Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Titkosszolgálatok – Az első cserkész

2008.03.13. 07:00 Zig Zag

Olyan katonai alakulattal, amelyik egy Frederick Selous nevű fickó cserkészeinek nevezték magukat, a minap találkozhatott a Kedves Olvasó. Logikusan merül fel tehát a kérdés, hogy cserkészkémék hogyan kezdték a cserkészést, merthogy a mi korosztályunk azokkal a kispajtásokkal előbb találkoztak, akik az utat törték, mint zöldnyakkendős, kifúrtgesztenyés, nagyonkirálykalpagos társaikkal. Nekünk az MHSZ-ről, az Ifjú Gárdáról és ezek keleti társairól sem azonnal a katonai felkészítés és utánpótlás jutott eszünkbe, hanem a béketábor, a mozgalom, a dalok, meg a táborozás. Illetőleg mindezek alatt becserkészhető nagyszámú lányok - hogy a cserkészésnek egy újabb értelmére is rávilágítsak.
Ez a poszt azonban csak a szükséges és elégséges mértékben foglalkozik a cserkészéssel, vagy magával a mozgalommal, annál inkább visszont azzal a személlyel, aki kitalálta és Őfelsége Kormányának hathatós támogatásával létrehozta azt.

Az 1899-1901 között zajló angol-búr háború egyik igen nevezetes szereplője volt egy bizonyos Robert Stephenson Smyth Baden-Powell lovassági tábornok (1857-1941), aki, mint a cserkészintézmény megalkotója elévülhetetlen érdemeket szerzett. A cserkészek hősünk monogrammja után csak BP (a nem angolosok kedvéért: Bi-Pi)-ként emlegetik - ezt itt mi is tartjuk - de a brit olajtársasággal való minden párhuzamot kategórikusan tagadunk.

Egy valódi huszárral van dolgunk, hiszen BP 1876-ban a 13. Huszárezredhez csatlakozik hadnagyként, majd Sandhurstben tanul okos dolgokat a hadviselés és más hadtudományos témákkal kapcsolatosan. Itt vizsgázik kitűnőre Szun Ce, Jomini és Clausewitz hadtudományos elveiből, de Zrínyi Miklós Vitéz hadnagy c. munkáját, mint csak ajánlott irodalmat mellőzi a felkészülésben. Minősítése ezért csak cum laude lesz, de ezt senki sem bánja.

A következő állomás India, ahonnan 1884-ben távozik immáron századosként. A dél-afrikai gyarmatok jönnek sorra - miután önéletrajzírója a e ködös megjegyzéssel kapcsolja össze a kíváncsi szemek elől azt a 4 évet, ami az Afrikába történt tartós megérkezés (1888) és Indiából történt távozás közt feszül. Azt írja: "doing some home service", azaz némi otthoni (mármint az Egyesült Királyság) számára teljesített szolgálatot. Más források látták BP-t felbukkanni azért az Egyesült Királyságon kívül is. Kicsit zavaróan hat a sztori hihetőségéhez, hogy a London-Fokváros közt közlekedő utasszállító hajókon a pincérek 80%-a kérdés nélkül tudta, mit iszik BP és kér-e bele tejet.

A felívelő karrierben újabb állomás Málta, ahol hősünk már őrnagy. A sziget katonai kormányzója egy Sir Henry Augustus Smyth nevű pofa tábornok. Aki mellesleg BP nagybátyja. Itt BP beosztása igazán figyelemreméltó módon alakul: a saját nagybátyja titkára lesz, egyben a brit katonai hírszerzés helyi rezidense. Az itt töltött gyenge három év igazán irigylésre méltó. A jó környezet, a finom úri modor, a sok munka. Ezek t'án a legjellemzőbbek.

1897-től az 5. Dragonyos Ezred parancsnoka lesz, (a dragony mibenlétéről itt lehet olvasni bővebben) majd mikor 1899-ben szabadságra utazik a jó öreg Angliába, a Békeügyi Minisztériumból megszólítják, szervezzen lovas lövész egységet a dél-afrikai Mafeking helyőrségbe (képünkön), ahonnan majd jól támadhatók lennének búr célpontok. Újra bizonyít: a feladat teljesítve. A sikereket azonban a búrok is figyelemmel követik. Rövidesen a búr háborúban és Mafeking városában mint parancsnok jól körülzárva találja magát és ezredét. A várost 1899 októberétől 1900 májusi felmentéséig - 217 napig - sikerült tartania.

