Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Etnikai változások a Magyar Királyságban I.

2014.08.25. 14:00 Titus Pullo Urbino


nép10.gifVendégposzt rovatunkban régóta hűséges és szorgalmasan kommentelő olvasónk,

Minorkavidor

kért és kapott lehetőséget szerzőkénti bemutatkozásra, alább olvashatjátok élvezetes írását. Ráadásul Mohács évfordulójához közeledve a szomorú következményekre is emlékeztet az esszé. Íme hát az értekezés első része országunk etnikai változásairól. 

1526. augusztus 29-én a magyar főhadsereg döntő csatát veszít a Szulejmán szultán által vezetett török fősereggel szemben.

Odaveszett a sereg fele, a politikai elit zöme, élén a magyar királlyal, II. Lajossal. 

A 16.-17. században nem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget a magának csatának. A török hódítás okait persze vitairatok ezreiben magyarázták. Mivel kor a reformáció és az ellenreformáció kora, így katolikusok és protestánsok egymás „bűneiben” látták a romlás okait. A csata kiemelkedő jelentőségre csak a 19. század elejétől, - a reformkortól- tesz szert.

"Hányszor zengett ajkainnép1.jpg

Ozmán vad népének

Vert hadunk csonthalmain

Győzedelmi ének!

Hányszor támadt tenfiad

Szép hazám kebledre,

S lettél magzatod miatt

Magzatod hamvvedre!”

(Kölcsey Ferenc: Himnusz)

Ekkortól vált Mohács a „nemzeti nagylétünk temetőjévé”. Ez saját koruk életérzésének kivetítése, és anakronisztikus is, hiszen abban a korban még nem volt nemzet. 1920 után a Trianonhoz vezető út kezdetét és legfontosabb állomását látták, nem utolsósorban a csata következményének tartott etnikai változások miatt.

A mohácsi csatától a 15 éves háborúig (1526-1590) A 19. században megszületett a modern történetírás is, amelyet szintén érdekelt a korszak. Első körben nyilvánvaló, hogy a hazai forrásokhoz nyúlt. A magyar összeírások szerint pl. Veszprém megyében 1531-1548 között a telkek 4/5-de semmisült meg, 1554-ig a fennmaradók 1/3-a. Pilis megyében a falvak 60 %-a, 1570-ig Nógrád megye 43 települése semmisül meg. Mindenütt csak rombolás és pusztásodás. (A pusztásodás kérdését más posztok kommentjeiben megtárgyaltuk már itt a Lemilen is.)

Ám a történetírás újabb és újabb dokumentumokhoz jut hozzá, így a török összeírásokhoz is. Így a legújabb kutatások lényegesen árnyalják a képet. Oszmanistáink megtalálták és közzétették e forrásokat, így pl. a budai nép3.gifszandzsák 1546-1590 közti adatait is. E területet is érintették az 1546-1562 közötti időszak hadjáratai, 1562 után viszonylagos béke honolt a szandzsákban. Összesítve 353 települést írtak össze, ebből 16 adatai értékelhetetlenek (adataik hiányosak, kikerültek a szandzsákból, csak 1-2 összeírásban szerepelnek). A fennmaradó 337 településből 1546-ban is 1590-ben is lakott volt 286, 39 falu elpusztult, de 11 puszta benépesült, a különbözet: -28 község, ez 8,3%. A török pénzügyigazgatás hatékonyságának, a megszállt területek növekedésének köszönhetően, mint az adófizetők száma, mind az adó mértéke jelentősen nőtt.

Elsőre jó példa a gyulai szandzsák esete: 43 falvában 1557-ben 2477 háztartást (ebből 1734 fizetett dzsizjét), 1567-ben 3856, 1579-ben pedig 4237 adóköteles háztartást írtak össze. A másodikra Szentmihály a jó példa: 1546-ban 19 adófizetőjétől 2715 akcse (átlag 143 akcse), míg 1580-ban 30 adózójától 13.300 akcsét vártak (átlagban 443 akcsét). Ami lehetővé, hogy a ráják ki tudják fizetni az adójukat, az ún. árforradalom kedvező hatása, azaz a fordított agrárolló. Ennek oka, hogy a nyugat-európai demográfiai növekedés a parasztság tömeges városokba áramlásával párosult, valamint a pénzbőség. Ez erős keresletet jelentett a kelet-európai agrártermékek iránt. Ami a kelet-európai országok agrártermelőinek kedvezett úgy kb. 1600-ig. A török is profitált belőle, hiszen a magyar tartomány 1575-től a 15 éves háborúig önellátó volt. A hadviselés módja is kedvezett a veszteségek elviselhető szinten tartásához. Noha a törökök 1541-1566 között több sikeres hadjáratot vezettek a hódoltsági területük növeléséért, de jelentős tábori seregek nem csaptak össze, csak várostromok voltak. Ez viszont szűkebb területet érintett egyszerre.

A Tizenöt éves háborútól a visszafoglaló háborúig (1591-1682) A 15 éves háború olyan folyamatokat indított el, amelyek következő 150 évben alaposan átrajzolták Magyarország etnikai térképét. Az erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt egyik fél sem tudott győzni. Az 1596-os Mezőkeresztesi csata után tkp. patthelyzet alakult ki, de a zsitvatoroki béke csak 1606-ban született meg. 1591-1592-ben még csak a szokásos csatározások folytak Horvátországban, melyek a keresztények nyertek. Ezt valamint a drinápolyi békében kikötött ajándék 2 éves elmaradását ürügyként felhasználva a Porta 1593-ban hadat üzent.

Tekintsük át a sáskajárásnak is beillő hadjárásokat (csak a mezei hadakat).

nép8.bmp

Szinán nagyvezír vezérlete alatt, kb. 50.000 fő. 1594-ben a császáriak is kb. 70-80.000 főt mozgósítottak a hadiidény alatt, kb. ennyi volt Szinán Győrt elfoglaló serege is.

Szinán pasa (alul, a felemelt karddal) leveléből kénytelen vagyok idézni, annyira tetszik a stílusa : "Mert tudjátok, szultán Szulimán Lajos királlyal mikoron megvítt Mohácson, akkoron az erdélyi János vajda Péterváradra jött szultán Szulimánhoz kezét csókolni, és a császár megígérte neki, hogy ha Lajos király az viadalban elesik, az budai királyságot neki adja; és úgy lőn, kinek az fiát is mind holtig Erdélyben nagy híven tartá. Az francia király pedig országával 160 esztendőtől fogva törvényében és hitében nagy nyugalomban vagyon." (kiegészítés: TPU)

nép8.jpg1595-ben a szövetségesek 57.145 embert vetettek, be, velük szemben 15-16.000 török harcolt, ezen kívül a Temesközben kb. 8.000 török, ugyanis főerőiket lekötötte vazallusaik lázadása. A csúcspont 1596 volt. ekkor csak a mezőkeresztesi csatában 60.000 keresztény és kb. 100.000 török katona harcolt. 1597-ben a Liga hadereje 26.000 fővel sikertelenül ostromolta Győrt, a török 40-50.000 fővel indult el az ún. váci hadjáratára.1598-ban a szövetségesek kb. 48.000 katonát vontak össze, a török fősereg 50-60.000 katonával támadta Erdélyt. 1599-ben a császári haderő 20-30.000 főt, Ibrahim nagyvezír 40.000 főt tett ki. Kanizsát 1600-ban 48.000 fős török had vívta meg, a császári felmentő sereg 13.000 katonát számlált. 1601-ben a Habsburg haderő kb. 50.000, a török fősereg kb. 50-70.000 embert számlált. 1602-ben a Habsburg haderő Budát 20-24.000 fővel vívta, a török főerő 40-50.000 főt tett ki. 1603-ban Buda 3. ostromát 40-45.000 fős had kísérelte meg, az oszmán felmentő had létszámát nagy szórással adják meg 17.000 főtől 60.000-ig. 1604-ben az Esztergomot vívó török sereg létszámát 40-70.000, a császári csapatok létszámát 26.000 főben adják meg a várat 1605-ben 40.000 fős sereg vette be, Bastának csak 8.000 fős serege volt és Bocskai ellen is védekeznie kellett. A háború előtt Habsburg oldalon 15-18 ezer, török oldalon kb. 25.000 fő végvári katonaság állomásozott, a létszámok állandóan változtak. Az első török békeajánlat 1595 februárjában érkezett, de Rudolfnak le kellett volna mondania Győrről, ezt a biztonságpolitikai kockáztatott nem vállalhatta. 1599-ben ismét felvették a béketárgyalások fonalát, de ezúttal sem jutottak dűlőre. A tárgyalások 1601-ben kezdődtek újra és csordogáltak 1606-ig, amikor is megkötötték az ún. zsitvatoroki békét. A békekötést 2 tényező segítette elő: Habsburg oldalon a Bocskai-felkelés, a Porta részéről az újabb perzsa háború.

1601. után tkp. állóháború folyt a két oldal hadseregének elsődleges feladata a jobb alkupozíciók kicsikarása volt, amit fontosabb várak el-, vagy visszafoglalásával kívántak elérni. A 15 éves háború utáni időszakból kiemelkednek az erdélyi fejedelmek 1619-1645 között a Habsburgok ellen vívott háborúi, melyek a vallásszabadság biztosításán kívül csak pusztítást hoztak a Felföldre. A seregek ekkor nem voltak nagyok, erdélyi részről 10-20.000 fő vonult hadba. A Felföldet előtte az 1599. évi nagy tatár portya sújtotta legerőteljesebben. Az 1663-64 évi háborúban törökké lett Érsekújvár is. A törökök mindkét évben 100-100.000 embert, a másik oldal 1663-ban 54.000, 1664-ben 70.000 katonát vetett be. Erdélyt először a nagyravágyó, de ingatag jellemű Báthori Zsigmond és nagybátyja Bocskai István juttatta kétségbeejtő helyzetbe, majd II. Rákóczi György kalandorpolitikája okozott katasztrófát 1657-1661 között.

