[Első rész]

1945. augusztus 11-én azok a pragmatikus gondolkodású  japán civilek, akik a béke mielőbbi megkötését várták el vezetőiktől, elhűlve olvashatták a friss újságban a hadügyminisztérium nyilatkozatát:

A Szovjetunió fegyvert fogott a Császárság ellen. Akárhogy is próbálkozik retorikával leplezni a tényeket, szándékai Nagy-Kelet-Ázsia meghódítására és uralására nyilvánvalóak. Ebben a helyzetben nem vesztegetjük szavakra az időt. Egyetlen feladatunk a végsőkig folytatni e szent háborút áldott hazánk védelmében.

A szintén aznap megjelent kormánynyilatkozat az atomtámadásokra és a szovjet hadüzenetre reflektálva ezekkel a mondatokkal zárult:

Noha erőink haladéktalanul szembeszálltak az ellenséges agresszióval, el kell ismernünk, hogy kilátásaink még sosem voltak ennyire rosszak. A kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni az államrend és a nemzet becsülete védelmében. Ugyanakkor elvárja tőletek, Japán százmilliós népétől, hogy minden nehézségen felülkerekedve munkálkodjatok államrendünk megőrzésén. 

Consti rádiójának utolsó részét hallhatjátok, a 81 perces interjú Kositzky Attilával készült, aki ma nyugállományú altábornagy, egykoron pedig a Légierő vezérkari főnöke volt.

                                                                        Előző részek itt:

Szovjet repülőcsapatok

1956

Vári Gyula

 Blamázs

Hagyományőrzők

Magyar terrorelhárítók

Nógrádi György 

"A helyzet azóta alapvetően megváltozott" - a lényegi indoklás ennyire szorítkozott a szovjet kormány 1945. április 5-i nyilatkozatában a Japán Császársággal majdnem pontosan négy évvel korábban aláírt semlegességi paktum felmondásáról. A magas szerződő felek természetesen már az aláírás idején jól tudták, hogy a nemzetközi helyzet alapvetően meg fog változni néhány éven belül, mégpedig nem kis részben saját lépéseik eredményeként. Ám a kormányzati kommunikációban valószínűleg már akkor is világszerte annyira általánosnak számítottak a mondvacsinált magyarázatok, hogy ezen az "Egyesült Nemzetek" művelt közönségéből nem sokan akadtak fenn, és nyilván az alaptalan, de a nyilatkozatba jobb híján beillesztett vádon sem, amely szerint Japán segítette a németeket a Szovjetunió elleni harcukban. A moszkvai japán nagykövet, Szato Naotake az irományt könnyelműen úgy értelmezte, mint a nyugati szövetségesek felé tett jelképes gesztust. Ő és kollégái bizonyára azt sem tartották lényegesnek, amikor 1944. november 6-i ünnepi beszédében Sztálin főtitkár-főparancsnok-kormányfő váratlanul felemlegette Japán katonai orvtámadásait. Utólag már észrevehették, hogy ezek valójában alig burkolt előjelei voltak az utolsó katasztrófának, amely a saját terminológiájuk szerinti "nagy-kelet-ázsiai háborúban" lesújtott hazájukra.

F I G Y E L E M !

Az őszi bulinkat is ideje lenne megtartani, a tavalyihoz hasonlóan a Katpolos srácokkal mennénk egy közös koccintásra.

Demokratikus hagyományaink szerint szavazás útján döntjük el a buli helyszínét és időpontját, tessék ide kattintani és szavazni.  

Consti rádiójának utolsó előtti részét hallhatjátok, hegyezzétek fülecskéiteket!

                                                                        Előző részek itt:

Szovjet repülőcsapatok

1956

Vári Gyula

 Blamázs

Hagyományőrzők

Magyar terrorelhárítók

Egy haditechnikai újításokat tartalmazó típusra való átfegyverzés az egyik legnehezebb feladat, amellyel egy fegyvernem békeidőben szembenézhet - különösen akkor, ha a költségvetési keret is szűkösebb a vártnál. A magyar államszocialista múlt is produkált erre egy példát a '70-es évek végén. Nagyrészt ezt dolgozza fel annak az interjúnak a harmadik része, melyet a katpolos kollégák készítettek Szekeres József nyugállományú ezredessel, a magyar harckocsizó csapatok egyik veteránjával, és mely hanganyagot most a kedves olvasók figyelmébe ajánlunk. A T-72-re való átállás problémái mellett természetesen szóba kerültek a típus paraméterei is.