Az alsó képen BP az 5. Dragonyosok parancsnoka látható ezredesként és természetesen lóháton.

BP egy sor könyvet ír, így saját életéről is, amelyből tekintélyes részt a katonai kémkedés szolgálatában töltött. Életrajzi indíttatású, a tapasztalati megismerés legmélyebb bugyraiba hatoló könyvei sok tekintetben hasonlított a Papára, meg Posta Imrére is, de más tekintetben viszont nem, ezért ezt a mellékszálat a továbbiakban hanyagoljuk. BP összesen tehát 39 könyvet írt, melyek témái közül a katonai felderítés és a cserkészet nem meglepő módon előkelő részarányt képvisel. Vannak persze lovassággal kapcsolatos, vagy a helyi  katonai rendészettel foglalkozó könyvei, sőt amolyan katonautazós dolgok is - ez utóbbi témában a magyar vonatkozások iránt érdeklődőknek javasolom Nagy Miklós Mihály kitűnő munkáit: förder ríding itt és itt. Az alábbi képen BP által írt könyvek szerény gyűjteménye látható, persze nem az összes:

1915-ben, majd 1924-ben újra kiadja "Indiai emlékeim - kalandjaim kémként" című önvallomását – bár sokszor csak általánosan és eléggé romantikus színekben fejtegeti kémszereplését a világ minden részében, a kémkedés történetének mindenesetre érdekes fejezete, úgyhogy ennek rövid ismertetése posztunkból sem maradhat ki. Itt olvasható angol eredetiben.

Lord Robert Baden-Powell már 1888-ban, majd 1895-ben kitűnt a zulu-kafferek és ashantik elleni gyarmati harcokban (a törzsnevek szintén zh-gyanúsak!). 1896-97-ben mint vezérkari törzstiszt a dél-afrikai matabélék lázadásának leverésében vett részt, a búr háborúban pedig mint tábornok vezetett csapatokat. A háború lezajlása után az angol lovasság főfelügyelője lett. Később, 1910-ben nyugdíjba ment, hogy egész működését a cserkészintézmény fejlesztésének szentelhesse. Úgy tűnik, innen datálódik, hogy Őfelsége Kormánya fantáziát lát BP cserkészmozgalmában.

A cserkészet gondolata a búr háború alatt született, amikor a körülzárt Mafeking ostroma alatt BP meggyőződött, hogy a 10-18 éves fiatal fiúkat milyen kitűnően lehet felhasználni portyázó, hírszerző, sőt kémszolgálatokra is, ha megfelelő módon kiképzik és vezetik őket. A kezdetben ifjúsági hadijátéknak induló cserkészet az évek során teljes mozgalommá fejlődött. Pilch Jenő (A hírszerzés és kémkedés története I-III, Franklin Társulat, Budapest, 1936.) szerint az egész világot átfogó olyan intézménnyé vált a cserkészet, amely mint egészséges világnézet, a nemzetek jövőjének kialakításában nagy feladatra hivatott. Ez kétségkívül Baden-Powell érdeme.

E nagy angol katonának nem csak ilyen irányú működése érdemel szót, hanem életének az a szakasza is, amelyben, mint az angol hadügyminisztérium hírszerző irodájának tagja, Európa minden részét felkereste – nem vitás: kémkedés céljából. Mesterségét valóban odaadással és szeretettel űzte s igyekezett magát abban tökéletesíteni. Anglia akkori ellenségeinek földjét éppúgy bekalandozta, mint szövetségeseinek országait. Az osztrák-magyar monarchia hadseregének berendezéseit éppen olyan buzgalommal igyekezett kikémlelni, mint az olaszokéit. Éppúgy kémkedett Dél-Afrikában, mint Anglia ázsiai gyarmatain. Munkálkodásának legnagyobb részét azonban a német hadsereg életének kikémlelésére fordította. Ez a kitüntetett figyelem a két birodalom részéről meglehetős szimmetriát mutat, ahogy erre egy korábbi posztunkban már rámutattunk.

Hadtudományos, katonai, vagy éppen hírszerzéssel kapcsolatos gondolatait nem átallotta Baden-Powell papírra vetni, így például könyvben kiadott fenti önvallomásaiban megmagyarázza a kémek különféle fajtáit és azok eljárásmódjait is. Leírásaiból ismertetjük a következő érdekesebb jeleneteket.