Veszteségek, vándorlások

A Magyar Királyság keresztény kézen maradt területe kb. 125.000 km2, népessége kb. 1.800.000 fő. Egy adat szerint, a királyi Magyarországon 1598-ban még meglevő 160.000 adózó jobbágyporta 1604-re 65 ezerre csökkent. A kép szerencsére nem ennyire sötét, a háztartások kb. 20%-a semmisült meg, de ez emberveszteség ennél kevesebb. Már csak azért is, mert sok község többször is újjáéledt, Győrszentmárton 4-szer is! Más falvak lakói egy nagyobb, védettebb településre költöztek. Így tettek pl. Nyársapáti lakosai mikor 1666-ban 60 évnyi nyűglődés után beköltöztek Ceglédre, vagy a vacsiak, akik már 1652-ben Nagykőröst választották. Ráadásul már akkor sem szerettek különadókat fizetni. Az eltérések régióként is jelentkeztek.

nép11.png

Dunáninnen

Dunáninnen a Dunántúlon kívül Csallóközt, Horvátországot és Szlavóniát jelentette a kortársaknak. A régió a leginkább hadjárta vidéke volt az országnak, ami a népesség összetételének változásában is megmutatkozott. A dunántúli részen élő szlávok, a - vendek kivételével - Mohács előtt az elmagyarosodás utolsó szakaszában éltek. A menekült áradat első hullámát a horvátok adták, akik nemcsak Szlavóniát özönlötték el, hanem átlépték a Drávát is. Egészen Pozsony megyéig jutottak. Burgenlandban a mai napig a népesség 6%-át adják. A horvátok nyomában egy elszlávosodott pásztornép a vlach érkezett (nem azonosak a románokkal), 1581-ben már a Balatonnál legeltetnek. Ők csak kis számban lépték át a Drávát, többségük a régi Horvátország kicsiny sávjában, Buccari és Zengg között, és attól északra a Horvát illetve Vend Főkapitányságnak hívott területen. Az előbbi a Száváig, utóbbi a Dráva és Száva közötti területen húzódott. Legjelentősebb a rác betelepülés volt. Ezek egyaránt lehettek görögkeleti szerbek és moszlim és katolikus bosnyákok, a nyelvük ugyanaz volt. Már 1585-ben szerb kolostor létesül Grábócon. Letelepedésük északi végpontja Esztergom, ahová Pálffy Miklós fegyverrel telepítette őket (Tolna megyéből), a vár ellátása céljából. Javukra szolgált az is, hogy a nagyobb várak környékén (Székesfehérvár, Kanizsa stb.) nem tűrtek magyar lakosságú külvárosokat. A magyarok és a rácok közti (v)iszony igen csak feszült, sőt háborús volt, mert a rácok nem egyszerűen csak kedves „civil” népe volt a töröknek, hanem a török katonaság része is szerb nyelvű bosnyák volt. 1627-ben Esterházy nádor Simontornya vidékét jelöli meg, mint a magyar részre adózni nem akaró rácok dunántúli szállásvidékének legészakibb pontját. A rácok vlach életmódja is megnehezítette a magyarok dolgát. Juh- és kecskenyájaikkal a földművelés által használt területekre nyomultak be, legelővé alakítva azokat. Egyben új flórát is létrehozva. Az őslakosság túlélését az árterek (Csallóköz) és az erdők biztosítottak. A régészek csak Veszprém megyében 90 olyan település nyomot tártak fel, amelyek még a XVI. században elpusztult falu mellett létesültek, olykor csak néhány száz méterre az eredeti településtől.

Alföld

Az Alföld déli részén a délszláv előretörés már 100 évvel Mohács előtt elkezdődött, az ország déli talpán már 1526 előtt kb. 200.000 szerb élt, de a törökkorban sem jutott tovább a Baja - Szabadka - Arad vonalnál. Török hivatalnokok részéről történtek kísérletek arra, hogy a Maros vonalától északra rácokat telepítsenek, de a pusztáikat védő magyarok ellenállása miatt a kísérlet kudarcot vallott. De voltak magyar szigetek a Marostól délre is: Zombor és Zenta vonaláig még a 17. század közepén is éltek magyarok. A Vác - Baja - Arad - Nagyvárad - Szatmárnémeti - Beregszász - Sátoraljaújhely - rác.JPGKassa - Rozsnyó - Balassagyarmat - Pozsony - Vác pontok határolt területek a Kis- és Nagyalföldnek a peremvidékekre is kiterjedő (néhány 18. századi szlovák szigetet leszámítva) majdnem teljes etnikai zártsága a török korban is megmaradt egészen Trianonig. Ez azért érdekes, mert az Alföldön elvileg sem a politikai sem a természetföldrajzi viszonyok nem álltak a délszláv és román etnikumok terjeszkedésének útjába. Ennek okai: a harcok súlypontja a Dunántúlra esett, az Alföldön csak kisszámú török helyőrségek állomásoztak, az itteni rácok jobb viszonya a magyarokhoz, a törökellenes harc okán. De leginkább az alföldi gazdálkodási hagyományok népességtartó ereje, azaz a területigényes állattenyésztés és az ártéri gazdálkodás.

Felföld

A törökkorban a Felvidéken helyett a Kisalföld kivételével a Dunától és a Duna-kanyartól csatlakozva Váctól, Hatvantól, Gyöngyöstől, Egertől, Miskolctól északra fekvő területet, keletebbre pedig a Tisza jobb partját, és Máramarost, végül Szatmár hegyvidékét számították ide. A Felföld Máramaros kivételével a királyi Magyarország része volt. A török előbb Szécsényig, Drégelyig, majd 1596-ban Egerig, végül 1664-ben Érsekújvárig jutott. Ez Magyarország legvédettebb része volt, noha a háborús pusztítások ezt a területet sem kímélték. (lásd még: Thököly és a nagyvezír bécsi bulija) Még a 17. században is megfelelt a magyar települések határa a középkorinak. Ami a Pozsony- Galgóc - Nagyszombat - Appony - Óbars - Bozók - Rimaszombat - Pelsőc - Rozsnyó - Jászó vonaltól északra húzódott, itt magasan felkanyarodott a Hernád völgyében Abosig, a Tarca-völgyébe Pécsújfaluig, a Szekcső völgyébe Magyarraszlavicáig, keletebbre Gálszécs - Nagymihály - Szobrác - Ungvár - Munkács - Huszt felett érte el a Tiszát. A szlovákok és a ruténok ekkor még a Garam, a Vág, a Zsitva, az Ipoly, a Rima, a Bódva, a Hernád, a Tapoly, az Odava, a Bodrog, az Ung, a Latorca, és a Borsova folyók völgyeit határoló hegyekben nyomultak, azt is csak szórványosan. A magyar nyelvhatár szilárdságának oka, hogy a nemesség és a polgárság északra menekült. A fővárosiak Nagyszombatra, a szegediek Kassára menekültek, ezáltal elmagyarosodott ez a 2 város, amely korábban német túlsúlyú volt. A németek vesztették a legtöbbet. 1672-re csak Gölnic, Korompa, Nagyszalók, Remete Svedlér, és Szomolnok volt tiszta német, Csütörtökhely Káposztafalva és Stósz szlovákokkal vegyes, 6 környékbeli falu, 1605-tel ellentétben ekkor már szín szlovák. A Garam menti bányavárosok a bányászatnak köszönhetően megőrizték német etnikai túlsúlyukat. A szlovák-rutén határvonal nem változott, és itt is megjelentek az elszlávosodott vlachok.

nép14.jpgErdély

Az Erdélyi Fejedelemséghez, a történelmi Erdélyen kívül hozzátartozott Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar, Arad, Zaránd, Temes és Krassó vármegye, röviden a Partium. Erdély és Partium közti etnikai kapcsolatot a Sebes-Körös és a Kis-Szamos völgyét összekötő Királyhágó, a Szilágyságból az Almás völgyébe vezető Meszesi-kapu és a Nagy-Szamos mentén húzódó magyar falvak biztosították. A hegyekben már a 14. században megjelentek a románok. Belső- Erdélyben Kalotaszegtől a Mezőségen át dél felé a Maros és Kis-Küküllő völgyéig, kelet felé a Gyergyói-, Csíki- és Háromszéki medencéig terjedő magyar tömböt csak itt-ott szakított meg néhány román és szász szórvány még a 16. század végén is. A mezőségi szász falvak vagy elmagyarosodtak, vagy elrománosodtak ekkorra. Kolozsvárt, Désen, Tordán, Enyeden, Széken már magyar többség volt, még a magát jogilag „szásznak” valló kisebbség is szívesebben beszélt és írt magyarul (pl. Heltai Gáspár). Székelyföldön a szabadparaszti katonai állapot olyan hatásos etnikai védernyőnek bizonyult, hogy nem történt jelentős román roman.jpgbevándorlás. Székelyföld magyar nyelvű lakosainak száma a 17. század közepén 75-100.000 fő volt. A mezőségi magyar falvak sorsa másként alakult. Részint mert jobbágyi jogállásuk nem védhette meg falvaikat a földesúr által történt román betelepítésektől, melyekre főleg 1660 után került sor, részint természetföldrajzi okokból. Az Erdélyi-középhegységben a Déli- és Északi-Kárpátoktól eltérően nincsenek nagy kiterjedésű havasi legelők, mivel itt az erdők a csúcsig érnek. Így csak irtással lehet sovány legelőkhöz jutni. Így már 14. század óta itt legeltető románok letelepedtek. Mivel a legelőterületek növekedése nem tartott lépést a népesség növekedésével, a fölös népesség a síkvidékeken keresett magának megélhetést. Ez adódott össze a háborús pusztítások miatti telepítésekhez. A szász autonóm terület mely Szászvárostól Barótig tartott (Altland), továbbá Medgyes, Segesvár, Brassó és Beszterce vidéke megtartotta rendi különállását, amely biztosította etnikai identitását is. Ez viszont biztosította a szász szabadparaszti állapot fenntartását, valamint a nyelvi keveretlenséget is. A szászok létszáma a 17. század közepén kb. 70.000 főre becsülhető. A szászoknak is gondot okozott az, hogy a mezőgazdaságuk által nem hasznosított területeken egyre nagyobb számban költöztek be román zsellérek, ami ekkor még „csak” jogi problémát jelentett.

