Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vikingek 2.0

2008.12.30. 18:07 Mentula

Mai posztunk, mint azt láthattátok, sem időben, sem tartalmilag nem követi szorosan az első részt. De hát még tart Yule ünnepe, és amúgy is, legutóbb az óskandináv népekről szélsőségesen egyoldalú posztot írtunk, aránytalanul eltúlozva az erőszakra és vagyon elleni bűncselekményekre való hajlamukat. Ezért, mielőtt összeülne a MÚOSZ etikai bizottsága, gyorsan szögezzük le, hogy az átlag viking sokoldalúságával csak Pandacsöki Boborján vetekedhet. Lehet itt sorolni, hogyaszondja: nagyszerű hajós, felfedező, rafinált kereskedő, amúgy otthon békés földműves és kézműves, romantikus lelkű költő stb. Hangsúlyozzuk tehát, hogy e korukat megelőző polihisztor harcosok nem csak romboltak, hanem építettek is. Sok egyéb mellett pl. hajókat. Mai posztunk fő tárgya a legendás viking hajó, amely nélkül hőseink nem válhattak volna a 9-11. század világhatalmi tényezőivé, hanem maradtak volna olyan, azóta elszlávosodott/kihalt törzsek, akik fagyos hazájukban egymástól rabolják a jellemző helyi termékeket (rénszarvashús, rénszarvasprém, rénszarvaszsír). Beszámolunk továbbá egy tengeri csatáról, amelyet a kor legendás hősei vívtak.

 

Vihar hatalmasan vág tengerárba,
Harciasan úszik a hab óriása


Az óskandináv térségben már csak a földrajzi adottságok miatt is ősidők óta hajóztak. Az itteni hajózás és hajótípusok ugyanakkor pont annyira hasonlítanak a már megismert mediterrán hajókra, mint a kabóca ciripelésétől hangos délszaki táj az Északi-tenger hullámveréséhez. A jellemző forma, a hosszúhajó, már évszázadokkal a viking-kor előtt kialakult: hosszú, keskeny, kis merülésű, alacsony oldalfalú hajótest. Az ilyen formájú hajó jól fekszik a nagyobb hullámokon is, és keresztvitorlával sem csak félszélben, hanem éles szögben, akár a szél felé is képes haladni. (Figyelmes olvasóink emlékezhetnek a hajókra, amiket a rómaiak a Balti-tengeren, és a folyókon használtak, a helyiek tapasztalatait felhasználva, külsőleg már azok is megfeleltek az említett kritériumoknak.)

A gondos viking mesterek a következőképp jártak el, ha néhány szép szál tölgyfa került a kezük ügyébe. Az egy fából faragott hajógerinchez elébb rögzítették az orr- és fartőkét (ezeket olyan hévvel dekorálták, amit a rokokó-korszak belsőépítészei is megirigyeltek volna), majd a gerinchez gyógyították az egymást részben átfedő palánkdeszkákat, melyeket szintén lehetőleg egy-egy farönkből hasítottak ki. Jó kis meló lehetett fűrész nélkül. A palánkokat az átfedéseknél vasszegeccsel rögzítették egymáshoz, belülről úgy méterenként bordákkal erősítették meg a testet, amelyeket rugalmas ágakkal, gyökerekkel kötöztek a hajótesthez, végül a réseket kátrányos szőrrel tömítették. Az eredmény egy rendkívül gyors, és rugalmas hajó, ami ugyanakkor jól bírta a kevéssé barátságos északi elemekkel való permanens harcot. Ebbe aztán került egy darab árboc, amelyre egy szép színes keresztvitorlát húztak fel.

Szakértőink persze több dologban vitáznak, így azon is, hogy mikortól használtak az evezők mellett vitorlát is az északiak. Van erre számtalan elmélet, kezdve a második századdal, de ezek afféle spekulációk. Ugyanakkor érdekes módon 2-3. század környékétől egyes kelta, germán és szláv törzsek esetében bizonyítottnak tekintik a vitorla alkalmazását, de csatangoltak arra felé az 1. századtól római hajók is. Nehéz elképzelni, hogy ne termékenyítették volna meg a vikingek amúgy is élénk alkotó fantáziáját. A 7. századból való un. kvalsundi hajó az első lelet, ahol a hajó kialakításából feltételezhető, hogy árboc is lehetett rajta, de egyértelmű bizonyítékokat csak a 9. századi hajómaradványok szolgáltattak.
 