A matabélék elleni harcokban egy Jan Grootboom (képünkön) nevű a xosha néger törzsből származó kém volt nagy segítségére, aki mint vadász, sokat érintkezett fehérekkel, megtanulta az európai öltözködést és folyékonyan beszélt angolul. Ravaszsággal, erőszakkal mindig meg tudta állapítani az ellenséges felkelő törzsek táborhelyeit, s mivel maga is szerecsen volt, közéjük lopódzott s kihallgatta beszélgetéseiket.

A kémhírek közvetítésére a dél-afrikai háborúban sokféle módot találtak ki. A jelentést kis golyóvá göngyölt papirosra írták, azt kifúrt sétabotba, pipaszárba dugták. Máskor kis golyókká összenyomva ólommal vonták be és nyakuk köré fűzött zsinórra erősítették. Ha az ellenség körülfogta a kémet, akkor ezeket a golyócskákat a földre ejtette és jól megjegyezte magának a helyet. A szürke ólomgolyó, a hasonló színű kavicsok között valóban senkinek sem tűnhetett fel. Ha az ellenség eltávozott, könnyű volt megtalálni az elejtett golyókat.

Baden-Powell tapasztalta, hogy az együgyűnek vagy érdektelennek látszó és buta ember szerepét játszó kém sokszor többet végezhet, mint az erőszakos, vagy igen furfangos. Azt állítja, hogy az angolok ilyen szerepekben kitűnően tudnak dolgozni. Külföldi kémek, akik Angliába jöttek kémkedni, gyakran gyerekjátéknak tartották azokat az ellenkémeket kijátszani, akik szerintük igen bárgyún viselkedtek. Arról persze sejtelmük sem volt, hogy ezek a butáknak látszó emberek már nagyon jól ismerik őket és minden lépésükre már régen felfigyeltek. Az egyik fontos angol kikötőben minden hajó megérkezésénél megjelent egy szürke, igénytelen, alacsony öregúr, akiről senki sem sejtette, hogy minden idegen emberről már előre tudta, hogy kémkedni jön-e Angliába, s partraszállása után rövid idő múlva már lakását, foglalkozását is meg tudta állapítani. (Ez biztos erős túlzás, mindenesetre Pilch könyvében jól mutatott.)

Idegen országokban gyakran elnézőn mosolyogtak olyan angol utazókon, akik naphosszat álltak a patakok, vagy tengerpart mentén, hogy horgásszanak, hegyek között lepkéket, bogarakat gyűjtsenek, vagy templomokat, tájképeket rajzoljanak. Pedig az ilyen ártatlan lepkegyűjtők, botanizáló tudósok rajzai igen ügyes kémjelentések is lehettek. (Angol kémek által rajzolt ügyes lepke-, vagy falevél-rajzokba kémjelentéseket rejtettek.)

Maga Baden-Powell is előszeretettel alkalmazta ezt a technikát. Ilyen lepkevadászként barangolta be Dalmáciát, hogy a monarchia akkori Cattaro (ma Kotor - az OMM Haditengerészet 2. számú hadikikötője) környéki igen nagyjelentőségű erődrendszerét kikémlelje. Feladata volt a tengerparti erődökbe hír szerint újonnan beépített ütegek helyét megállapítani. Sohasem kapták el.
Ezek egyébként ma is jórészt láthatók - posztunk olvasóinak, ha arrafelé járnak mondjuk nyaralni, javallott az itteni emlékeket megtekinteni. Pl. Prevlaka félsziget, OMM partvédő erőd. Ez egy korabeli partvédő löveg képe itt:






















Festőszekrénnyel, lepkehálóval és vázlatkönyvvel a kezében barangolta be Baden-Powell ezt a vidéket és még az erődök közvetlen közelében sem gyanakodott rá senki sem. Angol felfuvalkodottsággal egyenesen az ott járókelő tiszteket vagy polgári egyéneket szólította meg, megmutatta nekik vázlatkönyvének egy-két lapját, amelyre színes pillangókat festett s a legártatlanabb arccal megkérdezte őket, nem láttak-e ezen a vidéken ilyen fajta lepkét, mert ez még hiányzik gyűjteményéből. Azok, akikkel szóba állt, megmosolyogták a bolond angolt, pedig ennek a beszélgetések alatt sikerült a lepke szárnyaiba, kellő helyeken, pontokkal és különféle jelzésekkel belerajzolni az ütegek helyét és az erődítmények egyéb részleteit. (Lásd a rajzot, click oda és nézd meg, amit elrejtettek a rajzon.)