FIGYELEM!

A sorozat második része egy hét múlva jelenik meg, türelmet kérünk és nem sürgetést.

61 komment

Címkék: sorozat trianon magyar török háború évforduló szlovák nemzetiség hadtörténelem mohács oláh vendégposzt rác

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Minorkavidor 2014.08.25. 14:25:45

Titus!

Szép szerkesztés, kösz!

Titus Pullo Urbino 2014.08.25. 14:26:03

Szép bemutatkozás lett Minorkavidor, gratulálok és köszönöm a Lemil stáb nevében is az aktivitásodat!

Trónkövetelő 2014.08.25. 17:24:20

Jó a Szinán pasás festmény, még a kutyán is turbán van :)

Trónkövetelő 2014.08.25. 19:17:33

Gárdonyi "Egri csillagok"-jában is van egy olyan jelenet, hogy éppen Mohácson vannak Bornemisszáék, akkor már mélyen a hódoltsági területen, amikor találnak egy koponyát, amit Cecey Éva megcsókol, és azt mondja, hogy biztos magyar volt.
Mindazonáltal mégiscsak jelentős fordulópont volt, és ezt a XVII. században helyesen látták, hiszen meghalt utód nélkül a király, azonnali belháborút okozva, az elit jórésze is kipusztult, a középkori magyar állam végét jelentette.

Trónkövetelő 2014.08.25. 19:18:14

@Trónkövetelő:
Bocs, nem a XVII., hanem a XIX. században látták helyesen. :)

2014.08.25. 19:38:53

Nagyon jó írás, gratulálok! Most olvasom a Magyar népi kultúra régiói c. könyvet, abban is sok ide kapcsolódó dolog van.
Egyrészt például az Alföldről rengetegen húzódtak a Felvidékre a Hódoltság idején, majd annak elmúltával visszatértek eredeti lakhelyükre. Ilyenek voltak a kunok is, akik aztán később megindultak délre, ahogy terültetek szabadultak fel és a népesség növekedése megengedte.
Másrészről a gyepűrendszer az 1200-as évekre tolódott ki a Kárpátok gerincére, és a völgyeket ekkor kezdte a magyarság egyre inkább belakni. A tatárjárás idején viszont az északról és délről támadó mongol csapatok gyakorlatilag kiirtották az útjukba esőket pl. szepességi lándzsások és Erdélyben is sok völgybe ekkor húzódtak le a románok a kipusztított magyarok helyére.
Illetve Erdélyben komoly földesúri román telepítés is volt a 15 éves háború és az 1660-as évek török (tatár) dúlásai után.
Nagyon érdekes téma.

Minorkavidor 2014.08.25. 19:53:43

@Hadrian77:

Kösz!

Erdélyről, egész pontosan az 1916.évi román támadásról van egy 4 részes sorozat, az első rész szintén az etnikai változásokkal foglalkozik.

2014.08.25. 20:02:20

@Minorkavidor: ami érdekes, hogy Erdélyben a bányák kimerülése is okozott változásokat a lakosság összetételében.
Ami még Erdélyt érzékenyen érintette, az 1784-es Horea felkelés és az 1849-es román vérengzések.

Trónkövetelő 2014.08.25. 20:08:08

@Hadrian77:
Érdekes az is, hogy a törökök utáni telepítések nem feltétlenül jelentették azt, hogy az újonnan betelepített nemzetiségek illojálisak legyenek a magyar államhoz. A bánáti svábok, erdélyi szászok, illetve úgy általában a németek inkább tartoztak volna Magyarországhoz, mint bármelyik utódállamhoz, Jugoszláviához, Romániához. Ugyanígy az alföldre telepített szlovákok, akik nem érintkeztek közvetlenül az anyaországgal, és különösen a bácskaiak, szintén tragédiának élték meg a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz történő csatolásukat.

2014.08.25. 20:12:50

@Trónkövetelő: ha valaki rendezett jogi körülmények között él, megvan a helye egy gazdasági rendszerben (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem), amiből meg tud élni, akkor nem érdeke a bizonytalanba kerülés, ami szétver egy működő rendszert.

Minorkavidor 2014.08.25. 20:21:47

@Trónkövetelő:

A szászok kivételével egyetértek veled. Annak vékony többségnek, amit a magyar etnikumnak sikerült 1910-re elérni, két főforrása volt: a zsidók és németek elmagyarosodása. 1910-RE kb. 400.000 német asszimilálódott. Ennek legfőbb oka, hogy ők még a németek nemzetté válása előtt érkeztek Magyarország területére. A szászok azért jelentettek kivételt mert,- noha a 13.sz.elejétől települtekbe- II. Andrástól kiváltságlevelet kaptak az ún. Andreanumot,ami 1222-től 1848-ig folyamatosan hatályban volt. Ezt erősítette, hogy ez autonómia területi autonómia is volt egyben, ráadásul viszonylag összefüggő területen éltek.

2014.08.25. 20:51:25

Noch etwas: Győrszentmárton = Pannonhalma :)

Trónkövetelő 2014.08.25. 22:37:18

@Minorkavidor:
Nekem, mint részben erdélyi szásznak erről egy kissé más a véleményem :)
Természetesen a szászok lenézték a magyarokat, és 1848-ban fegyveresen is ellenálltak nekik, azonban a románok ellen olyan ellenszenvvel viseltettek, hogy 1918-20-ban már inkább maradtak volna a magyarokkal. Náluk a kiegyezés után jött meg az asszimilálódás iránti hajlandóság, és ez az első világháború kitörésének idejére minden másnál erősebb volt.

Titus Pullo Urbino 2014.08.26. 11:15:23

@Trónkövetelő: ez egy nagyon nehéz kérdés. Az erdélyi szászok története a középkortól kezdődően konstans abban az értelemben, hogy folyamatosan az előjogaikat kívánták érvényesíteni, bármilyen változás jött. 1848-ban az erdélyi svábok a szabadságharc mellett, a szászok meg ellene harcoltak. Nagyszeben bevétele után sem lanyhult az ellenállásuk, folyamatosan ellenségesek maradtak. Ne legyen má közteherviselés, nekünk előjogaink vannak. Kábé így állt a helyzet 1918-ban is, ők szívesen maradtak volna ugyanúgy, mint ahogy eddig is. Sem román, sem magyar uralmat nem akartak. Lavíroztak. Persze, akkor senki sem tudta, hogy Erdélyt már régen odaígérte az Antant Romániának, hadbalépésért cserébe. A szászok vezetői, Emil Neugeboren és Rudolf Brandsch budapesti tárgyalásain is semlegesség mellett lavíroztak, 1918. november 25-én a Szászok Központi Tanácsának szebeni ülésén pedig az a döntés született, hogy az erdélyi szászok „Erdély kérdésében a teljes semlegességet választják” és „nem kötelezik el magukat sem a románok, sem a magyarok oldalán.” Maniu persze nem így gondolta, ő nem hitt a középútban, Antant támogatással mentek szépen a levesbe.

2014.08.26. 11:18:38

Nagyon érdekes volt, köszönet érte

2014.08.26. 11:47:05

A szászok már Mohács után Habsburg uralmat akartak. Mivel nem jött össze, onnantól elég passzívak voltak. Érdekes még, hogy hányan települtek ki 1990-ig, amikor fejpénzt fizettek értük a németek. Elvileg 250 ezren maradtak nagyjából 1991-re, de azóta ez a szám már csak 15 ezer.
Privilégiumok nélkül inkább elmentek. Pedig nagy részük nem is volt sosem igazi szász. :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.08.26. 11:55:54

Jó poszt. Mellesleg Giorgio Basta erdélyi országlásának demográfiai eredményeiről (éhínség) van pár elég szaftos leírás.

Fredddy 2014.08.26. 12:05:27

@Hadrian77:
,,Egyrészt például az Alföldről rengetegen húzódtak a Felvidékre a Hódoltság idején, majd annak elmúltával visszatértek eredeti lakhelyükre. Ilyenek voltak a kunok is, akik aztán később megindultak délre, ahogy terültetek szabadultak fel és a népesség növekedése megengedte.
Ilyenek voltak a kunok is, akik aztán később megindultak délre, ahogy terültetek szabadultak fel és a népesség növekedése megengedte."