Ebben a posztban úgy szavaztatok, hogy ma a magyar terrorelhárítás kialakulásával kapcsolatos hanganyagot adjuk le, "Consti" rádiósorozatának hatodik (nyolcból hatodik) részét.

Egyébként van ehhez kapcsolódó Lemil előzmény is, ez például egy érdekes poszt, de senki se próbálja ki otthon a technikákat!

Többezren kérdezik naponta, hogy az előző rádióadásokat is el lehet-e érni? Mindenki nyugodjon meg, igen, a szovjet repülőcsapatokról és Vári Gyulával készült interjúkat is megtaláljátok. Itt pedig az ötvenhatos rész, itt meg az ejtőernyős, ez a múltkori a francia baklövéseket taglaló blamázs (kóserbolti lövöldözés és Charlie Hebdo) tárgyú hanganyag. 

Mai bejegyzésünket elsősorban olyan olvasók figyelmébe ajánljuk, akik eddig is szívesen hallgattak katonasztorikat. A minap jelent meg hanganyag formájában annak az interjúnak az első része, melyet a katpol szerzői készítettek Szekeres József nyugállományú ezredessel, a magyar páncélos fegyvernem egyik veteránjával. A korabeli harckocsizói életpálya nehézségei és a T-34/85 típus paraméterei mellett a Néphadsereg 1953 utáni átszervezése is terítékre került.  

Két darab golyólyuggatta Aeroflot repülőgép, türkizkék tenger és pálmafák, vajon hol járunk?

Természetesen Grenadában, ahol az USA egyrészt visszaszerezte Vietnámban igencsak megtépázott katonai hírnevét egy sikeres és villámgyors akcióval, valamint gyorsan megmutatta a karibi államoknak, hogy hol a helyük, egyik sem kokettálhat Kubával! Szokás szerint útlevél vásárlási ügyben jártam Grenadában, gondoltam hátha érdekel titeket a régi reptérhez kapcsolódó rövid, sőt vértelen csata története, ezért elmentünk fotózni egy kicsit.

Elérkeztünk Przemyslért vívott harcokat bemutató cikksorozatom (1, 2, 3, 4, 5, 6) utolsó részéhez.  Ez lesz talán a legrövidebb, mert a harmadik ostromról nagyon kevés anyagot találtam, általában arra szeretik kifuttatni ezt a sztorit, hogy mindenki éhen halt és/vagy hadifogságba került, és megint vesztettünk. Pedig nem: 1915 májusában a Birodalom visszavág!

Nincsenek véletlenek, hiszen Ti szavaztatok úgy, hogy a legdicsőbb francia nemzeti ünnepen (pont ma) adjuk le "Consti" rádiójának ötödik (nyolcból ötödik) részét. Erre nem lesznek büszkék a dicső frankok, de hát ez van, ha már kettő hetente jelennek meg ezek az ajánlók és pont mára szavaztátok be a párizsi adást, hát legyen. Ezért nem fogjuk meghamisítani a tényeket, ez mégsem egy Teller Ede levél. A műsor fő témája a Charlie Hebdo és a bolti túszejtés kapcsán a francia terrorelhárítók akciójának problémás momentuma. 2015. januári párizsi terrorcselekmények (mészárlás a szerkesztőségben, túszejtés a kóserboltban) kapcsán a francia hatóságok felkészültségét és a terrorelhárítók lépéseit elemzi az adás. Vajon hibáztak -e a túszmentő akciót végrehajtók, és ha igen, miben? Mi lehetett a kifogásolható lépések oka, és vajon mennyire vannak hasonló helyzetek rutinszerű megoldására felkészülve az illetékes szervek? Számos kérdés, amelyre meghallgatható a válasz.