Baden-Powell természetesen az alakoskodásnak is nagy mestere volt s kémútjai közben nemcsak álöltözetet, szakállt és hajat viselt, hanem testtartását, mozdulatait is annyira meg tudta változtatni, hogy senki sem ismerhetett rá. A dél-afrikai háború alatt egyszer személyesen indult kémszemlére felismerhetetlenségig megváltoztatott alakban. Az angolok által megszállt egyik városkában véletlenül egyik legjobb barátjával ütközött össze az utcán. Pillanatig kiesett szerepéből s örömmel rákiáltott: “Halló! Ezredes! Mit keres maga itt?” Az ezredes csodálkozva végignézte a torzonborz csavargót és azután faképnél hagyta. Baden-Powel jót nevetett magában és nyugodtan folytatta kémútját.

Aki nem hiszi, járjon utána.

A cserkész mozgalomról pedig itt egy elég jó link, érdemes kicsit belekukucskálni.

25 komment

Címkék: afrika brit titkosszolgálat hadtörténelem búr kémek és hírszerzők cserkészek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Feketedisznóvágás 2008.03.13. 09:59:09

Én cserkészkedem, és BiPi-ről még sose láttam ilyen jó írást, köszi a szerzőnek! Igy tovább

tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.03.13. 11:34:44

Ez a lepkés megoldás kifejezetten kreatív.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.03.13. 12:39:10

"... ezért a hadsereg minden dolga közül a kémekkel tartsuk fenn a legszorosabb kapcsolatot, senki ne kapjon busásabb jutalmat a kémeinknél, s ne legyen titkosabb dolog, mint kémeink szolgálata."

(Szun-ce)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.03.13. 12:41:34

Na és még egy ugyanonnan, hogy okosodjon mindenki:

"A bölcs fejedelem és a kiváló hadvezér mindig képes legyen rá, hogy nagy tudású embereket a kémeivé tegyen, s akkor nagy tetteket fog véghezvinni. A háborúban ez a legfontosabb; a hadsereg a kémekre támaszkodva tud helyesen cselekedni."

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.13. 13:21:26

ezek ütöttek szöget a fejembe, tiboru, akarom mondani Szun-Ce nyomdokain: a nagy tudású (1), intelligence (2) meg az intelligencia (3).
ez egyfajta elitizmus eredménye? vagy esetleg oka?
Vagy ha nem, akkor mi?

Mentula 2008.03.13. 15:37:05

Kotorban, a centarban van egy jó kis hajózási múzeum is, amit nem találtunk meg a sikátorok közt :( Majd egy konoba beszippantott a grillezett lignje illatával. A lignje jó volt :)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.13. 17:24:34

pedig nehezen téveszthető el, van 2 hajóágyu a bejáratnál, ami egy kis terecskére néz

Mentula 2008.03.13. 18:02:07

Ja, csak a kis terecskét kell megtalálni :)

Majd megyek még. Nem releváns, de a Niksicko pivo és Vranac mög-e vót ?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.13. 23:10:47

ez csak természetes. a vranacról - ami egész kitűnő (a pro corde) van egy történetem: kicsit több palack bor készül ebből a fajtából, mint amennyi a szölő termőterülete. szóval nem mind arany, ami fénylik.
a múzeumot pedig legközelebb bizti megtalálod, hiszen olyan kicsi az óváros. jártam már jobb tengerészeti múzeumben, de ez ott van és ez a helyi legjobb, szóval nem kell kihagyni. ha már megunta az ember a gasztronómiát magában...
amit viszont tényleg ajánlok - de nem a nyári csúcsban, hanem május magasságáig - az a Stari Mlini, vagyis az öreg mlom, amin átfolyik egy hegyi folyó, pisztrángot tenyésztenek és lehet hajóval is érkezni. Kotortól a part mentén ÉNY irányba elindulsz kocsival, elhagyod Perasztot és utána van a sarokban. nem olcsó hely - a repülőn is reklámozzák.
www.starimlini.com

Mentula 2008.03.13. 23:40:19

Ja, van 2 eurós vranac, csavaros fémkupakkal...