A mi családunk is ilyen kun család, de nem mentek a Felvidékig, csak a Tisza felső részéhez, aztán 1690-ben tértek vissza a Nagykunságba. 1702-ig tartott a vidámság, akkor a Habsburgok a hódítás jogán elvették a kunok ősi (IV. Béla adta) szabadságjogait, de 1745-ben Mária Terézia egy sokszámjegyű összeg fejében visszaadta, legalábbis azoknak, akik beszálltak a fizetésbe. Az ős-Fredddyk is felköhögték a rájuk eső részt, úgyhogy a magunk részéről akkor szabadultunk meg a törökök ártó hatásának utolsó nyomaitól.

Untermensch4 2014.08.26. 12:19:50

@Trónkövetelő: " helyesen látták, hiszen meghalt utód nélkül a király, azonnali belháborút okozva,"
most hogy már látjuk így utólag a XIX.sz-t is, az előzmények elemzéséhez több adatunk van. más epizódokkal is összevethetjük. nekem inkább úgy tűnik hogy a politikus-féleségek sz@rkavarása (belviszály)a "fordulópontok" közvetlen előzménye. egész népek helyett "politikai elitek"-re koncentrálni a jövőbeni "fordulópontok" megelőzése céljából, olcsóbb, lőszerben számolva is...

2014.08.26. 12:45:50

@Fredddy: A jobbágysorból váltották ki magukat.
A szabadságjogokat az egyes csoportok valaminek a fejében kapták, főleg katonáskodás vagy valami hasonló tevékenységért. Ezek a tevékenységek nagyrészt okafogyottá váltak, ezáltal pedig a kiváltságok sem jártak.
A kunok esetében is a katonáskodás és etnikai helyzetük volt a kiváltságok alapja. De nagyon hamar elvesztették eredeti nyelvüket és elkezdtek keveredni a magyar lakossággal, a katonai szolgálatokra pedig nem volt szükség. Mária Terézia idejére gyakorlatilag a kunok csak nevükben voltak kunok, olyan mértékű volt a folyamat.

Fredddy 2014.08.26. 13:14:46

@Hadrian77: egyáltalán nem váltak okafogyottá, a kunok katonai szolgálatára a Magyar Királyságnak mindig szüksége volt, a székelyekkel együtt ők adták a magyar hadsereg könnyűlovasságát, ha minden igaz, még Mohácsnál is. Ezért jártak nekik a kiváltságok.
Mohács után ugye 200 év törökök miatti szünet, Mária Teréziának pedig megintcsak szüksége van rájuk katonaként is, hiszen jogaik fejében a pénz mellett 1000 lovaskatona kiállítását és az általános hadfelkelést is vállalniuk kellett.

A magyarokkal természetesen keveredtek, de azért sokáig nem olvadtak be teljesen, a XV. század második felében még voltak pogány kunok (!!), a XVI. századból még maradtak fenn kun nyelvű szövegek. A nagy kavarodás ideje csak a török időkben jött el. 1745-ben megengedték néhány később betelepült vagyonos nemkunnak is a redemptussá válást, de nem tudom, mennyi volt az arányuk a redemptusok közt.

Fredddy 2014.08.26. 13:20:28

@Hadrian77: jobbágyok meg úgy lettek, hogy 1702-ben félmillió aranyért szőröstül-bőröstül odaadták őket a Német Lovagrendnek. A lovagrend nem csinált velük jó vásárt, mert nem igazán akartak mintajobbágyként viselkedni, úgyhogy 30 évvel később tovább lettek passzolva a Pesti Invalidus Rendháznak. Ők megpróbálták keményebb kézzel fogni a kunokat, de ebből meg akkora balhé lett, hogy végül Mária Teréziának kellett rendet tenni, és így jött el a Redemptio.

unionista. (törölt) 2014.08.26. 13:49:13

a cigányokkal mi újság? róluk szeretünk hallgatni.

Le Orme 2 2014.08.26. 13:55:56

@Minorkavidor: "1910-RE kb. 400.000 német asszimilálódott. Ennek legfőbb oka, hogy ők még a németek nemzetté válása előtt érkeztek Magyarország területére."

Ugyan. Nem. Az asszimilációnak semmi köze ahhoz, hogy mikor érkeztek ide. A társadalmi mobilitás befolyásolja az asszimilációt. Nagyrészt zárt faluközösségekben vagy egy tömbben városban élő és térben immobil emberek nem tudnak asszimilálódni.

2014.08.26. 14:13:56

@Fredddy: Zsigmon alatt készült egy országvédelmi terv háború esetére 1433-ban, ebben már csak 200 kun lovassal számolnak. Mária Terézia idején pedig már teljesen más szerkezetű a katonaság, mint az 1200-as években.
Emellett viszonylag hamar megtörtént a feudális átalakulás is náluk.
A redemptio mögötti összefogásban is inkább gazdasági érdekek voltak a mozgatórugók.

unionista. (törölt) 2014.08.26. 14:14:06

@Minorkavidor:
és a cigányok. akikről hallgatunk, mint a sír. bocskai és rákóczi a hajdú és a kuruc identitást azért találta ki, hogy integrálja őket. és még előtte. a fekete seregről sem tudjuk pontosan, hogy miért ez volt a neve. a hollóval magyarázzák. de van egy tippem, hogy mátyás nem a korábban ellene harcoló "cseh rablókat" gyűjtötte hadba.

Fredddy 2014.08.26. 14:19:16

@Hadrian77: ,,A redemptio mögötti összefogásban is inkább gazdasági érdekek voltak a mozgatórugók."

Ez az egy biztos, hát ki akarna jobbágy lenni, és hagyni, hogy a jól termő kunsági föld (a redemptio árát gondolom, nem pókeren nyerték) hasznát a Német Lovagrend fölözze le? :)

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.08.26. 14:29:52

Egy adalék: az úton lévőket ún. oltalomlevelek segítették úticéljuk elérésében: kugi.blog.hu/2012/07/18/136_batthyany_kristof_oltalomlevele

vfo 2014.08.26. 15:45:50

A helységnevek többször rossz helyesírással szerepelnek, mondat közben több helyen a szavak elején nagy betű áll, noha az adott szó kisbetűs. Pl. az 1596-os Mezőkeresztesi csata... Itt pl. Mezőkeresztes kisbetűvel írandó, de sok ilyen akad még.
A teljes szöveg stilisztikailag inkonzisztens, széteső, helyenként nehezen követhető.

Üdvözlettel: egy történelmi szaklektor.

Titus Pullo Urbino 2014.08.26. 15:57:11

@vfo: köszönjük szépen a szaklektori hozzászólást. Mindig örömmel vesszük, ha jószándékú és a téma lényegéhez vonzódó történelmi szakértők véleményezik a megjelent írásokat, különösen a nyelvtani hibákra felhívó hozzászólásokat értékeljük, ilyen dicséretekre nagyon vágyunk.

Gyere máskor is, örülünk Neked (ha nem baj, hogy nagybetűvel írtam).

Le Orme 2 2014.08.26. 16:31:52

"Dunáninnen a Dunántúlon kívül Csallóközt, Horvátországot és Szlavóniát jelentette a kortársaknak. ... Az itt élő szlávok, a -vendek kivételével- Mohács előtt az elmagyarosodás utolsó szakaszában éltek."

A Dunáninnen alatt a Dunántúlt értették a kortársak, Csallóközt természetesen nem. De Horvátországot és Szlavóniát sem. Egyébként a Dunántúlon és a Csallóközben nem éltek szlávok Mohács előtt, tehát el se magyarosodhattak. Másrészt Horvátország és Szlavónia, ahol pedig szlávok éltek, nem állt az elmagyarosodás küszöbén Mohács előtt. A többi stimmel.

Fredddy 2014.08.26. 16:47:57

@Hadrian77: egyébként azt a 200 lovast vajon hogy számolták? Mert lehet, hogy az csak a nemesek létszáma, és hozzá jött a fegyveres kíséretük.
A feudalizmus ízére (=alávetettek jobbágysorba taszítása) persze hamar rákaptak a kun urak, de ez csak a kun közösségen belül működött, ,,kifelé" maradtak szabadok. De pl tartottak rabszolgákat is, és a földeket csak az 1400-as években osztották fel.

A középkori és a Mária Terézia-korabeli hadseregszervezésnek bőven volt közös pontja: a Károly Róbert által bevezetett banderiális hadseregszervezet 1848-ig megmaradt, ha a haderő fő erejét nem is ez adta. (Mátyás korában meg lehetett váltani pénzen a részvételt, amiből a király a zsoldosokat fizette, az abszolutizmus korában meg felállt az állandó hadsereg, de nem a banderiális haderő helyett, hanem mellette.) Így kerül helyére a Mária Terézia által a kunoktól követelt 1000 lovas is.

K.Jani 2014.08.26. 18:44:42

Koszi az irast!
Engem nagyon erdekel a tema, hogyan alakult ki az amit ma magyarnak hivunk. Mert mar a honfoglalok sem voltak etnikailag egysegesek, plusz meg osszeolvadtak az itt talalt "keso-avarokkal" , es gyakorlatilag a magyar tortenelem innentol kezdve a folyamatos osszeolvadasrol szol! A Karpat-medence mindig is egy olvasztotegely volt!!
Nekem is vannak nemet, jo adag szlovak, sot meg egy francia kertesz osom is! Ezek csak amikrol tudomasom van. A szabolcsi regiot, ahol en nottem fel,( es ezaltal a verallomanyomat is :) a Maria Terezia korabeli betelepitesek hataroztak meg dontoen. De gondolom errol majd a masodik reszben lesz szo bovebben.
En meg genetikai vizsgalatot is csinaltattam,ugyhogy ket vonalat egesz afrikaig tudok nyomonkovetni! :) Az eredmeny az teljesen mas lett, mint amire szamitottam!
Remelem en meg megerem, hogy a genetikai vizsgalat olyan olcso lesz (csontvazakon is) ,hogy tucatszamra lehessen vegezni oket. Biztos lesznek nagy felfedezesek, meglepetesek!