Lássunk néhány jelentős roncsot, méretet, egyebeket, időrendben: 
 

  • hjortspringi hajó, kr.e. 4. szd., 19 m hosszú 2 m széles,

  • nydami hajó 320-körül, az első bizonyíték a klikerpalánkos építésre,

  • a már említett kvalsundi hajó, 7. szd.,

  • osebergi hajó, 800 körül 22 m hosszú, 5 m széles, 15 evezőpár,

  • tunei hajó 890 körül, 22 m hosszú, 4,3 m széles vitorlás, 13 pár evezős,

  • gokstadi hajó, 890 körül, 23,3 m hosszú, 5,25 m széles, 16 evezőpár

Innentől ráfeküdtek a témára, és tömérdek változóan jó állapotú viking hajót ástak elő. Kiemelkedő jelentőségű lelet még a “skuldelevi ötök”, vagyis a Roskilde-fjordnál feltárt öt hajó, melyeket az öböl bejáratánál kővel megrakva szándékosan süllyesztettek el, hogy lezárják a fjordot. Ezekből kettő késői viking hadihajó. A nagyobbik egy klasszikus sárkányhajó, 30 méteres hosszával, és alig 3,5 méteres szélességével.

Időben elsőként a tunei hajót ásták elő, de az nem volt annyira fényes állapotban, hogy megmozgassa a tudományos közvéleményt. Majd jött a mindent elsöprő áttörés: a hajófétisiszta vikingek temetkezési szokásainak hála, a főembereket gyakran kedvenc hajójukban temették el, így bukkantak két királysír agyaggal beborított, és ennek következtében tökéletesen megőrzött hajójára Gokstadnál (jobbra lent) és Osebergnél (itt balra).

Pár év alatt elkészítették a gokstadi hajó élethű replikáját, és azt fantáziadúsan “Viking” névre keresztelték. A másolattal a norvégok az 1893-as chicagoi világkiállításon vettek részt, úgy, hogy a hajóval átkeltek az Atlanti-óceánon, elérve útközben a 11-12 csomós sebességet, ami a korabeli gőzösöknek megfelelő haladást jelentette, ezzel 27 napra volt szükség a Norvégia-New York táv leküzdéséhez. Érdekesség, hogy a spanyolok a Santa Maria másolatával ennél rövidebb útvonalon kétszer annyi idő alatt hajóztak át az óceánon. A Viking hazaútja már nem volt ilyen sima menet, egy vihar úgy megtépázta őket, hogy a hajóból semmi sem maradt, a legénységet pedig egy bizonyos Deák elnevezésű gőzös mentette ki.

Fenn a fecske-honban vészek ösvényt rónak,
Gestill is meghódol a hajó-rombolónak


A sagák – amelyek ugye pár száz évvel később íródtak – szóhasználata alapján vannak szerzők, akik a késő viking-kori hadihajókat három csoportba sorolják. A sniggek vagy kígyóhajók e szerint a legkisebbek, amolyan cirkálók, a skeidh a középkategória, végül a legnagyobb “csatahajók”, a sárkányhajók, azaz a drakkarok, 30 vagy több evezőpárral. Mások szerint a sagák szóhasználata (és tartalma) teljesen megbízhatatlan e téren is, mivel egy vérbeli saga-szerző egy cifra költői képért a lelkét, az édesanyját vagy bármit eladott, míg a történelmi hűségre csak annyira ügyelt, mint a Blikk. Akik így vélik, azok szerint kezdetben vala a multifunkcionális gokstadi típus (nem maga a gokstadi hajó, mert az kifejezetten királyi használatra készült), ami méretei alapján csapatszállító, hadi- és kereskedelmi hajóként is funkcionált.

Majd némileg később, a 10. század során különült el élesen a kereskedelmi és a hadihajó, idővel ez a distinkció egyre jelentősebbé vált. A hadihajók még keskenyebbek, még kisebb merülésűek lettek, míg teherhajók, a knarrok vagy knorrok, elhagyták a hosszú keskeny formát, e helyett magasabb oldalfalú, több palánkból álló, szélesebb és nagyobb merülésű vitorlás jött létre, amelyben az áru már jó eséllyel szárazon vészelte át a tengeri utat. Ismerünk pár kiemelkedő hajót is, mint például Olaf Tryggvason Nagy Kígyója, 70 evezőssel. (A korábbi zászlóshajójával, a Daruval meglátogatta egy vazallusát, aki a Kis Kígyó nevű drakkarral sietett ura elé, amely pár méterrel, és evezőpaddal felülmúlta a Darut. Mivel egy hűbéresnek semmije, de még a hajója sem lehetett hosszabb, mint a királynak, így szükség volt a Nagy Kígyóra.)

A knarrok (itt egy balra) tették meg a távoli nyílt tengeri utakat, 6-8 csomós átlagsebességet produkálva (egy csomó=1,852 km/h) de láttuk, hogy a karcsúbb gokstadi hajó másolata 10-12 csomót is tudott. A feljegyzések szerint jó esetben, széljárástól és hajótípustól függően, például Norvégiból Izlandra 2-4 nap alatt jutott el a jámbor telepes, de a dán kalóznak is elég volt 2 nap, hogy rajtaüssön az angol partokon. Aki nem érezte úgy, hogy elég messze lakik Nyugat-Izlandon, az onnan alig 3-4 nap alatt Grönland déli részére juthatott.

A felfedezésekben itt nem mélyedünk el, csak szőrmentén. Az elsőként gyarmatosított Skócia körüli szigetek (Orkney-, Shetland-szigetek, Hebridák), de még Izland – korábban Thule - és a Feröer-szigetek is évszázadokkal korábban ismertek voltak, így nem kellett őket felfedezni, de vikingek telepesként csak a 9. század elejétől jelentek meg ezeken a helyeken. Főleg a norvég vikingek kivándorlási hajlandóságát fokozta Széphajú Harald egységes norvég államról alkotott víziója, benne mindennel, ami egy ilyen állammal együtt jár: központi hatalom, adók, törvények, rend stb. Így hát felháborodott ezrek kerekedtek fel, hogy Izlandon, vagy valamely más, távoli szigeten építsék a Szabad Világot. Igazából azonban Izland és a Feröer-szigetek később Norvégia részévé váltak, majd később dán fennhatóság alá kerültek.

Az igazi felfedezés persze Grönland és Amerika volt. Grönlandot egy Gunnbjörn nevű ember fedezte fel véletlenül, aki amúgy Izlandra igyekezett, de eltévedt. Ez után vagy száz évvel a száműzött Vörös Erik immár tudatosan több, mint húsz hajóval utazott oda, azzal az eltökélt szándékkal, hogy az új földeken le is telepednek. Így is tettek, leszármazottaik több évszázadon át virágzó gazdálkodó közösséget alkottak, szintén először norvég, majd dán formális uralom alatt. A 14. századig tartották a kapcsolatot Izlanddal és Norvégiával is, ami aztán megszakadt, azóta sem tudni, mi lett az utódokkal. Kis létszámú, sérülékeny közösség lévén sejteni, hogy lehetett némi beltenyészet, de akár egy járvány, vagy ínséges év is elég volt az eltűnésükhöz. Annyi bizonyos, hogy 1540-ben már csak eszkimók laktak arrafelé.
Végül említsük meg Vinlandot, Marklandot és Hellulandot, mely területek bizony már Észak-Amerika részét képezik. Két ellentétes tartalmú saga alapján vagy Bjarni, Hjerjólf fiáé a felfedezés érdeme, vagy Vörös Erik fiáé Leifé. A sztori itt is azzal indult, hogy a felfedező – bárki is legyen az - Grönlandra indult, de elkeveredett. Utána indultak a célzott expedíciók. Tudjuk, hogy járt arra például Vörös Erik egyik haverja, Thorfinn Karlsefni, és a másik fia is, Thorwald. A grönlandiak második generációjáról feltehető, hogy nyaranta pár hónapra rendszeresen átruccantak Újfoundlanra, Labradorra, egyesek szerint a Szent Lőrinc-öbölig is (ez a legészakibb pont, ahol a vadszőlő megterem, így a Vinland név eredetét is magyarázná). Egy viking telepet valóban feltártak, Újfoundland északi részén, de állandó letelepedésre nem utal semmi. A helyiekkel való szórványos kapcsolatot bizonyítja egy Maine államban, indián leletek között talált Olaf Kyrre királyt ábrázoló norvég érme.

Meghal barom, meghal barát, meghal maga is az ember,
De senkinek a híre-neve meg nem hal soha, aki valamilyet szerzett


A vikingek érdekes módon nem kedvelték a tengeri csatákat. A hajók harcászati jelentőségét azzal aknázták ki, hogy lehetővé tették a hirtelen szárazföldi rajtaütéseket, ahogy azt már kitárgyaltuk. Ha mégis tengeri ütközetre került sor, ott igyekeztek öblökbe, fjordokba húzódni, és olyan körülményeket teremteni, mintha a csata a szárazföldön zajlana. Ehhez először leszerelték az árbocot, majd a szorosan párhuzamosan egymás mellett álló hajókat az orrtőkénél fogva összekötötték, így egy nagy úszó erőd jött létre, amellyel komótosan eveztek az ellenség felé. A harc az íjak kilövésével és dárdák hajításával kezdődött, majd ahogy a hajók összeértek, kezdődött a közelharc, egymás hajóira átugrálva.

Na de nézzünk egy konkrét esetet, mégpedig azt, amelyben a viking kor olyan szupersztárjai feszültek egymásnak, mint Olaf Tryggvason, norvég király, és Villásszakállú Sven a dán-svéd szövetség élén, kiegészülve Hakon Jarl bosszúszomjas fiával, Erikkel. Minderre az első millennium évében vívott svolderi (vagy svoldi) tengeri csatában került sor.

Tryggvason norvég király Széphajú Harald unokája, a kijevi varég testőröknél nevelkedett, majd Európa minden csataterén megfordult. A norvég trónért egyebek mellett eltette láb alól Hakon Sigurdssont, majd megtért, és a maga finom eszközeivel egész országát az igaz útra kívánta terelgetni, amire az ottani Koppány- és Vata-félék pont úgy reagáltak, mint mifelénk. Ellenfele – volt szövetségese – Villásszakállú Sven (vagy Svend), dán, később angol és norvég király, Kékfogú Harald fia, és az angliai hódítást betetőző Nagy Knut apja. Svenhez csapódtak az Odinhoz hű norvégok, és Olof, svéd király is. Szóval illusztris társaság jött össze.

Az erőviszonyok finoman szólva nem voltak kiegyenlítettek, Svenéknek 60 hajója volt, Tryggvasonnak 11, de őt erősítette a legendás Nagy Kígyó, a Daru és a Kis Kígyó is. És amúgy sem volt szokása kitérni holmi hatszoros túlerő elől. Ahogy említettük, mindkét fél akkurátusan összekötözgette a hajóhadát, és egymásnak rontottak. A középen összpontosuló közelharcban a norvégok a három nagy sárkányhajó magasságának köszönhetően jobban indítottak, és akár győzhettek is volna, ha a másik norvég, Erik, Thor nevével kombinált csatakiáltásokat harsogva le nem válik a kötelékről, és oldalba nem kapja honfitársai szélen elhelyezett kisebb hajóit, mindkét oldalról egyenként levágva, és izolálva azokat a köteléktől. A legvégére maradt a Nagy Kígyó, de nem sokáig. Tryggvason és megmaradt emberei végül teljes fegyverzetben a vízbe ugrottak, de - ismerve a vas és a víz fajsúlya közti jelentős különbséget – nem azért, hogy elmeneküljenek.


Ha jól számolom, még van három nap az amúgy 12 napos viking Yule-ünnepből, tehát mindent bele, elő a sörös kupát. És persze BÚÉK!
 

44 komment

Címkék: hajók hadtörténelem kelták vikingek drakkar knarr gokstad skuldelev vinland

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2008.12.30. 18:36:17

Mentula, grat és köszi - most pedig olvasok!

Mentula 2008.12.30. 19:12:42

kéremszépen, decemberre ígértem, sokkal tovább nem várhattam :)

villámposzt estére.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2008.12.30. 20:02:24

Remek poszt:)

De egy kicsit vitáznék az analógiával:) Ha jól értem, "Tryggvason norvég király Széphajú Harald unokája" ellenfelei az ősi vallást védték, míg nálunk Koppányék a bizánci kereszténységet akarták. Legalábbis magyar alkotmány és jogtörténetből így rémlik:)