Vissza kell mennünk, mert legutóbb a helyi csúcsszezonban mentünk, Budva, Sveti Stefan, Jazz, +1 milla szerb turiszt, anyaország és minden vendégmunkás. Kurva szép, de agyon zsúfolt. Egy déltánunk volt Kotorra, és a gyengébb ellenállás irányában mozdultunk el. Csak idézze fel mindenki a készülő lignje na zaru illatát :)

A kotori öblöt meg nem kerültük meg, - sajnos, mert komp is volt.

De volt tappancsos wc, a műveletet néző cigányasszonnyal, aki, mikor úgy vélte, végezetm - mondom nézte - egy vödör vizet beloccsantott, úgy hogy a szomszéd kupacát is a átmosta hozzám. Amikor szürke arccal kiindultam, még leszedett 1 euróra :)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.14. 08:09:19

Az asszon is tudna mesélni a Jaz kemping csodáiról :) Búvározni is jó hely - nem mással, mint a helyi Custeau kapitánnyal volt szerencsém mindezt. Voltam többször arrafelé, így a nyári csúcsban is. De nem akkor volt a legszebb, hanem április végén. Csináltunk az én drágámmal 1 hosszú 7 végét. Beograd-ból repülővel 50 perc alatt levisz a repcsi 100 euróért. Budvában lakoztunk a nyári árak feléért. A szaunát csak nekünk fűtötték fel. Lényegében nem volt turista rajtunk kívül, csak helyiek. Béreltünk egy autót és oda-vissza végigjártuk a tengerpartot. Nyáron az az egy út zsúfolásig tele van közlekedőkkel. Áprilisban pedig senki. Bemész valamelyik stari grad sikátorába és nem lépnek a lábadra. A nap sütött, 25 fok, a tenger 16-18 (nem fürdős), de a kiülős kv-zók nyitva, mindenki ráér. Szóval kitűnő.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.14. 08:16:24

Elötte meg Sv Stefanban laktam a félszigettel szemben a domboldalon. Reggeli a lugasban, rálátással a félszigetre természetesen. A Jaz kemping "kényelme" helyett ez sokkal jobb volt.

Mentula 2008.03.14. 09:45:57

Na ebbe most belesajdult a szívem, hun van még a nyár, hogy bassza meg. Na de aztán...

A cserkészekről megemlékezve, egyszer gardíroztam a kaliforniai magyar mittomén milyenvezetőjüket, kurva jó arc volt. Elvittem Dörgicsére, meg Szigligetre, perszehogy borospincébe. Mondta, hogy bátran igyunk, mert született kaliforniai meg cserkész :))) Vót ott cigánybanda meg ami köll, megtanítottunk neki szép irredenta dalokat - ő kérte... Na végül letett arról a valamilyen B.P. féle szokásáról, hogy másnap kürttel hajnalban fog ébreszteni :)

Neoprimitív 2008.03.14. 16:09:32

Széchenyi Zsigmond Nahar-ját olvasta valaki? A Pig Sticking or Hog Hunting könyvről jutott az eszembe (balról a második kötet), ő irt számomra emlékezetesen a jaipuri "disznószúrásról".

tistedur 2008.03.14. 20:30:13

ki az,aki nem olvasott széchenyi zsigmondot?! :P

ekkerjoz 2008.03.15. 11:43:36

"Nem releváns, de a Niksicko pivo és Vranac mög-e vót ?"

Jahh, kétliteres Niksicko Pivo, hatosával csomagolják egy zsugorba, és az egész kilenc euro (2005. Risan).
Absztinensek számára meg ott van a Knyaz Milos ásványvíz.
Húsvét alkalmából talán érdemes megemlíteni a szélben érlelt prsut nevű sonkát is.
Nincs túl messze Kotorhoz a Tengerészeti Múzeum Dubrovnikban sem, egy kis kirándulást megér, ott is nagyon sok magyar vonatkozású ereklye található.
(Cattaro, Ragusa, micsoda szép nevek és helyek voltak)

Koimbra · http://filmdroid.blog.hu 2008.03.16. 13:09:47

Jó cikk volt, így vasárnap kora reggel:)