2014.08.26. 20:19:50

@Fredddy: nem tudom a számolás módját, de abban a listában csak a bevethető létszám volt. Az 1433 évi törvény a banderiális rendszer korábbi hiányosságait egészítette ki.

A középkorban a kunokra mint könnyűlovasságra számítottak, mert ebben volt gyenge az akkori magyar hadsereg.
Mária Teréziánál már elég nagy létszámú volt a huszárság, annak az 1000 embernek nem volt olyan nagy súlya, nem egy komoly hiányosság pótlására nyújtottak megoldást. Így értettem a különbséget a két időszak között.

Minorkavidor 2014.08.26. 20:25:56

@unionista.:
A cigányokkal kapcsolatban Fényes Eleknek- a most tárgyalt korszak (1526-1790 közötti etnikai változások) után 1840-ben írt statisztikai könyve szerint, az idő tájt 40.000 cigány élt a történelmi Magyarország területén. ŐK a legnehezebben számba vehető nemzetiséget alkották.

@Fredddy:
A Tisza felső folyása a Felföld része volt, bár jó lenne tudni, hogy konkrétan meddig menekültek őseid.

@Rammjaeger83:
Köszönöm. Az erdélyi demográfiai változásokról írtam egy másik posztban, de azt még nem "ajánlottam fel népgazdasági hasznosításra":))

@Titus Pullo Urbino: @Trónkövetelő:
Ami a szászok 1918-20-as impériumváltáskori magatartását illeti röviden néhány szót:
A Nationalrat der Sachsen (Szász Nemzeti Tanács) 1918.11.22-én alakult meg Nagyszebenben, ahol előző nap kezdődött a szászok gyűlése. Akkor még a magyar állam keretében képzelték el létüket, de érzékelve az új szeleket felvették a kapcsolatot a Román Nemzeti Tanáccsal is. A 12.01-i gyulafehérvári határozatokra reagálva az általuk lakott 212 községet számláló terület autonómiáját követelte. 1919.01.08-án,- a már a román hadsereg által megszállt- Medgyesen a SZNT kijelentette, hogy a szász nép, nemzeti jövőjének garantálását remélve állást foglal Erdély és Románia "egyesülése" mellett. De ugyanebben a határozatban leszögezik azt is, hogy "Minden nép oktatása, közigazgatása és igazságszolgáltatása saját anyanyelvén, az illető nép köréből származó egyének által [történik]. Minden népet képviseleti jog illeti meg az ország törvényhozó és kormányzó testületében számarányának megfelelően. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az erdélyi szászok esetében a gyulafehérvári pontokból többet tartottak tiszteletben, egy részt a divide et impéra évezredes szokása szerint, más részt Németországra való tekintettel is (már a 20-as években is). Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyes részkérdésekben volt együttműködés a szász és a magyar, sőt az erdélyi román elitek között az regáti román elittel szemben.
A szászok rendi jellegű területi önkormányzata, a 9 székből és 3 kerületből álló Királyföld vagy Szászföld 1867-ben még meg volt. Élén a szász ispán vmn. „comes” állt, melyet az Universitas Saxonom, v. Nationuniversität (Száz Nemzeti Egyetem) segített. Német nyelvű közigazgatással, alsó- és középiskolákkal, önálló evangélikus egyházzal, jelentős nemzeti vagyonnal rendelkezett. 1867 után az ószászok e rendi önkormányzat sértetlen formájában mentse át, az új szászok viszont eme önkormányzat polgári átalakítására törekedtek. Az 1872. évi Medgyesi gyűlés tudomásul vette a kiegyezést, azzal, hogy területi önállóságát megtarthatja. Elismerte a magyar államnyelv jogosultságát, de sürgette a nemzetiségi tv revízióját, mert az „túllépi a helyes mértéket a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek a használatában”. Azonban az 1878. évi XIII. tc., szétdarabolta a Szászföldet különböző megyék között, megszüntette az SZNE pol-i és közig-i hatáskörét, tevékenységét a nemzeti vagyon és az iskolaügy kezelésére korlátozta. Ez ellenszenvet szült, a szászok politikai vezetőrétege kicserélődött: a régi patríciusréteg elszegényedett, helyüket, új típusú, értelmiségi elit foglalta el, amely a népiség kutatása és Németország felé fordult. Időközben Edmund Steinacker, Guido Baussnern erdélyi szász képviselő és Franz Löher egyetemi tanár cikkei és könyvei felhívták a német közvélemény figyelmét a magyarországi németek helyzetére. 1881-ben megalakult az „Allgemeiner Deutscher Schulverein zur Erhaltung das Deutschtums im Auslande” nevű szervezet, mely a külföldi németség, - elsősorban a mo-i németség- védelmét és öntudatosulását tűzte ki céljául. 1882-ben német- magyar röpiratháború bontakozott ki, az ügy még a Képviselőház elé is került, még Bismarcknak is nyugtatgatnia kellett a magyar kormányt. A kompromisszumot 1890-ben, - egy időre- az hozza meg, hogy a szász elit megijedt a községeikbe betelepülő románok tömegeitől.
A kompromisszumos „fekete szász” politikával szemben már 1893-ban megjelenik a „zöld szász” ellenzék, mely életre hívja a Burzenländische Bürger- und Bauernpartei (Barcasági Polgári- és Parasztpárt) nevű pártot. De a viták viszonylag hamar elcsendesedtek. Az 1891-ben, Berlinben létrejött Alldeutscher Verband (Pángermán Szövetség) létrejötte új fordulatot hoz. Támogatásával 1900-ban új lap indult Temesváron Deutscher Tagblatt für Ungarn címen, a magyar kormány hamarosan harcba szállt az újabb nemzeti mozgalom elfojtása érdekében. Sajtóperek, majd 1902-ben a vezetők, - Cramer, Alois Kirsch, Arthur Korn- elítélték, majd kiutasították az országból.

Minorkavidor 2014.08.26. 21:39:50

@Le Orme 2:

Dehogynem azt értették Dunáninnen területen. A Dunáninnen ui. a Duna jobb partján lévő területeket + Csallóközt jelentette abban a korban. Csallóköz azért került ide, mert nem tekintették a Felföld részének.

Minorkavidor 2014.08.26. 21:49:24

@unionista.:

A fekete sereg elnevezése. Íme néhány a sokféle magyarázatből:

1. Az általad is említett holló.
2. A sereg egyik vezéréről a "fekete" Hagwitzról.
3. Máyás halála miatt a gyász jeleként viselt karszalagról.

A fekete sereg egy részét valóban a csehekből toborozták. A Felföldre betört- Jan Griska vezette huszita erők zöméből pl. Maga Griska 40.000 aranyat kapott az átállássért.

N48 2014.08.26. 21:55:48

@Le Orme 2:
@Minorkavidor:
Én úgy tudtam, hogy a Dunáninnen a Duna pozsonyi (északi) oldala volt, míg a Dunántúl volt a Duna Pozsonnyal átellenes, azaz a Dunától délre levő terület (és a pozsonyi központú szemlélet miatt kapta a nevét).

Minorkavidor 2014.08.26. 21:57:36

@Le Orme 2:

Az asszimiláció eredményessége szempontjából kifejezetten előnyős, ha olyan népek települnek be az országba amelyek még nem érték el a nemzetté válás szintjét és erre az esélyük is kevesebb. Persze kivételek mindig vannak ilyen pl. a cigányság. Természetesen abban igazad van, hogy az asszimiláció nem egy tényezőn múlik. Én is csak annyiz írtam, hogy fő okként és nem egyetlen okként említtem meg:))

GERI87 2014.08.26. 22:29:22

A tördelés rossz, és sok a helyesírási hiba.
Csak mert rossz olvasni így..

"Ekkortól vált Mohács a „Nemzeti nagylétünk Temetőjévé”. Ez saját koruk életérzésének kivetítése, és anakronisztikus is, hiszen abban a korban még nem volt nemzet."

De a keret megvolt!
Létezett nyelvi, etnikai tudat, politikai értelemben vett nemzet valóban csak nemesi volt, de nem hülyeség a későbbiekben "nemzeti nagylétről" beszélni, akkor is volt már magyarság tudat, max nem volt elsődlegesen fontos identitás.

"1920 után a Trianonhoz vezető út kezdetét és legfontosabb állomását látták, nem utolsósorban a csata következményének tartott etnikai változások miatt."

Helyesen látták.

@Hadrian77:

A Kárpátok gerince sosem volt magyar, a szlovák, román, szász, ruszin népesség korábban is megvolt.

mek.oszk.hu/11800/11891/html/m6f10389e.jpg

@Trónkövetelő:

"A bánáti svábok, erdélyi szászok, illetve úgy általában a németek inkább tartoztak volna Magyarországhoz, mint bármelyik utódállamhoz, Jugoszláviához, Romániához."

