köszönöm a választ.

@Plieur: Neked is köszönöm.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: Most eltekintve attól az apróságtól hogy Hines-nak nemigen válhatott be- mert nem az volt neki:), a Withworth huzagolásnak volt és van még egy hatalmas hátránya -a wildhunt által említett mellett: nem volt alkalmas hátultöltő fegyverekhez.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: az is felforrósodik és deformálódik. Az FMJ azért kellett, mert az ólom már azon a kB. 2-300 fokon olvad, amire a modern lőfegyverek felhevülnek. Ha növeld a súrlódást (további huzagolás, nagyobb szög) akkor már annyival melegebb lesz, hogy a réz is megolvadhat az FMJ-n, valamint a nagyobb szög miatt több energiát veszít amivel a csövet melegíti és roncsolja.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt: Köszönöm a választ. FMJ = Full Metal Jacket? Ha igen és megint csak laikus kérdésem. Ha az FMJ-s lőszernek olyan lenne a keresztmetszete, mint egy fogaskeréknek és a fegyver csöve nyilván ehhez igazodna, akkor már nem ólom, hanem valami keményebb fém (metál) súrlódna a kisebb menetemelkedésű huzagolásban. Ha a menetirányra, lő irányra merőleges nagyobb forgás kisebb szórást ad akkor nem lenne érdemes a mesterlövész puskákat ilyen lőszerrel - negatív fogaskerék metszetű csővel ellátni? Azt érteni vélem hogy nehezebb tölteni (a "fogaskereket" pontosan elforgatva kell a csőbe tolni), de lehet hogy a pontosság növekedés miatt megérné. A mesterlövészek amúgy is ritkán lőnek, lenne? ideje elszöszölni a pontos - szorulás mentes töltéssel?

Mivel nem értek hozzá, ezért bátran kérdeztem. :-) Ha meguntál, ne válaszolj!

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: a gond a súrlódás. Az ólomgolyó nagy sebességen felkenődik a cső falára. A FMJ is ólom belül, de a jacket nélkül tönkretenné a fegyvert.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@Wildhunt: Értem. Köszönöm a választ. Felteszem a puha ólom golyóbis mai napság már nem elég jó a mesterlövészeknek?

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@rdos: mert nem lőpor-ólom kombót használnak. A modern lőszer a lövedék anyaga +sebessége miatt soxor, mély huzagolásban pörgetve pár lövés után tönkretenné a fegyvert.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

@jkoenig: BUÉK. Elfelejtettem válaszolni kérdésedre. :-( Emlékeim szerint forgott a rakéta, azaz a 3 db hengerpalást alakú tollának az alkotója nem volt párhuzamos a rakéta hossz tengelyével, de a kicsi szögeltérés mértékére nem emlékszem.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862

Ami még eszembe jutott erről a 6 szög keresztmetszetű és erősen megperdített lövedékű mesterlövész puskáról. Ha ennyire jó, kicsi szórása van a fegyvernek, akkor a mai mesterlövész puskák miért nem ezt a technikát használják? Ha Jack Hinsonnak ennyire bejött, szerintem utódaik sem méltatlankodnának egy pontosabb pontlövő puskán - lőszeren.

Bejegyzés: Amerikai mesterlövész - 1862