Az első rész után lássuk, hogyan folytatódik és fejeződik be Mária Terézia leghűségesebb huszárának története.

Katonai pályájának csúcsát az 1774-ben elnyert tábornagyi rang, a marsallbot megszerzése és a bécsi haditanács elnökévé való kinevezése képezte.

Szolgálatainak elismeréséül 1763-ban Mária Terézia grófi rangra emelte, 1771-ben pedig neki adományozta a futaki kamarai birtokot – innen a család előneve: Hadik von Futak – a hozzá tartozó hat településsel: Futak, Glozsán, Petrovác, Kiszács, Piros és Begecs. 1773-ban az uradalomhoz csatolták a Duna túlsó partján fekvő 7 ezer holdas cserevicsi birtokot is.


Az uralkodó 1776-ban kinevezte Bács vármegye örökös főispánjává: ezzel ő lett a vármegye első világi főispánja, ugyanis ezt a hivatalt előtte a mindenkori kalocsai érsek töltötte be. Az 1776. szeptember 9-én Bácson megtartott beiktatási szertartás alkalmával az újdonsült főispán székfoglaló beszédét, rendhagyó módon, magyarul mondta el. A vármegyét Bécsből irányította alispánja és szolgabírái által – ez egyébként akkoriban bejáródott módszer volt.

Az uradalom irányítása – melyhez 30 ezer hold jó minőségű szántóföld is tartozott – már az újdonsült földesúr nagyobb odafigyelését igényelte: ebben az uradalmi kasznár volt segítségére. Elmondható, hogy az uradalmat felvirágoztatta és mintagazdaságot hozott létre. Mint jó katona tudta, hogy a közösnek nincs gazdája – közös lónak meg túros a háta, – ezért amit lehetett, bérbe adott: erdőket, szántókat, kocsmákat, mészárszékeket, vízi- és szárazmalmokat, de a faggyúolvasztás és a gyertyaöntés jogát, kúthasználati és legeltetési jogokat – hiába, a birodalom fővárosában folytatott fényűző életmód temérdek pénzt igényelt.

A birtokon (cseh tapasztalatok alapján) meghonosította a komlótermesztést. Külön kikötése az volt, hogy az uradalmon lévő kocsmák csak az uradalmi sörfőzőházban készült sör forgalmazhatták.

Hadik még Erdély kormányzójaként állást foglalt a jobbágyrendszer felszámolása mellett. Amikor földesúr lett, valamelyest megváltozott az álláspontja, de a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását nem pártolta: csupán arra tartott igényt, amit az érvényes urbárium előírt. Cserébe gondoskodott arról, hogy a közösségnek papjai, tanítói és orvosa legyen: 1776-ban – egy évvel a Ratio Educationis meghozatala előtt – iskolát építtetett Futakon, az uradalmi székhelyen. A vallástolerancia szellemében elrendelte, hogy evangélikus hitű – jobbára szlovák nemzetiségű – jobbágyait ne háborgassák.

A templom, az iskola és a plébánia után 1777. augusztus 12-én Futakon helyezték le kastélyának alapkövét. A korabeli leírások szerint a „pompás” és „fejedelmileg berendezett” kastélyban töltötte a nyarakat nejével, és gyermekeivel: Josepha és Aranka grófkisasszonyokkal, valamint János, Károly és András gróf úrfiakkal.

A fényűző életmód és a paloták fenntartása sok pénzbe kerül, Hadik kénytelen kölcsönöket felvenni birtoka terhére: erről tanúskodik egy 1782-es keltezésű, latin és héber (!) nyelven íródott kölcsönszerződés. Halálát követően néhány évvel a hitelezők rátették kezüket a futaki birtokra: ez előbb a Brunswick-, majd a Chotek-család tulajdonába került.

II. József 1789-ben Hadikot – a 79 éves aggastyánt – nevezi ki a törökök ellen indított háború fővezérévé, erről a beosztásáról azonban – a Belgrád alatt szerzett lábsérülése miatt – lemondott.

1790. március 12-én hunyt el, a források szerint Bécsben, de vélelmezhetően Futakon. Saját kívánságára a futaki barokk stílusú templom főbejárati küszöbe alatt levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A Historia Domus szerint a templom 1906-os átépítésekor Hadik András csontjait, valamint feleségének és egyik gyermekének maradványait az új templom jobb oldali tartófalának alapzatába, az oltár közelébe helyezték el – a helyet sírfelirat jelöli.

Hadik András több mint fél évszázadon keresztül szolgálta a Habsburgokat; három császár előtt vágta magát haptákba, mégis azonban mint Mária Terézia bizalmasát, és leghűségesebb tábornokát tartják számon. Amit egy katona a XVIII. századi monarchiában elérhetett, azt ő mind elérte!

A kései utódok is tisztelték és becsülték: nevét viselte a cs. és kir. 3. (soproni) huszárezred. Trianont követően, 1930. március 1-től, a nyíregyházi huszárezred vette fel Hadik András nevét. Lovas szobrát – Vastagh György szobrászművész alkotását, – 1937-ben avatták fel a budai Várban.
De Hadik sohasem volt az a délceg, nyalka huszár, amilyennek a szobor ábrázolja: köpcös, gömbölyded alkat volt világéletében. Nem nyert nagy csatákat, nem irányított összetett hadműveleteket. Mégis: fortélyos haditetteivel korában a huszárvirtus megtestesítője lett, bőségesen gazdagítva tevékenyégével a sajátos könnyűlovasság köré font legendás történeteket. A harcterek robbanékony hőse a polgári életben megértő, felvilágosult, türelmes, diplomata-alkatú EMBERNEK bizonyult…