A svábok (szétszórtságuk, asszimilációs szintjük, magyar tudásuk okán) magyar barátabbak voltak, de pl az erdélyi szászokról ez nem mondható el! Ők a román állam mellett tették le a voksukat '18-ban.

"Ugyanígy az alföldre telepített szlovákok, akik nem érintkeztek közvetlenül az anyaországgal, és különösen a bácskaiak, szintén tragédiának élték meg a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz történő csatolásukat. "

Azért a szlovák népesség minimális volt arrafelé, és a nyelvtudásuk inkább a szláv állam felé vitte őket.

Cymantrene 2014.08.26. 22:32:55

Jó kis cikk, várom a következő részt!
Érdekes más, kisebb változások is. Pl. Eger mellett Noszvajon és más falvakban még az 1540-es -50-es években is "latinusul" beszéltek Oláh Miklós egri püspök (1548-1557) levelei szerint. Latinus, vagyis észak-francia betelepülés volt valamikor az XI. századból. A nevét is a nou(s) ville-mi falunk vagy a noix ville- dió(fás)falu névből származtatják. Amíg helyben ültek, és helyben, vagy más latinus településbeliekkel házasodtak (Novaj nouveau vill-új falu, Tállya taille-irtás/vágás, Olasz/Olaszi; mai francia helyesírással írtam, a régi alakok persze csak ahosnlítottak), addig megőrizték a nyelvet meg a különállást. Aztán a török hódítás megmozdította őket is. A 100 falu sorozatban olvastam, a Sulineten fönt van a vonatkozó részlet (is): www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/003_a_telepules_neve.htm
Másik, hogy Moldvában a török előtt még legalábbis gazdaságilag, de talán népességben is elég erős magyarság élt ahhoz, hogy rendszeresen magyar bírókat-elöljárókat válasszanak a településeken. Ez aztán elolvadt, nagyjából csak a csángók maradtak, de ők ezzel a valahai városiasabb népességgel nem sokban közösködtek.

GERI87 2014.08.26. 22:41:10

@Hadrian77:

"ha valaki rendezett jogi körülmények között él, megvan a helye egy gazdasági rendszerben (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem), amiből meg tud élni, akkor nem érdeke a bizonytalanba kerülés, ami szétver egy működő rendszert. "

Ez nem feltétlenól van így!
A nemzetiségek zöme jobb, fejlettebb keretben élt '18 előtt a Magyar királyságban mint pl később a román, jugoszláv államban...a nemzeti törekvések, nyelvhasználati jogok miatt mégsem volt ez szempont, el akartak szakadni.

@Minorkavidor:

"1910-RE kb. 400.000 német asszimilálódott. Ennek legfőbb oka, hogy ők még a németek nemzetté válása előtt érkeztek Magyarország területére."

'67 után is bőven érkeztek német (osztrák) telepesek, magyar tudásuk, asszimilálódásuk még is magas volt.
A szlovákok is nagy számban asszimilálódtak.
Nem ez az ok, ennyi erővel már a XVIII.sz-ban beolvadtak volna..

"A szászok azért jelentettek kivételt mert,- noha a 13.sz.elejétől települtekbe- II. Andrástól kiváltságlevelet kaptak az ún. Andreanumot,ami 1222-től 1848-ig folyamatosan hatályban volt."

De 67 után megszűnt a kiváltság és a 'szász székek' autonómia kerete megszűnt, ezért is fordultak szembe a magyar állammal.

A szászok (horvátok, rácok) egyik szabadságharcban sem voltak a magyarok mellett!
Így a déli, délkeleti területek már jóval Trianon előtt elveztek az ország számára, lojalitásuk már a XVIII.sz-ban sem volt meg.
Többek közt azért mert (Erdély, Temes, a horvát bánságok, határőrvidék) nem voltak az állam integráns részei, így a koronához (Habsburgokhoz) voltak hűségesek, kiváltságaikat tőlük kapták.

A szlovákokkal, vendekkel, ruszinokkal, svábokkal még lehetett volna mit kezdeni (megtartani) '18-ban is, de elbaszták.

GERI87 2014.08.26. 22:48:00

@Le Orme 2:

Így van.
A Dráva és a bácskai Duna szakasz mentén élt némi magyar, de masszív szláv terület volt a honfoglalás óta is, annak ellenére hogy Szlavónia akkor még nem ott volt.
A Dunántúl szláv népessége meg a XI.sz-ra beolvadt.

Iván Ivanovics 2014.08.26. 23:01:35

Érdekes írás, bár a cím után én azt reméltem az engem érdeklő kérdések egynémelyikéhez is kapok információkat.
Lássunk néhány témakört:
Lajos királyunk lengyel-cseh-magyar trónja 27000 katonával ér Mohácsra, ebből 4000 a magyar. Kicsit megcinkelték az arany forintunkat azt kiderült. Történelmünk első pogromja után itt a török.
Jó, János királyunkat megvették kilóra a 80000 fős fősereggel együtt, no de ki és miért? A magyar nemesség nem odaveszik a harcban, hisz azt bölcsen elkerüli, hanem János király országába emigrál és megszállja Erdélyt, tehát az európai aranytermelés döntő hányadát adó aranybányákat megtartja.
A spanyol hajók már hordják egy ideje a sárga fémet a Habsburgoknak, de az érzékeny labanc bánat a bányák hiánya.
Mária királyné hova teszi a Budáról menekített kasszát, azokat az arannyal rakott gályákat? Aztán meg miből építi meg Hollandiát királynői minőségben, a császár húgaként? Kárpótlási jegyből? Nem hiszem. Hol volt a császári bratyó Mohácsnál? Esetleg Lajosunk is pályázott konkurensként a jack pot-ra a császári koronára?
Aztán meg a töröknek pár nap múlva a Dunakanyarban is szét kell lőnie egy 20000 fős sereget, azok miért nem mentek Mohácsra?
Azzal most ne töltsünk időt, miért kell a budai zsidóságot anblokk Szíriába telepíteniük, majd csak 1541-ben jönnek vissza és 1686-ban Savojai gyilkolja le őket az utolsó szálig, addig csak ők lakták a várost, meg némi helyőrség. Ezek nagyobb játszmák, sem hogy felfoghatnánk.
A török megszállta területek történelmét eddig senki nem dolgozta fel. Ez egy törölt fájl a magyar históriában. szembe kellene nézni olyan problémákkal, hogy az európai húskereskedelem 80%-a innét kerül ki, kelet-nyugat közvetítő kereskedelemben monopol helyzet, főiskolák Tolnán, Kálmáncsán, stb. Az a mondás, hogy bejárta Tolnát, Baranyát – ekkor születik, azt jelenti bejárta a művelt Európát (lásd: a Loci comunes évszázadok múlva is tankönyv svájci egyetemeken - Szegedi Kiss István)
Ugorjunk:
Bocskay féle társaság.
A 15 éves háborút a spanyol ági Habsburgok hozzák ránk a híres tengeri győzelmükkel.
A „prágai órás mester”, miből fedezi a háborúit és az alkimista kutatásait, aki ugye a magyarok királyaként is tiszteltetik ? Ugye a bányákhoz nem fér hozzá, a spanyol rokon meg el van foglalva azzal, hogy a Dél-Amerikai licencet lopta. Ezért valakik kalóz birodalmat fegyvereztek fel ellenük, lobog a ”csontok és koponyák” zászlaja.
Ő a világ első számú rabszolga kereskedője ebben az időben, Kínába és Észak-Afrikába szállít! Kiket? Hol szerez rabszolgát, ha nem a végvári csetepaték alatt? Kinek adja el, ha nem a töröknek, hisz a selyem út eddigre török, Észak-Afrika török?
Az etnikai arányok átalakulásához ennek a kereskedésnek ugye véletlenül sincs köze?
Mellesleg a közvetítő kereskedésben van egy kicsi promóciója a hódoltsági magyarjainknak.
A cikkben nem jelenik meg az a tény, hogy amíg az alföld települései eltűnnek, addig a horvát területek népessége 270%-ot nőtt. A másik vicces történet az adó elkerülés egy formája az „elnéptelenedett falu” Somogy és Baranya 120 református gyülekezetét hegedűvel alapította egy kopasz prédikátor (Sztárai Mihály), mert az magyarul szólt és erre előjöttek a nádas rétek szigeteiről a jó magyarok. Nem egy-két esetről van szó, hanem egyszáz húsz esetről. Ezekről az elhagyatott helyekről időnként hajdúk jönnek elő és hadat viselnek még a török ellen is. A legszebb, amikor egy 40000 (negyvenezer!) fős sereg vonul végig a balkánon főrendi gyámkodás nélkül! Eléri a hadi céljait, majd haza megy.
Soha senki nem dolgozta fel, mekkora elszívó ereje volt - a rabszolgaságon túl – annak a ténynek, hogy mégis csak a világ első számú birodalma az oszmán! Európa is kirántott néhány százezer magyart mostanság meg ’56-ban is, meg előtte is egy pár milliót Amerika.
Jó, Bocskay-t hagyjuk. Ennyi most elég lesz.
Bocskay pont akkora csibész, mint a többi, egy ideig a bányák neki termelnek, Bethlen Gábor meg még hülyét is csinál belőle, meg szabadság hőst. Persze belehal a győzelembe.

Fredddy 2014.08.26. 23:50:29

@K.Jani: ez nem magyar sajátosság, volt nemrég egy cikk az indexen egy nagy európai genetikai kutatásról, nem túl meglepő módon minden népnek jelentős közös génállománya van a szomszédaival. Egymás mellett élő szárazföldi népeknél ez már csak így van. Meg, ha belegondolsz, törökből, tatárból és németből Kelet-Európában mindenki megkapta a maga adagját (még a Volga mellé is telepítettek németeket, és voltak kereszténységet felvett litván és lengyel tatárok!), a Balkánt mindenki el tudja képzelni, a nagy nyugat-európai nemzetek pedig általában kisebb, különálló népekből jöttek létre, esetenként évszázadokkal a magyar vérszerződés után.
A honfoglaló magyarokat a sírleletek alapján vizsgálták, kétfajta embertípust különítettek el, mind a kettő délnyugat-oroszországi europid, de az egyikben kicsivel több az ázsiai beütés. (Az se igaz egyébként, hogy alacsonyak lettek volna, az átlag majdnem 169 centi volt, ahogy a korabeli leírásokban is olvasható, 2-3 centivel magasabbak voltak az akkor átlag nyugat-európainál). A genetikai örökségük is megvan máig a népünkben, ha nem is olyan dominánsan, mint ezer éve.

@GERI87:
,,De a keret megvolt!
Létezett nyelvi, etnikai tudat, politikai értelemben vett nemzet valóban csak nemesi volt, de nem hülyeség a későbbiekben "nemzeti nagylétről" beszélni, akkor is volt már magyarság tudat, max nem volt elsődlegesen fontos identitás."

Ezt én is írni akartam, nemzeti identitás nemhogy a középkorban, de már a korai ókortól, sőt, talán még régebben is létezett, éppen a fentebb említett, elkerülhetetlen genetikai kavarodás miatt, hogy megmaradjon a közösség akkor is, ha anyu behoz 50% ismeretlent. A francia forradalommal feltámadó XIX. századi nacionalizmus mindössze annyit újított, hogy a nemzeti identitás által kijelölt csoportokat avatta a politika alapegységeivé a népeken keresztül-kasul vezető nemesi machinációk helyett. Ez meg sem történhetett volna, ha nem létezik nemzeti öntudat már előtte is, a társadalmi-gazdasági fejlődésnek köszönhetően öntudatra ébredő nemnemesek egyszerűen csak a legkézenfekvőbb dolgot választották a politika színterére való belépés jogalapjául.

@Hadrian77: nem foltoztak be technikai hiányosságot a kunok régen se, pláne, hogy akkoriban nem musthave fegyvernemlistával a kézben szervezték a hadsereget. Az Árpád-kori magyar hadsereg alapból íjjal felszerelt lovasokból állt (még a nehézfegyverzetű lovagoknak is volt íjuk), akinek nem volt pénze fémpáncélra, annak a felszerelése nem nagyon különbözött a kunokétól. A katonai jelentőségük a társadalmi státusukban rejlett, olyan katonai erő voltak, akik egyből ugranak a király szavára, nem kell értük kellemetlenkedő nemesekkel vitázni. Ez pedig Mária Terézia idejében is megvolt, az igaz, hogy 1000 lovas már nem döntött el háborúkat, de hát aki a kicsit nem becsüli... Másrészt 1745-ben elég meleg volt a helyzet, minden fegyverforgató ember jól jött a királynőnek.

Le Orme 2 2014.08.27. 01:19:28

@N48: Utánanéztem több forrásban a Dunáninnennek. Valóban a Duna balpartját jelentette, egészen a Kárpátokig, Árváig, Liptóig. Nyugati határvonala a Morva folyó, keleti, délkeleti irányban nem volt fix határa. Igaz, a Dunántúllal egyező értelmű használatára is találtam példákat, de a Duna balpartjaként a logikus, tehát tévedtem korábbi hozzászólásomban, amikor a Dunántúllal tettem egyenlővé.
Egyébként a nagytájak (kb megyénél nagyobb egységek) elnevezése viszonylag kései, inkább földrajtudományi vagy közigazgatási szóalkotás eredménye.

Le Orme 2 2014.08.27. 01:30:42

"abban a korban még nem volt nemzet"

Ahogy mások is írták, volt nemzet abban a korban (1526), ahogyan már az ókorban is létezett nemzettudat.

Minorkavidor 2014.08.27. 07:37:32

@Le Orme 2:

Abban igazad van, hogy úgy egyértelműbb, ha úgy írom, hogy a dunántúli részen élő szlávok... azaz szűkítem a Dunáninnen területét. Kösz!

David Bowman 2014.08.27. 12:00:43

Szerintem ez az írás elég zavaros, és nehezen érthető. Véget nem érő felsorolások, mire a végére érek, el is felejtem, mi volt az állítmány. A hat sornál hosszabb mondatokat külön bekezdésnek kellene írni, így könnyebben megtalálnám az elejét.
"A törökkorban a Felvidéken helyett a Kisalföld kivételével a Dunától és a Duna-kanyartól csatlakozva Váctól, Hatvantól, Gyöngyöstől, Egertől, Miskolctól északra fekvő területet, keletebbre pedig a Tisza jobb partját, és Máramarost, végül Szatmár hegyvidékét számították ide."
Ennek nincs is értelme.
Minorka! A HSzeid jobban szoktak sikerülni, mint ez az írás.

David Bowman 2014.08.27. 12:15:50

Egy etnikai változások time lapse videó többet mondana ezer cikknél. Sajnos, ilyen nincs.
Szerintem nem sírhatunk. A Kárpát-medencében a magyarul beszélők aránya olyan 60%. Soha ilyen sok nem volt. 42% konkrétan magyarnak vallja magát.

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence#N.C3.A9pess.C3.A9g

Minorkavidor 2014.08.27. 18:27:17

@David Bowman:

Megnéztem az ajánlott linkedet. Forráskritikából elégtelen, máskor figyelj oda!
Indoklás (forrásként a Révai Nagy Lexikona 13. kötetét használom. Magyarország szócikk, nemzetiségek 200-201.o.:
1: Kezdjük ott, hogy a 14,5 millió a 25,7 milliónak nem közel 60, hanem csak 56,42%-a. Ez később rád nézve kedvező lesz.
2. Az RNL idevonatkozó adatai szerint Magyarországon az 1911. évi népszámlálás adatai szerint magyar nemzetiségűek %-os aránya 54,5 %, a magyarul tudók aránya 64,7 %. Állításod szerint „A Kárpát-medencében a magyarul beszélők aránya olyan 60%. Soha ilyen sok nem volt. 42% konkrétan magyarnak vallja magát.” Szóval a magukat magyarnak vallók részaránya 1911. évhez képest 2011-re 12,5 százalékponttal csökkent, ugyanakkor a magyarul tudók aránya csak 4,7 százalékponttal (valójában 8,28 százalékponttal) csökkent?:)) Mindezt úgy, hogy most már Trianon után 94 évvel vagyunk?:))
3. Megnézted egyáltalán a forrásod adatait? Mit is közöl a forrásod?
„A magyar nyelv beszélőinek száma a Kárpát-medence területén kb. 14,5 millió (nagyjából 60%), ebből 10 millióan Magyarországon, 2,5 millióan Romániában, 1 millióan Szlovákiában, 700 ezren a volt Jugoszlávia területén, 250 ezren Kárpátalján, 50 ezren Ausztriában élnek. A magyar nemzetiségűek száma hivatalosan: 8,5 millió Magyarországon, 1,2 millió Romániában, 0,5 millió Szlovákiában, 0,3 millió Szerbiában, 150 ezer Kárpátalján,”
Szóval Trianon után 94 évvel Szlovákiában ugyanannyi szlovák beszél magyarul, mint ahány magyar nemzetiségű lakosa van? Romániában meg 100 ezerrel több román beszél magyarul, mint ahány magyar nemzetiségű lakosa van?:)) Mindezt írja úgy a forrásod, hogy ismert a román nemzetiségi politika. Könyörgöm, miért tanulna több román magyarul, mikor ők az uralkodó nemzet? Miért beszélne több délszláv magyarul, mint ahány magyar él a déli területeken? Ezek a népek az elmúlt 94 évben,- leszámítva a visszacsatolás 3-6 évét- mindig uralkodó helyzetben voltak a magyarokkal szemben, vagy tévedek? Az uralkodó helyzet ugye azt is jelenti, hogy a nemzetiségnek kell megtanulni az államnyelvet, vagy tévednék?

Fredddy 2014.08.27. 19:11:56

@Minorkavidor: nincs ebben semmi furcsa, a vegyesházasságokból származó gyerekek és a magyarokkal sokat találkozók (magyarok lakta területen élők, de akár mo-i turistákkal foglalkozó cimmerferisek, vagy pl piacozók) az identitástól teljesen függetlenül szednek fel némi nyelvtudást.
Én is ismerek magyarul jól beszélő románt. Semmi magyar rokoni szál nincs, csak egyszerűen egy Erdélyben élő értelmiségi, akinek a szakmai kapcsolatok ápolásához szükséges. De ez falusiban is simán megvan, a 200 fős faluból 50 évig ki nem lépni papíron nem a nyelvtanulás legjobb módja, viszont ha a 200-ból 70 magyar, akkor egészen más a helyzet.

Ugyanígy persze a magyarok is megtanulják az utódállamok hivatalos nyelvét, de nem is arról szól a statisztika, hogy ki az, aki csak magyarul beszél.