Wyvern 2008.03.29. 21:52:31

Amugy amikor olvastam a Scoutingot bennem is felmerült h igazából Bipi felderítő kiképzést csinált gyerekeknek. Igy már teljesen világos.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.29. 22:35:28

Nos igen. De a keleti megfelelők sem voltak mások. A hadsereg utánpótlásához válogattak pl. az MHSZ-ben. Voltak repülők, ejtőernyősök, búvárok, rádióamatőrök, autósiskola, modellezők, stb. Mind, mind olyan dolog, ami kellett a hadsereg különböző területeinek utánpótlásához. Ez csak egy az ilyesféle szervezetek közül. Vagy ott voltak az úttörők, ami majdnem biztos, hogy alapötletét tekintve a cserkészmozgalomtól származik.
És ezek minden keleti blokkhoz tartozó országban jól megtalálhatók voltak. Szóval ideát is foglalkoztak ezzel a kérdéssel rendesen.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.29. 22:36:48

mindazonáltal nem baj, ha az ember tud térképet olvasni és meg tud fogni egy tályolót

Dzsi 2008.03.30. 00:09:42

Nagyon alapos írás, köszönet az alkotónak!

Néhány kis pontosítás: Baden-Powell soha nem tanult Sandhurstben. Miután megírta a felvételit, egyből elvitték Indiába, és attól kezdve állandóan katonai szolgálatot teljesített, nem tanult tovább. (Egyébként kíváncsi vagyok, honnan származik ez az igen alapos ismertetés sandhursti pályafutásáról.)

A másik pedig a kémkedés. A lepkés történet valóban nagyon kreatív, ugyanakkor - ahogy az idős emberek általában - B-P is szeretett kicsit szebben visszaemlékezni múltbeli tetteire. Kutatók szerint ezzel a módszerrel olyan nagyon komoly kémkedést nem lehet végrehajtani, dalmáciai csavargása pedig valóban inkább kellemes kirándulás volt, semmint életveszélyes küldetés, annál is inkább, mert békeidő lévén az erődök körül bárki bármennyit járhatott.

Németországban pedig egyszer elég csúnyán le is bukott "kémkedés" közben, és az eset - mivel teljesen hivatalosan bejelentve jelent meg a szemlén - amúgy is aligha minősíthető komoly hírszerzésnek.

Ugyanakkor az is igaz, hogy Mafeking ostromakor például előfordult, hogy maga is kiosont a városon kívülre kihallgatni a búrokat.

(És egy apró technikai észrevétel: "önéletrajzírója" helyett az "életrajzírója" talán megfelelőbb lenne.)

A téma iránt érdeklődőknek ajánlom Tim Jeal igen alapos (és szórakoztató) monográfiáját:
yalepress.yale.edu/book.asp?isbn=9780300091038

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.30. 18:30:55

Szia Dzsi,
Kösz a feedback-et :)
Igen - az önéletrajzírója érdekes szám/személy egyeztetést eredményezhet.

Másként pedig gondolod, hogy 1876 magasságában Sandhurst-ban ajánlott irodalom lett volna Zrínyi Miklós Vitéz hadnagy c. munkája?

A kémkedéssel kapcsolatos dolgok pedig jórészt BP saját - és a poszton is hivatkozott - munkáiból, valamint Pilch Jenő: A hírszerzés és kémkedés története, 1936 Franklin társulat, Budapest - c. könyvből származnak.

Más elsődleges forrást, mint pl. a Királyi Katonai Akadémia saját levéltárának kutatható archívumait, fizetési jegyzékeket, vagy unclassified anyagokat nem tanulmányoztam a poszthoz. Mindazonáltal igazad lehet abban, hogy maga BP nem lehetett csúcském, viszont a kémtoborzó és kiképző iskolák kitalálásának és működtetésének koronázatlan királya. E tekintetben azonban van ellenpélda is. Gustav Steinhauer: Der Meissterspion des Kaisers, 1930, Karl Voegels Verlag GmbH, Berlin - pp150 simán megírja, képekkel illusztrálva, hogyan kémkedett Angliában.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.03.30. 18:37:53

Steinhauer kapcsán az is megemlítendő, hogy ezt követően elmegy a Kaiser-ral rokonlátogatóba a Buckingham művekbe, mint a Kaiser biztonsági főnöke. Ez asszem már pofátlanság.
süti beállítások módosítása