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a Dunajecnél összegyülekezett egyesült osztrák-magyar-német seregek ellentámadást indítottak a Galíciát elözönlő orosz hadsereg ellen, és ennek során elérték a San folyót, felszabadítva az ostrom alól a San-vonalat őrző przemysli erődöt. Az ellentámadás első napjainak eufóriáját azonban csakhamar kétségbeesés váltotta fel...

Hogyan toborozzunk tengerészt? Egy történet a hetvenes évekből.

Miután az előző részekben ( 1, 2, 3) megismertük a történet szereplőit és minden értelemben vett előzményeit, végre itt az ideje, hogy rátérjünk a cikksorozat tulajdonképpeni témájára, Przemysl várának ostromára. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy az osztrák-magyar hadsereg a Galíciát megtámadó orosz ellenfél elől a Dunajec folyó vonalához volt kénytelen hátrálni, és ez egyben azt is jelentette, hogy Przemyslt is magára kellett hagyni. Magára- de nem védtelenül!

Negyedik adását hallhatjuk "Consti" rádiójának, ebben a részben a magyar felderítőkről tudhatunk meg érdekes tényeket, legendákat, hadititkokat, izgalmas kulisszatitkokat. A Lemilen nagy hagyományai vannak az eje cikkeknek, írtunk már repülő tankokról, az amerikai riggerekről, a mocskos tizenháromról, a pathfindersekről, az USAF Pararescue fiúkról, a brazil ejékről,

Vissza a jövőbe:

ötvenes évek újratöltve - azaz Falat a déli határra?

Akik még a fegyverletétel után is kitartottak - volt hogy csak véletlenül.

Csütörtök, úgyhogy folytatódik a San-parti party. Az előző részekben megismerkedtünk az erőddel és a védőkkel, most a cári orosz hadsereg következik. Mindenképpen megérdemlik a figyelmet, hiszen az elmúlt 100 év történetírása nem túlzottan kényeztette őket, Nyugaton ők a lesajnált futottak még-kategória, a kommerek alapból velük szemben határozzák meg magukat, a tengelyhatalmak szemszögéből íródott művekben pedig ők az arctalan tömeg, akik ,,csak nem bírnak mindenkit megölni, b+"-felkiáltással hömpölyögnek az MG 08-asok és a Schwarzlosek elé. Na, ennyire azért nem egyszerű ez a történet.

 Utána pedig- Galícia lángba borul...

A téma (vagy inkább témák), melyre most felhívjuk a kedves olvasók figyelmét, igazság szerint inkább kívánkozik a Konteó blogra, mint ide. Ám az összeesküvés-elméletek nem mindig maradnak meg kocsmai beszélgetések és különböző netes fórumok keretei között - előfordul, hogy hivatalos vádak szintjére emelkednek, és több tucat katonatiszt letartóztatását, bíróság elé állítását eredményezik, ahogy az néhány évvel ezelőtt Törökországban is történt. Az unalmasnak egyébként sem nevezhető ottani közéletet jelentős mértékben felkavarta a hadsereget és a hozzá kapcsolódó állítólagos "háttérhatalmat" érzékenyen érintő, két elhúzódó és nagyszabású per, az Ergenekon és a Balyoz. Testvérblogunk, a katpol podcastja legutóbb ezt a történetet járta körül.  

A hanganyag letölthető és meghallgatható ITT.

Jó szórakozást! 

A San-parti erőd ostromairól szóló cikksorozat második részében (1, 2, 3, 4, 5) folytatjuk a Monarchia hadseregének ismertetését.

Először a kézifegyveres részt fejezzük be, ez múltkor már nem fért bele, aztán jön a hadsereg többi része, tüzérség, lovasság, autók, léggömbök, repülők, végül lesz pár sor a sebesültek és a hadifoglyok sorsáról is.

Ez a rész főleg a fegyverbuziknak fog tetszeni, gondolkoztam is, hogy van-e értelme ennyire belemenni a részletekbe, de végülis miért ne, azt mondják, az ördög is azokban lakozik.

A jobb oldali képen magyar katonák láthatók, egy gyalogos, egy huszár és egy tábori csendőr.