Mentula 2008.12.30. 20:16:59

az analógia annyiban ok., hogy egyrészt nem vágytak pl. a hamburgi érsek alá, de legfőképp Erik Hakonson apja maga akart király lenni (csak jinyírták), ehhez a privát célhoz bázist gyűjtendő szépen felhasználták a vikingek keresztény-ellenességét. Bizánci keresztények tényleg nem akartak lenni :)

mr nemo 2008.12.30. 20:41:28

Derül égből viking 2.0... még ilyet! :-)

Mentula 2008.12.30. 20:45:52

Áááá, szép estét Tist!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.30. 21:27:10

@tistedur:

Hahóhahó! Merre tetszett lenni ily sokáig?!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.30. 21:29:52

@tistedur:

És amúgy tudom, hogy mások anyanyelvén nem PC viccelődni, de elsőre azt hittem, hogy a hangcsatornát poénból fordítva tették fel a filmre, olyan mókásan hangzik ez a skandináv (?) szöveg...

kvarcman 2008.12.30. 21:30:15

Affene rúgjon bele.. nem szoktam blogokat felvenni a kedvenc oldalak közé, de mind a lemil mind a konteo oda került. Nagyon köszönöm Nektek az írásokat-postokat, végre valami zseniális dolog a híg fos tengerében, amit internetnek hívnak.

Gratula,thx,buék!

Mentula 2008.12.30. 21:45:52

A Yule-ünnep amúgy a téli napforduló északi ünnepe, egyfajta szaturnália, vagy hanuka. Csak kemény tökű barátaink vagy két hétig tolták, megemlékezve az ősök szelleméről, pohárköszöntőket mindva Odinra, mindeközben egy brutális méretű mézsörös ibrikből vételeztek, és persze álló nap /moderálva/ egymás előtt.

Ahogy mindtam, még tart :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.30. 21:50:14

@kvarcman:

Köszönjük! Az internet nevében is :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.30. 21:51:01

@Mentula:

Hej, ha én is köztetek lehetnék...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.30. 21:51:59

@kvarcman:

És persze BÚÉK neked is és mindenkinek!

Mentula 2008.12.30. 22:03:55

@tiboru:

én is szeretnék ott lenni...DDD

tomcsi71 2008.12.30. 22:18:22

Kis klímatörténeti adalék: a viking felfedezések időszaka egybeesik az ún. "hőmérsékleti optimummal", azaz az éves középhőmérséklet magasabb volt, mint a mai üvegházhatásos/globális felmelegedéses "csúcsérték" (pl. Grönland zöld föld elnevezése sem volt akkora hazugság, mint az elmúlt évszázadokban)... A viking telepek eltűnése ill. visszaszorulása az északi Atlanti-óceánon, a XIV. században pedig az első "kisjégkorszak" időszakára esik...

Dirky 2008.12.30. 22:18:51

Na igen, van is mit ünnepelni a napfordulón, ha a nappal cirka négy-öt órát jelent. Vajon mit csináltak az ilyen ünnepeken, ha a hűbéresnek nem csak a hajója volt hosszabb?

Köszönet a posztért, további kellemes mézsörözést!

Mentula 2008.12.30. 22:35:02

Köszi.

@tomcsi71: én is így tudom, a déli részen dús zöld legelőkről számolnak be. És valóban, az eltűnésük kapcsán is említhettem volna a klímaváltozást.

óðinn 2008.12.30. 23:21:46

Így van, a klímaváltozás fontos szerepet játszott mind a vikingek feltűnésében, mind pedig eltűnésükben. Tiboru: a skandináv nyelvek sokak számára úgy tűnnek, mintha fordítva beszélnének, a Top Secret című klasszikusban ennek megfelelően a svéd könyvárusról szóló jelenetet egy az egyben visszafelé vették fel:
www.youtube.com/watch?v=nVmIhd1gwpk

Mentula 2008.12.31. 00:10:31

No kérem, úgy tűnik az 2. részt követelő korábbi kommnetelők népes tábora ma nem ért ide. Nekik
is BÚÉK!

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.12.31. 00:49:30

Nice! Már azt hittem, ezt a sorozatot elfelejtettétek. :)

Vérnűsző Barom (törölt) 2008.12.31. 02:49:02

Az írás tetszik, és belátom, nem férhet ekkora terjedelembe minden, de kicsit hiányolom a vikingek nagy körének megemlítését, amit végig az emlegetett hajókkal tették meg, és ma is komoly kihívásnak számítan (le anglia mellett Gibraltárig, majd át a Földközin, Bizánc, Fekete-tenger, Don, Volga, kis szánkózás után - hajókat áthúzva a havon! -, Néva, majd északon vissza haza). Az út során végigrabolták, verekedték, kereskedték Európát, útközben hosszabb-rövidebb életű államalakulatokat hagyva (mint a megemlített Kijevi Rusz, amiből tulképp az egész orosz balhé kinőtt), illetve kisebb-nagyobb zsoldoscsapatokkal elszegődve ide-oda, beleértve pl. a magyar király testőrségét is.
További magyar kapcsolatot is lehetett volna említeni (Thyrker - esetleg - Vörös Eriknél, vagy a Kijevi Rusz magyar szolgálatban álló alapítói), de hát tulképp nem ez volt az írás tárgya.

Az elszlávosodás lehetőségét tartom kicsit erősnek, lévén a későbbi orosz területek kivételével ilyenre nem tudok példát, ott meg gyarmatosítóként, átutazóként, kereskedőként voltak jelen, komolyabb vagy őshonos népességgel nem, így az elszlávosodás említése kicsit furcsának tűnik számomra, még úgy is, hogy az eredeti varég uralkodói család az 1500-as évekig kihúzta az orosz trónon, és tulképp a mai Oroszország jogelődjének tekinthető államot hozták létre, annak mai nevével együtt.

Normi 2008.12.31. 06:32:37

Bírom ezeket a Kékfogú, Széphajú vikingeket. A hajóik pedig gyönyörűek. A gokstadti és az osebergi hajót hol lehet megnézni egyébként? Osloban? Ha esetleg egyszer arra vetne a sors...

Titus Pullo Urbino 2008.12.31. 06:50:03

Mentula, gratulálok, élvezetes posztot alkottál, nem is csoda, hogy index címlap lett belőle. Gratula, búlyék, gratula!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.12.31. 08:44:11

OFF

Mentula,

üzenet a megbeszélő-szobában!

ON

sarasvati (törölt) 2008.12.31. 09:17:10

hello
ez megint egy remek kis poszt lett, gratula!
ha nem néznék ma ide többet, akkor minden szépet és jót a következő évre!

Stupidella 2008.12.31. 10:01:52

Jo poszt, nagyon tetszett, szepek ezek a viking hajok! Az a jo ebben a blogban, hogy a kommentek is tele vannak erdembeli informacioval.

BUEK mindenkinek!

Mentula 2008.12.31. 10:09:28

Vérnűsző, én azt nem tudtam, hogy a "nagy kört" egyben egy ember megtette volna. De az első részben van ez-az arról, hogy az említett helyeken portyáztak.

A többbi meg annak a kommentjeiben. Pl. ez Tyrker, ez sztem egy urban legend. Egy névből ami ráadásul egy sagában tűnik fel nem lehet ilyen következtetést levonni. Végig kéne olvasni Vörös Erik sagáját. (mongjuk nekem is...):)

Mentula 2008.12.31. 11:16:48

Tiboru, így mingyá' pofásabb, nagyon köszi. A lenti képet én meg sem tudtam nyitni...

dr. Pascal 2008.12.31. 13:36:39

ehh, megyek mindjárt Age2zni, vikingekkel :D

de:

>>“skuldelevi ötök”, vagyis a Roskilde-fjordnál feltárt öt hajó, melyeket az öböl bejáratánál kővel megrakva szándékosan süllyesztettek el, hogy lezárjáka fjordot.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.31. 14:11:54

Mentula, grat! Nagyon jól sikerült!

mr nemo 2009.01.01. 12:38:19

Boldog Új Évet Mindenkinek!

juditmanó 2009.01.01. 22:08:09

Mentula kedves,

köszi az új vikinges posztot (a folytatást követelők népes táborához tartoztam én is), neked is BUÉK!
Vérnűsző Barom jól mondja, a kijevi ill. később az orosz trónon a Rurik-dinasztia leszármazottjai ültek, aztán valamikor az 1500-as évek végén jött Borisz Godunov

Mentula 2009.01.01. 22:53:35

@juditmanó: Köszi. Azt azért el kell mondjam, hogy a Kijevi Rusz nem fért bele a sztoriba, így Rurik kétes szerpe sem.

Csak most vettem észre, hogy az "elszávosodásos" poén sem ült igazán, persze írhattam volna akármmi mást, de nem elrugaszkodott a példa. Pl. a Jormsvikingek - már ha léteztek - a sagájuk szerint is pár év múltán főként vendekből álltak. Történelmietlen kategória ez a mi lett volna ha... Kéretik tehát ostoba poénnak tekinteni.:)

Na, még nem józanodtM KI...

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2009.01.02. 16:35:00

Kis off-

Té, kérhető egy olyan oldaldoboz, amelyben keresni lehet? Épp nemzetközi jog vizsgára készülök és nagyban promózom sorstársaimnak azt az írást, amely a grúz-orosz háborúról szólt, s nagyban megkönnyítené a keresgélést az oldalon. Persze nem csak ebben az ügyben:) Előre is köszi:)

Haloperidol 2009.01.02. 19:19:56

@Vérnűsző Barom:

Jó, hogy említed ezeket, jó lenne, ha vagy kommentben, vagy külön posztban ki tudna térni Mentula kicsit ezekre (háromrészesnek szántad a viking sorozatot??)

Engem különösen a magyar vonatkozások érdekelnének...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.03. 00:21:20

@Bányapeat: eredetileg volt search ablak, de annyit ért, mint halottnak a sóhaj, így kikerült a repertoárból. Javaslom az "orosz" címkét kipróbálni a címkefelhőben!

dr. Pascal 2009.01.03. 10:06:44

@Zig Zag:
vagy: használjátok a google operátorait:

"orosz" site:lemil.blog.hu

hazitroll 2009.01.14. 13:09:04

Azt lehet tudni, hogy hogy navigáltak a vikingek? Mert iránytű, meg jófajta térkép nem volt, és ha jól rémlik, a szextánst sem ismerték még akkoriban. Szóval mindamellett, hogy nincs sok jobb egy jó vikingmetál koncertnél, ez a része egy kicsit érdekelne jobban a dolognak. És mekkora jó filmet lehetne csinálni az említett tengeri csatából... Amerikaiaknak csak az az egy nyavalyás Vietnamjuk volt, bezzeg itt az öreg kontinensen...

Mentula 2009.01.14. 21:22:36

Hát kérlek, alapvetően úgy, ahogy az ókoriak. Vagyis nap, hold csillagok. Ezzel az égtájat üzembiztosan be lehetett lőni. Ehhez jött az a tapasztalat, ami az ismert útvonalaknál az áramlatok, a jellemző hullámvrés ismeretét jelentette. Amúgy amíg lehetett, a part mellett mentek, és a szájhagyomány útján ismertek minden jellemző tereptárgyat.

Végül vitatott elméletek szerint volt nekik egy kézi napóra szerű készségük, a napállás szerinti égtájmeghatározáshoz. De ami a legvitatottabb, az az un. tájoló kristály léte. Találtak ugyanis olyan csiszolt kristályt, ami full ködben-viharban úgy polrizálja a napfényt, hogy a nap pontos helyzetét akkor is ki lehetett logikázni, ha maga a nap egyáltalán nem is látszott.

De megelepő módon ha a térképekre nézel, egy-két napnál többet nem kellett nyílt tengeren menni. Amikor meg igen, jelentős veszteségeket szenvedtek. Pl. Vörös Erik flottájának a fele nem jutott el Grönlandra.

Na Skol!

APImásik 2009.02.02. 12:37:13

:)
Mentula. köszönöm szépen a viking2.0-t:).
ööö... nem azért nem reagáltam hatalmas ovációval a megjelenés napján, mert bunykó vagyok... hanem elfelejtettem mindent, ami a belépéshez szükséges...:( /korábban a firefoksz megjegyzett helyettem mindent, de véletlen folytán töröltem a személyes adatokat... oszt kész.../
bár a kicsi ördög ott sustorgott, hogy várjak én is pár napot...:);)

Kentaur67 2009.07.22. 04:13:07

@tomcsi71:
Gronland "elneptelenedesere" van egy masik elmelet is, errol erdekelne is a tobbiek velemenye: kinai hajosok a baratsagtalan fogadtatas okan nemileg legyaktak a szigetet. Tudom, ez igy elsore eleg hulyen hangzik, de ha valaki olvasta a konyvet (www.1421.tv/), akkor tuidja mirol beszelek. Nekem hihetonek tunik a konyv, nektek mi a velemenyetek?
süti beállítások módosítása