Titus Pullo Urbino 2014.08.28. 06:06:20

@Fredddy: @Minorkavidor: ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar állampolgárság nagyon vonzó lehetőség, nem véletlenül kell ellenőrizni az esküt tevőket, hogy beszélik-e a magyar nyelvet? Volt már rá példa, hogy olyanok is jelentkeztek az eljárásban, akik magyarul nem beszéltek. Előfordul olyan eset is, hogy Miroszláv Nyiscsenkó ukrán állampolgár tökéletesen beszél magyarul és minden őse magyar, de olyan is van, hogy Hunyadfy Hunor szerbiai állampolgár kérelmező azért nem kapja meg az állampolgárságot, mert nem beszéli a magyar nyelvet. Az egyszerűsített eljárásban viszont ez alapfeltétel, amelyet a kérelem elbírálása során ellenőriz a hivatal.

Ezért is furcsa műfaj a statisztika.

Minorkavidor 2014.08.28. 18:41:38

@Fredddy: @Titus Pullo Urbino:

Értem amit mondani akartok, csakhogy D.B. által közölt link szerint Szlovákiában ugyanannyi magyar van, mint ahány szlovák beszéli a magyar nyelvet, Romániában 8,3 %-al több román beszéli, mint ahány magyar él ott, Szerbiában még ennél is nagyobb arányban 33%-al több szerb beszéli magyarul, mint amennyi magyar él ott!

Az általam már említett RNL szerint az 1911. évi népszámláláskor 18.264.533 lakosból 11.820.416 (64,7 %) beszélt magyarul. Ebből 9.944627 fő eleve magyar ajkú, 1875.789 fő nemzetiségiként beszélt magyarul. Ez utóbbi létszám 18,9 %-a a magyar etnikum számának.
Ha David Bowman linkjének adatait vesszük alapul, akkur arányait tekintve 3-6-szor több ruszin, szlovák, szerb, román beszél most magyarul, mint Trianon előtt.
A legérdekesebbek e szempontból a szerb és román adatok. A linkben említett 400.000 magyarul tudó szerb csak 64 ezer fővel marad el az 1911. évi népszámlálás adataitól:)) Ez már csak azért is furcsa, mert a fent említett magyarul tudó nemzetiségek száma 22,5 %-a az 1911-ben itt talált nemzetiségek számának.
Ha az átlaggal számolunk, akkor 1911-ben a 2.2948.186 oláhból 663.342 fő beszélt magyarul, a link szerint most 1.300.000, azaz közel kétszer annyi:))
a linkben említett 14,5 millió magyarul tudó ember az nem a kárpát-medencei adat, hanem a világon összesen magyarul tudó emberek számát jelöli.

2001-ben jelent meg a Magyar Nagylexikon 12. kötete. E kötet magyar nyelv szócikke szerint az ezredfordulón a világon 14 millió ember vallotta magát magyarnak, 1 millió beszélte idegen nyelvként. Azóta tovább csökkent a magyarok száma, kb. 13,5 millió lehet a világban.
Ezt támasztják alá a KSH adatsorai:

www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html

Ha jól adtam össze akkor 2001-2013 között kb. 437.000 fővel többen haltak meg mint ahányan születtek.

Titus Pullo Urbino 2014.08.29. 05:49:53

@Minorkavidor: furcsa adatokat produkál néha a statisztika, a felvidéki és az erdélyi kutatók többször lukra futottak már, nagyon érdekes, de a nagyszámú cigány közösségek adatai miatt ezek a statisztikák félrevezethetnek az adott tájakon. Magyarnak ikszelik ugyanis magukat, nem cigánynak, vagy románnak, szlováknak.

Fredddy 2014.08.29. 13:25:48

@Minorkavidor: én továbbra is simán el tudom fogadni a linkelt statisztikát, azzal a kikötéssel, hogy valószínűleg nem felsőfokú magyar nyelvtudásra vonatkozik. A magyarul beszélő nemmagyarok közül ugyan eltűntek a nyelvet államnyelv volta miatt megtanulók, viszont a helyükre lépett két másik csoport, azok a beolvadók, akik identitást már cseréltek, a nyelvet azonban ilyen-olyan okból nem felejtették még el teljesen, és a jelentősen megnövekedett társadalmi és egyéb mobilitás miatt magyarokkal sűrűn találkozók. Ha egy román valamit akar tőled (munkát keres, piacon árul, stb), akkor tapasztalataim szerint meglepően nagy arányban képesek magyarul megszólalni. Nyilván nem Grétsy László nyelvtantudásával, Latinovits Zoltán kiejtésével és Jókai Mór szókincsével, viszont ha ők is számítanak, akkor simán kijönnek azok a számok.

Minorkavidor 2014.08.29. 16:32:12

@Titus Pullo Urbino:

Az tény, hogy mikor úgy 1990 táján történtek azok a bizonyos események, amelynek során Sütő András megvakult, akkor a magyarok segítségére érkező cigányok a következőket szavalták:

"Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok"

@Fredddy:

A linkelt statisztikát a Kárpát-medencére vonatkozóan nem lehet elfogadni, a glóbuszra vonatkozóan megáll ez a szám a válaszkommentemben írtam.
Kezdjük ott, hogy, amint kiderült, hogy Trianonnal a magyar népesség 1/3-da kisebbségi sorba kerül 4-500.000 ember fogta magát és aaKis-Magyarországra költözött, majd a holokauszt során a magyar állam segítségével sikerült megsemmisíteni a visszacsatolt területeken élő 3/4 részben magyar nyelvű és identitású zsidók, 45 után több tízezer felvidékét telepítettek ki, több tízezren politikai okok miatt emigráltak, több százezer magyarul is tudó a történelmi Mon élő sváb pedig Németország és Ausztria területére került. 1956-ban 200.000 ember pattant meg. Majd 2004-től az Eu csatlakozást kihasználva 600.000 honfitársunk dolgozik nyugaton, bár Matolcsyék foglalkoztatási statisztikájában hazai foglalkoztatottként szerepelnek. Erre ő maga is többször utalt.
Ami pedig a közös munkahelyet illeti, már a 30-as években a román "jogalkotók", hogy a cégek alkalmazottainak 80 %-a min. román legyen, logikus, hogy a munkahelyi nyelv a román lett. iparengedélyeket vizsgáltak felül és vontak vissza nemzetiségi alapon.
Már ekkor jelentős betelepítéseket hajtottak végre. Jellemző, hogy amikor 1940-ben Észak-Erdély visszakerült kb. 200.000 román fogott vándorbotot. Igaz 200.000 dél-erdélyi magyar is így döntött. Teleki nagy aggodalmára, mert attól félt-joggal-, hogy eltűnik a magyarság délen és így nincs lehetőség további revízióra. A szocializmus kori betelepítések közismertek (falurombolás). Pl. Kolozsváron, amely 1918-ban 80 5 feletti magyar népességgel rendelkezett, most a románok vannak közel 80 %-os többségben. Mikor legutóbb ott jártunk "szakmai" látogatáson (inkább kirándulás volt a közigkarral:)) az ottani magyar vezetők elmondták, hogy igen izgultak, hogy a 20 %, mert ez a feltétele az anyanyelv használatának az önkormányzatnál. Neccesre, de sikerült hozni. A városiasodás pedig mindig az uralkodó nemzetnek kedvez. A korábban idézet RNL szócikke szerint a törvényhatósági jogú városokban a magyarul beszélők aránya közel kb. 75 % volt.
A városiasodás máshol sem kedvez a magyar nyelv megmaradásának. Szintén közigkaros kiránduláson voltunk Tardoskedden. 2 alapiskola is van, a szlovákba járnak többen,. Sok magyar is odajáratja a gyerekét, néhányan már szlovákosítottak is pl. jár oda egy Töthova, Baloghova vezeték nevű lány is:

ww.zatvrdosovce.edu.sk/dokumenty/zoznam1314.pdf

A magyar nyelv egyre inkább családban használatos nyelv lesz, Pedig Tardoskedd a Csallóközben van.

Néni kis vidámság: a 8 legcifrább cigánypalota:))

www.femina.hu/utazas/kepeken_a_6_leghiresebb_ciganypalota_ezek_a_legcifrabbak#

Fredddy 2014.08.30. 12:56:14

@Minorkavidor: utánanéztem, Tiszadadán bekkelték ki a török uralmat. Annyira nincs is északon, mint én emlékeztem rá, Nyíregyháza és Miskolc közt van félúton.

luftwaffe44 2014.09.02. 19:41:49

Jó cikk!

Annyiban kiegészíteném, hogy már a 15 éves háború előtt is elindultak a változások bizonyos területeken.

A Szerémség és dél Bácska az 1400-as években még túlnyomóan magyarlakta vidékeit már ekkor is állandóan pusztították a török portyák.

Ezekre a pusztításokra Nándorfehérvár (és segédvárai) 1521-es eleste (és az megelőző pusztítás) tette fel a "koronát".

Mohács után aztán Cserni Jován szerb martalócai a maradékot magyarságot is kiirtották.

Erdély etnikai viszonyai is ekkor kezdtek eltolódni a románság irányába, bár ekkor még nem visszafordíthatatlanul.

Erdélyben Basta pusztításai (1599-1604) a túlnyomóan magyarok-lakta Mezőségben és a Maros mentén, valamint az 1660-as török-tatár büntetőhadjárat amely szintén főként ezeket a területeket pusztította jelenti a választóvonalat.

Ezután váltak Erdély legsűrűbben lakott és legtermékenyebb területei magyar szórvánnyá.

Avram Iancu és elvbarátai 1848-49-es etnikai tisztogatása aztán feltette a "pontot az i-re" a Maros középső folyása mentén.
süti beállítások módosítása