"Consti" rádiójának harmadik (nyolcból harmadik) részét hallhatjuk, ebben a részben az ötvenhatos szovjet támadó és a magyar védekező haditechnika összehasonlításáról elmélkednek. Itt a szovjet oldal helyzetére, a végjáték néhány érdekes momentumára, valamint a forradalom hagyományának őrzésére tértek ki. Milyen veszélyek leselkedtek a szovjet katonákra? Mi a közös bennük és a mai magyar díszelgő alakulatokban? Hogyan oltsunk el egy lángoló harckocsit? Kik azok a Mecseki Láthatatlanok? Számos kérdés, amelyre meghallgatható a válasz.

Biztos vagyok abban, hogy kevés olvasónkat hagyták hidegen az elmúlt egy hét plakátkihelyezésekkel, rongálásokkal, valamint ellenplakát-kihelyezésekkel (plakát-ellenkihelyezésekkel?) tarkított eseményei. Mi sem természetesebb annál, hogy mindenki a saját szájíze, ideológiája, világnézeti irányultsága és lelkiismerete szerint értékelte a történteket, s ugyanilyen természetes az is, hogy a Lemilblog a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja olvasói meggyőződését. Teszi ezt már csak azért is, mert a szerkesztőségen belül mi sem értünk mindenben egyet, s esetenként más és más véleményünk van mindarról, ami körülvesz bennünket. És nincs ebben semmi tragédia.

Úgyhogy most nem a bevándorlásról, nem a kormányzati kommunikációról és még csak nem is a polgári engedetlenség jogállami értelmezéséről szeretnék lamentálni egy jóízűt, hanem (rendvédelmi témákkal is foglalkozó bloggerként) a rendőrség szerepéről ebben a helyzetben, a testületet ért kritikákról és ezek visszhangjáról. Hangsúlyozom, hogy személyes (tehát nem szerkesztőségi) véleményt fogalmazok meg, amivel jogodban áll vitatkozni, ha félre tudod tenni az esetleges indulataidat és az első kommented nem kezdődik nőrokonaim erkölcseinek megkérdőjelezésével.

Ha Budapestről és oroszlánszoborról van szó, az emberek általában a Lánchidat őrző nagymacskákra gondolnak, egy híddal északabbra, a Margit-híd budai hídfőjénél van azonban van egy ötödik oroszlán is, mely az első világháborúban Przemysl (ejtsd: p-r-zs-emisl) váráért harcoló hős magyar katonák emlékét őrzi (és a budapestcity.orgról van a képe)- Alesia után tehát fogadjatok egy újabb ostromról szóló cikket, Caesar nagy csatája után 1966 évvel a gall oppidumtól 1776 km-re fekvő lengyel város ugyanis nem kevésbé érdekes, hősies és tragikus eseményeknek volt a helyszíne.

Az egyéb médiaműfajokra való kitekintés jegyében egy rádióműsor után most egy podcastot ajánlunk a kedves olvasók figyelmébe, melyet nemrég testvérblogunk, a katpol indított útjára. A "szakértői" jelzőt annak köznapi értelmében nem lehet ugyan joggal ráakasztani, de mivel eddig viszonylag keveset foglalkoztunk itt a RAF történelmével, az olvasók talán érdekesnek találják a legutóbbi adást. Annak témája ugyanis a birodalmi légi rendészet (aerial policing), amely a két világháború közötti korszak visszatérő jelensége volt a brit gyarmatokon. Napjainkra nagyrészt feledésbe merült, ám ettől még tanulságos, mivel több modern párhuzammal is rendelkezik.  

Kedves olvasók! Az eredeti német kiadás után néhány héttel az Akadémiai Kiadó gondozásában magyar nyelven is megjelent Dr. Rainer Hermann kötete az Iszlám Államról, napjaink talán legfelkapottabb biztonságpolitikai kihívásáról. A könyv bemutatójára 2015. június 9-én du. 5 órakor kerül sor a Pódium Bárban (Stefánia Palota, Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34–36.).

A művet bemutatják:
• Rostoványi Zsolt (Budapesti Corvinus Egyetem, rektor)
• Tálas Péter (Stratégiai Védelmi Kutató Központ, igazgató)
• Csicsmann László (BCE, Nemzetközi Tanulmányok Intézet)
• Ablaka Gergely (NKE, Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék)